Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-03 / 78. szám

4 KPLETiMAGYARORSZAG 19it. épüli* legházi uborkát, 5.0 : cso­mag zöldhagymát szállí­tottunk eladásra. Kilátá­saink — mint fentebb említettem — igen re­ményteljesek. Annyit már és ezt szerencsére nemcsak címünk mosolygó nap­sugarainak láttán állapíthatjuk meg, hanem sokkal in­kább a zöldüllő, rügyeket fakasztó természetben, az ut­cán, a cukrászdában, ahol fagylaltot mérnek, a szántó löldeken, ahol minden erővel megindult az életet jelení­tő, nagyobb kenyeret nyújtó munka. Itt a tavasz, s ezt még jobban érezhetővé teszi boltjaink megnövekedett forgalma, a felkészülés, s amellyel gyümölcsöseinket óvjuk a kártevőktől, s amellyel a város és falu lakos­ságát egyaránt kiszeretnénk elégíteni az első melegágyi termékekkel, a munkához szükséges gépekkel, eszkö­zökkel, ruházati cikkekkel. Műtrágyáitól, itóvényvédőszerekből és vstémastakitói is többszörösre nőtt a kereslet A tarasz csalogatta ki a termelőszövetkezetek, szakcsoportok tagjait az egyen! gazdálkodókat, hogy megmetszék gyü­mölcsfáikat, megkezdjék a permetezést és elszór­ják a műtrágyát, amiből jócskán vásároltak ezen a tavaszon. Hogy mennyit? megközelítő számítások szerint 1957 január, feb­ruár és március hónapjá­ban több mint 350 vagon nitrogén műtrágyafélesé­get, 80 vagon szuperfosz­fátot és körülbelül 82 va­gon káiisót hoztak forga­lomba — és többségükben el is adtak — a megye földművesszövetkezetei. — Ha az elmúlt év azonos időszakának számait vizs­gáljuk, hamar meglátjuk, hogy 30 százalékkal na­gyobb a vásárlás, mint akkor volt. A kisvárdaí földművesszövetkezet az síméit év első három hó­napjában öt vagonnal, ez évben eddig 30 vagonnal adott el vegyes műtrá­gyát. Nagy keletnek örvendem *s*k a növényvédőszerek, A téli, tavaszi permete­zéshez hat millió forint értékűt hoztak forgalom­ba a szövetkezetek s eb­ből Csengerben és Ibrány­­ban 100.000 forintot meg­haladó értékben adtak el a lakosságnak. És ha mást sem tekintenénk, csak azt, hogy műtrágyából és nö­vényvédőszerből ez évben eddig négy millió forint­tal nagyobb mennyiség került a dolgozókhoz, mint 1956 ez időszakában — akkor is arról számol­hatunk be, hogy ez a ta­vasz soha nem látott fej­­lődésilehetőséget teremtett megyénk mezőgazdaságá­ban. Friss paradicsom, karalábé, saláta és spenót. — Az idén igen jól mutatkozik a zöldáru, a termelők sokkal többet hoznak piacra mint ta­valy — számol be az Ér­tékesítési Szövetkezet fel­­vásárlási munkájáról Lé­vai elvtárs. Ez pedig azt jelenti, hogy jóval több lesz a sóskából és a gyer­mekek örömére a spenót­ból is. Egyébként a város kilenc üzletében már jó ideje árusítunk primőr­árukat. Már négy hete an-, nak, hogy 370 fej kalará-1 bét, aztán folyamatosan | 100 fej salátát, 10 kilóme-Bármennyire kiapadtak az elmúlt hónapokban üz­leteink készletei, mérnem fő a fejünk, ha tartós és szép árut kér a vevő. S még akkor sem esünk kétségbe, ha megkérdezi: — Milyen újdonságaik vannak? Azokat szinte össze­gyűjtve ismertetjük e he­lyen is. És még azt el­mondjuk, mit várunk a közeljövőben a gyáraktól, a kisipari termelőszövet­kezetektől és a nagyke­reskedelemtől. Nagy mennyiségű, kü­lönlegesen szép színű mű­szálanyagok érkeznek a Német Demokratikus Köz­társaságból. Ezek gyűrhe­­tetlenek és különleges szövésű eljárással készül­tek. Emellett a magyar ipar is felkészült a nyár­ra. Fésűs műszál szövete­ket is gyárt és Majális, Lonczi illetve Juhar néven hozza forgalomba. Ezeket az anyagokat nagyon ked­velik, mert _ tartósak, szinte gyűrhetetlenek. Bő­víti a választékot a Bul­gáriából és Csehszlová­kiából érkező árumennyi­ség, amelynek elosztása most folyik a Budapesti Mezőgazdasági Kiállítás színhelyén. És mire a cikk napvilágot lát, egy va­­gonnyi talán már az üzle­tekben kelleti magát ezek­ből a cikkekből. Külföld­ről főleg szöveteket, át­meneti, tavaszi kabátszö­veteket és könnyebb női szöveteket importálunk. A magyar ipar is élérte a tavalyi termelési szin­tet. De amit nem lehet kapni, azt a megye kis­ipari termelőszövetkezetei készítik a vásárlók szá­mára üzleteinkbe, hogy Negyedmillió forint részesedés Az elmúlt évi nyere­ségből negyedmillió fo­rintot fizet ki szövetkeze­tünk — a Nyíregyháza és Vidéke Körzeti Fmsz. — 1398 tag részére. — Eb­ből az összegből fizetjük ki a részjegyek utáni ré­szesedést és a vásárlási, értékesítési visszatérítése­ket. A vásárlás minden 100 forintja után kél-két forintot, az értékesítésnél pedig 3 forintot térítünk vissza. Ez igen szép összeg, ha tekintetbe vesszük, igen nagy arányban vásároltak tőlünk, vagy adtak el ne­künk. Henzscl Mihály fel­sősimái dolgozó paraszt pl. 2.262 forintot, Grega János földművesszövetke­zeti tag pedig 2.900 forin­tot kap vissza. De nem­csak egyéniek, hanem termelőszövetkezetek is részesülnek visszatérítés­ben. A Ságvári TSZ pél­dául közel 8.000, a Dózsa TSZ több mint 11.000 fo-: rintot kap visszatérítés; címén. — Mikor kezdik a visz­­szatérítést? — Március 27-én már kiadtuk ezt a hatalmas összeget. Es most nem utalványon, . hanem kész­pénzben fizetjük ki a tag­ság által vásárolt, vagy értékesített cikk után a visszatérítést. Aki tehát beíratja a vá­sárlási összegét a kis­könyvbe, nem jár rosszul. Anogy ez a példa is bi­zonyítja, jól járnak,, akik minden vásárlást, a leg­apróbbat is beíratják a. vásárlási könyvbe. Persze' eddig nem így járt el min­denki, s ezért természe­tesen nem is tudjuk, hogy mennyit vásárolt, s nem adhatunk nekik visszaté-; rítést. Arra kérünk min- - den szövetkezeti tagot,! hogy a jövőben ezt ne tá-? vessze szem elől, mert sa-: ját magának csinál kárt.' C zatka Sándort kere­­sem. Szabadságon van — mondja Hajnal elvtárs, a műszaki osztály dolgozója. De szerdán és szombaton ezidő alatt is bejár, mert ezeken a na­pokon nagy a forgalom. Megköszönöm a felvilágo­sítást és indulok. Az ajtó­ban összetalálkozunk Szat­­ke bácsival. Máris a pult mögött terem és a legkö­zelebbi vevőt már 6 szol­gálja ki. — Valóban szabadságon van Szatke elvtársi — tirdem, mire igennel bó­lint és máris két vevőhöz fordul: — Tessék paran­csolni! Záróra előtt kevesebben vannak bent. Néhány kérdést teszek fel. Az első: Mióta kereskedő Szatke bácsi? — 32 esz­tendeje — válaszol és el­mondja, hogy 1925-ben kezdte. A nyíregyházi földművesszövetkezet Rá­kóczi utcai üzletében 7 éve dolgozik. A másod,ik kérdés: Hány vásárlóval beszél naponta? — Négyszázzal osan, bár még soh­­sem számoltam. A blök­itek viszont arról tanús­kodnak, hogy 1S0-200 em­is elárulhatok, hogy rövj-; riesen friss-. paradicsom­mal lepjük meg a nyír­egyházi vásárló közönsé­get. semmiből ne legyen hiány. A konfekció áru aránylag lassan jön gyá­rainkból. A vásárlók pe­dig nem nagyon szeretik a külföldi fazont, s ezért a nagykereskedelem sem igyekszik ebből sokat i hozni. -Mit vásárolhatunk rövi­desen a földművesszövet­kezeti áruházakban, üz­letekben? Elsősorban a ma még hiányzó cikkeket, például gyermekruhákat, vászon­öltönyöket, czeig-öltönyö­­ket, szép fazonú férfi öl­tönyökéi, sokezer gyer­mek vászonnadrágot es a nők által kedvelt kulika­bátokat. Kaphatunk ezen­kívül munkaruhát, amit ma is nagyon sokan ke­resnek. Újdonság lesz az újfa­zonú olcsó női szandál, férfi szandál és félcipő. De lie is mondjunk többet. Majd inkább az üzletek­ben , . , Külföldi szövetkezeti híd röviden Az Észt Fogyasztási Szö-| vetkczeteknél bevezetett újítások révén 1956-ban több százezer rubelnyi megtakarítást értek el. A Centroszojuz igazgatósága* a közeljövőben lapot, il-í letre tájékoztatót ad ki, amelyben ismerteti a lég­­értékesebb újítási javas- í latokat, valamint újítási» pályázatot ír ki. bér vásárol naponta az üz­letben. A másik felét saj­nos, el kell küldeni azzal, hogy fáradjon be később... A vas- és műszaki osz­­tályan megszámlál­hatatlan az árucikk. Az optikai cikkektől a tűz­helyig, a Beethoven-rádió­­tól a kerékpárragasztóig Márciusban már meg­érkeztek az első meleg napok, amikor méheink a déli órákban már kirepül­hettek. A melegebb napok beálltával igen nagy fon­tossággal bír a méhcsalá­dok gyors, zavartalan fej­lődésének biztosítása. A jó fejlődés feltételei: 1. fiatal, jól petéző anya, 2. népes, egészséges család (takarás miatt), 3. bőséges élelem (méz és virágpor), 4. itatás (külső, belső), 5, egyöntetű szép lápü fé­szek, 6. 35 fokos meleg. Csak ezeknek a feltéte­leknek az egyszerre való biztosítása hozza meg a kívánt sikert, Vegyük ezeket sorba: 1. A jó anya fiasítása: az idénynek megfelelő ter­jedelmű, zártsorú, főként dolgozó fiasítás, amely öen mindenkorú fiasítás talál­ható, s ilyenkor rohamo­san terjeszkedő. 2. A népes család gyor­sában fejlődik, mert több Hasítást képes nevelni, az egyedek fejlettebbek, el­lenállóbbak, hosszabb éle­tűek, mert nem jut rájuk annyi munka egyenként. A gyengék betegségre hajlamosabbak. A nosema is ott pusztít, ahol a család rendes viszonyait valami megzavarta. Gya­nús családokból azonnal küldjünk méhmintát a, Gödöllői Méhtenyésztési Osztálynak. Továbbiakban az onnan kapott tanácsok szerint járjunk el. 3. Fokozott lendülettel megindult fiasítás hihetet­len sók élelmet fogyaszt. A családnak szűkölködnie nem szabad, Ha az élelem fogytán van, ki kell zi, hogy mii kérnek sókan és a legközelebbi megren­delés alkalmával (legfel­jebb egy nap múlva) már is telefonál, sürget, intéz­kedik. — Csak sajnos, a lagykereskedelmi válla­latok nem mindég veszik figyelembe kérésünket és főleg a szövetkezeteket Harminckét esztendő a pult mögött mindent meg lehet itt ta­lálni. Van motorkerékpár, vetőgép és fJ\ ermekjáték, egyszóval univerzális az üzlet, bármennyire is igyekeznek a specializá­­lással. És ebben a szinte bábeli zavarban pillana­tok alatt kiismeri magit Szatke bácsi. Soha sem téved, ha árut mutat, ha megrendelést készít, ha árat mond. És nem fejezi ki elégedetlen­ségét — mini manapság igen sok eladó — ha a vá­sárló tízperces alkudozás után otthagyja az árut. E'lenkezőleg. Kutatja a 'sárlók igényeit, feljcgy­hagyják utoljára a hiány­cikkek leszállításánál — jegyzi mert. A z általa vezetett vas­­y 1 műszaki osztály for­galma mégsincs kevesebb havonta 300 ezer forint­nál. Persze, az őszi szezon idején nem ritka az 500— 600 ezer forintos forgalom sem. És ha lenne min­denfajta cikk, amiért a 200 vásárló bemegy na­ponta s nem menne el ígérettel — akkor ma is forgalmazna ennyit az üzlet. így dolgozik Szatke Sándor, minden vásárló szeretett Szatke bácsija. egészíteni. A virágpor sok és lehetőleg változatos le­gyen. A nektár és virág­porhordás a fejlődést nagyban előrelendíti. Le­szögezhetjük, hogy nincs olyan pótszer, amelyik a jó virágporral felérne. A legjobb a pótlók közül a szójaliszt és sörélesztő, szabadban etetve. 4. A kiterjedt fiasítás vízigénye igen nagy, ezért a külső itatót állandóan lássuk el melegvízzel. Ha most megszokják az ita­tót a méhek, nyáron is felkeresik. 5. Az anya akadályta­lan terjeszkedését ebben az időben sok lényegtelen­­nek látszó körülmény is gátolja. Gátolhatja egy­­egy erősen virágporos vagy mézes, szabálytalan, eltorzult vagy heresejtes lép. Bővítésre szabályos, nem túl régi lépek vágy­­egész műléptáblák valók, A lépőét a fészek szélére, a legszélső fiasításos lép mellé kell tenni. Az öreg. lép terjeszti a betegsége­ket. 6. A külső hőmérséklet most még erősen ingado­zik, s ezáltal nagy a hő­­veszteség. Ezt takarással, szűkítéssel csökkenteni kell. Legkisebb a hővesz­teség kettősfalú kaptárok­nál felső és oldaltakarás­­sál. A széles léputca és a szél hatása káros, a zárt léputca, szűkített kijáró előnyös. A kaptár mester-, séges fűtése helytelen. — Több a fiasítás, de rövi­­debb a méhek élettar-1 tama. Kapcsos Sándor, a MÉSZÖV méhészeti titkára. Hozzánőtt az üzlethez, s bár szabadságon van, mégis bejár. — Rádiózok otthon aztán nincs mit csinálni — mondja. Bejö­vök szétnézni, de nem avatkozok semmibe —• mosolyog — s újra — ott­létem alatt hányszor! •— elhangzik ajkáról a „Mit parancsol kedves?’’ — „Jó, hogy ma jötéppen érkezett áru.” — „Mit csi­náljunk, türelem kérem, türelem. Lassan minden­kinek jut motor”. Aztán mosolyogva mondja, hogy bezzeg azelőtt... Itt álb tak a motorok garmadá­val. Nem volt, aki vegye. Merjük azt mondani, hogy mm élünk jól. TJ gy érzem, jobban kell becsülnünk ezt a kiváló szakembert és a megye valamennyi Szatke bácsiját. Feltétlenül tekin­tetbe kell venni a szakmá­ban eltöltött éveket, azt, hogy ma is nagyon sok kereskedőt nevelnek em­berré. Tanulnunk kell tő­lük. Kereskedni, a vásár­lókkal beszélni és leg­előbb is nagyon, vagy on sz ■vetni a szaki át. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents