Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-03 / 101. szám
1957. május 3, péntek KELETM AGY ARORSZ AG Az első májusi reggelen a Köztársaság tér felé vezető utcákon zászlóerdó alatt vidáman, nótaszóval vonult a fiatalok sokezres serege. KISZ-isták, ifjúmunkások, diákok, katonák, fiúk, lányok meneteltek a pártház elé. Az ünnepség kezdetére megteltek a környező utcák. Eljött Csepel, Angyalföld, Kőbánya és a többi nagy munkáskerület ifjúsága is, hogy messzehangzó szóval tegyen hitet a munkáshatalom mellett. Hatalmas tapsvihar köszöntötte az emelvényen megjelenő Marosán György elvtársat, a Budapesti Pártbizottság első titkárát, Komócsin Zoltán elvtársat, a KISZ Országos Szervező Bizottságának vezetőjét, valamint az MSZMP Központi Bizottságának több tagját, az ünnepség többi vendégét, köztük a lenini Komszomol képviselőjét. Himnusz hangjai után Borbély Sándor elvtárs, a KISZ Országos Szervező Bizottságának tagja nyitotta meg az ünnepséget,, majd Marosán György elvtárs, a Budapesti Pártbizottság első titkára szólt Budapest kommunista fiataljaihoz. Beszéde végén Marosán György elvtárs a párt zászlajával a kezében a következőket mondotta: — Ezt a lobogót azzal adom át hogy emeljétek magasra, őrizzétek meg színét a szívetekben és a lelketekben! Emeljétek magasra a becsület, a tisztaság, a haladás, a szocializmus lobogóját A vörösselyem zászlót *— amelyen ez áll: „Hűséggel a néphez!” — Nagy Tibor elvtárs, a KISZ Buda pesti Szervező Bizottsága nak vezetője vette át i kommunista fiatalok ez reinek szűnni nem akart tapsa, lelkes hurrá kiáltása közben. A tér minden részéből zengett a jelszó: Éljen a párt! A forró hangulatú ifjúsági ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. A fiatalok fegyelmezett sorokban, lelkes hangulatban indultak el a Köztársaság térről Budapest nagy májusi seregszemléjére, a Hősök terére. Moszkva. A Szovjetunió lövárosában már a kora reggeli órákban gyülekező helyükre indultak a dolgozók, hogy együtt várják meg a nagy felvonulás kezdetét. Az ünnepi díszbe öltözött Vörös-téren reggel 8 órától indult meg a meghívott vendégek áradata. Fél 10 órakor kezdődött meg a moszkvai helyőrség alakulatainak bevonulása. Elfoglalták a téren felállítási helyüket, majd néma csendben várták a katonai díszszemle kezdetét. Tíz óra előtt néhány perccel a Lenin—Sztálinmauzóleum erkélyén megjelentek a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet államnak vezetői. A teret sűrű sorokban megtöltő meghívottak hatalmas tapssal köszöntötték Hruscsov, Bulganyin, Malenkov, Molotov Kaganovics, Mikojan, Svemyik, Szuszlov, Furcava elvtársakat és a Központi Bizottság elnökségének többi tagját és póttagját. Pontban 10 órakor megszólalt a Kreml toronyórája és a tér Moszkva folyó felőli bejáratánál feltűnt G. K. Zsukov marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének gépkocsija. Vele szemben a tér másik oldalán ugyanakkor indult el Moszkalenko, a Szovjetunió marsallja, a moszkvai katonai kerület parancsnoka, a díszszemle vezénylő tábornoka. Moszkalenko marsall jelentést tett Zsukov marsallnak, aki ezután körbe hajtva a téren, üdvözölte a felsorakozott katonai alakulatokat, majd megtekintette a tér környékén elhelyezkedett gépesített alakulatok. Harsona jelezte, hogy Zsukov marsall felment a Lenin—Sztálin-mauzóleum erkélyére. A megjelentek nagy figyelemmel hallgatták Zsukov marsall ünnepi beszédét. A marsall beszédének befejezését a csapatok dörgő hurrája fogadta., — Megdördültek az ágyuk és az egyesített zenekar eljátszotta a Szovjetunió himnuszát. Harsona adta hírül, patok felvonulása. A katonai díszszemle 10 óra 50 percig tartott. Az utolsó alakulatok elvonulásával egyidőben a Vörös-tér bejáratánál feltűnt Moszkva' dolgozóinak ünnepi menete. Élen a városi tanács és a pártbizottság képviselői hozták Moszkva zászlaját, Peking. A pekingi Tienanman-téren szerdán több, mint félmillióan éljeneztek meg lelkesen Mao- Ce-tung elnököt és K. J. Vorosilovot, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökét — jelenti az Üj Kína. A mennyei béke kapuján felállított központi emelvényen a két államfőn kívül megjelent Csou A CTK jelenti: Prágában a május 1-i ünnepi felvonulások hagyományos színhelye a Vencel tér, az idén is megtelt a főváros dolgozóival. majd mögöttük a Szovjetunió címerét. Órákba telt, amíg Moszkva dolgozói elvonultak a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam vezetői előtt. Lelkes menetük bebizonyította, hogy a szovjet főváros munkásosztálya készenáll a hatodik ötéves terv nagy feladatainak megvalósítására. En-laj, Csu Te és más kínai vezető, valamint 46 ország küldöttei. Az ünnepélyes felvonulás reggel 10 órakor kezdődött tüzérségi díszössztűzzel, a kínai nemzeti himnusz és az Internacionálé eléneklésével. Ezután Peng-csen, Peking polgármestere nyitotta meg az ünnepséget. Az ünnepségen Antonín Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Közpon. ti Bizottságának első titkára mondott beszédet. (Folytatás a 6. oldalon.) Marosán György elvtárs átadta a pár! zászlaját a budapesti kommunista fiataloknak a Köztársaság téren Világszerte ünnepelték május elsejét Káprázatos május elsejei katonai díszszemle és iinuepi felvonulás Moszkvában-hogy megkezdődik a esa-Május elsejei felvonulás Pekingiben Több mint négy órán át tartó ünnepi felvonulás Prágában. (Folytatás a 4. oldalról.) felépítése a szocialista magyar falu felépítését Is jelenti. Egyénileg gazdálkodó parasztságunk sok fontos intézkedésből megállapíthatta, hogy ránézve káros körülményeket erélyesen felszámoltuk. Ugyanakkor nem titkoltuk, hogy a szocializmus falusi előőrseit, az állami gazdaságokat, a gépállomásokat és az Önként társult, az ellenforradalom támadásával szemben magára hagyva derekasan helyt, állt termelőszövetkezeti parasztságot helyes céljaiban teljes erővel támogatjuk. Az erős munkás-paraszt szövetség ami államunkban az a politikai alap, amelyen létrejöhet a szocializmus felépítésének céljaival egyetértő összes rétegek nemzeti összefogása. Küzdünk azért, hogy a munkások és parasztok alapvető tömegei mellett tömörítsük az értelmiségi dolgozókat, sőt ezen túlmenően a városi kispolgárság összes haladó elemeit is. A kommunisták találják meg a baráti, a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés módját mindazokkal az emberekkel, akik egyetértenek a szocialista társadalom felépítésének céljával. Erősítenünk kell a proletárdiktatúra államhatalmát a szocialista demokrácia fejlesztése vonalán is. — Be kell vonnunk az egész párttagságot és a pártonkívüli tömegeket az alapvető kérdések eldöntésébe, a törvények és rendeletek megalkotásába, végrehajtásába és a megvalósítás ellenőrzésébe. Végül erősítenünk kell a proletárdiktatúra államhatalmát az ellenforradalom megsemmítésével és a népi hatalom ellenségeinek még következetesebb elnyomásával. A „Szabad Európa’1 és a Magyar Népköztársaság többi ellensége mérgesen köpködi rádióban és sajtóban, hogy nálunk szörnyű terror, véres bosszúhadjárat, tömeges internálás van. Persze ők is nagyon jól tudják, hogy mindez hazugság. Kiabálnak, mert nagyon féltik ellenforradalmi kádereiket. Önök, kedves elvtársak nagyon jól tudják, hogy népünk joggal kifogásolja éppen azt, hogy nem eléggé büntettük meg a bűnösöket. (Ügy van! — Nagy taps.) Azt is mondják ellenségeink és néha jóindulatú, de helyzetünket pontosan nem Ismerő barátaink is, hogy nem vagyunk eléggé megbocsátóak, nem vagyunk eléggé emberiesek és demokraták. A mi népünk ellenségeink emberiességét és demokratizmusát alaposan megismerte októberben. Mi azt gondoljuk, hogy a bűnösöket Május elsejei nagygyűlés a Hősök terén meg kell büntetni, a népköztársaság ellen, a nép nyugalma és munkája ellen áskálódókat kordában keU tartani. Az a véleményünk, hogy a nép hatalma, élete és békéje a legszentebb dolog a világon, ezért törvényes szerveink akkor tesznek eleget az emberiesség és a demokrácia követelményeinek, ha a bűnösökkel minél keményebben bánnak el. (Ügy van! Taps.) Harmadszor: erősítenünk kell a népi hatalom gazdasági alapjait. Meg kell oldanunk mielőbb a gazdasági építés előttünk álló és őszintén meg kell mondanunk, nem könnyű feladatait. Gazdasági életünkben jelenleg még vannak feszültségek. De dolgozóink munkája és nagyrészt a testvéri országok gazdasági segítségével biztosítottuk az egyensúlyt, emeltük a dolgozók életszínvonalát. Jelenleg azonban a megnövekedett életszínvonal és a termelékenység alacsony színvonala, valamint a magas önköltség között ellentmondás van. Ebben a helyzetben a feladat az, hogy a pénz vásárló értékét és a felemelt életszínvonalat megőrizzük és az ellentmondást a munka megjavításával, a termelékenység növelésével, az önköltség csökkentésével, takarékosabb anyaggazdálkodással és hasonló rendszabályokkal küszöböljük ki. Rövidesen közismertté válnak az ez évre kidolgozott gazdasági terveink. Ezt követően nyilvános vitára bocsátjuk új hároméves tervünket. Pártszervezeteinknek, a szakszervezeteknek azonban már most a legfontosabb feladatuk, hogy a termelés mindennapi kérdéseivel nagyon komolyan foglalkozzanak és mozgósítsák az egész munkásosztályt, a dolgozó parasztságot, népünket a gazdasági, termelési feladatok minél jobb megoldására. A gazdasági nehézségekről szólva hangsúlyoznunk kell, hogy ha a néptömegek a kérdések megoldását kezükbe veszik, minden reális feltétel megvan ahhoz, hogy a Magyar Népköztársaság gazdaságilag is erős és szilárd legyen. Negyedszer: rendet kell teremtenünk a kulturális életben. Nem titok, hogy az oktatás, a művelődés, a kultúra egyes területén az ellenforradalom és a revizionizmus súlyosan visszavetett bennünket. A burzsoázia a kultúra területén is álarcot öltött magára. A szocialista kultúra esküdt ellenségei a „sztálinizmus” az adminisztratív módszerek megszüntetése, a hibák kijavítása zászlaja alatt léptek fel. De októberben kitűnt, hogy ez kalózlobogó volt. Elég egy pillantást vetni a kultúra területére, hogy lássuk: a kalózlobogó alatt fasisztákat, nyilas sajtófőnököket, burzsoá kuíárokat rehabilitáltak. Ezek az elemek azután előkotorták a penész-szagú burzsoá kultúrtermékeket és ezeket népünk nyakába zúdították. Nyilvánvaló, hogy ezen a területen is rendet kell teremteni. Elvtársak! Elvtársnők! Végezetül a magyar népi demokrácia erejét növelnünk kell az internacionalizmus elmélyítése útján. Küzdjük le a nacionalizmus maradványait, az úgynevezett „nemzeti kommunista” nézeteket és erősítsük a magyar népben az igazi hazafiság, a proletár nemzetköziség eszméjét. Testvérünk a világ bármely országában élő internacionalista munkásember, de ellenségünk a magyar hazát és népet eláruló, magyar származású ellenforradalmár. 'Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy a szocialista tábor valamennyi országához, elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő baráti szövetségi viszonyunkat erősítsük hazánk és az egész szocialista tábor egységének további szilárdítása érdekében. Bár viszonyunkban jelenleg ellentmondások vannak, elvi engedményeken kívül mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy viszonyunk Jugoszláviához ne csak a békés egymás mellett élés elveinek feleljen meg, hanem szívélyes és baráti legyen. Jugoszlávia népeivel és vezetőivel a jóviszony közös érdekein kívül összekötnek bennünket a szocializmus építésének közös célja is. Mi a marxizmus-leninizmus. a proletár nemzetköziség elvei alapján állunk. Ennek megfelelően tisztelünk minden népet, a népek békéjének és a különböző társadalmi rendszerű országok és népek békés egymás mellett élésének vagyunk a hívei. Vannak nagy feladataink, de mély meggyőződésünk, hogy a Magyar Népköztársaság minden híve bizalommal tekinthet a jövőbe. Az ellenforradalmi támadás tanított is, edzett is, össze is kovácáolt bennünket, Ha nem feledkezünk meg a múlt hibáiról, ha éberek leszünk, nincs olyan erő, amely megakadályozhatja szocialista hazánk teljes és győzelmes felépítését. Erőinket és bizalmunkat növeli, hogy a szocialista országok testvéri családjában olyan oltalom és erő részesei vagyunk, amelynél nagyobb erő nincs ma a világon. Tisztelt nagygyűlés, elvtársak, elvtársnők! Dolgozó társaim! Az októberi események után erre a május elsejénkre minden oldalról figyelnek a barátok is, ellenségek is. Azt hiszem, hogy ez a május elseje örömmel fogja eltölteni barátainkat, keserűséggel ellenségeinket. Azt hiszem nem tévedünk, ha megállapítjuk, hogy ez a nap új lendületet ad belső fejlődésünknek és hozzájárul a proletár nemzetköziség zászlaja alatt tömörült népek és a nemzetközi munkásmozgalom együttes erejének növeléséhez. Fel elvtársak, új munkára, új harcra, új feladatokra és győzni fog igaz ügyünk. Éljen a marxizmus-leninizmus és * proletárnemzetköziség! (Nagy taps.) Éljen a Magyar Népköztársaság és » Szovjetunió vezette szocialista tábor megbonthatatlan egysége! (Hosszantartónagy taps.) Éljen drága hazánk, a Magyar Népköztársaság, dolgozó népünk és legfőbb vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt! (Viharos taps.) Éljen a népek barátsága és a béke! (Nagy taps.) Éljen május elseje a világ dolgozóinak nagy ünnepe! (Viharos éljenzés és taps.) Marosán György elviárs xáróssavai Ezután Marosán György elvtárs mondót záróbeszédet. Többek között a következőket mondotta: Engedjék meg, hogy innen küldjék üdvözletét, erről a budapesti nagygyűlésről, mint a budapesti pártbizottság első titkára Magyarország valmennyi városába, falvába, munkásnak és dolgozó parasztnak egyaránt. Budapestet nem lehet elszakítani a vidéktől. Budapest szocialista lesz és szocialista lesz az ország is! Szeretném Önöket megkérni arra, — mindenkit kivétel nélkül. — hogy mindaz a hit, ragaszkodás, megbecsülés a párt és a nép ügye iránt, mi itt kifejezésre jutott, jusson kifejezésre a hétköznapi, i egyszerű munkában is. A május elsejei nagygyűlés, Budapest dolgozóinak hatalmas seregszemléje az Internacionálé hangjaival ért véget. A nagygyűlés után Kádár János üdvözölte a külföldi szakszervezeti küldöttségek tagjait. A kormányelnök és az MSZMP Tntéző Bizottságának tagjai még sokáig időztek a dolgozók között, s hosszasan elbeszélgettek velük.
