Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-03 / 78. szám

KELETMAGYARORSZÄG

1957. április o, s7CT(1j

A marxista-leninista pár- 1 tokban az agitációs és pro- 1 paganda munkának igen fontos szerepe van. A párt propagandája és agitációja a párt tagjainak és a pártkádceknek a marxizmusle—nizmus szellemében való nevelése, a párt és a pártmunkások politikai és elméleti színvonalának emelése érdekében végzett munka.

Lenin elvtárs arra tanít:

,,Megszervezhetek módon a párt összetételének a szabályozását és közelebb vihetjük az alsófokú munkához a vezető szerb e • módon megszervezhetjük a káderek előléptetésének, kiválogatásának, elosztásának ügyét: de ba ugyanakkor valami okból elkezd sántítani a párt propaganda, ha sínylődni kezd kádereink marxista-len* iilí nevelése, ha legyengül munkánk e káderek politikai és elméleti színvonalának emelése terén, maguk a káderek pedig ezzel kapcsolatban megszűnnek érdeklődni további h. Tartásuk, perspektívájuk iránt., nem értik meg többé ügyünk igazát és perspektíva nélküli korlátolt gyakorlati emberekké válnak, akik vakon és gépiesen hajtják végre a felülre-1 utasításokat, akkor ezt egész állami és pártmunkánknak feltétlenül meg kell sínylenie.”

Lenin elvtársnak ezen tanítását, mint örökérvényű igazságot, állandóan szem előtt kell tartani minden párttagnak, minden pártfunkciónál! usnak.

Milyen legyen a munkánk?

Párt propagandánkban és agitációnkban az igaz mondás, az őszinte szó, a becsületes dolgozóknál jó hatást vált ki. Bizalmat és támogatást eredményez ez pártunk és kormányunk helyes célkitűzésének mi-; | előbbi megvalósításához. A; mi népünk azzal ért egyet,* ha vele őszintén, igaz szó- { val beszélünk. Ha meg-} mondjuk őszintén célkitű-; zéseinket, ha beszámolunk { elért eredményeinkről és X ha nem hallgatjuk el aj munka közben elkövetett j hibákat, sőt azokat feltár-? juk és megkezdjük a hibák? kijavítását. ?

A kapitalista országok? propagandanem őszinte,! hanem hangzatos, csaló és? félrevezető. A magyarországi! - tőben eseményeket pél-t dául meghamisított formá-t ban közük a dolgozókkal.? Tagadják, hogy Magyaror-* szágon októberben és no-£ vember elején ellenforradalom volt. ök azt hangoztátják, hogy népi felkelés,} szabadságharc és forrada-X lom volt. Nem írják meg? azt, hogy ha csak egy pár? napra is, a volt tőkések,? gyártulajdonosok és föld-? birtokosok, volt horthysta? katona- és csendőrtisztek,} volt szolgabírák és a volt? fasiszta kormányvezetők { vették kezükbe a hatalmat.?

Kérdés: ezeknek érdekük! volt-e, hogy szocializmust? építsenek? Szerintem szó? sem lehet erről. Ezek régi X tulajdonukat és beosztású-? kát akarták visszaszerezni.? ez pedig nem más, mint ka- } pitalizmus. Ha pedig ez volt? a céljuk, mintahogy szerin- * tem ez volt, akkor októ-} bér 23 és november 4 kö-} lőtt ellenforradalom volt? népi demokratikus rendsze-X rünk megdöntése érdeké-? ben. ?

Az ellenforradalmi erők ? nem ismerték el a tizenkét! év óta elért eredményein-} két. A letagadhatatlan! eredmények mellett elkö-? vetett hibákat alaposan fel-j nagyították, sok esetben el-? torzították és azt torkok ? szakadtából ordították úton-? ’ tfélen. Sajnos, hamis pro-} pagandajukkal, jelszavaik-} kai igen sok becsületes? embert félrevezettek és egy? bizonyos időre a maguk ol-S

Kommunisták vita-fóruma

y •

Agitációs és propaganda munka a csengeri járásban

dalára is állították. Látnunk kell, hogy az ellenforradalmi erők szét lettek ugyan verve, de még nincsenek megsemmisítve. Nem adták fel a harcot, azt tovább folytatják, de mivel fegyverrel a kézben már nem áll módjukban, így iderlógiai frontra vitték át támadásukat. Ha az ellenforradalmi erők által keltett eszmei zűrzavarban propaganda munkánk nem tisztítja meg a revizonista nézetekből a párt ideológiáját, nem leh.t helyesen az agitá Jós munkát sem végezni.

A csengeri járás területen, a propaganda és agitá. cjós, munkánk sokkal kisebb területre szorult, mint ' ’•■'her 23 előtt volt. Ez a munkánk azonban sokkal, elevenebb és megbecsül, tebb, mint korábban volt.

Az agitációs munka közvetlen november 4- után elég vontatottan és lassan indult meg. Abban az időben nagy tettnek számított a sajtó terjesztése és a jelmondatok kiírása. Azért mondom, hogy nagy tettnek számított, mert alig találtunk embert más járási szerveknél arra, hogy a sajtót kivigye abba a községbo, ahova másként 1S mennie kellett. Féltek az emberek még a sajtóterjesztéstől is.

Az első szóbeli agitációnk a pártnapokon és a vitaesteken kezdődött. Tapasztalatunk az, hogy a meghívott párttagok és pártonkívüli dolgozók november 4-e óta sokkal nagyobb számban eljönnek rendez, vényeinkre, mint október 23-a előtt. Összejöveteleinken sokkal aktívabban, bátrabban és harciasabban nyilvánulnak meg az emberek, mint korábban. Szinte mindenkinek van mondanivalója. A hiba még ott van, hogy propagandánk és agitációnk alig jut ovább a rendezvényeinkre meghívottaknál.

Az agitációnak ez a módszere nem juttat el bennünket a különböző rétegekhez. Márpedig a párt politikájában több olyan fontos kérdés van, amely azokat is érdekli, akik az ilyen rendezvényeken nem vesznek részt. Tyúkodon a vitában az a réteg vett részt, amelynek politikai Irányzata erősebb volt. Viszont sok téves nézet van, mint az antiszemitizmus,

amelyet egyes pedagógusok is támogatnak. A pártkiadványok, valamint a sajtó különböző rétegekhez való eljuttatása terén is van ki. vánnivaló. Ezért a következő lépésünk az agitációnak rétegekhez, egyéneknekhez való eljuttatása.

Az ezzel kapcsolatos módszerek megválasztását a járás területén a párttitkár elvtársak előtt vitára bocsájtottuk. Az általános vélemény az volt, hogy a régi agitációs csoportok szervezeti módszerével szakítsunk. Az utcánkénti kisgyűlések és az egyéni agitáció módszerei mellett maradunk, mert ez vált be a legjobban járásunk, területén. Sokkal lazább formában gondoljuk az agitációs munka vézését, mint ahogy az korábban volt. Nem határozzuk meg napról-napra hogv mikor kell felvilágosító munkát végezni. A helyi pártszervezetek feladata, hogy gondoskodjanak megfelelő kisgyűlés előadókról. Az előadó elvtársak két hetenként számolnak be végzett munkájukról, észrevételeikről a helyi pártszervezeteknek. Persze, ha a helyzet ügy kívánja, a beszámoló közben is meg

történhet. A két hét alatt az elvtárs akkor végzi el a rábízott feladatot, amikor az neki és a körülményeknek a legjobban megfelel. A járási párt intéző bizottság a pártszervezetek vezetői útján irányítja az a rotációs munkát és szerez véleményt a végzett, munkáról. A pártkiadványok terjesztését helyileg oldjuk meg úgy, hogy a pártszervezetele gondoskodnak azok rendszeres terjesztéséről.

Volt olyan vélemény is, hogy ne legyen külön agitációs csoport a pártszervezeteknél, hanem inkább arra törekedjünk, hogy minden párttag agitátor legyen. Ezt az álláspontot azonban a gyakorlat nem igazolja. Van nekünk sok olyan párttagunk, akik a termelőmunkában, a magánéletben példamutatóan viselkednek, becsületes, jó eltársak, de ha olyan munkát bíznánk rájuk, hogy több emberrel beszélgessenek, azt nem szívesen tennék vagy egyáltalá nem is vállalnák. Vagy éppen ilyen pártmegbizatásra felkészültségüknél fogva jelenben még nem alkalmasak.

♦♦♦♦♦♦♦•♦♦»>»«♦♦♦♦♦♦«♦♦♦tt

Helyes alapszabály és virágzó állattenyésztés nélkül

tsz gazdag nem lebe!

Ez pedig igen káros dolog, már azok is megegyeznek, Ha két ember összefog va- hogy ki mit végez és kinek lamilyen tevékenységre, mi jár azért, nem olyan sző.

; Korábbi lapszámainkban ; Ln.ertettük - 27-i tsz- ta; nácskozás beszámolóját és I határozatait. Az alábbiak- „ * ban a felszólalók állásfog- í ' lalását ismertetjük néhány J

> fontosabb kérdésben «

; Valamennyi hozzászóló is-J ; mertette az ellenforradalom 5 ; okozta károkat. Tiszalöktől j ;Zajtáig és Fényeslitkétől j ; Nagyecsedig mindenütt 1 ; megpróbálták az elleníorra-1 I dalmárok a termelőszövet-í ! kezetek szétverését. Raffai« ■ József elvtárs, a nagyecsedi 2 Vörös Csillag TSZ elnöke? elmondotta, hogy községük- * ' ben a nemzeti bizottság az X :ő tudtuk nélkül jegyző-? Ikönyvbe foglalta a tsz fel-? ! oszlatását és vagyonának ? ’ széthurcolását. Erre őkkül-j •döttségileg megjelentekés} ; megmondták, hogy az ő va-j ; gyonuk felett semmiféle bi- ? ;zottságnak nincs joga dön-? : teni. Meg is védték tsz-üket ? la legnagyobb nyomás ide-? Ijén is. Ez a példa is azt? | mutatja, ahol a kommunis-} | ták összefogta!; és maguk } ; mögött fölsorakoztatták a? ; becsületes dolgozókat, ott j ;az ellenforradalom kártevő- X lse kisebb volt. ?

: Munkaegység vagy } I részes művelés i ?

I Beke Sándor, a gacsályi? I Dózsa TSZ elnöke, Drob-? Inyák Miklós, a zajtai Kos-? !suth TSZ elnöke és mégso-J | kan mások a felszólalók kö- } ; zül úgy foglaltak állást, } ; hogy a jelenlegi ismert el-| ; osztási módszer közül leg- { ; jobb a munkaegységre valóé I jövedelemelosztás. A helyi* í adottságoknak megfelelően; ! módosították a legtöbb' í élenjáró szövetkezetben

> a munkaegységet, de el >nem dobták. Ugyanez a [helyzet a minta alapszabállyal is. Sok újjáalakult [szövetkezet semmilyen sza-1 Ibály szerint nem dolgozik.*

Rádiószereplésre készül

a kisvárdai I. számú iskola l

énekkara ?

♦

► Az ellenforradalmi események után sokáig úgy tűnt, * | mintha kedvüket vesztették volna a megyei műkedvelő [

► együttesek. Fellépésről, készülődésről keveset lehetett í \ hallani. Ennek okát abban az eszmei határozatlanság- ' í ban kellett keresnünk, amely rányomta bélyegét kultu- S

► rális életünkre. Az ellenforradalom képes volt megbon- f ■ tani az alapjában helyesen bontakozó, erősödő népi kul- r 1 túra közös cél felé fonódó szálait, de eltépni nem tud- } t ta. Erről tanúskodik a megye művelődési életének szám- X

► tálán, frissen, üdén nyíló virága, a műkedvelők sikeres j

► előadásai, készülődése. Ezek a virágok nem születhet- X

E tek máról holnapra, mint ahogy a rügyeknek is át kel- ? [ lett vészelniük a tél hidegét. Most, kinyílásukkal hirde-} [ tik: voltunk, készültünk, ezért vagyunk! ?

[ íme, a szép tavasz egyik virága: }

t} Nagyon megörültünk,

♦ amikor Igazgató néni je- 11 lentette, hogy látogatónk _ f lesz Budapestről, Horváth -í László személyében, akit a? azóta is Laci bácsinak isit merünk. (T. i. úgy mutat_{ kozott be.) örültünk, hogy

{ énekkarunkat meghallgat} ják, bírálják és segítenek.

♦ Nem féltünk attól, hogy .} túlságosan „ledorongol“

? bennünket, mert hiszen . ? minden órán lelkiismere. ? tesen, szorgalmasan ta. ? nultunk, 1 órakor össze♦ gyűltünk az énekkari ter- f műnkben. Megvallom .? őszintén, egy kicsit izgulj* tunk, amikor Laci bácsi, i* Igazgató néiii és még két ,i J nevelő benyitott a teremb’ be. Kiálltunk a megszórt költ helyünkre és énekel:1 tünk. Madrigálokat, Kőit dály-műveket énekeltünk,

s éreztük, hogy jól ment nek a darabok, hogy kar- ö mesterünk minden kivánt nivalóját egyöntetűen teljesítjük. Nagyon j<* érzés volt!

Csak lopva néztünk Laci bácsira, tudtuk, hogy tetszeni fog az éneklésünk, de arra nem számítottunk, ami következett. Ugyanis bejelentette, hogy készüljünk tovább, aVtalmasnak látja az énekkart arra is, hogy a Magyar Rádióban szerepeljen.

Legutóbbi levelében írta. hogy ennek már semmi akadálya nincsen. Az időpontnak május 20-át jelöltük mag.

Azóta is szorgalmasan készülünk. A hibákat kijavítjuk. Úgy akarunk szerepelni a rádióban, hogy büszke lehessen ránk az iskolánk, Kisvárda és az egész megye.

HOVÄN KATALIN, a. kisvárdai I. sz. iskola énekkarának tagja.-k

Több hozzáfűzni valí nem kívánkozik,

S. B

vétkezés, ahol 50—100 esa-X léd dolgozik együtt. ?

Állattenyésztés nélkül? ’ nincs jó szövetkezet |

; A fényeslitkei Fürst Sán-| ! dór TSZ párttitkára, Márta I í Sándor elvtárs elmondta, X [hogy szövetkezetükben is? [ eladták az összes szarvas- ? [ marhát. Most újra kell kéz- ? ; deni a szarvasmarhate- ? ;nyésztést, mert látják,hogy?

► mennyire maguk ellen cse- } ,lekedtek, amikor hajlottak} 'arra, hogy számojlák fel az? ' állattenyésztést. Az állatte-| l nvésztés jelentőségéről be- X Eszelt többek között a ga-J | csályi Dózsa TSZ elnöke? I is. Az aktívaértekezlet ma- « F .'óévá tette, hogy virágzó? [ közös állatállományra van 1 | szükség ahhoz, a tsz-ek ?

► jól gazdálkodhassanak. Kü-J

► ionosén szükséges a sok J

► húst, tejet és trágyát szol- ? {.gáltató szarvasmarhate- j

► nyésztés felkarolása.

E* A tavaszi munkáról be-1 szélve legtöbb tsz elnök?

É

nem dicsérte, hanem bírál-« ta a gépállomások munká-? Jját. Különösen elítélte a Ti. « E szavasvári Gépállomást Csi- J t kós elvtárs, a tiszalöki Kos- j ísuth TSZ elnöke. Ha így J ► segíti a gépállomás a tsz-t, J ► elmaradnak az egyéniek ? ► mögött, ez pedig nagyon? ► rontaná az újjáalakult sző-j ► vetkezetek tekintélyét.. A ? I gépeket olajjal kívülről j {csillogóra kenték a Tisza-í | vasvári Gépállomáson, de a ■ ► javítás nem jó, mert ami-J 5 kor kimennek, azonnal je-1 * lentkezik a hiba.

* Hasonló panaszok merül- « }tek fel a kisvárdai, csahol-1 | ci és több gépállomásra ? Xis. A gépállomások az ön-? ’ állóságuk mellett továbbra j

?i. felelősek a szövetkezetekf * *

‘ jlődéséert.

Az ideológiai érdektelenség az eszmei kérdések iránt párttagságunk és pártvezetőségi tagjainknak többségénél még .tapasztalható. Viszont az októberi ellen, forradalom bizonyításában egységesek. Egyetértenek az ellenforradalom megsemmisítése ■'rdekében tett párt- és kormányintézkedésekkel, sőt gyorsabb intézkedéseket szeretnének. Megmutatkozik az ideológiai érdektelenség pl. abban, hogy a sajtóban megjelent fon. tos.abb elvi cikkeket igen sokan nem olvassák el. (Pl. Révai elvtárs cikkét „Az eszmei • tisztaságról”) Ezért van az, hogy a búrzsoá ideológiai nézetek szétverése igen vontatottan halad előre járásunk területén. Ebből az is követke. zik, hogy párttagságunk je. lentös része az ellenséges , propaganda és a burzsoá ideológia uszályába került.

Az értelmiségi dolgozók; náj inkább megmutatkozik,

, hogy foglalkoznak az elvi ; cikkek tanulmányozásával , és egymás között vitatkoz. nak is azokon. A hiba sze] rintem az. hogy csak egy-.

; más között vitatkoznak és a vita sok esetben rossz irányba terelődik, több 7 esetben revizionista nézetek terjeszkednek. Gyakori . az értelmiség egyrészénél az a nézet, hogy a kormány ! túlságosan kemény intézke- 1 déseket tesz,azokkal szern- ben, akik az októberi ese, ménvek idején helytelenül viselkedtek, illetve valamiíven hibát követtek el. Az> } értelmiségi dolgozókkal a; } jövőben járásunk területén; } a járási intéző bizottsági } tagjai csoportosan és egyen-1 iként fognak rendszeresen1 X elbeszélgteni.

? A járási párt intéző bi-jzottság és a járási párt} apparátus dolgozói' egyma- I? gában nem képesek arra,

♦ hogy a propaganda és agi♦ tációs munka terén ellen-« -} támadásba vigye át párt- i X tagságunkat a burzsoá né, X zetek szétverése végett« i X Ezért a különböző járási ■ X szervektől az erre alkal-|mas elv társakat kiválogat-?tuk, velük megbeszéltük a r} tennivalókat és bevontuk1 -}őKet a munkába. Annak : térdekében, hogy egy-egy s I elvi kérdésben egj'séges ál. {láspontot foglaljunk el, eze-} két az elvtársakat bevon-?tuk egy közös szemin ájXriumba, amelyen hetenként . ? megvitatunk egy-egy fonjttos elvi kérdést, illetve ciki|ket. A jövőben is további : ? folytatjuk községenként a .} vitaszerű megbeszéléseket, c {mert ez a módszer jól be. ? vált.-1 A propaganda és agitá|ciós munkára taián soha .♦nem volt olyan szükség a tizenkét év óta, mint most . {napjainkban, az októberi .{események után. Ezen a té-* . * ren még sok tennivalónk! . ?van. Elke, .ifük már ugyan! . ? az agitációs és propaganda' 7 ? munkát, de még szűk kör-j ,} ben mozog. Arra törek-’♦szünk, hogy bővítsük. Szük-j t ? séges ez azért is, hogy az: .{eszmei zűrzavart, a burzsoá!

{nézeteket minél előbb szét-j ? verjük. . Tudatában vagyok .tannak, hogy amilyen mér-; a * tékben sikerül , szétverni s

♦ különböző burisoá nézéte’{ket, olyan mértékben sllíé■{rüi szilárdítani a szocializ{inus ügjét ..hazánkban,,— . * olyan mértékben növpk_« szik dolgozo népünk nyu* |galma, termelő munkája,i ’♦ebből fakadóan: dolgozó! -{népünk jóléte.

a? BARTHA ISTVÁN,

‘’‘a cséngeri járás ágit. prop.; felelőse.