Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-30 / 124. szám

1957. május 38, csütörtök’

K !i LET MAfiVMtORS/ÄO

■MÉM

Így alakúit meg a Szabolcs-Szatmár megyei Építőipari I állalatnál a KISZ

A szamossályi ellenforradalmároh pünkösdi Királysága

szervezet

Május 27-én este alakult meg a megyei építőipari vállalatnál az ifjúsági szervezet. Az alakuló gyűlésen csaknem hatvan fiatal vett részt. Ebből az alkalomból több idős kommunista is képviselte a pártszervezetet. Jelen volt a vállalat igazgatója, párttitkára, üb. elnöke is.

A termet a fiatalok feldíszítették, barátságosabbá tették, hogy méltó legyen ehhez az üléshez. A megnyitó beszédet az MSZMP alapszervezet titkára, Salamon elvtárs mondotta, majd Asztalos Sándor elvV^tlekeKxiftiik

a fiixikladiiiiii

éllé!.

társ a városi KISZ szervező bizottsága részéről ismertette a KISZ célkitűzéseit, feladatait.

A beszámolót lelkes hangulatú vita követte. Több fiatal felszólalt. Majtényf Attila ifjúmunkás elmondotta, hogy egyetértenek a párt politikájával, célkitűzéseivel. Olyan ifjúsági szervezetet akarnak létrehozni, amely komoly segítsége lesz a pártszervezetnek. Ezen kívül még több fiatal foglalkozott a KISZ munkájával és h'lyes javaslatokat tett a kulturális és sportmunka megjavítá-Az elmúlt napok esős időjárása almástermésű i gyümölcsöseinkben nagyon kedvezett a varasodás elterjedésének. Az alma a mostani fejlődési szakaszában a legérzékenyebb a bordódé permetezöszerre és szakszerűtlen, locsolásszerű permetezés alkalmazása mellett bizony komoly perzseléseket okozhat elsősorban a gyümölcsön. Ennek ellenére mégis azt javaslom, hogy alap permedéként mindenütt fél százalékosnál nem erősebb bordőilével permetezzenek a gyümölcstermelők, lehetőség szerint ködszerűen. Mivel a perzselést legtöbbször nem is a bordódé, hanem a bordóilébe tett és ott kis vészben feloldódott arzén okozza, arzén helyett bek műterenként 40 dekagramm Pernit-et kell adni, ami a sodrómolyok és almamoly ellen az arzénnál sokkal jobb hatást is eredményez.

Ha fuzikládium veszélylyel egyidejűleg a lisztharmat veszély is fennáll, a bordóileves permedéhez Szulfarol T-t adhatunk. Ha a gyümölcsösben törpeszártagúság nyomait látjuk, a

dó jelszavaikkal szították a tömeghang'..:..tut. Amikor a tüntetők idős Iíocsány János, volt MDP titkár lakása elé értek, a íőkolomp. sok felhívására kőzáport zúdítottak a lakásra. Az exmalomtulajdonos Docsa István azonnali intézkedést kért. a bölcsőde elé érve, amely valamikor az ő lakása volt és államosították, tajtékzó szájjal követelte, hogy a~minal adják vissza a házát. Durván és fenyegetően felszólította a bölcsőde vezetőjét, hogy költözzön el a lakásból. Szabóné ellentálit és Docsa István megragadta a védtelen nőt, fojtogatta és ütlegelte.

Az első ,.sikeres“ akció után a szamossályi ellenforradalmárok újra visszatértek kiindulási helyükre, az italbolthoz. Rövidesen úgy döntöttek, hogy ma♦

bordóiléhez hektoliteren-^^ ként V* kg. cinkgálicot kell J adni mésszel közömbösítve.

Az alma szürke levélte-} tűje különösen a Húsvéti-} ' rozmaring, de egyéb alma-* fákon is súlyos károkat} okoz. A szívástól vörös le-} velek már messziről elárul-} ják e kártevő jelenlétét. Haj a kártétel még nem előre-* haladott, többször mégis-» mételt két ezrelékes niko-J tinos permetezés is ad} eredményt. A legtökélete-} sebb azonban a Parathionos* permetezőszerek hatása.« mert ez a szer a levél ned-} vébe beszivódva akkor is} megöli a kártevőt, ha az} nem érintkezik közvetlenül* a permedével. A parathionos* védekezés végrehajtását at termelőszövetkezetek a Nö-* vény védő Állomástól kér-» jék. A községi tanács által} kiállított méreguíalvány el-} lenében parathion tartalmú | Wofatoxot az egyéni tér-} melók is vásárolhatnak. —} Mivel a Wofatox nagyon* erős méreg, az erős mér-* gekre vonatkozó óvórend-} szabályokat fokozottabb* mértékben be kell tartani.«

HOVÄNYI FERENC } növényvédelmi felügyelő.!

gukhoz hívatják idős Ko-1 csány Jánost. Az idős embert arra kényszerítették, hogy velük együtt igyon, éltesse az ellenforradalmat. Majd amikor a kommunista Kocsány János távozni akart, megragadták, kézzel és a zászlóruddal vadul ütlegelték, az árokba dobták. A tett végrehajtói Mándi, Nagy és Gerzsenyi voltak. Fogarassiék ezután teljesen átvették a helyi hatalmat, október 31-én beültek a tanácsházára ős hozzá akartak látni az ellenforradalmi célzatú terveik megvalósításához. Az ellenforradalom teljes leverése vetett véget féktelen garázdálkodásuknak.

A megyei ügyészség bűnperükben a megyei bírósághoz benyújtotta a vádiratot demokratikus államrend elleni izgatás bűntettének elkövetése miatt.

Védekezhetünk-e az atomfegyverek ellen?

A légoltalom közleményei

3. MAGATARTÁS ATOMROBBANTÄSKOR

lyen, hanem épület belsejében, akkor lehetőleg a külső főfalak mellett kell az előbb említett testhelyzetben lefeküdni és esetleg asztal, vagy ágy alá bújni, a lehulló vakolatdarabok, üvegcserepek ellen.

Legközelebb az egyéni sugárvédelem eszközeivel ismertetjük meg az olvasókat.

Az előző két közleményben már beszéltünk az atomfegyverek sugárhatásairól, s lényegében csak most térünk rá az ellene való védekezésre. Atomrobbanáskor a legjobb védelmet az óvóhelyek nyújtják s a védelem céljára az eddigi épített óvóhelyek is megfelelnek, mert védenek a hősugárzás és a rádióaktív-sugárzás •♦♦< ellen. Az egyszerű nyitott, vagy fedett árokóvóhelyek { is megfelelnek bizonyos fokig a léglökés, hősugárzás és » a rádióaktív sugárzással szemben. A Japán ellen inté-J zett atombomba-támadáskor a robbanáshoz közel lévő,? egyszerű földbeásott, gerendával és földdel borított óvó-? helyek sok esetben épségben maradtak. ?

Az atomtámadáskor fellépő hatalmas léglökés, hő-? sugárzás és rádióaktív sugárzás a szabadban tartózko- * dókra komoly veszélyt jelentenek. Ezért ilyenkor azon-? nal hasra kell feküdni a terepen úgy, hogy lábunk for-? dúljon a robbanás felé. A karokat a fej körül szorosan? össze kell kulcsolni és az arcot, valamint a kezeket? szorosan a karok közé kell rejteni legalább 20 másod-? percig. ?

t

A védelem fokozottabb a járdaszegély, kerítés men-? tén, árokban, vagy gödörben, mert ebben az esetben a| hő- és rádióaktív sugárzást, vagy annak egy részét az? árnyékoló anyagok elnyelik. ?

Rádióműsor

Állandó müsorszA.mok

KOSSUTH RADIO

5.00: Hírösszefoglaló, idü.já!rásjeientes. — 6.00: Falurádió. ; — 7.00: Hírek, időjárás jelentés. !— 7.45: Naptar. — a.00; Műsorismertetés, időjárásjelentés. — • $.08: Technikai szünet. — 10.00: ; Hírek, lapszemle, idöjafasjclentes. — 17 12: Műsorismertetés. — 12.00: Déli üarangszo. hűek. idojarásjeientés. — 16.00: | Hírek, idöjarisjeleotés. 17.12: 'Műsorismertetés — 18.00: Híírek, iüöjarasjeientés. — 18.54:

► Joéjszakat, gverckení — 20.00 ! festi krónika. — 22 01: Hitek 'idojárasjelentes. — 0.30: Hitek,

időjárásjelentés. — 0.10: Hícor tiusz* mám* vifjelzoszolgáaL.

PETŐFI RADIO

C.35: Ion». — 6.55: Színházak és mozik műsora. — 7.40:

lalutádió. — s.OO; Yf űsorzácás. — 14.00: Időjárás- és rizállásje' leniés. — 23.00: Műsorzárás,

MÁJUS 30, CSÜTÖRTÖK KOSSUTH RADIO

8.10: Könnyű magyar muzsika. 8.40: Kórusok. 9.C9: Édes anyanyelvűnk. Szerkeszti: Lőrirtcze Lajos. 3.05: Fúvósindulók. 9.25: A Gyermek rá dió műsora. 10.10: hudióegyftvjir». li.W: Harmatos Rózsa. Móricz ?sigmond regénye, folytatásokban. II. rész. 11.20: Dávid Gyula népdalfeldolgozásaiból. JS.10: Opera részletek. 13.00: Ti-rezke. Gell ért Károly elbeszélése.' 13.15: Könnyű baléttmuzsik».

14.00: GrainquebiUe. Ar*atole; France játéka három képben./ 14.45: Magyar szerzők népdal-j kórusai. 15.20: Az elmaradt kirándulás. Pados Pál ifjúsági rádiójátéka. 16.10: Magyar tai?k. magyar népdalok. 3 5.55: Riporterek jegyzetfüzetéből.' 17.10: Kamarazene. 18.10: Sor-i rentói emlék. Olasz könnyűze-j ne. 18.45: Taggyűlés után. Riport. 19.00: Operett-összeállítás.« az Odry Árpád S7ínés*otthon( művészei emlékeiből. 20.57: Szá-j vesen hallgattuk. 22.15: Táncze-j ne. 23.40: % Zenekari hangverseny.

PETŐFI RADIO

14.20: Részletek Rossini Telt Vilmos c. operájából. 14.50: A Gvermekrádió műsora. 15.10: Pillantás a nagyvilágba. 15.20: Tánczene. 15.55: dTndy; Hegyi szimfónia 16.20: Közvetítés a Hazafias Népfront és az Országos Nőtanács pedagógiai ankétjeiről. 16.50: A Budapesti | Bartók Béla Zeneművészeti ; Szakiskola növendékzenekara !játszik. 17.10: A modern tudo;mány problémái. Előadás. 17.25: Klasszikus operettek. 18.10: Válaszolunk hallga| tóinknak. 18.20: Rádióegyelem, >19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelv*

; tanfolyama. 19.15: Magyar nó>ták. 20.00: Tánczene. 21.05: Kórusok. 21.30: Magyar népi mu'zsika. 21.30: Színházi esték..; ► 22.00 :Esztrádz.enekarok hang|versenye. 22.15: Georg,llerwcgh verseiből.

«*»»»»*»»»»»»»»«*»»»»»»»»««»*»»»«»»♦»«»•♦♦»»«»♦♦»»»»♦♦♦•»»«»»»*»»«»«»»»♦»•»♦»«*»««»» *♦♦»»♦«•♦»•♦•»«»»•««»»•»«»»••»«»««»»»»♦♦«»*«»»«*«»«»»*♦«

Beszélgetés egy mezőgazdasági felügyelővel

Kántor István még egészen fiatal ember, de a szakmájában, ha nem is öregnek, azért már tapasztaltnak számít. Három éve végezte a technikumot, dolgozott állami gazdaságban s alkalmazták, mint községi ] iczőgazdászt. Jelenleg Kemecsén ő a mezőgazdasági felügyelő.

Nehezen lehet vele találkozni, mindig másfelé van. mint amerre gondolná az ember. Éppen a burgonyabogár elleni védelem megszervezésén buzgólkodik, amikor találkozunk. Látszik, hogy máskor jobb hangulatban is tud lenni, mint most, de azért, csak „lehorgonyoz” egy percre * aztán hogy s mint7 - —

’ ért régen ismerjük egymást,

— Tudod, — kezdte — nemcsak az elnevezésben lesz itt változás, amint veszem észre, hanem auv. a j fontosabb, a munkánk az lesz egészen más. mint eddig volt. a községi mezőgazdászoké. Ha „olyan” lettem volna, akkor nagyon kényelmes lehetett volna a munkám azelőtt. Volt négy termelőszövetkezet s benne három kihelyezett mezőgazdász, akiknek a tsz.

gondja mellett volt idejük az egyéniekkel is törődni. Igaz, arról nem érdemes beszélni, hogy édeskevés

volt a haszon,abból az adminisztratív gondosk >dásból, — mármint a parasztoknak, —- de mehettek a jelentések s mentek is ... úgy, hogy abban hiba nem volt.

Egyben reménykedem! Ezek a mondvacsinált jelentések, az ilyen jelentéskövetelések megszűnnek. Nem kell nagyon emlékezni, hogy’ volt. Szépet jelentettek az agronómusok a tanácselnöknek, az továob. s a megyéhez jutva, már j nem volt se bú, se kar.

Több a munka, nagyobb odaadással lehet célt érni, de ez is nagy gonddal jár. mert még mindig igen nehéz törni a bizalmatlanságból emelt falat. Az ember mindig egy statisztikus

módjára, mechanikusan szemlélte az eseményeket; ennyi, meg enny: hold, erre meg erre az időre, aztán kész. Most pontosan a nagyobb önállóság szünteti meg az ilyen módszereket. Azelőtt? Jött a‘ tervszám s

a gazdasági felügyelőre, de ez lenne a legkevesebb.. A sok, a több: az emberek. Azokkal van igazán sok gond. A .legelőgondozást az idén kezdik megoldani. Tagynehezen. öt részből áll a legelő. Természetes szavégrehaj toltuk, atcár tét- kaszok. Most vezetik be a

szett, akár nem a termelőnek. Ne vegyünk másf, csak az őszieket. Az elmúlt ószszel a szántóter 1 .;t 41 százalékán vetettünk gabonát, el kellett vetni s mire az októberi zavargások lőttek, ez már meg is iá.lém. így aztán a tavas’.on sehogy nem sikerült cukorrépából, dohányból a megfelelő vetésterület anil" ns1; a ni: - tosítása. Pedig tudják a gazdák is, hogy l:e'': a cukor, a gyümölcs-isiik re a nikotin s mindkét nő ény jól jövedelmez, de ragaszkodnak ahhoz, ami feltétlenül szükséges '» háztartásban s ha nem lenne, akkor pénzt kellene érié kiadni.

A három szövetkezet, a többezer holdas kemecsei határ gond.ia jutott most

szakaszos legeltetést, műtrágyát kaptak a táblák s ősszel már mintegy 30 holdon istállótrágyázást is végeznek, aminek az anyagát szarvasba hordták ki a tavaszon.

A Partizán TSZ is nagy gondot okozott Kántor elvt '.rsnak a tavaszon. Március közepén alakultak újjá a veit Petőfiből, s bizony a gyümölcsösük minden téli munkája el volt maradva. A hernyók dőzsöltek az almafákon. Az állami gazdaság* ígért segítsége nem érkezett még virágzáskor sem meg, viszont radikálisan kelleti megoldani a problémát. Elhívták a kállósem. jéni Növényvédő Állomást, méh-zárlatot rendelte : el és nikotinos permetezéssel

megmentették a termést.

Ezek még csí !: a jobb esetek, amikor a bajbajutottak segítséget kérnek, mert a fejükre ég a dolog. De más a helyzet az új dolgok megértésénél. Ilyen dolgok az új agrotechnikai eljárások bevezetése, a műtrágyázás. a szánt földi növényvédelem. .A barkó jórészt tönkre te: e a répavetéseket a tavaszon.) A burgonyabogáétól sem félnek, míg nem lesz baj. Csak akkor már későn lesz a kapkodás, amikor a határ megfertőződik.

— Egyszóval ez az — í ondja mégegyszer nyomatékkai — ami nehéz lesz, az új megismertetése és megszerettetése az, hogy az egyéni parcellán is úgy gondolkodjanak. mint a nagyüzemben. Igaz, ez nem lesz meg soha — jegyzi meg nevetve —, de nem is baj Majd megszokják, ha közösen gondolkodnék azokoi: a dolgokon, amelyeket egyedül nem tudnak megoldani. (—u —S;

*

iára. Salamon elvtárs fog-” alkozolt az ifjúmunkások Hetével. Tölgyesi elvtárs, a datálok nevetője, javaslatot telt a diósgyőri bá-; íyászlakások építkezésén dolgozó fiataloknak arra,' nogy alakítsanak KISZ-, origádot. Ezt a fiatalok el is fogadták. ;

Az alakuló gyűlésen fel-: szólalt Gyebrószki László’ élvtárs, az igazgató is. Elmondotta, hogy a vállalat' slőtt komoly ieladatok ál-' ianak, s ebben a pártszer-' rezet mellett az ifjúsági; szervezetre kíván támasz-; todni a vezetőség.

Ezen a lelkeshangulatú äy ülésen 50 fiatal kérte feí-1 /ételét a KISZ-be. öt tagú' vezetőséget választottak. A' vezetőség titkára Tótfalusi! Sándor ifjúmunkás lett. <

A gyűlés után a vállalat; vezetősége vendégül látta a; iatalokat, szendvicsekkel,; málnaszörppel. Ezek után a Komszomol életével foglalkozó „Ök voltak az elsők” című szovjet filmet nézték meg a fiatalok.

Elkészítették az ügyészi vádiratot az ellenforradalmi bűncselekményei gyanúsított szamossályi főbűnösök ellen. Az októberi napokban ebben a kis faluban is forrongó volt a helyzet. Az emberek nagyrésze az italboltban tárgyalta meg a budapesti és az országos eseményeket. • Innen indult el a tüntetők

I

hada Fogarassi Bálint, ;Nagy László, Mándi József és Docsa István ma. ;lomtulajdonos vezetésével, ‘akikhez még csatlakozott I Gerzsenyi Miklós. Miután az italboltban, — ahol az | újdonsült ellenforradalmárok főhadiszállása volt — elhatározták, hogy ledöntik és eltiporják a vörös csillagot és a népköztársasági ' címert, fellázították az összegyűlt kíváncsi töme' get.

jj A felvonulás élén Fogarassiék haladtak és állan-