Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-31 / 125. szám
XIV. évfolyam, 125. szám 1951. május 31, péntek Megyénk kommunistái, s becsületes dolgozói egységesen zárkóznak fel a párt Központi Bizottsága és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány mögött! Beszámoló a megyei pártaktíva ülésről Kedves Elvtárs aki A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a világ egyhatodán teremtette meg a munkások és dolgozó parasztok hatalmát és ezzel megbomlott az egész világot átfogó imperialista rendszer és elkezdődött a kapitalizmus általános válsága — kezdte beszédét Benkel elvtárs. Beszéde további részében elemezte az elmúlt évtizedek nemzetközi helyzetét, majd így folytatta: 1945-ben a Szovjetunió felszabadította hazánkat is a fasiszta iga alól, s ezzel megadta a lehetőséget arra, hogy népünk elindulhasson a társadalmi fejlődés útján. Egyetlen párt volt, a Ma„Ne múljon cl ezek után megyénkben egyetlen kommunista nagyaktíva sem úgy, hogy egy perces tisztelettel ne adóznánk a szovjet és magyar hősök emlékének, akik életüket áldozták a magyar nép szabadságáért, a proletárhatalom megmentéséért” — Vass Józsefné elvtársnő, a leveleki kommunista asszony mondta ezeket a szavakat. Néma csend, s az a 315 kommunista, akik üzemekből, termelőszövetkezetekből, tudományos területekről jöttek erre a nagyaktívára, hogy megválasszák az országos pártértekezletre a megyét képviselő 14 küldöttet, egyszerre áll 'fel, hogy meghajtsa fejét a mártírok előtt. ^-VVVVvVVvVVVVvVVVWVVVVvVVVVVvWWvVVVVVwVVVvVVVVvVWvVVVVW WWvVWV Az elnökségben foglalnak helyet a párt Megyei Intéző Bizottságának tagjai, valamint Rónai Sándor elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága Intéző Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. Orosz Ferenc elvtárs, a párt Megyei Intéző Bizottságának tagja emelkedik szólásra, megnyitja a tanácskozást, s utána Benkci András elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára lép a mikrofonhoz, hogy beszámolóját megtartsa. Lelkes ez a tanácskozás, áthatja a kommunisták felelősségérzete, a párt, a nép, a proletárba tatomért érzett felelősség. Több üzem — mint a tiszalöki erőmű dolgozói, kommunistái is — táviratban üdvözölték a kommunisták tanácskozását, s kívántak jó munkát. gyar Kommunista Párt, mely akkor is és most is ki tudta emelni hazánkat a rendkívül nehéz helyzetből. As MUV hatalomra vezette a munkásosztályt A Magyar Kommunista Párt, majd később a történelmi fordulatot jelentő, a munkásosztály egységének kialakításával megalakult Magyar Dolgozók Tártja a társadalmi haladás legfontosabb feladatainak, a nemzet sorsdöntő kérdéseinek megoldását tűzte napirendre. Hatalomra vezette a munkásosztályt és igen jelentős eredményeket ért el a szocializmus építésében. Ezzel nagy tekintélyt és bizalmat szerzett a párt a dolgozó tömegek előtt és egyre inkább elszigetelte a reakció erőit. Dolgozó népünk a párt vezetésével 12 éven át olyan eredményeket ért el, melyre nincs példa a magyar nép történetében. Ezek után így folytatta Benkei elvtárs: Hatalmasat fejlődött a 12 év alatt a magyar mezőgazdaság is. A földosztás alapvetően megváltoztatta a falu arculatát, az osztályerőviszonyokat és a későbbiek folyamán létrejött a párhuzamosan létrejött a mezőgazdaság szocialista szektorai. Megyénkben 297 ezer kát. hold földet osztottak ki 58.715 család részére. Megyénkben is 248 tsz, a megyét átfogó 27 gépállomás és 21 állami gazdaság tanúsítja a szocialista építés eredményeit a mezőgazdaságban. Igen nagyok azok az eredmények, melyeket az elmúlt 12 év alatt a kulturális fejlődés terén elértünk. Az 1955—56-os tanévben az általános iskola 8 osztályát több mint 6 ezer gyermek végezte el. Ez majdnem hatszorosa a felszabadulás előtt polgári iskolát végzettek számának. Középiskoláinkban a felszabadulás előtt 4.2 százalék volt a munkás és paraszt tanulók arányszáma, jelenleg majdnem eléri a 80 százalékot, és a középiskolába járó tanulók száma több mint háromszorosára nőtt. Az elmúlt években 117 kultúrotthont hoztunk létre a megyében. A filmszin. házak hálózata és a mozilátogatók száma az utóbbi 3—4 év alatt megháromszorozódott. Utána elemezte Benkei elvtárs a hibákat és azok okait. Az MDI* K, V. 1953, júniusi határozata helyesen jelölte meg a hibák kijavításának útját Elsőnek említjük a párt és állami vezetésben elkövetett hibákat, melyek főleg abban mutatkoztak meg, hogy gátolták a szocialista demokrácia szélesebb kibontakozását. és a gazda- ját is. ságpolitikában idéztek elő zavarokat. Az MDP Központi Vezetősége 1953 júniusában feltárta a legsúlyosabb hibákat és lényegében helyesen jelölte meg a h:bák kijavításának út-Gyökeres fordulat azonban nem következett be a hibák gyakorlati kijavításéban és ez megingatta a párt iránti bizalmat a dolgozók körében. Az ellenséges propaganda úgy próbálta és próbálja a szocializmus építése során elkövetett hibákat beállítani, mintha ezek rendszerünk gazdasági és társadalmi alapjából fakadnának. Az igazság azonban az, hogy az elkövetett hibák ellentétesek szocialista rendszerünkkel. A hibák abból adódtak, hogy a szocializmus építése során megsértettük t.öbb vonatkozásban a marxizmus—leninizmus tanításait. — Pártunknak, mint minden marxista-leninista pártnak, meg volt az a képessége, hogy helyes politikájával kijavítsa az elkövetett hibákat, nem konfliktusok nélkül, de békés úton. Fejlődésünk gátló okai között kell megemlíteni, hogy hazánkban az osztályellenséget ugyan megvertük, de nem semmisítettük meg és ezek az elmúlt 12 év alatt a legkülönbözőbb módon folytatták aknamunkájukat, népi demokráciánk megdöntésére. Az elkövetett hibák lehetővé tették azt, hogy az osztályellcnség által, valamint egyes úgynevezett „kommunista csoportok” által hirdetett és vallott revizionista nézetek szélesebb körben éreztessék bomlasztó hatásukat. A Nagy Imre—Losonczycsoport volt a revizionisia nézetek vezető csoportja, és revizionista, áruló tevékenységük táptalaja a kispolgári anarchizmus volt. Melyek voltak a NagymLosoncsyesoport revizionista nézetei? 1. Mindenekelőtt a párt vezetőszerepének tagadása. 2. A demokratikus centralizmus lenini elvének eltorzítása, illetve végső fokon mindennemű centralizmus szükségességének tagadása. 3. A proletárinternacionalizmus elvének elvetése, illetve a nacionalizmussal való felcserélése. 4. A Nagy Imre-íéle revizionistái; a „tiszta demokrácia” és ..teljes szabadság” jelszavát is hangoztatták, vagyis szabadságot és demokráciát követeltek általában mindenki számára. 5. Nagy Imre antimarxis. ta nézetet vallott a mezőgazdaság szocialista átszervezésében is. Ha a Nagy Imre—Losonczy-csoport áruló tevékenységét áttekintjük, teljesen világos képet kapunk arról, hogy áruló tevékenységük összeolvadt a nyugati imperialistáknak a szocializmus ellen indított támadó hadjáratával. Nagy Imrcékct tehát nem az események sodorták az ellenforradalom oldatára, hanem tudatosan tértek le a proletár osztályérdekek képviseletének útjáról, és a proletárdiktatúra gyengítésének, a szocialista építés lerombolásának útjára léptek. Ezek a revizionista nézetek megyénkben is táptalajra találtak és éreztették hatásukat. E káros nézetek kerültek felszínre az értelmiségi ankétok egyes hozzászólásaiban és a megyei sajtóban is éreztette hatását. Az értelmiségi ankéton elhangzott, hogy a jelenleg funkcióban lévő vezetők nagyrésze műveletlen, nem alkalmas a vezetésre. Nacionalista, szovjetellenes irányzat megyénkben is jelentkezett különböző vitákban. A nacionalista nézetek mellett felszínre került az irredentizmus is, amely különböző területi követelésekben mutatkozott meg. A szovjetellenesség megmutatkozott a szovjet tapasztalatok teljes elutasításában is és a sajátos módon való szocializmusépítés végső soron megyénkben is a nemzeti kommunizmus nézetét hozta felszínre. A tiszta demokrácia, a teljes szabadság követelése a megyei lap néhány szerkesztőbizottsági tagjánál is megmutatkozott, mert szinte véd- és dacszövetséget kötöttek annak érdekében, hogy a párt ne játsszék politikai irányító szerepet a sajtóban. Hivatkoztak az újságírói szabadságra, a feltétlen igazmondásra. Ez utóbbi csak arra szolgált náluk, hogy csak a hibákról beszéljenek és az eredményeket hallgassák el. A szocialista törvényesség általános hangoztatása, a jobboldali befolyás erősödése megyénkben is azt eredményezte, hogy több községben mentesítettek izig-vérig kulákokat, kizsákmányolókat a kulákság alól. Ezekből a „jámbor” emberekből, akik mindig a népi demokrácia híveinek vallották magukat, középparasztokat csináltak. Ilyen előzmények után került sor az október 23-i budapesti tüntetésre, amely bevezette a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló fegyveres felkelést. A marxizmus-leninizmus tanításaiból kiindulva csak egyetlen megállapítás lehetséges az októberi esemény jellegét nézve: ez pedig az, hogy ellenforradalom voltl Nyilvánvaló, hogy a belső reakció és az imperialista tábor nem ellenforradalomnak, hanem dicsőséges szabadságharcnak, az egész magyar nép harcának igyekezett feltüntetni az ellenforradalmat. Nyíregyházán is, és a megye valamennyi községében olyan elemek vették kezükbe az irányítást, mint Szilágyi László kulák-csemctc, gestapó kemügynök. — Urai László volt főjegyző, Trcncsényi István volt csendőrszázados, vitéz Homoki Imre kulák. Bcncs László polgármesteri ivadék, és még sorolni lehetne ezeknek a nevét hosszú ideig, akik első perctől kezdve 1945 után esküdt ellenségei voltak és maradtak a népi demokráciának. ’ Napnál is világosabb, hogy megyénkben is a hatalmat az osztályellenség kaparintotta kézhez, és ennek birtokában nem a volt alispánok, főjegyzők, csendőrszázadosok ellen indítottak támadást, a hibák ki-, javítása jegyében, hanam aj kommunisták, a haladó! gondoikozású emberek, a termelőszövetkezetek, gépállomások ellen. Megyénkben is a kommunista vezetők ellen igyekeztek hangolni a dolgozókat és ennek az ürügyén október 30-án Kábái Dezső ellenforradalmár vezetésével fegyveresen távolították el a megyei pártbizottság dolgozóit. Bezárták a pártbizottságot és a kommunisták az első alkalommal illegalitásban kezdhettek hozzá az MSZMP megszervezéséhez. Ugyanakkor a pártbizottság és a tömegszervczelek épületeit odaadták különböző burzsoá pártoknak, így pl. a SZDP kapta meg a pártoktatók házának épületét, áltól október 31-én megalakították a szociáldemokrata párt megyei szervezetét. A következőkben részletesen elemezte, hogyan zajlott le a megye különböző községeiben az ellenforradalom és milyen károkat okozott. (Fojytatás *, Z. i*lrUl«m.) (Diláq fiüxlctarjai egyesüljetek < Keletmaqyarorszaq z Ai MSZMP megyei intéző bizottsága és a megyei tanács lapja
