Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-29 / 123. szám

1957. május 39, szerda Aktuális gondolatok a pártdemokráoiáról Megyei tanácskozásra ülnek össze Szabolcs-Szat­­már kommunistái népi demokráciánk fejlődésének azon időszakában, amikor egyre lüktetőbb és pezsgőbb az élet, amikor dolgozó népünk egymásután diadalmas­kodik a véres ellenforradalom anyagi és szellemi kár­tevésein. A május elsejei nagy tömegtüntetés, az or­szággyűlés legutóbbi ülésének nagyszerű hatása után friss lendülettel láthatunk munkához, készülhetünk az országos pártértekezletre. Ezért lesz jelentős, kiemelke­dő eseménye megyénk életének a mostani megyei párt­értekezlet. Egyben élő dokumentuma annak, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártban megújuló párt­demokrácia talaján állva, párttagságunk lelkesen és fe­gyelmezetten tör új magaslatok elérésére. Ügy véljük, ebből az alkalomból nem árt néhány gondolatot kifejteni a pártdemakráciával kapcsolatban. Egyrészt azért, mert ez pártunk helyes politikájának egyik fontos forrása, másrészt azért, mert a revizionis­ták éppen a pártdemokrácia félremagyarázásával bom­lasztották a legerőteljesebben a párt egységét és fe­gyelmét, súlyozzuk mai cikkünkben a tömegkapcsolat fontossá- ♦ gát? Azért, hogy a megyei pártéríekezlet résztvevői fel- ♦ szólalásaikban, beszámolóikban ne ismételgessék szára­zon és bürokratikusán, hogy „a munka jól főijük".;:, ..minden rendben van...", — hanem tárják fel őszin­tén és bátran az igazságot, a tömegek hangulatát, has­sa át felszólalásaikat az eleven élet! Műszakiak a nyereséges termelésért Gondot okos a munkaerő gazdaságos Joglalkostatása 2. Mi is a pártdemokrácia lényege? Nem más, mint olyan feltételek megteremtése, amely a párttagok aktív részleteiét biztosítja a párt, az ország vezetésében — azaz a párttagság aktivitásának következetes és állandó emelése. A pártagok bevonása nemcsak a vitába, ha­nem a munku vezetésébe is. A pártdemokrácia léte és fontossága szorosan összefügg a kommunisták pártjá­nak lényegével. A kommunisták pártja nem bürokra­tikus gépezet, nem választási apparátus, nem intézmé­nyek rendszere, hanem a forradalmi proletariátus harci szervezete, „amely aktívan gondolkodik, öntevé­keny, eleven életet él, rombolja a régit és alkotja as újat." A dolgozók vezető ereje, amely oly nagyszerű cél elérésére vezeti a népet, mint a szocialista, kom­munista társadalmi rend elérése, a népjólét hallatlan arányú növelése, egyszóval a népboldogság megvaló­sítása. Nézzünk csak szét megyénk területén! Ülj vonatra és járd sorra a községeket, amelyekben egy évtizeddel ezelőtt oly szapora volt a csecsemőhalál, a tüdővész és a kastély, hogy csak nyögött bele a kétkezi ember. Szemed elé tárul az Erőmű és a nagy csatorna panorá­mája, meglátod az út gyárakat, lakóházakat, művelő­dési otthonokat, erdőit övezte szanatóriumokat és a jó ruhában járó, jól táplált felnőtteket, gyermekeket. Ha­talmas utat lett meg népünk áz elmúlt egy évtized alatt a kommunisták pártja vezetésével. Ezt így kell megállapítanunk, anélkül, hogy a hibákat elfelednénk. S e nagy eredményekben az egész nép, a párttagság aktivitása izzik. El lehet-e képzelni, hogy a kommunis­ták önkéntes, meggyőződéses és lelkes aktivitása nél­kül pártunk elérte volna országépítő, életformáló ered­ményeit?! Nem. S ez az aktivitás, amely tagadhatatla­nul megvolt, hol nagyobb, hol kisebb lendülettel, a pártdsmokrácia talaján született. Éltető eleme tehát pártmunkánknak a pártdemokrácia szakadatlan fejlesz­tése. Erre figyelmeztetnek az eredmények, — de az el­követett hibák is. Mit jelent a pártdemokrácia fejlesztése? Gyarapí­tani és hasznosítani kell a párttömegek, az egyszerű párttagok politikai, gazdasági és kulturális tapasztala­tait, elő kell segíteni az általános pártvonallal nem szembenálló helyi politika kialakítását. Azt mondja egy helyen Lenin: „ .:. az egységet az alapvető, a fon­tos, a lényeges kérdésekben nemcsak nem zavarja, ha­nem biztosítja a változatosság a részletekben, a helyi sajátosságokban, az ügyek kezelésének módszereiben...’' Ebből az is következik, hogj’ fokozni kell a munkát a pártonkívüliek között, a munkások, parasztok, értelmi­ségiek, fiatalok között. Nemcsak tanítani kell a töme­geket, hanem tanulni is kell tőlük — így hangzik a fontos lenini tanítás. Nyilván nem szabad elbizakod­niuk a vezetőknek, hiszen a rang és cím egyedül nem jelent még tapasztalatokat. A vezetők és a tömegek ta­pasztalatainak egyesítése alakíthatja ki a helyes poli­tikai, gazdasági, kulturális vonalat. Érdemes feleleve­níteni azokat a szavakat, melyeket Kádár János elvtárs mondott el országgyűlési zárszavában: .......a vezetés csak abban az esetben töltheti be hivatását, ha soha­sem hagyja figyelmen kívül a tömegek gondolkozását és akaratát. Mi szükséges ehhez? Először is ott kell lenni a tömegek között, mag kell kérdezni, mi foglal­koztatja az embereket és válaszolni kell nekik. Enélkül azt sem tudják, mit kívánnak a tömegek...“ Ám Ká­dár elvtárs rögtön figyelmeztet is a demagógia veszé­lyére, amoly oly súlj'os károkat okozott nekünk a kö­zelmúltban a Nagy Imre féle áruló politika félrevezető arculatában: ,,... a vezetésnek nem az a feladata, hogy a tömegek óhaját és akaratát valósítsa meg. Akármi­lyen furcsán hangzik, ezt kimondom. Véleményem sze­rint a vezetésnek feladata, hogy a tömegek érdekeit valósítsa meg . . . Meg kell ismerni és mindig figyelem­be kell venni a tömegek véleményét és óhaját is. Ez rendszerint egybeesik a haladással, de ha nem, a töme­geket ebben az irányban kell nevelni..." Miért hang­szám csökkentését. Nyug­talanok az építésvezetők, hiszen nem , szívesen tűrik el a belső munkanélkülisé­get, a munkaerő hiányos foglalkoztatottságát. Hiszen, ha ezt tovább tűrnék, to­vább veszélyeztetnék a vál­lalat nyereséges működte­tését. A főmérnök úgy lát­ja, hogy néhány munkahe­lyen biztosítva van a man­na folyamatossága, bizto­sítva van a szükséges anyag, ezért ezeKcn a munkahelyeken jó szerve­zéssel segítik a . zavar.alan, nyereséges termelést. Államunk felülvizsgálja a koiábban elkezdett beruhá­zásokat elbírálja, hogy mi fontos, hiszen gazdaságilag bizonyos főnig Kötve va­­gj'unk a megkezdett Derű­­názésok folytatásához ' és befejezéséhez szükséges anyagok biztosításában., — Azon beruházásokhoz, ame­lyeket mái- jóváhagytak, a szükséges anyagokat is biz.y tosítják. -4 vállalat műszaki dolgozóinak problémái 3. Végül, de nem utolsósorban szólni kell arról, hogy a revizionisták áruló csoportja miként akarta a párt el­len fordítani a pártdemokrácia elvét és gyakorlatát. Il­letve bizonyos mértékben sikerült is megtéveszteni de­magógiájával a párttagság egy részét és ezzel jóváte­hetetlen károkat okozni a pártnak. A Nagy Imre— Losonczi féle csoport a pártdemokráciára hivatkozva azt követelte, hogy a vita legyen korlátlan, azt hirdet­te. hogj’ a kérdések megvitatása jelenti a pártmunka teljességét. Megfeledkeztek a dolog másik részéről: a párthatározatok végrehajtásáról. Ez a nézet nem újke­letű, a Szovjetunió Kommunista Pártjának történeté­ben is találkozhatunk vele a huszas évek pártellenzé­kénél. Losoncziék a vita korlátlan szabadságára hivat­kozva a legsúlyosabb pártszerűtlenséggel az utcára vit­ték a párt legbensőbb ügyeit, féktelenül rágalmazták a pártvezetőket és egj'ütt fújták a követ az ellenforradal­márokkal, az úri-Magyarország legádázabb képviselői­vel. A vita szükséges, de a vitának pártszerű keretek között kell folynia addig, amíg határozat nem születik. Miután megszületett a határozat, azt végre kell hajtani. A párt nemcsak az azonosan gondolkodó emberek szö­vetsége, hanem az azonosan cselekvő emberek szövet­sége is. Ellenkező esetben a párt vitarendező klubbá fajulna és ez frakciózáshoz, végső soron partszakadás­hoz vezet. Jól igazolják ezt az ellenforradalmi esemé­­nj'ek. Nagy Imre és Losonczi Géza csoportjának áruló tevékenj’sége. A „vita" áruló frakciózáshoz, pártszaka­dáshoz vezetett abban az időszakban, amikor a legna­gyobb szükség lett volna a központi határozott párt­­irányításra. Ezt a történelmi tapasztalatot soha nem fe­ledhetik- el a magj’ar kommunisták és fel kell lépniük mindenféle demagógia ellen, amely a pártdemokrácia álarcában valamiféle ..teljes szabadságú vitát" követel. Arra kell törekednünk, hogy ne tévesszük el szem elől: a pártdemokrácia nemcsak feltételezi, hanem megkö .teli a pártfegyelmet,. a cselekvés . egységét, a párthatározatok maradéktalan végrehajtását. Soltész István pótlékot is kapjanak. —• Ugyanis a szakmában eltöl­tött évek számát kívánatos lenne figyelembe venni, hi­szen egy 20—30 éves mű­szaki dolgozó nagyobb szaktudással, a szakmában nagyobb jártassággal ren­delkezik, mint az, aki csak; 5 éve műszáki. 1 A feladatok még nem tisztázottak. A mostani ál­láspontok szerint nem lesz­nek . téliesített munkahe­lyek, valószínű a munká­sokat szabadságoltatni fog­ják. Jó az elgondolás, hogy a műszakiak a téli hóna1 pokat kihasználva készül­jenek fel a következő idény tervfeladatainak si­keres megvalósítására. — Ilyenkor alaposan megis­merhetnék a terveket, ki­dolgozhatnák a végrehaj­tási részletterveket, -a műszaki fejlesztési tervet,­­egyszóval elméletben a gazdaságosság legmesszebb-, menő figj'elembevételével, hasznos eiőintézkedéseket1 tehetnének. Kívánatos lenne, hogy iparági- szinten -rövidesen műszaki konferenciákat rendezzenek, bizonnyal ez is elősegítené a problémák megszilárdítását. O. A. £ Közel 100 műszaki dol­­ígozója van a vállalatnak. 2 Az igazgató és a főmérnök l szerint a műszaki gáraa i megfelelőnek bizonyul a | feladatok elvégzésére. A I munkahelyek szétszórtsága I miatt nehéz összefogni tokét, nehéz szakmai to­♦ vábbfejlodesükkel törődni. tA műszakiak jelenleg szak­­t mai könyvek és folyóira­­tiok tanulmányozásával hé­­? pezik tovább magukat, de ^kívánatos lenne. hogy 1 rendszeresen résztvehesse­­í nek szakmai előadásokon Jés vitákon. Helyeselni le­lhet a főmérnöknek azt az 2 elgondolását, hogy Nyíregy- X hazán az SZMT székhazá- 2 ban biztosítsanak részükre 2 helyiséget, ahol rendszeres 1 klubéletet élhetnének. A t klubnak szerepe lenne a t műszakiak társadalmi ösz­♦ szefegásában, a továbbiak­éban szakmai előadások és 2 viták rendezésében. Jó el- 2gondolás az is. hogy a klub­iban helye van az épitő­♦ ipari és minden más ipari, |müszaki dolgozónak. Az *3ZMT elnöksége bizonyára jl támogatni fogja ezt az el­♦ jgondolást. ; • Általában elégedettek a ; [műszakiak a nemrégen tör­­;;lént béremeléssel, csak az ;;a kívánságuk, hogy ko'r-Szerencsésen egészítette ki a hangverseny műsorát Dr. Marssó József, a zene­iskola hegedütianára. Mii: során Beethoven, Drdla. Granados és Sarasete-mű­­vek szerepeltek. Ezeket a müveket nem igen hallot­tuk még tőle s igen kelle­mesen lepte meg a hall­gatókat a müvek érett, ér­zelem-dús. kifejező elő­adása. Kísérője, Farkas Márta, a tőle megszokott ; rutinos és .jó slilusérzékkel kísérte a hegedüszámolcat. A TTIT helyiségénél ke­resve sem találhatnánk szebb, jobb és kamarazené­re alkalmasabb helyiséget. Itt lehet és itt kell a ko­moly zene hal igatóságát ősz-­­szegyűjteni. Ha ezen az. úton jár az Áll. Zeneiskola és a TTIT, akkor bizonyá­ra meglesz az eredmény: egy olyan zenebarát közön­ség összehozása. mely. magja lesz. egy szélesebb rétegű zenehallgató, zenét- i kedvelő közönségnek. M- ■ (folytatás az X. oldvlro!) A vállalatnak több rr.e­­gyeben van munkahe­lye. Tö»bc'< között r isza­­szederkénveri, Tiszapalko­­nyan, Püspökladányban, Barcikán, Szuhakállóban va i; jelentősebb építke­zés. A munkák tervszerű végzéséhez október előtt felfuttatták a munkaerő lét­számot, október után racio­nalizáltak, igyekeztek át­menteni a vállalat munkás törzsárdáját, biztosítani a munkaerőt arra az időre, na a mmisztériumok tisz­tázzák a megkezdett beru­­,aázások további építésérek Ikérdését. Volt idő, anukot inagy gondot okozott a vál­lalatnak a hiányzó munka­ierőt pótolni. A mostani I helyzet alapján már tart- I hatatlannak látszik tovább I tartani a jelenlegi több jmint 1200-as létszámot. ; A jelenlegi körülmények ;és a kilálástalanság követ­keztében nem halogathat­ják tovább a munkáslét­♦ A pártdemokrácia fejlesztésének fontos előfeltételei 2 'annak. A vezetésnek biztosítani kell a bírálat lehető- 2 égét, a pártszerű kritika szellemének kibontakozását, 2 ■rvényesülését. Nem elég. ha csak felülről bírálnak. 2 -ehetőséget és módot kell adni arra. hogy a legszéle- g ebb párttagság is kinyilvánítsa véleményét pártszerű ;eretek között. A bírálatnak mindenkor pártszerúnek kell lennie. \'ern honosíthatjuk meg pártunkban a családiaskodás íyárspolgári szellemét, nem tűrhetjük azt, hogy Péter :1 nézze Pál hibáit, mert hátha szükség lesz arra, hogy 3ál is elnézze Péter hibáit. De vissza kell utasítani az jlyasféle ..bírálatot“ is. amilyet a Nagy Imre—Losonczi .•söpört zúdított a kommunistákra, a kommunista veze­­őkre, a népi demokráciára az ellenforradalmat előké­szítő időszakban. Olyan bírálatra van szükség, amely erősíti a pártot, fokozza a szocialista építőmunka ered­ményeit. Nem tagadhatjuk, hogy ilyen bírálatra most különösen nagy szükség van s csak örülni lehet annak, ha majd a pártaktíva él ezzel a fontos tógával. He félje­nek elmondani a résztvevők az észlelt munka fogya- J tékosságait, feltárni a hibákat. Ne féljenek még akkor « sem, ha a hibák szülői eszmei, elvi tévedések, a j marxizmustól-leninizmustól idegen nézetek. Szükség ] van arra, hogy a hibák feltárásával egyidejűleg meg- i mutassuk a hibákat szülő revizionista vagy más anti- j marxista nézeteket is. Ezzel segítjük a pártot, de segít- 5 iük azokat is. akik hosszabb-rövidebb ideig helytelen j nézetek befolyása alatt állottak és kisebb-nagyobb hi- < bákat követtek el. Persze a bírálat szabadságát nem < szabad összetéveszteni a rágalmazás lehetőségével és < még inkább nem szabad elfeledkezni az önbírálat szűk- j ségességéről. Csak a bírálat és önbírálat állandó alkal- J mazása. gyakorlata teszi lehetővé, hogy helyesen halad­tunk előre a mostani időszakban, amely tele van el­lentmondásokkal, és amelyeket le kell küzdenünk. A pártdemokrácia érvényesülésének fontos feltéte­le. hogy a pártban a meggyőzés módszere érvényesül­jön az adminisztrálás helyett. A pártot nem lehet össze­téveszteni sem a hivatallal, sem a fegyveres testületek­kel. Az elmúlt hónapok gyakorlatában bizony mutatko­zott újra olyan szektáns hiba, amely a párttagok felvé­telénél bürokráciát, merevséget szült. Soha nem feled­kezhetünk el arról, hogy öntevékeny, lelkes pártta­gokra van szükségünk, akik ha kell, tűzbe mennek. Ilyenekké csak a meggyőzés módszerével nevelhetjük párttagjainkat, az ifjú kommunistákat. Minden önkény, durvaság idegen a párttól, idegen a marxizmustól­­leninizmustól, kispolgári tulajdonság. Zongora-est volt a mi-ben Május hó 26-án, vasárnap fcleg sok . rendezvény vo.i városunkban s ennek elle­nére, a TTIT termében telt ház ' előtt hangzott el Straky Tibor zeneiskolai 1 tanár önálló zengora estje. Műsora szerencsésen ölelte fel a klasszikus, romanti­kus és modern szerzők műveit, s e müvek előadá­sán keresztül' az előadó művésznek a különböző stílusokban való jártassá­gát, finom megértését s hű interpretálását ismerhettük meg. A kiegyenlített, biz­tos tecnikai tudás nem vált öncélúvá, hanem a művek tartalmának élethu tolmá­csolását szolgálta. Nem könnyű máshol sem, de különösen nem Nyíregyhá­zán lekötni a közönség fi­gyelmét egy szóló hang­szerrel, s ha ez most tel­jes mértékben mégis sike­rült, az az előadó művész érdeme. Műsora végén több, ráadás számot is kel-1 lett játszania. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents