Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-05 / 103. szám
•> KFt.ETM AGYARORSZAO 1057- május vasárnap Milyen verseny legyen a mezőgazdaság ha n ?| Az elmúlt években ások felülről szervezett csatlakoztató mozgalom ellenére mely gyökeret vert a verseny gondolata a mezőgazdaságban is. Olyan eleven versenyek voltak, mint a vajaiak vetélkedésé Pátrohával, vagy a győrtelekiek megyeszerte ismert mozgalma. Népszerűek és a termelést segítőek voltak a 200 mázsás cukorrépa termésért indított verseny, vagy a fiatalok cséplési, silózási mozgalma. Az ellenforradalomnak nagy gondja volt arra, hogy a versenymozgalomnak néhány bürokratikus hibájába belekapaszkodva, az egész mozgalmat befeketítse. A nagy eszmei zűrzavar után a verseny mégis újjáéledt a mezőgazdaságban is. Ha tömegesen még nem is indult, de a néhány kezdeményezés azt mulatja, hogy alaposabban, a helyi adottságoknak megfelelően vetélkednek egymással állami gazdaságok, vagy községek, bókkal inkább a belterjesség, a minőség a cél, mint korábban. Az alábbiakban néhány gondolattal szeretnék hozzájárulni a most bontakozó mozgalomhoz, hogy a versenyt ténylegesen elő, a célját betöltő vetélkedéssé tegyük. Ezt azért is látom szükségesnek mert a most születő verseny néhány oiyan régi fogyatékosságom is áthozott a múltból, ami szerintem fékezőleg hat. Nem látom helyesnek, hogy egy község vagy egy tsz altaianos éves versenyre hívja a járás vagy megye valamennyi községét, illetve tsz-ét. Nincs az a szerv, amelyik képes volna egy általános, növénytermelést, állattenyésztést, kertészetet is magában foglaló versenyt a járás 20— 25 községe között reálisan értékelni. Ha nincs értékelés, illetve az nem tárgyilagos. akkor mit sem ér az a verseny. A versenynek nagy hajtó, ereje, ha az egymással vetélkedők ' szemmel tudják tartam — minél rövidebb időközönként — a társ eredményeit. Ez egyben tapasztalatcserét, tanulást is jelent. Elképzelhetetlen csak egy húsz községes járásban is, hogy minden község cserelátogatást tegyen a másiknál, akár negyedévenként is. Elgondolásom szerint általános versenyben csak a párosversenynek lehet létalapja. Már fent is említett Pátroha—Vaja versenyéhez ha. sonlóan, a megközelítőleg azonos nagyságú, azonos adottságú községek versenyét látom legcélravezetőbbnek. Egymáshoz közel fekvő községek gyakran tudnak rendezni népesebb határszemléket, ahol olyan növényeknél is megtudják ■— szemre — ítélni az elsőbbséget, amelyek nem kerülnek mázsára, mint a kukorica, vagy burgonya. A párosversenyformát tartom leghelyesebbnek nemcsak a községek és tsz-ck között, hanem állami gazdaságok és gépállomások részére is. Habár náluk tervek szerint dolgoznak és a teljesítmények is pontosabban nyil-A Fővárosi Ügyészségen elkészítették a perújítás! indítványt és összeállították az uj vádiratot a távollétében már korábban elítélt hirhedt tömeggyilkos Francia Kiss Mihály bűnügyében. A fővárosi ügyészség Francia Kiss Mihályt 104; gyUKossagoan való íészvé-; tel miatt háborús büntet-' tel, ezenkívül egyrend'oeli személyi igazolvány hamisítással és hamis személyi igazolvány használatával elkövetett bűntettel, valamint egyrendbeli fegyver- és lőszerrejtegetéssel vádolja. A bűnügy tárgyalására 79 tanú megidézését ínauvány ózzák s 11 már , .életben nem lévő tanú val. agy is az ertekelesnek j iornAs«it ismertetik majd a bűnper során. Az ügyészség a vádiratot ’hamarosan átadja a fővá; rosi bíróságnak. vantartásba kerülnek, így .óbb állami gazdaság versenye is értékelhető volna, ennek ellenére is a páros/ersenyi' latom célravezetőbbnek. Egyes feladatok hatékonyabb megoldása érdekében helyesnek tartom több község, egy egész járás közös vetélkedését is. Például ezen a tavaszon nehézségekbe ütközött a cukorrépa előirányzat leszerzodése. Ilyen esetben versenyre kelhettek volna a, községek, hogy az elmúlt évben vetett mennyiséget ki teljesíti túl nagyobb százalékkal. A belterjesség fokozása érdekében szükséges a szarvasmarha állomány növelése. Versenyt lehetne kezdeményezni, hogy a jövő tavaszi állatszámlálásig melyik községben szaporodik nagyabb százalékkal a szarvasmarha. Az illetékes szervek az ilyen versenyeket úgy jutalmazhatnák, hogy a rendelkezésre álló beruházási keretekből elsősorban az iparkodó községek kapnának például új apaállatistállót, vagy kutat a legelőre stb. Tehát a párosversenyek mellett ilyen speciális versenyeknek van létjogosultsága, de csak az olyannak, aminek az eredményt darabbal, mázsával vagy literrel mérésre kerül v van a reális lehetősége. Helytelenítem a mezőgazdaságban valamely munkának a naphoz való kötését. Például július 15-re befejezzük az aratást, augusztus 20-ra a csepiést vagy ekkorra es ekkorra letörjük a kukoricát. Köztudomású, hogy a mezőgazdaságban a talaj, időjárás és egyéb tenyezoK nem tűrik a naptárhoz való kötöttséget. Példa erre a mostam tavasz is. Száraz meleg időben 8—10 nappal hamarabb lehet aratni, viszont hűvös, csapadékos időjárás esetén ugyanennyivel később. A határidők megszabá sa helyett a mennyisege, minősege és az önköltség dönt- ♦ sék el az elsőséget. ♦ A hozam mennyiségének ♦ megítélésénél mindig az* elmúlt tíz év átlagának bi-J zonyos százalékkal való} túlteljesítését látom helyes-í nek. Az állami gazdaságok-» ban vagy tsz-ekben 10» évekről még nem beszél-» hetünk, de akkor is az el-» múlt évekhez viszonyítva* kell értékelni, hogy van-e| haladás vagy nincs. A határidők helyett mint évközbeni ellenőrzésre kerülő vállalásokat a fejlett agrotechnikai eljárások alkalmazását látnám helyesnek. Például a négyzetes kuko-} ricavetés, gépi kapálás, X vegyszeres gyomirtás, cukorrépa alá a trágyát, ósz-j szel kihordani, a mélyszan-j tást elvégezni és így to~| váob a minőségi magtér-1 meléstól az abrak-siló ké-X s/ítésig. X Az újjászülető mezőgaz- * dasági verseny sikeréhez a] fenti néhány gondolattal < szeretnék segítséget nyuj-j tani. Csikós Balázs. < ★ A fenti cikk egyéni véleményen alapszik, eppeh ezért vitára bocsátja aj szerkesztoseg. Ennek a vitának keretébtn szívesen közölnénk lapunkban olyan aányú cikkeket is, hogy! milyen feladata van pei-" dául a versenymozgalomban a pártszervezetnek és< tanácsoknak, vagy a ver-j seny helyes értékelése, jutalmazása és így tovább. fElkészült a perújításii indítvány és az új vádirat francia Kiss Minaiy ügyeden I Megyénk minisztériutni ipari vállalatai . ! a statisztikai adatok tükrében Ami as időbérek és ami ti teljesítménybérezés I mögött van Várható időjárás vasárnap estig: íelhőátvonulásck, többfelé futó záporral. Időnkint élénk északnyugati, északi szél. A hőmérséklet kissé csökken. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap: 11—14 fck kör f Egy vállalat munkáját legmegbízhatóbban a statisztikai adatok tükrében knet meglátni. A terv és tényszámok viszonyában meglátszik a vezetés színvonala, a jól irányított és ■rendszeresen ellenőrzött munka sikere, vagy ellenkező esetben a hibák forrása. A statisztikai adatok iránytűt jelentenek a termelés irányítóinak, akik a számok alakulásának figyelésével mindig idejében okosan intézkedhetnek, gazdálkodhatnak. Nézzük csak meg megyénk minisztériumi ipari vállalatait az 1957 első negyedévi statisztikai adatok tükrében. A Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat első negyedévi te -vteljesítése 102,8 százalék, az egy munkásra jutó végzett, termelés az előző év hasonló időszakához viszonyítva 98,1 százalék volt. Ezt az eredményt a idén 7,5 százalékkal több munkással érte el a vállalat, amiből következtethető, hogy a termelékenység csökkent. Az adatok hasonlításából kitűnik, hogy a termelés 4,7 százalékkal csökkent, az egy munkásra jutó termelés pedig 1,9 százalékkal. Miért van eltérés a két számadat között? 3etegség, szervezetlenség, új munkások foglalkoztatása, munkafegyelem lazulása? A végzett termelést 142 százalékos bérhasználással érték el. Tehát 39.2 százalékkal több bért fizettek ki, mint ugyanannyi termemelésérl egy esztendeje. • többi üzemben is hasonló jelenséget tapasztaltunk. Az Alkaloida Vegyészeti Gyárban a 82.8 százalékos egy évihez viszonyított termelést 137.7 százalékos létszámmal érték el. — A nyíregyházi dohányfermentálógyárban az egy évihez ú myítva 97.8 százalék a teljesítés, az egy munkanapra jutó termelés csak 6o.6 százalék, az állományi létszám pedig 165.6 százalék. Az ipari munkások béralapfelhasználása megdöbbentsen 208.5 százalék. Ezek a kiragadott példák magyarázatot adnak arra, hogy a megye miniszteri ipari vállalatainak össztermelése 1957. r. negyedévében az előző időszakhoz viszonyítva 83.3 százalékra csökkent, az átlagos állományi létszám 123.5 százalékra nőtt az ipari munkások béralapja pedig 156.8 százalékra emelkedett. Levonhatjuk ebből a következtetést: a minisztériumi iparban csökkent a termelékenység, mégpedig 16.7 százalékkal. Ugyanakkor 56.6 százalékkal több bért fizettek ki a vállalatok, ugyanannyi termelésre. Ez a helyzet egészségtelen fejlődésre mutat. A vállalatok igazgatói, felelős vezetői elégtelenül gazdálkodtak, sáfárkodtak a rájuk bízott vállalattal. A politikai és gazdasági' helyzet szilárdítása közben keveset törődtek a termelékenység növelését biztosító tényezőkkel, nem vigyáztak jól a nyereségeseiére. Fontos fekdat most vállalatainknál, hogy a bérek emelkedésével egyszintre hozzák a termelést. Mi a magyarázat arra, ho0y a kormány által biztosított 10 százalékos béremeléssel szemben a megye minisztériumi iparában 56.6 százalékkal több bért használtak fel, mint egy esztendeje? Többek között a? is magyarázat erre, hogy a 'egtöbb vállalatnál meggondolás nélkül eltörölték a műszaki normákat és helyet adtak az egyenlösdinek. Azt a bért fizették ki a munkásoknak, amit egy évvel előbb 120—150, sőt 180 százalék norma teljesítésére fizetlek. Sőt ezt emelték meg a kormány által biztosított 10 százalékkal! Változtatni kell ezen a helyzeten. Ki kell dolgozni a követelményeknek, a vállalati adottságoknak és a dolgozók igazságérzetének megfelelő teljesítménybérezés) formát. Felelőtlenség tovább tűrni az időbérezést ott, ahol megvannak az ' adottságok, a lehetőségek a teljesítménybérezésre. Az időbérezés sérti n munkában szorgalmas dolgozókat és már nemcsak a, kisyárdai Vulkánban, hanem más vállalatoknál :V: felemelték szavukat az ilyen dolgozók az egyenlősdi ellen. Érdekünk, hogy a kifizetett bérek emelhet-1 désévei egy szinten legyen a termelés, hiszen nem akarunk inflációt, hanem azt akarjuk biztosítani, hogy a kifizetett bérek fedezetéül elegendő árualapunk legyen. A kisvárdai Vulkánban • bebizonyosodott, hogy a teljesítménybérezés * nemcsak a tervek teljesítésére biztosíték, ha- i. . nem a szocialista mun- '■ kaverseny sikeres ' vábbvitelének forrá :i 1 ■ s. A vállalatok főkönyvelői,, mint a termelés számadatainak kiváló szakértői, segítsék az igazgatókat abban a törekvésben, hogy a terv és tényszámok közötti viszony minél jobb legyen. Figyelmeztessék idejében az illetékes terület vezetőjét ha valahol túllépés mutatkozik, ha a ráfizetés jeleit észlelik. Elmélyült körültekintéssel dolgoztmat igazságos technikai normákat és segítsék megértetni a dolgozók többségével ennek jelentőségét, hisz ennek végsőfokon a dolgozók a jólét további növelése mellett a negyedévvégi nyereségrészesedéskor is hasznát húzzák. Orosz András. ssiARi verevél PÉCSÉTKLTE HAZASZERETETÉT Fedor Mihály hős határőrt mutatja képünk, aki az ellenforradalom sötét napjaira emlékezik vissza. Comb- és bokalövéssel még lábadozó betegként pihen. Betegsége és tragikus emlékei révedezővé, idegessé teszik arcát, mozdulatait. Halkan, de szenvedélyes gyűlölettel beszéli, hogy amikor a pártközpont védelmére siettek, hogyan sebesítették meg a % ellenforradalmi bandák golyói és ugyanilyen mélyről fakadó szeretettel emlékezik meg arról, hogy miként vitték az elsősegélyhelyre egy szovjet harcos és egy államvédelmista katona öt és még sok sebesült társát. (Kép: Hammel József) Márkén a Ságvári utca 10 szám alatt, ebben a kicsi szoba-kony nás iaiuvégi házban született és nevelkedett Fedor Mihály. Édesapja a Károlyi-uradalom napszámosa volt, neki csak ilyen házra futotta, egy emberöltonyi robotból. Es végtére az lett a sorsa, hogy a Károlyiék érdekeiért életét vesztette a második világháborúban. Özvegy édesanyja ebben a kiesi házban lakik most is, itt pihen fia is. Fodorék nem kaplak palotát, sem ezrekre rúgó zsoldot, mint hogy ezt az ellenforrada'márok hazudták, mégis a vérével, az életét sem sajnálva védte a népköztársaságot. Védte, mert látta a milliók boldogulását, védte, mert nem akarta vissza a Károlyiéit uralmát és a velejáró hárommillió falusi koldust. Cs. B.
