Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-26 / 96. szám
Tfri FTMJr.vípnnc7lO 1957. április 26. péntek hi 25 a művészet szoi^áiatáhan Adóügyi kiskáté /V yíregyházán, az Arany János utca /16. szám alatt dolgozik jWerki Andrá3 kerámikus, kicsiny rrtmermében. IS négyzetméter alapterületű szobácska ez. Szűkös viszonyok mellett alkotja szebbnél-szebb, ötletekkel gazdag kerámiáit. De Berki András a jövőt illetően optimista; gazdag, fantáziadús tervei vannak, melyeket mind meg szeretné valósítani. Minden talpalatnyi hely kis plasztikákkal, kerámiai alkotásokkal van elfoglalva. Legalább 200 figura. Csak néhányat említsünk közülük: TS ét váza ötlik legelőbb szemünkbe. Az egyik a Gyöngyösbokréta, a másik az Ösfoglalkozások nevet viseli. A gyóné é Ötvenedszer adta e!ö a Csóknak próbája c. vígjátékot a Déryné Színház A Déryné Színház (Állami Faluszínház) április 24-én este Nyírmadán tartotta a Csóknak próbája c. vígjáték ötvenedik előadását. A jubileumi előadás megkezdése előtt rövid, kedves kis ünnepség zajlott le. A falu dolgozói nevében Jakab Sándor, az MSZMP titkára köszöntötte a művészeket ez alkalomból, s megbecsülésük jeléül az úttörők virággal együtt egy szép virágvázát adtak át. A Déryné Színház művészei mint mindig, most is lelkes játékkal, kiváló művészi alakításokkal jutalmazták a figyelmes vendéglátókat. gyösbokrétán dombormű megoldásban öt népviseletbe öltöztetett színpompás pár ropja a táncot, körülfogva körcsárdásban a váza testét. Az ősfoglalkozások vázáján a vadászat, halászat, földművelés' és á.-attenyésztés szimbolikus domborművé ábrázolása látható. Nagyon ötletes és művészi darabok a Zsuzsánna és a vének, az Aréna című dísztálak; a Cirkusz, Cukortartó, a Kút és a Disznóetetés nevű asztali díszek. Munkáját már több gyűjteményes kiállítás ismertette mind Nyíregyházán, mind a megye mind a főváros széles érdeklődő közönsége előtt. A zonban nemcsak sikereket, hanem küzdelmeket is jelentett a 25 munkás esztendő Berki Andrásnak. Sok belső vívódást, sok mellőzést, küzdelmet a művészietlen és sokszor tisztességtelen konkurrencia ellen. Ma is ez a helyzet, — mondja erről Berki András —, hogy a megyei díszmű és népművészeti boltjaink kirakatait megtekintve, sok ízléstelen tucatmunkát láthatunk: kutyák és lovak tarka máz- f zal, jegesmedvék és hasonló, tartalmilag keveset mondó formai megnyilatkozások, a művészi igény és az ízlésnevelés minimális követelménye nélkül. A felszabadulás után Berki András a régi, egyszer már megmintázott alkotásait is újra értékeli. A realizmus, a mélytartalmat kereső és adó máza őket. Így születnek * zsánerfigurái: a mélytartalmú népi, falusi alakok, A tilinkózó parasztfiúk, Közhírré tétetik. Majomszeretet, Megy a j juhász a szamáron című* művei, a többi között. D erki Andrást sajnos megyénk nem értékeli úgy, ahogyan megilletné. Műveit, amelyek annyi szép sikert arattak már j kiállításon, Párizsban megvásárolták és vásárolhatták, azokhoz azonban Nyíregyházán nem lehet hozzájutni és a széles rétegekhez nem juthat el. * Ennek többféle oka van, st nem feladata e cikknek* foglakozni vele. 25 éves munkássága alkalmából további sikeres alkotómunkát és megérdemelt megbecsülést kívánunk abban a reményben, hogy problémái meg- { oldásában segítségére lesznek majd megfelelő megértés útján az illetékesek. Ebben az új rovatunkban olvasóink kívánságának szeretnénk eleget tenni adóügyekre vonatkozó kérdések megválaszolásával. Igaz, hogy az újabb rendelkezés értelmében most tnár helyben történik az adók nyilvántartása, a befizetések elszámolása, az adófőkönyv vezetése, így az adózók az adóval kapcsolatos kérdéseiket, panaszaikat a községi tanács vb pénzügyi csoportjánál orvosolhatják. Azonban lehetnek olyan esetek, amikor egyszerűbb dolog e rovatunk útján tájékozódást szerezni, hogy ebben, vagy abban a dologban mi a helyes eljárás, miképpen szól egy régebbi, vagy egy újabb rendelkezés. Ezt tanúsítják az alábbi kérdések és válaszok is, amelyeket több érdeklődő levél írója bizonyára szívesen olvas. R mezőgazdasági lakosság folyó évi adókivetése mennyiben változik a múlt évi adókivetéssel szemben? rendelete szerint csak az eljárási szabályokban és az adókedvezmények nyújtása tekintetében fordul elő változás. összegszerűen nem változik az adókivetés. A holdankéaiti adótétel változatlan marad. Az Elnöki Tanács 20,1957. számú Kik adózhatnak együttesen? Elsősorban kell megemlíteni azt,'hogy ez a rendelet végre világosan meghatározza azokat az Most már a méheket is lehet biztosítani méhészeknek A magyar évtizedek óla hangoztatott ^kívánsága volt az, hogy más állatokéhoz hasonlóan, tegyék lehetővé a méhek biztosítását. Sajnos, ezt mindeddig nem sikerült megvalósítani, mert nem voltak megbízható adataink a betegség elterjedéséről és a károk mértékéről. A gödöllői Méhtenyésztési Osztály éveken át foly. tartott ellenőrző és bajmeggáratalálás tisztító íüzében*^i]ap^5 munkája ma már megedződve, újra mintáz- f legalább részben pótolta ezt a hiányt. Ennek folytán! az Állami Biztosító — egye-! lőre egy évi próbaidőre — a méhek biztosítását is elvállalja. Részletesebb felvilágosí-! tást a méhbiztosításról a; földműves és méhészszö-; vetkezetek, továbbá a méhészcsoportok adnak. Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ a csoport és szövetkezeti tagok biztosítási díját ka-; matmenlesen előlegezi úgy,; hogy azt a szerződött méz; elszámolásakor vonják le. adóalanyokat, akiknek földterületét összevonták, a családfő neve alatt együttesen kell megadóztatni. E szerint a férj, — mint családfő — neve alatt együttesen adóznak a közös háztartásban éló feleség és kiskorú gyermek, amennyiben ingatlan vagyonuk van. Egyéb családtagot (szülő, nagykorú gyermek, testvér, stb) csak abban az esetben lehet összevontan adóztatni, ha a családfővel együtt laknak, ha a családfő tartja el őket és ezek az eltartott családtagok ingatlanuk jövedelmét a családfő rendelkezésére bocsátják. Az együttes adózáshoz, vagyis az egész ingatlan után az adónak egy összegben való kivetéséhez és befizetéséhez tehát a felsorolt há. rom tényező egyidejű megléte szükséges. Telepítés esetén milyen adókedvezmény adható? Változást jelent a múlttal szemben az is hogy most már a szőlő és gyümölcsös telepítésén kívül erdőtelepítés esetén is adható adómentesség. Az adómentesség időtartama gyümölcsös telepítésnél 6, szőlőnél 4, erdőtelepítés esetén 20 év. Ez az ideiglenes adómentesség csak abban az esetben engedélyezhető, ha az erdőgazdasági, illetve a mezőgazdasági szakigazgatási szervek a telepítést előzetesen engedélyezték és a telepítés az engedélyben foglaltaknak megfelelően szakmailag is helyesen történt. Az adómentességet az adózónak a községi tarács vb pénzügyi szervétől írásban kell kérnie. E kérelemhez csatolni kell az új telepítés helye szerint illetékes községi tanács igazolását arra vonatkozólag, hogy a telepítés az engedélyben foglaltaknak megfelelően és szakmai szempontból helyesen történt-e. A rendelet hatálybalépése előtti időben telepített erdőnél, gyümölcsösnél és szőlőnél az adómentesség kezdetének időpontját a telepítés befejezését követő évtől kezdve kell számítani. Az adómentesség azonban csak a még le nem járt! évekre engedélyezhető. November 4-e után igen nehéz körülmények között kezdtük meg a párt szervezését. Az ellenforradalom a fehérgyarmati járásban is bemül atkozott. Listákat készítettek a becsületes kommunistákról, megfenyegették őket, szétkergették a tsz-eket, minden szocialista ' vívmányt fel akartak számolni. Céljuk elsősorban a párt megsemmisítése volt. Tudták, hogy a párt megsemmisítése után könynyebb lesz a dolguk. November 6-án, amikor megindultunk, sok nehézsé. günk volt. Á7, ellenforradalom vezetői szocialista szektorokban és községekben hol nyíltan, hol burkoltan akadályozták munkánkat. Abban az időben uszítottak a sztrájkra, rémhíreket terjesztettek a kulákok, volt csendőrök, szakállas elleniem-i.ilmarok és egy eb sötét elemek. Nem adták fel a harcot, tovább szervezkedtek a nép ellen, a régi rend visszaállításáért. Céljuk .nem sikerült! A szovjet katonák másodszor is felszabadítottak bennünket. A kommunisták, a becsületes dolgozók saját bőrükön érezték: az ellenforradalmárok hiába tüntették fel magukat szabad- Fághősökhek, hiába beszéltek habzó szájjal demokráciáról, szabadságról, a Égető problémák régi rendszert akarták visszaállítani. A kommunisták látva ezt a helyzetet, több községben — Fehergyó j maion, Náb radon, Turistvánüiban, Tiszabeesen — hozzáfoglak az MSZMP megszervezéséhez. Nehéz volt a munka, de siketre! járt. 19-es kommunisták, régi és fiatal har:osek vállalták a nehézségeket, s^t olyanok is jelentkeztek, sokan, akik eddig nem voltak párttagok. A járásunk területén most elégedetlenség tapasztalható oJyan irányban, hogy a járási és megyei vezetés sokkal határozottabban intézkedjen minden területen az ellenforradalmatokkal kapcsolatban. — Egyes helyeken még o!) an emberek húzzák a fizetési, akik az októberi ellenforradalmi események alatt a népi demokrácia ellen voltak. Ilyen például a fehérgyarmati Tliiru -kirendeltség vezetője; f.ngli Zoltán, aki az eilenfo; vadalom idején részt vett a járási pártbizottsági dolgozók letartóztatásában, mint hírvivő állandó össze, köttetési tartott a mátészalkai e'lenforradalmárokkal. Részt vett a sztrájkok szervezésében, különösen a gépkocsivezetők között. A forradalmi munkas-paraszt kormány megalakulása után is aktívan ténykedett a párt es a kormány ellen. Az útfenntartó Vállalat sonkádi körzeti . vezetője Zombori, az ellenforradalmi tanács elnöke volt, a tsz. szétbomlasztásában aktívan részt vett, a tsz-től visszafoglalt. 5 hold gyümölcsöst. De több ilyen példát lehetne felsorolni járásunk területén, ami egyrészt a járási, másrészt a megyei vezetés hibájából adódik. De hiba van olyan helyen is, ahal esetleg c!koesájiís van. Az egyik helyen eibocsájtják, máshol visszahelyezik ezeket az elemeket. A fehérgyarmati FJK elbocsájtóttá Budaházi Miklóst, aki aktívan ténykedett az ellenforradalom idején, a Mészöv, pedig minden megkérdezés nélkül visszahelyezte. Van olyan jelenség is, hogy ha a proletár származású dolgozókat elengedik a szövetkezettől, senkisem törődik vele. A fehérgyarmati földmű*vesszüvetkezettől elengedték Remiczki Csabát, pro-1 letár származású dolgozót, akinek kétéves szövetkezeti iskolája van, vagy Ma. czák Pálnét, aki heted magával van, hathónapos szövetkezeti iskolát végzett, — senkisem vizsgálta az ügyüket. De amikor elengedték Tciököt, a volt tüzérszázadost. és dr. Terér.yinét, aki november 4.-e után is főhangadó Volt, azonnal kiszálltak ügyüket tisztázni. A párlszervezcsnél most két fontos kérdéssel kell foglalkozni. Az egyik: több helyen a pártvezetés igeink nem keresik meg a régi becsületes MDP-lagokat, akik í 945 óta kiélitek a párt mellett, az ellenforradalom idején megfenyegetnék őket s most tartózkodnak a belépéstől. Segíteni, bátorítani kell o.oke; az elvtársakat, jöjjenek közénk, dolgozzanak velünk! Voltak és vannak megtévesztett emberek, akik nem láttak tisztán, egy ideig félrevezették őket s még eddig nem jelentkeztek, nem kérték felvételüket a pártba. Ezeknek az elvtársaknak gyakran szemére vetik: hol voltatok eddig? Miért nem jöttetek akkor, amikor mi? Nem szabad ezt csinálni a megtévesztett emberekkel, segíteni kell őket talpraállítani, megoizatásokat kell nekik adni, ezekből becsületes jó kommunisták lesznek. Sok párttag van még, akivel eddig nem beszélgettek el, például Tiszakóródon, Panyolán az alapszervezetr.él ás még több helyen is. — Van olyan is, ahol csak decemberben, januárban beszélgettek a volt MDP- tagokkal, de az utóbbi időben már nem foglalkoztak velük, pedig van még ott több olyan párttag, mint Sztároszta József, Ombódi Balázs, Nagy Zsigmond, akiket szívesen várunk és átigazoljuk őket. Másik kérdés: Nem le hét mindenkit válogatás nélkül felvenni a pártba. Mas« tömegével jelentkeznek a pártba karrieristák, köpenyegforgatók, akiknek csak azért van szükségük a pártra, hogy valamilyen célt elérjenek. Egy-két példát erről: kérte felvételét Fehérgyarmaton Dékány István, a járási tanács volt igazg. osztályának vezetője, aki az ellenforradalom idején megtagadta a pártot, Szatmári Sándor,) az FJK elnöke, aki kijelenj tette: „Nem vagyok elvtársi” Farkas Károly a fehérgyarmati íöldrnuvesszóvebkezet igazgatóság elnöke, aki volt MDP-tag létére a szociáldemokrata pártot szervezte. De lehetne még nagyon sokat felsorolni, akik az ellenforradalom idején köpönyeget fordítottak, megtagadták a pártot, ma pedig jelentkeznek a pártba. Határozottan meg kell mondani: az ilyeneknek semmi helyük a pártban. A pártnak olyan emberekre van szüksége, akik nem anyagi előnyöket akarnak szerezni párttagsági könyvükkel, hanem akik szilárdan, elvből kiállnak a proletárhalalom. a szocializmus nagy ügye mellett, és ha kell fegyverrel is megvédik azt. Pártszervezeteink tartsák ezt szem előtt a felvételek, nél. Ezek az égető problémák, melyek jogosan foglalkoztatják pártszervezeteinket és amelyet sürgősen rendezni kell. Az említett tények fennállnak, úgy gondolom helyes, hogy ha ennek szellemében cselekszik minden kommunista. Csepelyi Tamás a fehérgyarmati járási párt-! bizottság főelőadója.
