Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-10 / 83. szám
195*7. április 10, szenla. KELFTMAGYARORSZAít 69 Örök karút ai uk között KÁRPÁTOM T ULI lTI\APL»i ♦ A magyar ifjúsági delegáció hét napja us VSZSZtí-bani (II. rész.) Azelőtt összesen 7 döttségünlc tagjai számos* JOGI lAMCSmÓ a* ♦ ^ ♦ 4» • * 4» » ♦ «► » ♦ * 4^ » 4» ♦ • • * 4» A különélő és a volt házastársi tartásáról Küldöttségünk tagjai a bőséges és ízletes ebéd, s rövid pihenő után összegyűltek szállodánk halijában. Ki képeslapokat írt haza, ki meg böngészte az előzékenyen rendelkezésünkre bocsátott helyi magyar újságok cikkeit. Néhány perc múlva azonban útrakeltünk — gyalogosan —, hogy minél többet lássunk, halljunk a Kárpátontúl fővárosának életéből. A kirakatok s nagyvonalú utcai forgalom bármelyik modern nagyvárosnak beillene. Feltűnő volt például á sok magánautó. Egy ilyen gépkocsi meg is állt mellettünk s készségesen ajánlkozott, hogy programunk szüneteiben szívesen elvisz néhányunkat városnézésre. Megtudtuk tőle, hogy műszerész és fizetéséből egy kis takarékoskodással vette a kocsit. Később estére sor is került a kocsikázásra. Most azonban siettünk a területi végrehajtó bizottság üléstermébe, ahol fontos és emlékezetes találkozónk zajlott le az Ukrajnai KP Kárpátontúli Területi Bizottságának, területi végrehajtó bizottságának és UL.KISZ területi bizottságának vezetőivel. A Kárpátontúl múltja, jelene ,r~| A találkozót Vas elvtárs, a KP területi bizottságának titkára nyitotta meg. (A korábbi titkár is magyar nyelvű elvtárs volt) Ezután Haragonics elvtárs, a területi szovjet végrehajtó bizottságának elnöke számolt be a Kárpátontúl múltjáról, jelenéről és a komszomolszervezetek, az ifjak és más dolgozók részvételéről a terület gazdaságának fejlesztésében. A Kárpátontúl a kapitalista Európa legelmaradottabb helye volt. A legalapvetőbb életszükségletekben hiányt szenvedtek, valósággal gyarmati sorban éltek lakói. Csak akkor következett be gyökeres fordulat életsorsukban, amikor a Nagy Honvédő Háborúban győztesként nyomult előre a szovjet haderő. Ekkor egyesült ez a terület a Szovjetunióval. 12 év alatt viruló terület lett ez a föld. Csak néhány adatot erre. A 12 év alatt 300 nagyobb üzemet létesítettek, köztük olyat, mint a Huszt melletti Tereblye-rikai vízierőmű. Az össztermelés majdnem 8-szorosára, a munkatermelékenység 2.3 szeresére növekedett az iparban. A mezőgazdaságban még szembetűnőbb a! fejlődés, hiszen éppen ez.' volt a legelmaradottabb.' Valamikor drótostótok, ré-' szesaratók jártak innen a magyar Alföldre pár kiló búzáért sztrájktörőknek. Ezt a kolduséletet már régen elfeledték. Földet kaptak, majd 1949-ben kollektív gazdálkodásra tértek. Ma már 93 százalékban nagyüzemi gazdálkodás folyik. A 2 száza-; lék olyan apró házkörüli terület, amely a régi települési viszonyok miatt: maradt magánkezelésben. A kolhozok általában 2—3 falut egyesítenek magukban. Erős oldaluk a gépesítés. villamosítás és állattenyésztés. A jelenlegi 260 kolhoz fele van villamosítva. De már nem kell annyi idő a teljes villamosításhoz, mint amennyi eddig eltelt. A kulturális életre jellemző az iskolák gyors szaporodása. Ezidő szerint 907 iskola van, amelyek, ben biztosítva van mindegyik nemzetiségnek az anyanyelvűn való tanulása. Például 12 magyar középiskola és 93 egyéb magyar iskola van a területen. Az ungvári egyetemen 4.000 munkás, kolhoztag és egyéb dolgozó ifjú tanul, nagyrészük különböző összegű ösztöndíjjal. 220 mozi, 960 könyvtár, 600 klub, 7 zeneiskola van Kárpátontúl. Az 5 területi újság között ott van a magyarnyelvű Igaz Szó is. Ezen kívül minden rayonnak (járás) van külön lapja, amelyek a lakosság többsége nyelvén jelennek meg. Azelőtt összesen 7 egészségügyi állomás működött, most minden községben van ilyen szerv. Ingyenes tanácsadás és vizsgálat van bevezetve. 1980 ember kapott magas kitüntetést az iparban, 24 dolgozó kapta meg a Szocialista Munka Hőse rendkívül megtisztelő kitüntetést és anyagi jutalmat. Igen sok az új lakóház, amelyeket magánosok építettek az állam segítségével, vagy a kolhozok támogatásával. Évről-évre nő a különböző cikkek termelése, amelyek a nép életszínvonalának emelését szolgálják. Például 1956-ban a hústermelés 20, a tejtermelés 40 százalékkal emelkedett. 1949- től a szőlőterület 2-szeresre nőtt A 6. ötéves terv keretében a folyó évben is tovább harcolnak eredményeik növeléséért. Ebben különösen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának méltó megünneplése játszik fontos ösztönző szerepet. A szocialista munkaverseny a lakosság minden rétegében ennek a legnagyobb ünnepnek a tiszteletére bontakozott ki a nép önkéntes kezdeményezése alapján. Az ifjúság a munka minden ágában, mindegyik szakaszában méltóan kiveszi részét. 4 komsxomolistáktól példát vehet a KISZ Az ifjúságot — elükön a komszomolistákkal — nem egyszer a legnehezebb munkaszakaszokon mostoha körülmények között — találni. Tavaly például 5.000 fiatal ment a távoli szűzföldekre dolgozni. Dombáz bányáiba 400 fő ment el, hogy segítsenek a szovjet hazának a széntermelés fokozásában. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében az első perctől kezdve közreműködtek. Megismertették a néppel a kolhoztermelés előnyeit, gazdasági és szervezeti megerősítés terén is sokat segítettek. Jelenleg több, mint 7.000 komszomoltag vesz részt szocialista munkaversenyben. Az állattenyésztés fejlesztésében s általában a legfontosabb eredmények elérésében döntő része van a kárpátontúli ifjúságnak. A beszámoló végén küldöttségünk tagjai számos kérdést tettek fel a kom-* szomol működésére vonatkozólag, amelyekre Vas elvtárs választ adott. Ezek a válaszok minden bizonnyal fel vannak jc- $ gyezve küldötteink zseb-? könyveiben s remélhető- * leg megismertetik értékes tapasztalataikat a mi ifjainkkal is. Gondolatok as ungvári képtárban után 2—31 városnézés- J A találkozó óránk maradt re, mert délután 8 órára; műsoros estre voltunk hi-; vatalosak. Ügy határoz-? tunk tehát, hogy gyalog megyünk el — nagy var-* gabetűket ejtve — a több-; száz esztendős várba, ahol a városi múzeum van elhelyezve. Sokat beszélhetnék a város szép virágos,* szobrokkal díszített terei-i r<31, sétányairól, új palo-J tasorairól, az utcán talált* emberekről, de sajnos, * szűk a hely és sok a raon- * danivaló. Röviden szólva:"" magas kultúra, jólét, udvariasság, szívélyes vendégszerecet áradt felénk, } amerre jártunk. Az öreg* vár belső épületeiben el-} helyezett múzeumból csak? a képtárat nézhettem végig, onnan is alig tudtam? szabadulni. Több, mint 10? képcsarnokot jártam vé-t gig, ahol valamennyi nemzetiség festőművésze, valamennyi festészeti irány} képviselve van. Küldöttségünk tagjai közül nagyon sokan kifejezték ámulattal teli sóhajtásokkal, hogy bár a Nyírség? fővárosának is volna már ? ilyen nagyméretű múzeuma, képtára, színháza, terei, szobrai. Elgondolkodva a látottakon, megálla-? pítottuk magunk között,} hogy ezek a lehetőségek? számunkra is megvannak? Szabolcs-Szalmárban. (Vége következik.) ZAJT AI ANTAL A házastárs — tehát mind a térj, mind a teleség — köteles a jogosan külön éló és hibáján kívül rászoruló házastársát eltartani, ha ez nem veszélyezteti a saját és gyermeke megélhetését. A különélés jogossága attól függ, hogy melyik házastárs jogtalan magatartása idézte elő az életközösség megszakadását. Jogágán él külön pl. az a nö, akit a férje jogos ok nélkül hagyott ott, de az is, aki a férje durva magatartása miait volt kénytelen eltávozni a közös lakásból. (A férj a szülés előtti és utáni 6 hétre az atapos ok nélkül különélő feleségének is köteles tartásdíjat fizetni, mert a vonatkozó rendelet nem tesz különbséget aszerint, hogy a gyermek szülei melyik félnek betudható okból élnek külön.) Nem hibáján kívül rászorcio az. aki nem dolgozik. bar munkaképes, \ agy aki munkaképtelen aiiapotut saját maga idézi ció szándékosan. Viszont részben rászorult a tartásra az is, akinek jövedelme nem elég a megélhetéshez. A tartásra rászorultság rendszerint bizonyított munkaképtelenség, vagy keresetképességet érintő munkakcpességcsókkenés esetén állapítható csak meg. A házasság felbontása után helye van azonban tartásnak, mert ilyenkor is követelheti eltartását a volt házastárstól az, aki arra hibáján kívül rászorul, feltéve, hogy a tartás nem veszélyezteti a volt házastársának vagy gyermekének megélhetését. Nincs igénye ilyen tartásra annak, aki arra a házasság alatti magatartása miatt érdemtelenné iáit. Érdemtelennek viszont az tekintendő, aki a házasság erkölcsi alapját olyan súlyosan sértette, hogy tartása volt házastársára a közfelfogás szerint méltánytalan terhet jelentene. Ennél a kérdésnél a bíróság a házastársak egész házassági kapcsolatát mérlegeli és az dönti cl. hogy a tartást kérő fél magatartása alkalmas volt-e arra, hogy a házastársiból a vele \ aló közösség minden érzését kiirtsa. Ifycn ok lehet pl. ha a no a házasság alatt más férfivel összeköltözött. A tartásdíj mértékének a megváltoztatását (felemelés, leszállítás) lehet kérni, ha a tartás megállapításának alapjául szolgáló körülmények lényegesen megváltoztak. így pl. ha a jogosult egészségi állapota rosszabbodott, emiatt teljesen munkaképtelenné vált. Vagy a jogosult anyagi helyzetében javulás állott be. Vagy a kötelezettnek* újabban született gyermeke eltartásáról kell gnn-i doskodnia stb. Ilazasiárs tartására való jog megszűnik, ba a jogosult újból hazasiogot not, vagy a további tartusra nem szorul rá, vagy végül ha a tartásra magatartása miatt válik érdemtelenné. Ilyen maga-' tartás lehel pl. az erkölcs-1 leien, kicsapongó életmód, súlyos megítélés ala eső bűncselekmény stb. lit azonban meg kell jegyezni, hogy a házassági kötelék fennállása alatt súlyosabb beszámítás ala eshet ugyanaz a cselekmény, mint a házassági kötelék megszűnése után, már csak azért is, mert utóbbi esetben nem lehet szó a házastársi kötelék megsértéséről. Pl. a volt feleség tartási igénye nem szűnik meg feltétlenül akkor, ha más férfivel benső viszonyt tart fenn. de nem olyan módon* hogy a szocialista erkrti-i csőt sértene. A válófélben lévő há-j zasfcleknek természetesen, joguk van arra, hogy á közöttük fennálló vitá>* vagyonjogi kérdéseket egyesség alapján az egyik fél részéről tartásdíj v&H látásává] rendezzék. A tartásdíj kikötése érvé-' nyes lehet olyan volt házastárs javára U. aki a tartási'» nincs ráutalva,) vagy arra érdemtelen. Dr. Kovács Pál. Híradás Lenin városából: A leniugrádiak érdeklődése Magyarország iránt Barátság... együttműködés ... kulturális kapcsolat — mindezek a szavak gyakran hangzanak el Lcningrádban, különösen azoltban a napokban, amikor a magyar kormány cs pártküldöttség, élén Kádár Jánossal, Lsningrádba látogatott. Ez a látogatás mély benyomást tett Leningrad népire. Ezt bizonyítje az a számos kérelem is, amely r városi előadói •odúhoz érkezett. Különböző intézmények, gyárak, kolhozok, tanintézetek előadásokat kérnek, amelyek megismertetik velük a magyar nép életét. Hol itt, hol ott tartanak ismeretterjesztő előadásokat az iroda munkatársai. i.. Látogassuk meg a „SzaUikov-Scscdrin” közkönyvtárat, amely naponta sokszá. külföldi kiadványt kap. — Idén számos magyar újságra és folyóiratra is előfizettünk. Ezenkívül csere útján még több magyar könyvhöz is hozzájutunk — mondja a könyvtár egyik munkatársa. A köi.yvtár olvasótermeiben a legfrissebb magyar lapokat olvashatják í. látogatók. No és aki •lem tud magyarul? Az átmegy a másik terembe :s az öt, „Fordi iások a magyar irodák inból” című állványról levehell Petőfi Sándoi, I lé" Béla. Szabó Pál és sok más magyar író műveit. Az egyik állványon Gárdonyi Géza .Egri csillagok” című könyvét láthatjuk, ame" let nemrégiben 100.000 példányban aótzk ki. ... A könyvtárból az egyik legnagyobb műszaki tanintézethez, a lenin:nádi szovjet technológiai főiskolájához vezetett ütem. Nemrégiben magyar turisták jártak a főiskolán cs nagyon megriiltck, hogy magyar beszédet hallottak. S ez ternészetes, hiszen az orosz, kínai, román és lengyel diákok mellett magyarok is tanulnak a főiskolán. — Amikor hazalátogatok, — mondja Szabó Ilona IV. évfolyamos hallgató — mindig elárasztanak z kérdésekkel: miiyen itt az élet. S mindig el kell mondanom, hogy jól élünk itt, a főiskola diákszállásán, solcat járunk ■zínházba. hangversen„ekre. A napokban például, a „Kir '’'-kultúrpalotába hívtak meg bennünket, ahol magyar csárdást táncoltunk. Voll íS nagy „újr. ás”l Megismerk.dtilnk 'Somogyi—Kó e aspiránssal, aki 7 hirnap múlva, diszszertációjának megvédése után, utazik haza. — Hogy mii viszek magammal haza? — mondotta nevetve — először is a tudáso. wt, másodkor egy kis szakmai könyvgyűjtemé- jt és harmadszor: — egy feleséget. Az if jú pár kis szobájában esténként magyar nyelvórákat tartanak: a férj tanítja új- onsült felesúgót, aki szintén a föis: kóla aspi ’.isa. Végűi meglátogattuk a város c—-ik munkáskerüictét s elm. ttunk a „Gorkij” kultúrpalotába. A kultúrház termeiben mindenütt szorgalmasan próbáinak a tánccsoport, az énekkar Is a színjátszókor tagjai. A k”itúrgárda elhatározta, hogy a szovjet-magyar barátság szellemében megünnepli áp. ilis 4-ct, Magyarorszíp ■nemzeti ünnepéi. Az egyik próbateremből kihallatszik a „Darumadár fenn az égen” kezdetű magyar népdal hangja. Elhatározták, hogy az ünnepélyre elsősorban meghívják a Leningrádban tanuló magyar diá* kokat, másodsorban a Magyarország felszabadításában résztvetl, Leningrádban lakó harcosokat/ harmadsorban pedig a le* ni .grádi üzemek azon dől* gozóit, akik az elmúlt idő* szakban Magyarországra látogattak. Ez a pezsgő kulturális elet bizonyítja a leningrá•* di dolgoz - Ozzintc, barátf> érdeklődését a magyar' ncp élete iránt. (Jelena Dorosinszkaje.)