Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-30 / 99. szám
As MSZMP megyei intéző bizottsága és a megyei tanács lapja XlV. évfolyam, 99. szám 1957. április 30, kedd Közöljük a május 1-! felvonuiás beosztását és sorrendjét MiMiUnuiiumiiimiitMiHiwnmiwimHiniHHtmmHiiiiHmiHiiinnHUHHHmmiiiMiiiHmMat Derült estéken szabad szemmel is látható az üstökös Alacsony színvonalú játék — Építők veresége Miskolcon A KISZ-szervexet 25 tagja munkaversenyt kezdeményezett a kisvárdai Vulkánban %tMi kommunista fiatalok reméljük, hogy az általunk kezdeményezett verseny nemcsak a fiatalokat,. hanem a gyár minden dolgozóját nemes versengésre ösztökéli“ működik, ami nem üzembiztos. Ezt az elavult felvonót teljesen le kell bontani és a kettes számú kúpoló mellett lévő korszerű felvonóhoz megfelelő pályát kell építeni, hogy az használható legyen az egyes kúpolónál is. Ennek az elkészítése régi problémát fog megoldani a szürke öntödében. Eszenyi elvtárs javasolta még versenyfeltételként a nikkelezővel kapcsolatos TMK-munkák meggyorsítását. Az öntödei fiatalok ne-;; vében Fülöp József és;; Csurka István formázó;: ifjúmunkások a verseny szervezését náluk a selejt csökkentésére és a íormázógépek lelkiismeretes j karbantartására javasolták. A magkészítők részéről Szabó Mária ifjúmunkás a formamagok 100 százalékos minőségben való elkészítésére javasolta a versenyfeltétel megállapítását. A forgácsoló üzemrészből Nagy Ferenc ifjúmunkás elmondotta, hogy az októberi események előtt a cserépkéiyhaajtószerelők a Vasvári ifjúsági brigádban dolgoztak. A brigád tagjai jelenleg is együtt vannak. Javasolta a brigádverseny megszervezését, A verseny alapja legyen az ön-Marosán György elvtárs - a budapesti pártbizottság titkára Az MSZMP Budapesti Pártbizottsága április 29-én, hétfőn délelőtt kibővített ülést tartott. Az ülés napirendjén a budapesti pártbizottság első titkárának megválasztása szerepelt. Münnich Ferenc, a Központi Bizottság Intézőbizottsága nevében • budapesti pártbizottság első titkárának Marosán Györgyöt javasolta. A kibővített pártbizottság tagjaj a ,ia vaslatot lelkes - tapssal magukévá tették és Marosán Györgyöt a budapesti pártbizottság első titkárának $ egyhangúan megválasztó!- i ták. % költség csökkentése és a minőség állandó javítása. Ellentétben a régivel, amikor a nagyobb százalék elérése volt a cél. A szerszómmúhely fiataljai részéröl Szakszón István ifjúmunkás lakatos a verseny alapjául a váratlanul meghibásodott öntödei minták mielőbbi kijavítását, ilieve elkészítését és az anyagtakarékosság megszervezését javasolta. A szereldei üzemrész fiataljainak nevében Répási László ifjúmunkás diszpécser a verseny alapjául az anyagtakarékosságot és a minőségi munkát javasolta. Az asztalosműhelyben dolgozó Királyesik László a nikkelező aszta-Ma lepleasils. le a hármasdombon a munkásemlékművet Mi, a kisvárdai Vulkán Vasöntöde KlSZ-szervezetének tagjai, 25-en röpgyúlést tartottunk, ahol a következőket beszéltük meg. Az 1956 október előtti termelési szint elérése üzemünkben nagy erőfeszítéseket követel meg az üzem minden dolgozójától, ha azt akarjuk, hogy a termelés emelkedjen, az önköltség, a selejt csökkenjen. Az igaz, hogy az I. negyedévi tervet vállalatunk 101 százalékra teljesítette, ez azonban csak 80 százaléka az 1956 október előttinek. Az ellenforradalmi események következtében üzemünkben a munkaverseny megszűnt. Amióta az országban a helyzet és a termelési fegyelem megszilárdult, a dolgozók nagy része jogosan vetette fel a munkaverseny hiányát. Meggyőződésünk, hogy a jól szervezett és ténylegesen az előttünk álló feladatok megvalósítására indított munkaverseny nemcsak hogy segíti, hanem nélkülözhetetlen a termelés emelése, s az önköltség csökkentése érdekében. A fentiek tudatában az üzemi KISZ-szervezet vezetősége az ifjúság képviselőivel röpgyúlésen elhatároztuk, hogy üzemünkben a munkaver*cnyt megszervezzük, illetve felelevenítjük. A fiatalok ezen a röpgyűléeen elmondották, hogyan képzelik a jövőben a munkaversenyt, hogy az valóban az üzemrészek adottságainak megfelelően azokat a fontos termelési problémákat ölelje fel, amelyek szükségesek, de úgy, hogy a dolgozók által is ellenőrizhető legyen. Eszenyi Gábor ifjúmunkás, TMK lakatos elmondotta, hogy a versenyt május 1 tiszteletére szervezzük meg. Javasolta, hogy a TMK-ban a versenyt a szürke öntödei terdeíelvonó mielőbbi átépítéséi-e szervezzék. A szürke öntödében az egyes számú kúpoló mellett, elavult függőleges felvonóA tajtékzó paripa magasra emeli lábát, a sséttipró mozdulat dermedt várakozást szül. A 16 hátán a csendör-martalóc magasra emelt kardja munkásvérre szomjas. Az anya kétségbeesve védi gyermekét és mielőtt lesújtana a csendőri-pallos, acélmarkú munkás ugrik elő, s keménykezií szorítása megállásra kényszeríti a vadorzót. A művészi kifejezőerő gazdag buzogása árad a domborműből, melyet Berki Nándor nyíregyházi szobrászművész alkotottmély megalapozottsággal és megkapó motívumokkal. A régi nyíregyházi május elsejék, pontosabban az 1933-as — tartalmában igen értékes és emlékezetes drámai május 1 öltött formát avatott kezek nyomán. A művészi igényesség biztató nyoma és a történelmi hűség teljes kifejezésére való törekvés látszik az alkotáson. Egyszerű szem észreveszi azt a teljességet, amely eredetileg eleveníti meg a mindenre elszánt, kardforgató, kegyetlenkedő csendőrtisztet, aki bátorságát az erdőben elrejtett és készenlétbe helyezett csendőr alakulatokból meríti. Ösztönös gyűlöletében lovával vágtat a fűben heverő. ünneplő munkáscsaládok közé s mit sem számít neki, ha kiolt egy ártatlan kis életet, vagy az, hogy nyomorékká tesz egy munkásasszonyt. Az acélmarkú munkás a munkások erejének, elszántságának és az erőszakkal való szembefordulásnak határozott jelképe. Egy szemtanú emlékei — 1933 május elsején a munkásdalárda igen szépen Szerepelt. A nyíregyházi munkások — körülbelül három-négyszáz fő családostól — a hármasdombon táborozlak. Hallgatták a dalokot és a kövér erdei fűben hevtrészve kémlelték az eget. A kedves együttlétet egy izgatott hang zavarta meg. A kitérő felől valaki nagyot kiáltott: „Vigyázzatok, jönnek a csendőrök!"' A porfelhő mögül három lovascsend'': r vágtatott a tömeg felé. Rögtön felismertük, hogy a három legvérengzőbb csendcsendőrtissthelyettes, Hereien és Almást Egyenesen az ünneplőkhöz tarnesen az üneplőkhöz tartottak. Majd egyikőjük elkiáltotta magát: az egyik munkásra mutatva: „Rácz, add meg magad!" Rácz, aki — ha jól emlékszem — a Rozsrét bokori földmunkások vezetője volt hátrálni kezdett, de az ént- '’, lovascsendőr utána vágtatott a tömegen keresztül. Egy csepp híján agyontaposott egv munkásdsszonyt, akinek karján kisgyermek volt. Ekkor ugrott oda Egri Sanyi, egy kőműves és megragadta a ló kantárszárit. Sajnos, Rácsot elvitték és halálra kínozták a csendőrök. Nem tudtuk megmenteni. Azóta nem hallottam hírét ennek a bátor munkásnak, akinek még a keresztnevét sem tudom. Így ünnepeltünk 1933 május elsején, amikor ugyanígy zöldbe borult a Sóstói erdői — mint az idén — kinyíltak a gyöngyvirágok, mégis a munkások nem. tudtak örülni a tavasznak. Ilyen prózai szavakkal és rapszódíkus emlékezéssel idézi a múltat idős Jeles László, aki ilyenkor, május 1 közeledtével az ünepi pompa mellett kegyelettel adózik a régi harcostársaknak, akik vérükkel festették pirosra, a munkások fáklyáját, avörÖszázA.it. losmunkáinak elkészítését javasolta. A jelenlévő fiatalok] ezek alapján egyhangúlag' elhatározták a munka-; verseny beindítását. Mi kommunista fiatalok reméljük, hogy az általunk kezdeményezett verseny nemcsak a fiatalokat, ha-! nem a gyár minden dől-; gozóját nemes versengés-j re fogja ösztönözni. Gyorsok László KISZ-titkár. Eszenyi Gábor KISZ termelési felelős. Escenvi László KlSZ-sterveeő titkár. Régi harcosok — a régi dombokon Ma délután három órakor régi harcosok keresik fel a hármasdombot * munkásemlékmű avatása alkalmából. A dereshajű munkások mellett ott lesznek a fiatalok is, a KISZ és a Szabadságharcos Szövetség tagjai. Karasz Lajos elvtárs mond rövid megemlékezést a régi május elsejékről és átadja a domborművet a régi május elsejék harcosainak. Több, mint háromszáz veteránt hívtak meg az ünnepségre, akiket a Sóstón a Szabadságharcos Szövetség rendezésében baráti vacsora és szórakozás vár. Méltó megemlékezés és alkotás emelkedett a hármasdombon a nyíregyházi munkások forradalmi hagyományait őrizve és tisztelettel adózva a régebbi idők harcosainak. PÁLL GÉZA
