Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-04 / 102. szám

«» KELETMAGYAUORSZÄG 1957. május 4, szombat A termelési helyseiről, A munkaversenyről, Az újítómozgaloinról tárgyalt a szakszervezetek megyei tanácsa elnökségi értekezlete : t i VITA A Szakszervezetek Sza­bolcs-Szatmár megyei Ta­nácsa Elnökségének 18 tag­ja van. Szilágyi Menyhért az elnök, Szűcs Lajos pe­dig a titkár. A tagok kö­zött vannak a területi bi­zottsági elnökök, az SZTK ügyvezetője, az állami gaz­daságok igazgatója, a nyir­­bogdányi és tiszavasvári üzem igazgatója, a záhonyi MÁV és a nagy halászi üzem üb. elnöke, továbbá építőipari művezető és egy gépállomási szerelőmunkás is. Az elnökség havonta tart értekezletet. Ezek az értekezletek vitáktól „vi­harosak”, — nem megy si­mán közös álláspontot ki­alakítani. ' A napokban megtartott elnökségi értekezleten üze­meink termelési helyzeté­nek kérdése volt az első napirendi pont. Az elnök­ség előzetes vizsgálatok alapján foglalkozott külö­nösen a jelentősebb üze­mek munkájával, az első negyedévi terv és tény­­számok viszonyával. Meg­állapították, hogy a ter­metes segítésében a szak­­szervezeteknek is sok ten­nivalójuk van. A bérezés és a termelés arányosságá­nak biztosításával, a szo­cialista munkaverseny fel­újításával, a tervek teljesí­tésének segítésével nem ki­elégítően törődtek az el­múlt hónapokban az üzemi szakszervezeti bizottságok. A második napirendi pont Szilágyi elvtársnak, az SZMT elnökének beszá­molója volt a szakszerve­zeti vezetők országos kon­ferenciájának tanácskozá­sáról. Elmondotta Szilágyi «»vtárs. hogy ez a tanács­kozás fontos szerepet töl­tött be a SZOT X. teljes ülése óta eltelt idő, és az ott hozott határozatok vég­rehajtásának értékelésében, és a XI. teljes ülés előké­szítésében. Tisztázott a konferencia olyan fontos problémákat, melyeknek politikai és gazdasági jel­lege van, egyben megvitat­ta az ezzel kapcsolatos elvi es gyakorlati feladatokat. Szó volt aiTól is, hogy ho­gyan harcoljanak a szak­­szervezeti szervek a szo­­ciáldemokratizmus és szek­­táriánizmus ellen, miben nyilvánult meg az elmúlt hónapokban a szakszerve­zetek tevékenységében a szociáldemokratizmus. Az országos konferencia tapasztalata és útmutatása aiapján foglalkozott a me­gyei szakszervezeti elnök­ség a megye szakszerveze­teinek munkájával és a legfontosabb tennivalókkal. Ezután megvitatták és el­készítették az MSZT elnök­ségének második negyed­évi munkatervét. Munkánk elsősorban a szakszervezetek erősítésére, a területi bizottságok és üzemi bizottságok munká­jának, munkamódszerének jobb kialakítására irányul, figyelembe véve az adott terület sajátos viszonyait. Sürgős feladatunk van, különösen a szocialista munkaverseny felújításá­ban, a bérezés terén kiala­kult egyenlősdi felszámo­lására irányuló intézkedé­sekben és emellett termé­szetesen a szakszervezetek érdekvédelmi munkájának jobb kialakításában. Szükség van a mi segít­ségünkre elsősorban az építő, az élelmezési es textilipari vállalatoknál, valamint az utóbbi hóna­pokban szervezetileg es politikailag meggyengült alkalmazotti szakmáknál; az orvos egészségügyi és a pedagógus szakszervezetek, nél. Segítenünk kell a szakszervezetek kulturális munkájának teljes kibon­takozását, ahogy azt a SZOT X. teljes ülésének határozatai is megmutatták. Fontos feladat még a me­gyei társadalombiztosítási és egészségügyi munka se­gítése. Éppen ezért javít­juk kapcsolatainkat ezek­kel a szervekkel. Az SZTK alközpont nyugdíj ini|ézési£ munkáját jobban fogjuk se­gíteni és ellenőrizni, te­kintve, hogy nagymérték-^ ben emelkedett a beadott nyugdíjkérelmek száma. —;; Emellett természetesen a táppénzes létszám ellenőr­zése is feladatunk, s ennek csökkentését elsősorban az üzemi szakszervezeti szerA' > vek munkájának javításá­val akarjuk elérni —mon-v lotta Szilágyi elvtárs. A jóváhagyott munka-;; tervben szerepelnek többek: között: az ipari és mező­gazdasági üzemeink terme­lési munkájának vizsgálá. sa, — különös tekintettel a gazdaságosságra, a ter­melékenység és önköltség alakulására. A jelentések alapján megfelelő szak­­szervezeti munkával segít­séget adunk a vállalat problémáinak sikeres meg­oldásához, a tervek teljesí-? tesebez. A munkterv szerint szak. szervezeti aktíva napokat tartanak az üzemekben. — Az elhangzott véleménye­ket, a szakszervezetek to­vábbi munkájával kapcso­latos javaslatokat haszno­sítani fogják. A város üzemeiből aJj szakszervezet májusban* meghívja az újítókat és megbeszéli velük az újító­­mozgalom helyzetét. Május 11-én, mintegy 390 bizalm' részvételével megyei bi­zalmi konferenciát hívnak össze, ahol megbeszélik. majd a szakszervezeti * munka alapvető kérdéseit, a feladatokat, és a bizal­miak munkamódszereit. — Ezután 20 vállalati igazga­tót hívnak meg eszmecse­­lére, kikérik véleményükéi a szakszervezet eddig munkájáról, arról, hogy mit várnak az elkövetke­zendő időkben a szakszer­vezetektől, egyben azt is elmondják a uizalmi érte­kezlet alapján, hogy rn’.t várnak a szakszervezetek az igazgatóktól. A tervben 'szerepel az is, hogy a te­rületi bizottságok segítsé­gével tanácskozni fognak, az. üzemek és területi bi­zottságok kultúrfelelősei­­vel, megbeszélik a tenni­valókat a szakszervezetek kulturális munkájával kap­csolatban. Szakemberek bevonásá­val megvizsgálják a textil, a vasas és építőipar bére­zési helysetét, és a tapasz­taltakról jelentést külde­nek a szakszervezetek or­szágos szövetségének. — Oiyan intézkedés is törté­­ni-íí, hogy elsősorban a munkások iskolás gyerme­kei háromszor 60-as cso­portban három hetet üdül­hessenek a Lillafüred mel­letti Hámori iskolában. A szakszervezetek me­gyei tanácsa elnökségének is szüksége van olyan jó tapasztalatokra, amelyek elörelendítenék megyénk szakszervezeti munkáját. — 10 tagú szakszervezeti de­legációt hívott meg az SZMT elnöksége Kárpát­­uKrajnáboI, akik megláto­gatják majd a fontos üze­meinket, állami gazdasá­gainkat stb. és az ott szer­zett, valamint a hozott jó tapasztalatok alapján- üze­mi nagygyűléseket fognak tartani. Viszonzásul a Kát pát-Ukrajnai szakszer­vezetek 100 fős magyar delegációt látnak vendégül és lehetővé teszik, hogy az ottani tapasztalatokkal gaz­dagodhassanak a szakszer­vezet aktívái. Az elnökség tervbe vette,' hogy előké­szíti az elnökség kibővíté­sét a szakszervezeti mun­kában jártas, tapasztala­tokkal rendelkező öreg munkásokkal, olyanokká is, akik már nyugdíjban vannak. Kívánjuk, hogy a nemes törekvések gazdag sikerek­kel megvalósulhassanak. O. A Hetvenezer forint A Szabolcs-Szatmár megyei általános és középisko­lák diákjai március hónapban 70.000 Ft-ot fordítottak iskolai takarékbélyeg vásárlására. Március végéig több, mint 472.000 Ft a megtakarításuk. A megye iskolái kö­zül az alábbiak a legtakarékosabbak: A kislétszámú iskolák sorában az olcsvai, ahol 31.34 forint, a rápolti, ahol 18.—, a szamosújlaki, ahol 17.37, a tiszarádi, ahol 15.90 és a nyíregyházi Dimitrov utcai, ahol 15.71 Ft-os átlagot értek el a növendékek. A középlétszámú iskolák csoportjában most is ve­zet a tyukodi 27.59 Ft-os átlagbetétjével. Eperjeskén 22.76, Pusztadoboson 19.60, Nyíregyházán, a XI. sz. ál­talános iskolánál 18.09, Penyigénl8.63 Ft. a pajtások fejenkénti megtakarítása. A nagylétszámú iskolák között változatlanul vezet a vásárosnaményi, ahol március végéig 16.39 Ft az egyénenkénti átlagbetét. Kemecsén 15.75, Fehérgyar­maton 13.76 Ft-ot fordítottak a gyerekek bélyegvásár­lásra. A megye középiskolái közül egyedül a nyíregyházi Tanítóképző eredménye méltó említésre, növendéken­ként 15.50 Ft. az átlagbetét. Kállósemjénben újjáalakult a nőszervezet A napokban kedves, meleghangú gyűlésre jöttek össze a kállósemjéni dolgozó asszonyok. Sőrés Sándor­­né járási kiküldött mondott beszédet az asszonyoknak Eeszélt a nőszervezet előtt álló feladatokról. Megvá­lasztották itt a vezetőséget, amelyik máris munkához látott. Nagy szorgalommal készülődnek a gyermeknap és a pedagógus nap megünneplésére. Az iskolákban is nagy a készülődés. Ugyanis a gyermeknapot megelőzi az anyák napja. A nőszervezet tagjait, az édesanyákat ebből az alkalomból ajándé­kokkal, virágokkal lepik meg a. gyermekek. Több gyermekruházati cikket megyénknek! Válasz a Keletinagyarorsságnah 'földmüvesssövetheseii ügyben KISZ gyűlés a Vasvári Pál gimnáziumban j Szombaton a Vasvári Pál gimnáziumban KISZ-; gyűlést tartottak az iskola tanulói. A gyűlésen jelen; volt Jeszenszky elvtárs, a megyei intéző bizottság ki-; küldöttje, valamint az iskola tanári kara. Szatmáry; Béla tanuló megnyitó beszéde után Jeszenszky elvtárs! mondott ünnepi beszédet. Beszédében ismertette a KISZ! feladatait, célkitűzéseit. Beszédét élénk vita követte.! Majd megválasztották a KISZ vezetőségét. Szövetkezetünk vezetősé­ge ezt a jelszót tette magá­évá, amikor hat-’.- -_tot ho­zót, hogy még má.ius hónap­ban felállított egy 15—20 dolgozóból álló gyermekru­házati cikkeket készítő köz­ponti műl -lyt. A szövetkezet vezetőségé­nek célja az, hogy úgy vá­­r sunk, mint megyénk gyer­mekruházati hiánycikkek­ben mutatkozó szükségletét, úgy választékban, mint a minőségi követelményekben a kereskedelmen keresztül a legmesszebbmenőkig ki­elégítsük. Szövetkezetünk szidcigis készített gyermekruházati cikkeket havonta mintegy 150.000 Ft. értékben, azon­ban a gyermekruházati cik­kek termelését — látva a keresletet, szükségletet — havi 400.000 Ft. értékre kí­vánjuk fokozni. De szövetkezetünk vezető­ségének ezen határozata jelent-is azért is, mivel 15 —20 dolgozónak biztosít állandó, jó kereseti lehető­séget. Erre a munkára var­rógéppel rendelkező dolgo­zókat jelenleg még tudunk felvenni. (Jelentkezni le­het: Széchenyi u. 15. sz. alatt.) Néprr.." J-zefi és Házi­ipari Szövetkezet. A közelmúltban két eset­ben jelent meg a Keletma­­gyarország hasábjain íöld­­müvesszövetkezeti mozga­­ommal foglalkozó írás. Ezek a cikkek összefügg­nek a MÉSZÖV irányító munkájával. Szükségesnek tartjuk, hogy ezúton vála­­s loljunk és tisztázzunk né­hány kérdést. Ez annál is inkább kötelességünk, mert — bár a cikkek szerzőinek jóindulatában, segítőkészsé­­gébei. nem kételkedünk — tőleg az áprlis 16-i szám­ban megjelent írás hangja és néhány ténye miatt, sze­rintünk nem töltötte be fel­adatát. A - népgazdaság többi szektorához hasonlóan er­kölcsileg és gazdaságilag súlyosan érintette mozgal­munkat az ellenforradalom. Az ebből adódó nagy kár azért is következhetett be, mert megyénk szövetkeze­teinél és azok irányító szer­veinél akadtak az ellenfor­radalomnak támogatói, bár a MÉSZÖV kommunistái többségükben a legnehezebb időkben megálltak helyü­ket. Az ország ipari vidékeit ezekben a napokban is el­láttuk élelmiszerrel és nem volt nagyobb kenő a fa­lusi lakosság áruellátásá­ban sem. November 4-e után hozzáláttunk a pártszerve­zet megalakításához és igye­keztünk megszabni a mun­ka helyes irányát. Nehezí­tette azonban a munkát a SZŐ VOSZ akkori igazgató­ságának és — úgynevezett — forradalmi bizottságának ismeretes dekrétuma, amely a párttól és államtól teljes független földművesszövet­kezeti mozgalomról beszélt. Az Országos Földművesszö­­vetkeZőti Tanács pedig csak január végén hozott határo. zotot, amelyben elítéli eze­ket a nézeteket és hirdetői­ket. Pártszervezetünk és a MÉSZÖV igazgatóság már az elmúlt év végén állást f glalt a pártirányítás szük­ségessége mellett. Később határozatot hozott arra. hogy a megye földműves­szövetkezeteinél, illetve azok irányító szerveinél meg kell lie: deni a tisztogató mun­kát. Intézkedett, hogy kire­­kessze a megyei, járási és alsóbb szervek apparátusá­ból azokat a személyeket, akik támogatták az ellen. forradalmat, kompromittál-. Iák a fSldművesszöVetkezeü mozgalmat. A tisztogatási munka meg. kezdődött, azonban a vég­­rehajtás nem olyan egysze. rű. Fehérgyarmaton például hosszas Vizsgálat után sem voltak bizonyíthatók a járá­si központ egyes vezetőivel kapcsolatos vélemények. Sőt az illetékes járási vezető-, szervek leszögezték, hogy az ott dolgozók — bár kö­vettek el hibákat — nem -el­­lenforradalmárok. Ebből is következett, hogy a fehér­gyarmat; földművesszövet­­kezettől elbocsájtott Budai Miklós fellebbezése után: döntés született a v.jszaál-j Utasára. Más szervek is ne-! hezítették a megyei központ munkáját. Rába Ernő elbo­­csájtását a megyéi egyez­tető bizottság helyezte ha­tályon kívül. Mátészalkán sem rajtunk múlott, hogy Szentléíeki elbocsájtásánaki ügye húzódott, jól lehet’ mindhárom személy a cikk’ megjelenésének idején már; nem dolgozott a mozgalom-' ban. Számos helyen, így Fe-* hérgyarmaton sein ritka a személyeskedés, az intrikái Ezt bizonyítja a járási köz-; pont igazgatóságának elnöki: funkciója betöltése körül! lezajlott vita is. A MÉSZÖV igazgatóságá­nak és pártszervezetének határozott álláspontja, hogy a földművesszövetkezetek­nél nem dolgozhatnak el-; lenforradalmárok és .az el­lenforradalom szekértőiéi,! Véleményünk szerint néni' illethetik tehát olyan jelzők a MÉSZÖV irányító mun­káját, amelyek napvilágot láttak a lap 16-i számábanj A nemkívánatos személyek eltávolítása jelenleg is fo­lyik. Nem könnyű ez a mun­ka, hisz a megye földmű-* V. .szövetkezeti apparátusá­ban négyezernél többen dolgoznak. Máról-holnapra nem lehet felülvizsgálni a hatalmas apparátus minden dolgozójának munkáját. De biztosak vagyunk abban, hogy a párt, tanács és más illetékes szervek jóindulatú támogatásával eredményes lesz ez a munkánk. Mezei Gyula, a Földművesszövetkezetetí Szabolcs-Szatmár megyei Központja Igazgatósásának elnökhelyettese. PÓTOLJÁK a letarol! erdőrészeket Nyírparasznyán A nyírparasznyai erdő 112 ht.--.áios leiüleién is nagy pusztítást végeztek az ellenforradalom napjaiban. Jelentős területen szinte eijesen kiirtották az erdőt, az óriási pusztítás komoly veszélyekkel fenyegette az ígyébk.ént jó! kezelt erdé­szeti körzetet. Most az el­­núlt napcko&n Jakab San­ier kcrületvezető erdész tá­jékoztatása szerint meg­kezdték a leiartolt erdőré­­szek pótlását. Először az ollmaraöt íacsonkokat és gyökereket szedték ki és újakkal pótolták a héza­gokat. Az erdőben 477 ezer cse­mete kiemelést végeztek és a környék különböző ter­melőszövetkezeteinek és legeltetési bizottságainak küldtek el. Iskolázás 8736 négyzetméter területen fo­lyik és eddig több mint 121 ezer fenyőcsemetét ül­tettek el. Pénteken meg­kezdték a fenyő és g'.edicse mag vetését. Jakab Sándor majdnem két mázsa akác­magot gyűjtött, amelyet megfelelő előkészítés után elvetnek, hogy pótolják és gazdagítsák a megcsonkí­tott erdőrészekgt. A szak­szerű iskolázás és csemete­kiemelés és ápolás rövidé-1 sen begyógyítja az ejtett sebeket, és sok ezer fiatal iával gazdagodik a nyírpa­rasznyai erdő. flOINfcL-------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents