Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-10 / 83. szám

KPT.FTM 'r,Y>.FOP«7Jr,

1057. áui'Hs 10. szerda

Tere-fere a

— Avagy kik esznek

A 66. sz. Lóhús bolt a Lenin téren egyáltalán netrt tartozik a fényes húscsamokok közé, nincsenek pompásan rendezett kirakatai, változatos készítményei és reklám feliratai. Egy bamvló tábla árulja el, hogy odabent nem csirke-, liba-, borjú-, sertés-, vagy pulykahúst árulnak, hanem vörös lókolbász, comb, vesepecsenye, füstölt nyelv, máj és szalámi különlegesség kapható egészen olcsón megszámított áron.

Pálóczí József, a bolt vezetője már öt éve emelgeti a 70—90 kilós combokat és méri 11 forint 10 filléres áron, a levesnek és pecsenyének kiválóan alkalmas falatokat. Természetesen különlegességnek a vesepecsenye számít, kilónként 15.50-ért. Legtöbben ezért fordulnak, be a boltba. A boltvezető miközben előzékenyen kiszolgálja a vevőket, kérdéseinké is közlékenyen válaszol, energikusan magyarázza milyen előnyös a lóhús fogyasztása.

Orvosok, mérnökök gya•őri vevők a boltban. A lóhús egészséges eledel. AzonMovl, hogy Ízletes ételt lehet belőle készíteni, elősegíti a vörös vérsejtek szaporodását. Többen évek óta nem esznek sertés- vagy marhahúst, hanem lóhúst fogyasztanak.

Naponta 10—13 mázsa lóhúst fogyaszt el a város és a 11 forintos kolbászt rövid időn belül elkapkodják. Az előítéleteket és szokásokat egyre töblóhúsbolta I

Nyíregyházán lóhúst?S

ben teszik {étre s ha még% akadnak is olyanok, akiki egyelőre csak este surran-1 nak oe a lóhús boltba, —* nehogy megszólják őkel ♦ — mégis naponta 150-en r 000-an, s néha, főleg piaci • napokon még többen vá-t súrolnak itt. j

Aki szereti s akinek íz-| lik, mindig találhat frisst húst cl boltban, mert at gondoskodó mester sol.at nem hagyja kifogyni, min-♦ dig inkább többet hozat, t mint kevesebbet. Ajánlá-t

tos ez a gyomorbetegek-1

nek is. Az egyik nyíregy-| házi férfi gyomorbetegsé-f gét Pálóczi bácsi szerint a lóhús gyógyította meg,Z igaz, hogy ő a mai napig* sem tudja, hogy lóhúsit eszik már két éve, merít felesége ügyesen főzi, fű-» szerezi és ízlésesen tálal-i ja. Pedig többször emlí-t tette, hogy ha megölnék! se tudná megenni a ló-* húst. ;

Tcre-fere közben hal-% lőttünk még egy baszni-1 sitható kis történetet, még| pedig, hogyan lehet égni kis fifikával úgy csinálni, ? hogy a kecske is jól lak- X jón a káposzta is megma-t radjon. Egy idősebb jw-I rasztnek minőiig 10 forin-l lot ad a felesége, hogyt menjen, vegyen egy kilót marhahúst. Az öreg ehe-» lyett 1 kiló lóhúst vásárol mivel az csak 11 forint 11% fillér és a különbséget $ megiszogatja, otthon pe-j dig az asszony azt hiszi, t hogy marhahúst főzött és | a legnagyobb étvággyalt fogyasztják hónapok óta.i Ezt is meg lehet próbál- $

at.S;

Ahol túlmódosítoH'ák az alapszabályt

Megjegyzések a nyírbátori Kossuth TSZ jövedelemelosztásához

Úgy hiszem minden szövetkezeti, tag és a szövetkezén mozgalommal foglalkozók egyformán örültünk annak, hogy a termelőszövetkezetek az elmúlt évek egyik súlyos béklyójától a mindent szájbarágó utasítások özö-Hogy is van az

Mielőtt azonban a

nyírbátori példára rátérnek. szeretném gondolatimat e.mondani az önállósággal kapcsolatban. — Szerintem, ha egy termelőszövetkezet az államtól kapott hitelt, állatokat, épületeket, tartalékföldet vagy egyebeket úgy hasznosít, hogy a becsületesen dolgozó tagok boldogulnak, az állammal srérhbcni kötelezettséget (adó, hitelvisszafizeiés) pontosan teljesiti, a szövetkezeti mozgalmat, vagyis a szocializmus építését úgy gazdasági, mint erkölcsi-politikai téren elősegíti, akkor a szó legteljesebb értelmében önállóságot kell adni. Akkor is. ha ott munkaegységre, százalékra, havi díjra,

Ami nen

A napokban, amikor ott jártam, a tagság egy vésze fát vágott a pálinkafőzéshez, mások a szelektor körül tétlenkedtek, szidták a gépállomást, amely a téli nagyjavítás után olyan szelektort küldött, ami két nap 'alatt két mázsát sem járat ic. Heg}’ imnrel-ámmal, több zúgolódással, mint kedvvel ment a munka, annak nem csak a rossz szelektor volt az oka, főkén nem az. A módosított alapszabály gyakovlatbaui megvalósításával ütköztek össze.

nétöl megszabadulhattak. Más szóval önállókká lettek. Ennek az önállóságnak a tiszteletben tartásával akarom észrevételemet elmondani a nyírbátori Kossuth TSZ jövede'emelosztÚKárói.

önállósággal ?

napszám kombinálva jutalékkal, vagy még ki tudja milyen formában osztozkodnak is. Viszont szerintem bele kell szólni az államnak azoknak a szövetkezeteknek az életébe, amelyek a fenti követelményeknek nem felelnek meg, még akkor is, ha teljesen saját földön állami támogatás igénybevétele nélkül működnek. Beleszólás alatt értem a segítő tanácsadást és a íe'csz.láíást is, ha try szükség van.

Én mint fentebb írtam, csak észrevételemet monrlom el a nyírbátoriak jövedelemelosztásáról. azért is, hogy az illetékes állami szervek figyelmét felhívjam az ott talált visszásságra.

serkent

A házi alapszabályba azt vették bele, hogy minden nem ipari növény térmásének a 30 százalékát kapják a növénytermelésben foglalkozók, 30 százalékát az egyéb foglalkozásúak, 40 százaié - kot pedig beadnak a közösbe. A növénytermelésiek a 30 százalékért csak a mezőn kötelesek dolgozni, ha bent, vagy más területen végeznek munkát, azért munkaegységet írnak és arra azt a pénzt osztják széjjel, amit az áltatenyésztés és az ipari növények jövedelmeznek.

Ezt a pénzt most senki. hogy 5 forint lesz-e vagy sem tudja megmondani, 15, esetleg 30.

Uol az igazságosság?

A növénytermelőiknek

nagy része ezért feléje sem néz a szövetkezetnek. Azt mondják majd, ha kapálni kell, tudják, hogy arra jár a 30 százalék, de ok bizonytalanra nem dolgoznak. A tagság még azzal sincs tisztába, hogy hányán dolgoznak a növénytermelésben. Állításuk szerint sokkal többen, mint az egyéb helyen dolgozók. Emia' t nem tartják igazságosnak s 30—30 százalékos megoszlást sem. A tagság egv része most annyi közösséget érez a saját szövetkezetével, mint annak idején a harmados gazdájával. Egyébbel nem törődik csak a szántóföldi munkával, amiért ő megkapja a 30 százalékot. — Természetesen itt van még egy hold háztáji is. Erre is sok a panasz. Az új alapszabály szerint minden családnak jár egy hold háztáji. Ezt akkor

is megadják, ha az apa és 3 fia má<iwl dolgozik, a szövetkezetbe pedig csak egy 16 éves lánykát Íratott be, aki eltölt a szövetkezetben kapálás és betakarítás idején 30 napot.

Nem szabályozták, hogy csak a családfő és menynyi munkanap kitöltése után jogosult a háztájira.

Nem kívánom boncolgatni hogy mennyire nan azonos lehetőség egész esztendőn át dolgozónap; vasárnap az állatok mellett állni, vagy 30 százalékért aratni, vagy takarmányt kaszálni. Csupán azt akartait! bemu-: látni, ahol a gyakorlat máris összeütközött a módosítással. A papíron hiába írjuk, hogy a százalékos részesedéssel érdekeltebbé tesszük a tagsá-: got a termelésben, ha a, tények a fentebb írtakat mutatják.

Ne késlekedjék a munka

Tudjuk, hogy a munkaegységre való osztozkodásnak meg van a maga hibája. A tag elsősorban abbái* van érdekelve, legalábbis így gondolkoznak a tagok többségükben, hogy minél több munkaegységet szerezzenek. A munka hatékonyságává! már kevesebbet törődnek. A szövetkezetek ezreiben keresik az új utat. közgazdászok vitatkoznak, de eddig még sokkal jobbat nem igen találtak ki, mint a munkaegység. Lehet, hogy a sok próbálgatás közül lesz majd jobb. Bár lenne. Lehet, hogy a nyírbátori Kossuth TSZ- ben is javítanak valamit

a jelenlegi módseerükön

és jó lesz, de a jelentéi*, fékezi a munkát.

Ezért javasoljuk az illetékes szerveiméit, heg}’ a szövetkezet tagságával üljenek össze és beszéljék meg milyen kiutat találnak. Ez sürgős munka, mert a mezőgazdaságban minden munkát a mag' nevenapján kell elvégezni. A vetésben könynyen eltolódás lehet, ha rém javítanak a jelenlegi állapoton, ezzel pedig úgy a nyírbátoriaknak, mint az egész szövetkezeti mozgalomnak ártanának.

Csikós BaJá*s.

Pillanat-képek

a íliezőgazdasájji Clépjaiító és a llö. sík. JI.TÜ iskola lilSZ szervezeteinek életéből

nak a Lenin Kohászati Művekbe, ahol sokat fognak majd tanulni. Mindezek mellett filléres vonatokkal kirándulások sorozatát tervezzük, s rendszeresen ki-Gomba módjára szaporodnak Nyíregyháza városában is a KISZ-szervezetck. Az üzemekben, vállalatoknál, iskolákban. egyre több azoknak a fiataloknak a száma, akik előtt tisztul a láthatár, látják hol a helyük. Ahol már megalakult a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezete, ott erősítik, fejlesztik, de ugyanakkor nem feledkeznek meg arról sem, hogy a jövőre gondoljanak, olyan célokat tűzzenek ki a fiatalok elé, amelyekért szíves örömest kés£k dolgozni, munkálkodni. A KISZ-szervezet terveiről, munkájáról beszélgettünk Balogh Gyula elvtárssal, a Gépjavító Vállalat KISZ szervezetének egyik vezetőjével és Dankó András elvtárssal, a 110. sz. MTH iskola otthonának vezetőjével

— Hogyan szervez*ék a KISZ-t az üzemben? —

kérdeztük Balogh Gyula elvtársat.

— Olvastuk a Kisvárdai Vulkán fiataljainak a felhívását. Ennek alapján elhatároztuk mi is, hogy megalakítjuk a KlSZ-szervezetet. Hárman, Kovács Zoli, Balogh Jóska és én fogtunk először munkához. A velünk dolgozó fiatalokkal beszélgettünk. Én a lakatos műhelyben dolgozom. A két Székely fiúval tárgyaltam arról, hogy jó lenre megalakítani az ifjúsági szervezetet. A Salloi fiú is csatlakozott hozzánk. Ezen kívül sz üzemben is

kiplakátoltuk, később meghirdettük az alakuló gyűlést. Ma már csaknem 10 tagja van szervezetünknek. Pontosan azért nem tudom megmondani, mert a belépési nyilatkozatok több fiúnál kinn vannak. Üzemünkben sokan dolgoznak, s elég szép számmal fiatalok is. Napról-napra erősödik a szervezetünk.

— Mi a legközelebbi ter- J vük?

— Most szombaton az

üzem kultúrtermében tánc., j estet rendezünk. Biztos jól | fogják érezni magukat a j fiatalok. KuKúrgórdánir ,

színdarabot tanul, melyet i majd szeretnénk előadni. !

hogy megfelelő anyagi fedezetünk legyen. Ugyanis kirándulást tervezünk.

— Hová?

— Ez a jövő titka. Majd közösen döntenek róla a fiatalok, hova utazzunk. Valami nagyon szép helyre akarunk elutazni, ,ahol szórakozhatunk is; tanulhatunk is.

— Mi a helyzet a munka frontján?

— A fiatalok becsület J- sen dolgoznak. Tervezzük a munkaverseny mozgalom beindítását is. de ezzel még várni kell addig, míg jói megerősödik szervezetünk attól is függ sole minden, hogy az üzem vezetősége hogyan támogat bennünket. Mi bízunk abban, hogy megadják a segítséget számunkra.

— Milyen lehetőségek vannak a sportolásra?

— Van labdarúgó csapatunk. Felszerelése is van. örököltük ezeket. Ezen kívül a röplabda és a pingpong is rendelkezésünkre

áll. Ügy gondoljuk, hogy sportdélutánokat rendezünk, ahol a fiatalok sportolhatnak, szórakozhatnak. Ezzel is közelebb hozzuk a KISZ-hez azokat a fiatalokat, akik még nincsenek szervezetünkben. Arra törekszünk, hogy lássák: szerveztünk él, dolgozik, s érdemes segíteni.

— Hogyan dolgozik a KISZ-szervezet az MTH iskolában? — érdeklődtünk

Dankó András nevelőtől.

1

— Iskolánkban a szervezetnek 137 tagja van. Csupán hét fiú volt, aki nem lépett be a KISZ-be. A nagy taglétszámra való tekintettel 3 alapszervezet fogja össze a fiatalokat. Az iskolai KISZ-szervezet egyik legfontosabb feladata a jó tanulás biztosítása. Megszerveztük n tanköröket, tanulópárokat alakítottunk, hogy a gyengébbeket segítsük. A tanulók az iskolában végzik a gyakorlati munkát is. dókat segíti az ifjúsági szervezetet a pári■ szervezetet is.

— Milyen terveik vannak?

— A részletes tervet most dolgozzák ki az ifjúsági szervezet vezetői. Egy néhányat azért elmondok. Most szombaton klubestet rendezünk. Megszervezzük a vándor üdültetést is. Ez azt jelenti, hogy kirándulunk a Bükkbe, s éppen ott fogunk Istáborozni, ahol ránk esteledik. Sokat fognak tanulni, tapasztalni a fiatalok. Megismerkednek hazánk egyik szép tájával. No, de nemcsak a szórakozásra alkalmas természeti tájakban gyönyörködtető kirándulást tervezünk. Célunk az is, hogy egy tanulmányi út keretében megtekintik a fiatalok június első hetében a Diósjárunk majd a Sóstóra.

— Mi a véleménye a

::isz-tői?

— Ügy látom, hogy a KISZ alkalmasabb szervezet iesz a fiatalok összefogására, mint a DISZ volt. S több segítséget is kapunk a KISZ-től, mint a ElSZ-től kamtunk. Most nem tudok olyan problémával fordulni a KISZ vezetőihez, hogy ne találnának r . megoldást. Nálam ez sokat jelent, hiszen mint fiaj tál, én foglalkozom az ottj honon belül a fiatalok ncr í velésével, tanításával. Tuj nácsokka! látom cl a fiaia- I lókat, segítek nekik a szsr- I vezésben, s most úgy látom, j hogy a pártszervezet is job- I ban foglalkozik a fiatalok! kai. mint régen. Ez nagyon | fi ntos. Lesz is eredménye [azt hiszem.

győri Vasgyár t, cllálogat-Mi is úgy véljük, hogy lesz eredménye annak a munkáltait, amelyet a fiatalokra fordítanak a pártszervezetek az üzemek, vállalatok, intézmények. Nem hegy megérdemlik, s igénylik ezt a fiatalok, hanem kötelessége is minden becsületes embernek, vezetőnek, hisz a jövő ifjúsága, hogy milyenné nevelődik, az elsősorban a kommunistáktól függ.

FARKŐS KÁLMÁN.