Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-06 / 80. szám

1957. április 6. szombat KELET MAGI ARORSZÁG 5 KELETMflGYfiRORSZflG SPORTJA Nem nyújtott kielégítő teljesítményt a megyei válogatott Epítoli — Éklass válogatott 4ti (2:0) Április 6/ szombat Cölesztm A Nap kél: 5.14 órakor, nyugszik: 18.20 órakor. A Hold kel: 8.59 órakor. Bessenyei mozi: Játék az életért, (csehszlovák). Béke mozi: Ha a világon mindenki ilyen volna, (francia), Dózsa mozi: Véres út. (j ugoszláv-norvég). József Attila Művelődési náz: János vitéz. A nappali felmelegedés I tovább fokozódik. Várható ; nappali középhőmérsékle! iszombat estig: plusz 13—21 fok közölt. A nyíregyházi két.es szá­mú iskola tanulói egészna­­po3 kiránduláson vettek részt 5.-én a Sóstón. Az egész napi játékban részt vettek az úttörők és azok, akik ezen a napon léptek be a szervezetbe. A dél­után folyamán sátörverési versenyt majd nyomkere­sést játszottak. A legügye­sebbeket megjutalmazták. ★ Közérdekű hír. Több oldalról megnyil­vánult érdeklődésre közöl­jük, hogy személyi okmá­nyok, közokiratok, bizo­nyítványok, stb. hiteles for­dításút kizárólag az Orszá­gos Fordító és Fordít is­dapest VII, Damjanich út' 12.), de vidéken a fordí­tandó iratokat az illetékes: közjegyzői irodák is átve­szik és továbbítják. Nem: kell tehát vidékről a fon­tos iratok fordíttatása cél-; jából a fővárosba utazni, hanem ezek az iratok a közjegyzői irodákon Ke­resztül biztonságos úton eljutnak a fenti címre. + Ma este 7 órakor lesz aj Bcssenyei-klubban a Tabló* Casals világversenyre ké-J szülő Lengyel Endre és f Mező László gordonkamű­vészek hangversenye. Zon­gorán kísér Wenetianer Ró­zsi zongoraművésznő. Ünnepélyes külsőségek között barátságos légkör­ben szép számú közönség előtt találkozott a Nyír­egyházi Építők és az Eklasz válogatott labda­rúgó együttese. A kitűnő erőkből álló megyei válogatott nem nyújtotta azt a telje­sítményt, amit várni lehetett volna tőle. Jól lehet, ebben a kellő felkészülés, no meg az összeszokottság hiánya a fő tényező. Az Építők tel­jes csapatával állt lel, (le a későbbiek folyamán Kosa edző helyesen több ifi játékost is szerepelte­tett. A fiatalok jól mozog­tak, és ha nem is rendel­keznek „a nagyok-’ tech­nikájával, labdakczelésé­­vei, jól megértették az el­hitelesítő Iroda végzi (Bu Ebéd: Zöldségleves, vag­dalthús burgonyával, idei saláta. Vacsora: Felvágott, új­­hagyma, tea. ★ Már megalakítottak a Sóstófürdő Vállalatot és: rövidesen hozzákezdenek az átalakítási munkálatokhoz.: ★ Megnyílt a nyíregyházi| Rákóczi utcán a gyorsfoló. (37. folytatás.) Amikor odaért a még mindig nyitott hátsó ajtóhoz, kinézett az ut­cára. Bert éppen félúton volt a sarok és a fogház között. — Bert! — kiáltott fel és nyomban kisietett a járdára. Bert a főnöke felé rohant. — Kérem, Jeff seriff úr, eddig semmi nyomot nem találtam, fogal­mam sincs róla, hol lehet Sam — jelentette ki letörten —nagyor sok ember tud a dologról, de senki nem tud arról, hogy vele mi történt. Valahány emberrel csak összekerültem, mindegyiket kikérdeztem. Jeff sarkonfordult és a fogházon át egyenesen az irodába ment. Bert engedelmesen követte. — A legtöbb ember, akivel beszéltem, úgy véli, ne reménykedjünk^ mert kevés kilátás van arra, hogy Sem élve előkerül — szólt Bert. — Azt mondták, hogy az embervadászat lázától hajtott tömeg aligha bo­csátja szabadon Sam-et, hacsak nem találják meg Scnny Clark-et már­pedig azt hiszik, hogy Sonnynak sikerült elmenekülnie. Abban a pillanatban, amikor beléptek az irodába, megszólalt a te­lefon. Bert felemelte a hallgatót, de nem tartotta a füléhez, hanem ha­tározatlanul a kezében szorongatta és várta főnöke rendelkezését. — Na gyerünk már, emeld a füledhez és válaszolj! —• utasította kedvetlenül a seriff. — Bizonyára már megint egy orcátlan mitugrász zavar minket és azt akarja, hogy menjünk ki tüstént Flowery Branch-'oa és akadályozzuk meg az embereket abban, hogy riogassák a csibéit. — Halló — szólt végre Bert a hallgatóba. — McCurtain seriff iro­dája. — Itt Ben Allen bíró beszél! — Ó Istenem! ... — sóhajtott fel Jeff és behunyta a szemét, hogy legalább néhány pillanatig élvezhesse a zavartalan békességet. Bér letette a hallgatót az íróasztalra és csöndesen félreállt. Jeff megindult az íróasztal felé. — Halló bíró úr! — szólt be a hallgatóba és minden önuralmával arra akerta kényszeríteni magát, hogy jókedvűen hangozzék minden szava. — McCurtain! Miért nem ment ki tegnap éjjel Flowery Branch-ba, miután elment tőlem? az életérti április 5-től. 1 címmel új cseh-; szlovák játékfilméig mutatnak be Nyír- J egyházán. Az érde-< kés és izgalmak-1 ban bővelkedő fii- í met a Bessenyei-J mozi mutatja be. A **************** gondolásokat. így álltak fel a csapatok: Bakos *— Galló, Csemiczki, Lakatos — Havacs III., Pokro­­venszky —* Parti, Lend­­vai, Kovacsics, Pocsai, Groholy. Csere: Papp, Bo­ros, Jobbágy, Fürj. Eklasz válogatott: Gilányi (Fe­liéi’) — Kovács, Tóth, File — Csaplovics, Czimbal­­mos — Harcsa, Viktor. Vékony, Parragh, Schnei­der. Az első 20 percben ki­egyensúlyozott játék folyt: A válogatott játékosok elég jól adogattak. Ám inkább egyénileg próbál­tak akciózni, s a közös el­gondolásokat túlkombi­nálták, így az Építők vé­delme könnyen rombol­hatott. A 18. percben Ko­­vacsicsnak jó helyzete adódott, nagy lövését Gi­lányi fölé nyomta. Parti ívelte be a szögletet, de ebből újra szöglet adó­dott a másik oldalon. Kis kavarodás keletkezett Gi­lányi kapujánál, majd les miatt kirúgással folytató­dott a játék. Az első gól a 35. perc­ben született. Egy kis tűzijáték előzte meg. Parti lőtt kapura, mintegy 25 méterről s erős lövését Gilá­nyi kiütötte. A labdára. Kovacsics ugrott rá, az ő lövése viszont kapufáról vágódott vissza, újra Parti elé, aki egy testc.e' után a hálóba pöccintette a labdát. Alig telt el egy perc, ami­kor újabb gólnak tapsol­hatott a Közönség. Pilla­natok alatt ugrott ki a két összekötő. Lendvai és Pocsai át­játszottak a védelmet és Lendvai kapura tört. A keresztező hátvéd elől Pocsaihoz ját­szott, aki nem hibá­zott. 3:0. Ezután szépen gurigáztak’ az Építők, s csak a 44. percben volt egy meleJ gebb jelenet Bakos kapu-' jánál, de a nagyszerűen! rajtoló Lakatos magasan felugorva fejjel szögletté mentett. A beívelt labdát1 tisztázták a védők. A második félidőben könnyített az iramon az: Építők és a válogatott hajráját az 53. percben szeren­cse kísérte. 2:l-re szé­pítettek. Korai volt azonban azok öröme, akik egyenlítést' vártak, mert 2 perc múiu va Lendvai, Pocsai és Papp összjátékából Pocsai; újabb gólt lőtt. Nem haj­tottak nagyon az Építőid játékosai, hiszen vasárnap bajnoki mérkőzésen igen! erős ellenféllel, a Sajó­­szentpéterrel találkozna!:,] ahol minden épkézláb emi bérré szükség lesz. Do! összeszokottságukkal, ru­tinjukkal így is uralták a: mezőnyt. A negyedik gólt Po­csai, Jobbágy — Po­csai, Papp összjáték után Papp lőtte a S0 percben. Mezőnyjátékkal ért vé­get a mérkőzés. — Kérem, bíró úr, rengeteg minden történt az elmúlt éjszaka és az egész a lehető legcsúnyábban alakult. Ha most több időm volna, szí­vesen elmagyaráznám a dolgot. Mintha a világ minden hatalma ellenem fordult volna. Mondhatom, annyi irdatlan cifraság szakadt egyszerre a nyakamba, hogy ilyesmi emberemlékezet óta nem esett meg velem. Hosszú pillanatokig egyikük sem beszélt. — Consuetudo manerii et loci est observanda — hallatszott Ben Allen bíró únott hangja. — Hát ez meg mi a csuda, bíró úr kérem? — kérdezte gyorsan Jeff. A szótlanság pillanatai most még hosszabbra nyúltak, mint az imént. Aztán megint felhangzott Allen bíró hangja. —• A kerület minden részéből néhány nem éppen sokatmondó je­lentést kaptam és ezek áttanulmányozása után úgy látom, hogy a hely­zet tegnap éjjel óta megváltozott. Egyelőre ugyan még túl korai az idő ahhoz, hogy jósolgassunk, de azt hiszem, mégis csak az lesz a legjobb, ha maga néhány óráig nyugton marad. Rövid idő múlva bizonyára már jobban át tudom tekinteni az egész helyzetet. Mindenesetre helyesnek bizonyult, hogy maga nem ment ki az éjszaka Flowery Branch-ba, de azért még mindig nem értem, miért nem ment ki a környékre, mint ahogy megmondtam magának. — Kérem bíró úr, ilyesmit nem lehet egykönnyen telefonon meg­magyarázni. De azért mégis örülök, hogy nem volt rám szükség odav­inni,. Annyi biztos, bíró úr, én minden telhetőt elkövetek annak az ér-; elekében, hogy ez a lincselés politikailag tiszta dolog maradjon. Ez kü­lönösen akkor sikerülne nekünk, ha az a Nárcisza Calhoun asszonyság nem ártaná bele magát . . . — McCurtain, szóval megértette, amit mondtam-’! Maga ottmarad a fogházban, hogy nyomban megtalálhassam, ha szükségem lesz ma­gára. Semmiesetre sem akarok olyasmit .hallani, hogy halászni ment, de semmiféle egyéb rendellenességet sem tűrök. Jónapot. — Jónapot kívánok bíró űrt — Köszönt vissza erőtlenül Jeli és visszatette helyére a hallgatót. Megfordult és Bertre nézett, aki az ablak és ő közötte állt. Eert arca sápadt és ünnepélyes volt. — Bert, — szólt a seriff — néha már mag3m sem tudom, hogy jö­vök-e vagy megyek. Ha megfogadod a tanácsomat, akkor végleg kirántod magad a politika szövevényéből. Soha ne ess abba a kísértésbe, hogy választáson jelöltesd magad. Scha életedben. Ha a te helyedben volnék, keresnék magamnak egy szerető feleséget és valahol egy istenhátsmü­­götti kis farmon telepednél: le, hogy olt békességben töitsem napjaimat. ■— Kérem, Jeff seriff úr, miért? — Mert, Bért. Meri! 73 (Folytatjuk,)

Next

/
Thumbnails
Contents