Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-27 / 97. szám
4 KEI ETMAGYARORSZAG 1057. április 87. szombat Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság vezető ereje! .4 volt MDP tagok átigazolása ■ i i ■« > a Szocialista Af«nltá«|mr<6a|MUIll(9l6tI6I6S69 ’ ISO főnek Tatabányán 120 főnek Kazincbarcikán és Patkányán május elsején befejeződik a párt Központi Bizottságának határozata értelmében. Ezért foglalkozunk most újból ezzel a fontos kérdéssel. A hátralevő néhány napban módot és lehetőséget kell találniok a párt alapszervezeteknek arra, hogy a becsületes, volt MDP tagokkal beszélgessenek el. A párt továbberősítéséről van szó. Különösen nagy gonddal foglalkozzanak azokkal a volt MDP tagokkal, akik üzemekben, termelőszövetkezetekben dolgoznak, hiszen nem közömbös a párt számára, hogyan növekszik a munkások létszáma a párton belül. Tartsuk szem előtt, hogy c. párt a munkásosztály pártja, tehát a munkások legjobbjainak itt a helye. S éppen ezért ennek a párt összetétele arányában is meg kell mutatkoznia. Minden becsületes volt MDP tagnak az MSZMP- ben a helye. Talá’ják meg helyüket itt a munkások mellett, a termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági és gépállomási dolgozók, azok a becsületes egyénileg dolgozó parasztok, akik korábban az MDP-nek nem voltak a tagjai. Jelentkezzenek hát a helyi alapszervezeteknél. Erre nincs recept, nem is tudnánk adni, azt azonban mondhatjuk, aki úgy érzi, hogy ő kommunista, s magatartásával, jellemével rászolgált e megtisztelő szóra, annak ott a helye a párt soraiban. Ügyelni kell pártszervezeteinkben most, hiszen vannak alapszervezetek, ahol túl nagy követelményeket akarnak állítani az átigazolásukat kérő volt MDP tagok elé. Ne mérjék azzal a mércével ezeket az egyszerű embereket, mint azokat, akik fontos beosztásban dolgoztak és súlyos hibákat követtek el. Minden esetben alapos mérlegelés szükséges, s az a fő, hogy csak olyan emberek kapják meg a párttagsági igazolványukat, akik megfelelnek a kommunistákkal szemben támasztott követelményeknek. Nyíregyháza városban és megyénk számos községében, falvában tömegesen jelentkeznek most a pártba. Ezért körültekintéssel kell végezni a munkát pártszervezeteinknek. Szüntelenül védenünk kell a párt tisztaságát, őrködnünk kell élcsapat jellege felett. Vigyázni kell arra, hogy opportunista, revizionista, karrierista, talpnyaló elemek ne kerüljenek a párt soraiba. Minden esetben azonban felelősséggel, körültekintéssel kell határozni — opportunizmus és szektarianizmus nélkül. Nun zárhatjuk be a kaput az októberben, novemberben megtévesztett, de becsületes munkások, parasztok, értelmiségiek előtt. Erre nagyon ügyeljünk. A volt MDP tagok átigazolása az MSZMP-be csak abban az üzemben, hivatalban intézményben történhetik, ahova az ellenforradalmi események előtt tartozott. Ez a pártszervezet jogos ügyében dönteni. A volt MDP-ből fegyelmi úton kizártak felvételét az illetékes pártszervezet javasolja, de az a pártszerv dönt, amely a kizárást foganatosította. Azok, akiket az 1948—49-es felülvizsgálat alkalmával töröltek a pártból, csak új tagként vehetők most fel, Végezzék pártszervezeteink nagy gonddal, körültekintéssel, de mégis emberségesen, kommunista humanitással az átigazolásokat, hogy ez újabb forrásává váljon a párt erősödésének. Megyénkben és városunkban a rendelkezésre álló adatok szerint egyre több dolgozó helyezkedik el munkában és egyre apad azoknak a száma, akik munka nélkül vannak. Jelenleg a legnagyobb munkalehetőség a bányászatban és az építőiparban lelhető. A munkaerőgazdálkodási hivatal tájékoztatása szerint a Tatabányai Bányatröszt körülbelül 150 munkást kér megyénktől. Eddig még nem túl sok a jelentkező, bár bizonyára többen nem is tudnak a legújabb és jó fizetésű munkahelyekről, ahol munkáskézre van szükség. A tatabányai tröszt sürgősen felvesz szállító csilléseket 1500 forintos fizetéssel, csapat csilléseket 2000 forintos, vájárokat pedig 2500 forintos fizetéssel. Ezek az átlagos keresetek, melyeken kívül juttatásokban részesítik a bányászokat. Részükre — családosok és van Külön busz indul Debrecenbe Az IBUSZ május 2-án külön autóbuszt indít Debrecenbe a Csokonai Színház Marica grófnő előadására. Részvételi díj 42 forint, melyben az előadás díja is benne van. A külön autóbusz 2-án délután 5 órakor indul. Jelentkezni lehet április 30-án délután 4 óráig az IBUSZ-nál. Különvonatok még egyelőre nem indulnak, de reméljük, a tavalyihoz hasonlóan az idén is nemsokára sor kerül erre is. családfenntartókról szó — 58 mázsa ötezer kalória tartalmú illctményszencl utalnak ki teljesen díjmentesen. Minden ledolgozott hónap után két nap szabadságot vehetnek ki a bányászok. Az utazási költségeket a tröszt fizeti. Megfelelő munkaruha, lábbeli és egyéb felszerelés várja Tatabányán a dolgozókat. Lényeges és a bányászok testierejének és egészségének védelmét szolgálja a napi háromszori meleg étkezés összesen hat forint hatvan fillérért. A munkásszállás teljesen díjtalan és a nősöknek, akik családjuktól távol dolgoznak, napi 6 forint különélési pótdijat is elszámolnak. A korszerűen felszerelt és megfelelő munkakörülmények között végzett bányász-munka sokat segít most az országon és amel lett jó kereseti lehetőséget nyújt. Az építőiparban jelenleg Kazincbarcikára és Tiszacalkonyára a bányászlakások építéséhez kell a munkáskéz. 100—120 szak- és segédmunkás kap ezeken a munkahelyeken azonnal munkát. Itt teljesítménybérben fizetnek, általában a segédmunkás illetménye 900—1400-ig, míg a szakmunkásoké 1200—1800 forint körül van. Minden ledolgozott 24 nap után egy nap szabadságot kapnak a munkások. Az étkezés az építőknél is kielégítő, a szállás ingyenes, napi 7 forintba kerül az étkezés. Az illetményt családosoknál a 6 forintos különélési díj egészíti ki. Azok a munkások, akik szellemi és testi adottságot és ragaszkodást éreznek e szakmák és munkabosztások iránt, jelentkezhetnek felvételre Nyíregyházán Rákóczi út 2. sz. alatt a városi munkaerőgazdálkodásnál. Nyíregyházáról a munkahelyre történő utazás költségeit nem a dolgozó, hanem a vállalat fizeti. A bányászat és építőipar nagyon várja városunkból. a munkásokat, akik segítenek felszínre hozni valamennyiünk közös kincsét és segítenek felépíteni a munkás-lakóházakat, melyeket jórészt saját maguknaik építenek. (56. folytatás.) <— Én a saját szakállamra cselekszek fiam, — vetette oda könnyedén. — Nem venném a telkemre, ha nyugodtan odahaza csücsülnék és közben folyton csak arra kellene gondolnom, hogy az égvilágon semmit nem teszek Sam Brinson érdekében. — De ..; — Ebben a dologban nem ismerek fiam semmiféle „de”-t. Nagyon hozzánőtt a szívemhez ez a Sam Brinson. Baratom még ha sötétbőrű ember is. Nem engedhetem meg, hogy bármiféle baj érje. — És mi a szándéka most seriff úr? — Az, hogy mindaddig keresni logom Sam-et, amíg rá nem akadok fiam! — ie'enfát»-» ” otta a fejét és merően maga elé nézve, egyenesen megindult a kocsi felé. XII. FEJEZET Shep Barlowot őrjítő düh hajtotta előre a keskeny úton. Bob Watson néger települése felé rohant. A zsebe megereszkedett a benne megbújó nehéz pisztolytól. Hat vagy hét ember közvetlenül a nyomában loholt, a többiek lassabban követték. Szenvedélyes láz hajtotta Shepet, minél előbb oda akart érni. Vagy száz méterre a településtől átugratott az utolsó sövényen és vad rohanásba kezdett. Eleinte az országúton mentek. A néger viskóktól vagy öt kilométernyi távolságban, egyenesen átvágtak a szántóföldeken. Óvatosan elkerülték a Bob Watson háza és pajtái előtt elvezető utat. Bob Watson abban a pillanatban, amikor értesült a zavargásról, nyomban kijelentette, hogy bárki legyen is az, aki az ő ültetvényére azzal a szándékkal teszi a lábát, hogy Sonny Clarkot elfogja, tüstént lelövi. Egyikük sem tudta, hol tartózkodik most Bob Watson, de Shep és bandája elhatározták, hogy sebtiben megrohanják a néger települést, még mielőtt Bob Watson bármit is tehetne. Shep vakmerő volt olyankor, amikor a bandája vette körül, de félt a gazdájától Bob Watson már nem egyszer megfenyegette Shepet, hogy kiteszi a szűrét az ültetvényről, ha nem embereli meg magát és nem műveli meg gondosabban a neki bérbeadott gyapotföldet. Amint Shep és a tömeg a település első kunyhója elé ért, lelassították lépteiket. Több viskót lábujjhegyen körüljártak, mivel nem tudták, melyikben lakik Sony. Még csak egy pislákoló halvány fény sem volt látható, a viskók lakhatatlannak látszottak. A tömörfából készült redőnyök szinte légmentesen simultak az ablakokra, és suttyomban tapoga-97 tózó ujjak hamaj-osan megállapították, hogy valamennyi ajtó zárva van; Shep valamit odasúgott az egyik mellette álló embernek. Azon tanakodtak. melyik viskóba hatoljanak be először? Rövid vita után abban állapodtak meg, hogy találomra nyitnak be az egyikbe. Körülvették a kiszemelt viskót. Az egyik ember megpróbálta kinyitni az elülső ajtót, de az gondosan be volt zárva. Elővette a pisztolyát, a csövet a kulcslyukra illesztette és meghúzta a ravaszt. Az ajtó kinyílt. Néhány férfi rögtön behatolt. Zseblámpáikkal megvilágították a szobát. A többiek tülekedtek és együtt sodródtak a tolakodókkal, úgy hogy jórészük hamarosan szinten bekerült a házikóba Akedtak olyanok is, akik leszakították a faredőnyöket és az ablakon át másztak be. Az egyetlen ágyon egy néger és a felesége kuporogtak rémült szemmel. hep egyenesen az ágyhoz lépett, lerántotta róluk a takarót, és a földhöz vágta. — Hogy hívnak, nigger? — Luke... — Miféle Luke? — Luke Bottomly. uram, ■— válaszolta a minden izében remegő néger. — Hol lakik az a nigger, az a Sonny Clark? — Kicsoda, kérem szépen, uram? — Jól hallottad, mit kérdeztem, te nyomorult fekete fattyú! — ordított fel Shep. az egyik ott álló férfi kezéből kitépve a fegyvert és a puskatussal kegyetlenül mellbelökte az ágyban fekvő négert. A néger halálraváltan az ágy sarkába húzódott és magával húzta a feleségét. — Te! Felelj nekem tüstént, mert szétverem a fejedet! — hördült fel megint Shep. — Kérem szépen, fehér főnök. Sonny Clart- a nagyanyjával. Mammy Taliaferroval itt lakik az úton, innen alig néhány lépésnyire, kérem szépen, uram. — lihegte ki a néger. —Melyik házban? — Két házzal odébb, amarra-a, az út másik oldalán — nyögte ki gj'orsan. Valamennyien az ajtó felé rohantak. Maga Shep is De még mielőtt odaért volna, megtorpant, megfordult és szúrós szemmel nézett a két négerre. — Az lesz a legjobb, ha itten várakozók — jelentette ki fennhangon Shep. — Itt maradok, amíg kiderül, hogy ez a nigger igazat mondott-e? Ném sok nigger akadt az életemben, aki hazudni merészelt volna nekem. Irtóztatóan fura érzés van bennem olyankor, amikor egy niggert hazugságon kapok rajta. (Folytatása következik.) 98
