Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-05 / 103. szám

•> KFt.ETM AGYARORSZAO 1057- május vasárnap Milyen verseny legyen a mezőgazdaság ha n ?| Az elmúlt években ások felülről szervezett csatla­koztató mozgalom ellenére mely gyökeret vert a ver­seny gondolata a mező­­gazdaságban is. Olyan ele­ven versenyek voltak, mint a vajaiak vetélkedésé Pát­­rohával, vagy a győrtele­­kiek megyeszerte ismert mozgalma. Népszerűek és a termelést segítőek voltak a 200 mázsás cukorrépa termésért indított verseny, vagy a fiatalok cséplési, silózási mozgalma. Az ellenforradalomnak nagy gondja volt arra, hogy a versenymozgalomnak né­hány bürokratikus hibájába belekapaszkodva, az egész mozgalmat befeketítse. A nagy eszmei zűrzavar után a verseny mégis újjáéledt a mezőgazdaságban is. Ha tömegesen még nem is in­dult, de a néhány kezdeménye­zés azt mulatja, hogy alaposabban, a helyi adottságoknak megfele­lően vetélkednek egy­mással állami gazdasá­gok, vagy községek, bókkal inkább a belter­jesség, a minőség a cél, mint korábban. Az alábbiakban néhány gondolattal szeretnék hoz­zájárulni a most bontakozó mozgalomhoz, hogy a ver­senyt ténylegesen elő, a célját betöltő vetélkedéssé tegyük. Ezt azért is látom szükségesnek mert a most születő verseny néhány oiyan régi fogyatékosságom is áthozott a múltból, ami szerintem fékezőleg hat. Nem látom helyesnek, hogy egy község vagy egy tsz altaianos éves verseny­re hívja a járás vagy me­gye valamennyi községét, illetve tsz-ét. Nincs az a szerv, amelyik képes volna egy általános, növényter­melést, állattenyésztést, kertészetet is magában fog­laló versenyt a járás 20— 25 községe között reálisan értékelni. Ha nincs értékelés, il­letve az nem tárgyila­gos. akkor mit sem ér az a verseny. A versenynek nagy hajtó, ereje, ha az egymással ve­télkedők ' szemmel tudják tartam — minél rövidebb időközönként — a társ eredményeit. Ez egyben tapasztalatcserét, tanulást is jelent. Elképzelhetetlen csak egy húsz községes járásban is, hogy minden község cserelátogatást te­gyen a másiknál, akár ne­gyedévenként is. Elgondolásom szerint általános versenyben csak a párosverseny­nek lehet létalapja. Már fent is említett Pát­­roha—Vaja versenyéhez ha. sonlóan, a megközelítőleg azonos nagyságú, azonos adottságú községek verse­nyét látom legcélraveze­tőbbnek. Egymáshoz közel fekvő községek gyakran tudnak rendezni népesebb határszemléket, ahol olyan növényeknél is megtudják ■— szemre — ítélni az el­sőbbséget, amelyek nem kerülnek mázsára, mint a kukorica, vagy burgonya. A párosversenyformát tartom leghelyesebbnek nemcsak a községek és tsz-ck között, hanem állami gazdaságok és gépállomások részére is. Habár náluk tervek szerint dolgoznak és a teljesítmé­nyek is pontosabban nyil-A Fővárosi Ügyészségen elkészítették a perújítás! indítványt és összeállítot­ták az uj vádiratot a tá­vollétében már korábban elítélt hirhedt tömeggyil­kos Francia Kiss Mihály bűnügyében. A fővárosi ügyészség Francia Kiss Mihályt 104; gyUKossagoan való íészvé-; tel miatt háborús büntet-' tel, ezenkívül egyrend'oeli személyi igazolvány hami­sítással és hamis személyi igazolvány használatával elkövetett bűntettel, vala­mint egyrendbeli fegyver- és lőszerrejtegetéssel vá­dolja. A bűnügy tárgyalá­sára 79 tanú megidézését ínauvány ózzák s 11 már , .életben nem lévő tanú val­­. agy is az ertekelesnek j iornAs«it ismertetik majd a bűnper során. Az ügyészség a vádiratot ’hamarosan átadja a fővá­­; rosi bíróságnak. vantartásba kerülnek, így .óbb állami gazdaság ver­senye is értékelhető volna, ennek ellenére is a páros­­/ersenyi' latom célraveze­tőbbnek. Egyes feladatok hatéko­nyabb megoldása érdeké­ben helyesnek tartom több község, egy egész járás kö­zös vetélkedését is. Pél­dául ezen a tavaszon ne­hézségekbe ütközött a cu­korrépa előirányzat leszer­­zodése. Ilyen esetben ver­senyre kelhettek volna a, községek, hogy az elmúlt évben vetett mennyiséget ki teljesíti túl nagyobb szá­zalékkal. A belterjesség fokozása érdekében szük­séges a szarvasmarha állo­mány növelése. Versenyt lehetne kez­deményezni, hogy a jö­vő tavaszi állatszámlá­lásig melyik községben szaporodik nagyabb százalékkal a szarvas­­marha. Az illetékes szervek az ilyen versenyeket úgy ju­talmazhatnák, hogy a ren­delkezésre álló beruházási keretekből elsősorban az iparkodó községek kapná­nak például új apaállat­istállót, vagy kutat a lege­lőre stb. Tehát a páros­versenyek mellett ilyen speciális versenyeknek van létjogosultsága, de csak az olyannak, aminek az ered­ményt darabbal, mázsával vagy literrel mérésre kerül v van a reális lehetősége. Helytelenítem a mező­­gazdaságban valamely munkának a naphoz való kötését. Például július 15-re befe­jezzük az aratást, augusz­tus 20-ra a csepiést vagy ekkorra es ekkorra letör­jük a kukoricát. Köztudo­mású, hogy a mezőgazda­ságban a talaj, időjárás és egyéb tenyezoK nem tűrik a naptárhoz való kötöttsé­get. Példa erre a mostam tavasz is. Száraz meleg időben 8—10 nappal hama­rabb lehet aratni, viszont hűvös, csapadékos időjárás esetén ugyanennyivel ké­sőbb. A határidők megszabá sa helyett a mennyisege, minősege és az önköltség dönt- ♦ sék el az elsőséget. ♦ A hozam mennyiségének ♦ megítélésénél mindig az* elmúlt tíz év átlagának bi-J zonyos százalékkal való} túlteljesítését látom helyes-í nek. Az állami gazdaságok-» ban vagy tsz-ekben 10» évekről még nem beszél-» hetünk, de akkor is az el-» múlt évekhez viszonyítva* kell értékelni, hogy van-e| haladás vagy nincs. A határidők helyett mint évközbeni ellen­őrzésre kerülő vállalá­sokat a fejlett agro­technikai eljárások al­kalmazását látnám he­lyesnek. Például a négyzetes kuko-} ricavetés, gépi kapálás, X vegyszeres gyomirtás, cu­­korrépa alá a trágyát, ósz-j szel kihordani, a mélyszan-j tást elvégezni és így to~| váob a minőségi magtér-1 meléstól az abrak-siló ké-X s/ítésig. X Az újjászülető mezőgaz- * dasági verseny sikeréhez a] fenti néhány gondolattal < szeretnék segítséget nyuj-j tani. Csikós Balázs. < ★ A fenti cikk egyéni vé­leményen alapszik, eppeh ezért vitára bocsátja aj szerkesztoseg. Ennek a vi­tának keretébtn szívesen közölnénk lapunkban olyan aányú cikkeket is, hogy! milyen feladata van pei-" dául a versenymozgalom­­ban a pártszervezetnek és< tanácsoknak, vagy a ver-j seny helyes értékelése, ju­talmazása és így tovább. fElkészült a perújításii indítvány és az új vádirat francia Kiss Minaiy ügyeden I Megyénk minisztériutni ipari vállalatai . ! a statisztikai adatok tükrében Ami as időbérek és ami ti teljesítménybérezés I mögött van Várható időjárás vasár­­nap estig: íelhőátvonulá­­sck, többfelé futó záporral. Időnkint élénk északnyu­gati, északi szél. A hő­mérséklet kissé csökken. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet va­sárnap: 11—14 fck kö­r f Egy vállalat munkáját legmegbízhatóbban a sta­tisztikai adatok tükrében knet meglátni. A terv és tényszámok viszonyában meglátszik a vezetés szín­vonala, a jól irányított és ■rendszeresen ellenőrzött munka sikere, vagy ellen­kező esetben a hibák for­rása. A statisztikai adatok iránytűt jelentenek a ter­melés irányítóinak, akik a számok alakulásának fi­gyelésével mindig idejében okosan intézkedhetnek, gazdálkodhatnak. Nézzük csak meg me­gyénk minisztériumi ipari vállalatait az 1957 első ne­gyedévi statisztikai adatok tükrében. A Nyírbogdányi Kőolaj­ipari Vállalat első negyed­évi te -vteljesítése 102,8 szá­zalék, az egy munkásra jutó végzett, termelés az előző év hasonló időszaká­hoz viszonyítva 98,1 száza­lék volt. Ezt az eredményt a idén 7,5 százalékkal több munkással érte el a válla­lat, amiből következtethető, hogy a termelékenység csökkent. Az adatok hason­lításából kitűnik, hogy a termelés 4,7 százalékkal csökkent, az egy munkásra jutó termelés pedig 1,9 szá­zalékkal. Miért van eltérés a két számadat között? 3etegség, szervezetlenség, új munkások foglalkoztatá­sa, munkafegyelem lazu­lása? A végzett termelést 142 százalékos bérhaszná­lással érték el. Tehát 39.2 százalékkal több bért fizettek ki, mint ugyanannyi terme­­melésérl egy esztendeje. • többi üzemben is ha­sonló jelenséget tapasztal­tunk. Az Alkaloida Vegyészeti Gyárban a 82.8 százalékos egy évihez viszonyított ter­melést 137.7 százalékos létszámmal érték el. — A nyíregyházi dohányfermen­tálógyárban az egy évihez ú myítva 97.8 százalék a teljesítés, az egy munka­napra jutó termelés csak 6o.6 százalék, az állományi létszám pedig 165.6 száza­lék. Az ipari munkások béralapfelhasználása meg­döbbentsen 208.5 százalék. Ezek a kiragadott példák magyarázatot adnak arra, hogy a megye miniszteri ipari vállalatainak összter­melése 1957. r. negyedévé­ben az előző időszakhoz vi­szonyítva 83.3 százalékra csökkent, az átlagos állo­mányi létszám 123.5 száza­lékra nőtt az ipari munká­sok béralapja pedig 156.8 százalékra emelkedett. Levonhatjuk ebből a következtetést: a mi­nisztériumi iparban csökkent a termelé­kenység, mégpedig 16.7 százalékkal. Ugyanak­kor 56.6 százalékkal több bért fizettek ki a vállalatok, ugyanannyi termelésre. Ez a helyzet egészségte­len fejlődésre mutat. A vál­lalatok igazgatói, felelős ve­zetői elégtelenül gazdálkod­tak, sáfárkodtak a rájuk bízott vállalattal. A politi­kai és gazdasági' helyzet szilárdítása közben keveset törődtek a termelékenység növelését biztosító ténye­zőkkel, nem vigyáztak jól a nyereségeseiére. Fontos fekdat most vállalataink­nál, hogy a bérek emelke­désével egyszintre hozzák a termelést. Mi a magyarázat arra, ho0y a kormány által biz­tosított 10 százalékos bér­emeléssel szemben a megye minisztériumi iparában 56.6 százalékkal több bért hasz­náltak fel, mint egy esz­tendeje? Többek között a? is magyarázat erre, hogy a 'egtöbb vállalatnál meggondolás nélkül el­törölték a műszaki nor­mákat és helyet adtak az egyenlösdinek. Azt a bért fizették ki a munkásoknak, amit egy évvel előbb 120—150, sőt 180 százalék norma teljesí­tésére fizetlek. Sőt ezt emelték meg a kormány által biztosított 10 százalék­kal! Változtatni kell ezen a helyzeten. Ki kell dolgozni a követelményeknek, a vál­lalati adottságoknak és a dolgozók igazságérzetének megfelelő teljesítménybére­zés) formát. Felelőtlenség tovább tűrni az időbérezést ott, ahol megvannak az ' adottságok, a lehetősé­gek a teljesítménybé­rezésre. Az időbérezés sérti n munkában szorgalmas dol­gozókat és már nemcsak a, kisyárdai Vulkánban, ha­­nem más vállalatoknál :V: felemelték szavukat az ilyen dolgozók az egyen­­lősdi ellen. Érdekünk, hogy a kifizetett bérek emelhet-1 désévei egy szinten legyen a termelés, hiszen nem akarunk inflációt, hanem azt akarjuk biztosítani, hogy a kifizetett bérek fe­dezetéül elegendő áruala­punk legyen. A kisvárdai Vulkánban • bebizonyosodott, hogy a teljesítménybérezés * nemcsak a tervek tel­jesítésére biztosíték, ha- i. . nem a szocialista mun- '■ kaverseny sikeres ' vábbvitelének forrá :i 1 ■ s. A vállalatok főkönyvelői,, mint a termelés számada­tainak kiváló szakértői, se­gítsék az igazgatókat ab­ban a törekvésben, hogy a terv és tényszámok közötti viszony minél jobb legyen. Figyelmeztessék idejében az illetékes terület vezető­jét ha valahol túllépés mu­tatkozik, ha a ráfizetés je­leit észlelik. Elmélyült kö­rültekintéssel dolgoztmat igazságos technikai nor­mákat és segítsék megér­tetni a dolgozók többségé­vel ennek jelentőségét, hisz ennek végsőfokon a dolgo­zók a jólét további növe­lése mellett a negyedév­végi nyereségrészesedéskor is hasznát húzzák. Orosz András. ssiARi verevél PÉCSÉTKLTE HAZASZERETETÉT Fedor Mihály hős határőrt mutatja képünk, aki az ellenforradalom sötét napjaira emlékezik vissza. Comb- és bokalövéssel még lábadozó betegként pihen. Betegsége és tragikus emlékei révedezővé, idegessé teszik arcát, mozdulatait. Halkan, de szenvedélyes gyűlölettel beszéli, hogy amikor a pártközpont védel­mére siettek, hogyan sebesítették meg a % ellenforra­dalmi bandák golyói és ugyanilyen mélyről fakadó szeretettel emlékezik meg arról, hogy miként vitték az elsősegélyhelyre egy szovjet harcos és egy államvé­­delmista katona öt és még sok sebesült társát. (Kép: Hammel József) Márkén a Ságvári utca 10 szám alatt, ebben a ki­csi szoba-kony nás iaiuvégi házban született és nevel­kedett Fedor Mihály. Édesapja a Károlyi-uradalom napszámosa volt, neki csak ilyen házra futotta, egy emberöltonyi robotból. Es végtére az lett a sorsa, hogy a Károlyiék érdekeiért életét vesztette a második vi­lágháborúban. Özvegy édesanyja ebben a kiesi házban lakik most is, itt pihen fia is. Fodorék nem kaplak palotát, sem ezrekre rúgó zsoldot, mint hogy ezt az ellenforrada'márok hazud­ták, mégis a vérével, az életét sem sajnálva védte a népköztársaságot. Védte, mert látta a milliók boldo­gulását, védte, mert nem akarta vissza a Károlyiéit uralmát és a velejáró hárommillió falusi koldust. Cs. B.

Next

/
Thumbnails
Contents