Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-04 / 102. szám

4

ft Pl I Ml •

4,

ÉRDEKES j

FURCSASÁGOK

A napokban a földművesszövetkezetek által leadott statisztikai adatszolgáltatásokban bogarásztam és több érdekes furcsasággal találkoztam. Ízelítőül elmondok néhányat. Hátha magára ismer valaki belőle.

Ez év első negyedévében közel 1300 falusi dolgozó lépett be a megye földművesszövetkezeteibe. Igaz, a múlt év azonos h^gyedévében a belépések száma a 6 ezer főt is meghaladta... Mindegy. Vegyük e kevés eredményt sikernek... Igen ■n! De ezzel szemben többmint 700 szövetkezeti tagot „storniroztak" az élők sorából, illetve a s övetkezetek tagtörzs könyvéből. Ezek után számolják ki kedves olvasóink, hány fővel nőtt a szövetkezeti tagok száma év első hónapjában?

★

„Szörnyű" dolog történt Gyügyén, Szamosújlakon és Cégénydányádon. Legalább is a körzeti földmúvcsszövetkezet statisztikájából az olv isható ki, hogy c három községben nagy az emberhullás. Hisz az első negyedévben közel 200 szövetkezeti tagot töröltek a szövetkezeti tagság közül. És vajon „a meghalt k’’ tudak-e erről? Jó lenne utólag megkérdezni őket.

Az is e három községben történt, hogy egy e.jész szövetkezeti taggal nőtt a tagok száma és 20 forint részjeggyel gyarapodott a szövetkezet részjegy alapja. Ha így halad a földmüvesszövetkezet tagszervezése és részjegybefizetése, nem adok neki sok évet, egy tagja sem marad.

At

Jól élnek a petnehá- Ziak. Az „istennek sem’’ vásárolják a bolti lisztet. Képzeljék el: a földművesszövetkezet április 15- től május 1-ig 20 mázsa lisztből egy dekát sem tudott eladni. (Pedig időközben két napig ünnepelték a petneháziak a húsvétot.

Hogy honnan tudom a vásárlást Ilyen pontosan? Hát a szövetkezet statlsztikájábéll (—ka j—)

II.

Az előző számban közöltük a SZÖVOSZ pályázatán díjnyertes Harsányi Antal nagyhalászi alapitá tag pályázatának első részét, amely 1946-tól 1949-ig mutatta be a földmüvesszövetkezet életét.

C«ivetkezetünk fejlődéséhez nagyban hozzájárult, hogy létrehoztunk egy mentalepároló és csomagoló üzemet, ahol 60 —80 munkás dolgozott. — 1949-ben már híres volt a nagyhalászi szövetkezet. — Országos tájértekezletet tartottak községünkben, ahol a részvevők elmondották, hogy az eredmények főleg az igazgatóság jó munkájának köszönhetők.

A SZÖVOSZ kiküldötte, Galambos elvtárs ezen az értekezleten a következőket mondotta: „Tanulni jöttünk Nagyhalászra, tanultunk is. Megismertünk egy jó szövetkezetei amely helyes vezetés mellett eredményeket tud felmutatni mozgalmi és gazdasági vonalon egyaránt. A szövet-Csak kevesen tudják, hogy a földmüvesszövetkezeteken belül, főleg az utóbbi hónapokban számos egyszerű társulás, szakcsoport alakult, hogy az egyén összefogásával közösen állíthassanak elő egy-egy, a lakosság számára igen fontos terméket. Van jonathántermelő szakcsoport, amelynek tagjai arra társultak, hogy exportra küldik az almát. A másik társulás zöldségfélékkel foglalkozik, a

harmadik a cukorgyár részére termel répát és egy újabb értékes szabol., esi akácméz hírét szeretné öregbítem. Nézzünk hát szét három társulás tagjai között.

Ibrány,

gyümölcstermelő

szakcsoport

Ebben a községben, a tavasz folyamán nem is egy, hanem négy gyümölcstermelő szakcsoport alakult. Hatszáznyolcvankilenc tagot számlál, 175 hold gyümölcsöst mond magáénak ez a társulás. Közülük három igen szépen dolgozik, a gyümölcsöst már kétszer permetezték, a fák alját felszántották és megkapálták. Az elmúlt napokban — amikor a rádió talajmenti fagyokat jelzett — felktizülek a veszély megelőzésére. A füstölés-Másfél éve történt...

Az eset igen egyszerű. Gács Béla bujt lakos leszerelt a honvédségtől es elvállalta a Nyírtelek mellett lévő paszabcsúcsí szövetkezeti bolt vezetését. A boltot 1955 áprilisában vette át és októberben már 10 ezer forinton felüli hiányt mutatott ki a leltár. Az ügyészség társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett sikkasztás büntette miatt emelt vádat a 26 éves fiatalember ellen.

Gács Béla fellebbezett az első ítéletnél és most itt áll a Kádár-büntetőtanács előtt. Közömbösen hallgatja a vádat. Amikor kérdeznek tőle, tagad. Szakképzettlenségére, tudatlanságára hivatkozik.

A tanúk egymásután mondják a szemébe, hogy: ■.. igen, ittál, költekeztél, kivételeztél..j Nem nagy ügy — állapítják meg a bírák, a tanúk. És igazuk van, A

bűnügy történetében valóban elég rjakran elő' forduló kis ügyecske ez. És éppen ezért fontos a mi számunkra, szövetkezeti emberek számára. Tanulságos a szövetkezeti vezetők, a szövetkezeti ellenőrök számára, akik nem kérik minden esetben szigorúan számon a közösség, a földművesszövetkezetek tagságának vagyonát.

Ez az ügy még most sem zárult le. Bizonyíték kiegészítése miatt elnapolták. Gács Béla még nem kapta meg büntetését, de igazságszolgáltatásunk, törvényeink vele sem tesznek kivételt. A törvény nem tudása nem mentesít a büntetés alól. A büntetés p dig nem mentesíti a nyírteleki szövetkezet vezetőit a felelősség alól.

Mintahogy egyetlen szövetkeze . egyetlen vezetőjét sem. K. J. t

Hosszú István pauusza

Hosszú István újfehértói lakos keresett fel bennünket panaszával. Esete tanulságos, s javasoljuk: mielőbb vizsgálja ki a helyi földmüvesszövetkezet igazgatósága.

Hosszú István félénken nyitott be a megyei központunk szervezési osztályához. Papírt kotort elő zsebéből és átadta Kerékgyártó Antalnak, az osztályunk egyik dolgozójának.

— Tessék már megnézni — szólott csöndesen — mit kaptam a földművesszövetkezettől.

Kerékgyártó elvtárs gyorsan átfutotta az írást, melyben körülbelül a következő állt. Hosszú István, a földmű-esszövetkezet tüzelő- és építőanyagtelepének éjjeliőrét az MT 29. §-a 1/b. pontja alapján elbocsájtották. A felmondólevél alá Várudvari Artur kanyarintotta oda a nevét, mint a földművesszövetkezet megbízott igazgatósági elnökhelyettese. Még eddig csak rendjén lenne a dolog, azonban Hosszú István elmondta, hogy a munkaköre nem szűnt

Gondoskodott a motoros permetezőgépekről, egész tvre hozatott nóvényvédőszereket, előnyben részesíti a társulást a termelési szerződések megkötésénél. Mindemellett egy gyümölcstermelő-szakos agronómust is foglalkoztat a termelés segítése céljából.

KyirteleK, cukorrépatermelő szakcsoport

, Szinte kényszeríteni kel.» ! lett az elmúlt években a í nyírtelekieket, hogy a > községre jutó cukorrépát meg, csak az történt, hogy * szerződéses úton megterizes

lak, azonban szerencsére arra nem volt szükség.

Jónak ígérkezik a termés. A fák virágba borultak és nem maradnak hűtlenek az időbeni gondos munkáért. A tagok elmondták, hogy terveik szerint a várható kétszáz vagonnyi almatermésük háromnegyed részét exportra szeretnék küldeni. Segít ebben az ibrányi földművesszövetkezet is.

helyette Ancsán Mihályt;; állította be Várudvari;; elvtárs. Miért? Azért, mert;; Ancsán Mihály a szabad-;; felvásárlási üzemág tele-’’ pén éjjeliőrösködött, s;; miután ott nine* rá szűk-! sep, nem neki, hanem I Hosszú Istvánnak mon- ' dott fel az igazgatóság el- ■ j nökhelyettese.

Azt gondoltuk Kerék-' j gyártó elvtárssal, hogy ; Várudvari elvlárs az el-;; bocsájtásnál a szociális ; körülményeket vehette fi-\\ gyelembe. Hisz tudjuk,;; hogy Ancsán Mihály idő-,’ sebb, rokkant ember.;; Azonban olyan tájékozta-',', tást kaptunk, hogy nyug-1; díjas, 5 hold földje, sző-'! lője és két háza van. Ez- ' • zel szemben Hosszú 1st- \ > ván is túl van már a 60.'; éven, 3 éve dolgozik a •; szövetkezetnél, s telepve-;; zetője megbízásából még;; az építőanyag kiadását is;; végezte. Ügy tudjuk, Tóth: J István telepvezető meg I van elégedve munkájával. \ I Es hozzátehetjük még azt, ‘I Hosszú Istvánnak ebből a ■ fizetésből kell eltartania ■ családját, mert nincstelen.

Hogyan jártak el mégis ;; így az illetékesek?!

; mcljék. Ez év tavaszán ; viszont gyökeresen meg; változott a helyzet. A dől*

; gozó parasztok rájöttek,.

! hogy érdemes cukorrépát1 ! termelni. Ezt mondja Vín’ nai bácsi is, a szak.es»*

• port egyik igen tekinté*' ; lyes tagja.

! Felemelték a cukorrépa i árai, növelték a terme*; '• szeloeü juttatás mennyi*; ; segét. Látták ezt a szűk*' ; csoport tagjai es úgy ha-»j ; tarozták el, hogy szazna*. ; szonkelten .nyoicvannyolcl ; hold földön termelnek cu*1 ; korrépát.

; Ma már egyikük sem ; bánta meg amiért cukor*

; répatermelő társulásnak!

I lett a tagja. S bár csak ; tavaszi szántásba vethet*

I ték a magot és a kikelés 1 így nem egyenlő) azonban 1 meg van rá minden re*

> mény, hogy a jó nő*; ; vényápolási munka mcl*' ; lett katasztrális holdan*

; ként 140—150 mázsa cu* korré*nát ír fn-cmak ter-*

melni.

föálméníiáza,

aprómaytermeiö

szakcsoport

A kálmánházi szakcsoport még ez év januárjában alakult apróinagter* melő és öntözései kertészeti társulásként. A munkát komolyan vették a tagok és odaadó lendülettel kezdték. De sajnos, terveik végrehajtása akadályokba ütközött.

Henzsel András, a szakcsoport elnöke elmondja, hogy egyes zöldségfeleséget — mint például paprikát és paradicsomot — szívesen termeltek volna, de nem kaptak rá szerződést. Zöldborsót is akartak vetni, de ennél 10 holdnál nagyobb területet követelt a MagtermeHeiő Vállalat. Ehhez pedig nem volt módjuk. így hát lucernát és lóherét vetettek magnak és jónéhány holdra ültetnek lei dohányt. Szerették volna, ha megkapják az öntözőberendezést — amit saját erőből akartak megvásárolni — de csak ígéretet kaptak a megyei gépállomás! igazgatóságtól —berendezés helyett. Azt kérik hogy a belterjes gazdálkodást segítő berendezés megvásárlásához adjanak nekik segítséget az' illetékesek.

Küzdelmes évek

• H444444«

kezeti politikában Lenin elvtárs tanításait kell követnünk. Tettekkel bizonyítsuk, hogy ígéreteink egyenlőek a valósággal”.

Még ebben az évben újabb 3 termelőszövetkezeti csoport alakult, mivei a földművesszövetkezeti tagság egy része a termelőszövetkezeti gazdálkodás útját választotta. Az újonnan megalakult termeiős/öveikezeteK i észére épületeink egy részét átadtuk. A Petőfi Termelőszövetkezeti csoport részére egy lakás, magtár istálló, tengeri góré, 2 borona, 1 ló, 1 szerszám, 1 szekér, 1 kaparógép és 8 hordó jutott.

Az újonnan megalakult termelőszövetkezeteknek ve tőmagot és növényvédőszereket biztosítottunk.

F Ugyanebben az évben 2 cséplőgarniturát adtunk át a gépállomásnak, Létszámunk 1949-ben elérte a 950 főt. .Központi pénztárforgalmunk pedig

1949 évben 1,991.905 forint. A községünk szomszédságában lévő 2 földművesszövetkezet, Ttlektanya es Homoktanya löldművesszövetkezeti tagsága kérte az egyesülést, mert látták, hogy földmű vessző vetkezetünk milyen jól működik és gazdálkodik.

1950 évben a juttatott va. gyón során a legelőket az igazgatósági ülés határozata alapján átadtuk a Vörös Csillag, a Petőíi, a Dózsa és az Első Megyei Tanácskozás Termelőszövetkezeteknek.

Ebben az évben egy italbolttal bővült földművesszövetkezetünk. 1951-ben Miskolcon és Diósgyőrön piaci elárusító helyet nyitottunk, ahol zöldség, gyümölcs és húsféleséget árultunk. Ezt elsősorban azért tettük, hogy a dolgozók által felkínójt árut értékesíteni tudjak és a piacon a kofákat kivszoütsuk.

EV évben boltunkat mintaboltnak alakítottuk át 80.000 forintos beruházási költséggel. 1952-ben községünk 2 népbolt-ját átvettük.

1953. évben lényegesebb esemény nem történt, üzemegységeink nem bővültek és nem építettünk.

1954. évben kiskereskedelmi hálózatunk 2 vegyes bolttal bővült és az 1954. évben alakított mintbolturikat kisáruházzá alakítjuk át, az állomás közelében lévő italboltunkat pedig vendéglővé.

Ebben az évben vásárlási visszatéiítés címén 27.799 forinlet, részjegyvisszatérítés címén pedig 5.765 forintot fizettünk ki.

A következő évhen létrehoztunk egy cukrászdát, amelynek átlagos havi forgalma 80.000 forint. Homoktanyán 181.000 forintos beruházással egy korszerű boltot és italboltot építettünk szolgálati lakási

i

sál együtt. Áprilisban meg- ; alakítottunk egy dohány-; termelő szakcsoportot 29! taggal és 18 hold földdel.} Szeptember hónapban ala-J kult egy mentatermelői} társulás 21 taggal, és} közel 6 hold földddel,} egy gyümölcstermelő tár-} sulás 28 taggal és 25 hol-} das területtel. ]

Jelenleg 10 boltunk van,« ebből 1 áruház, 1 hentes-« üzit. t, 1 tüzéptelep, 5 ital-] bolt, 1 vendéglő-étterem,] l cukrászda, 1 büfé, 2 fel-! vásárlótelep szolgálja a rá-2 kosság ellátását. 2

t1 öldművesszövetkeze-] ^ tünk a feladatok« megoldó ánál, a dolgozókj beállításánál kikéri a párt, és a tanács vezetőinek vé-; ieményét. A vb. üléseken; beszámol munkájáról, az; az áruellátásról, a tervek-; ról. A párt intéző bízott-1 sági ülésein a földműves-“ szövetkezet igazgatósága-^ nak elnöke minden cselben« beszámol. Harsányi Antal!