Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-24 / 94. szám

KELFTMAC.YARORS7.AC; 1951. április 24, szerda Mi! tesznek a Mátészalkai Sütőipari Vállalatnál a negyedmillió forint deficit letörlessiéséérl? I Miért nincsennsk padok a Sóstón? Lapunk március 9-i számában cikket írtunk arról, hogy nem rentábi­lis a termelés a Mátészal­kai Sütőipari Vállalatnál. A gazdaságos működést akadályozó hibák többsé­gében a vállalat vezetésé­nek elégtelenségéből adód­tak. Papp Lajos igazgató és munkafegyelemre, el­tűrte az egyenetlenséget a végzett munka és a kifize­tett bérek között, nem vonta felelősségre a Pa­zarló és rendbontó dolgo­zókat. Amikor felelősség­­re vonták, objektív okok­kal magyarázkodott. A napokban leváltották. nem vigyázott a termelési Az új igazgató rendet teremt a vállalatnál Virágh János elvtárs párttitkár, a vállalat szál­lítási felelőse, eivnusege és hozzáértése alapján ér­demesnek bizonyult arra, hogy kineveznék a vállalat igazgatójának. — 248 ezer forint defi­cittel vettem ái i vállala­tot — mondotta az uj igazgató. — A legfőbb feladat most az, hogy ezt a nagy adósságot letör­­lesszük. Arra törekszünk, hogy második félévig a vállalat jó működésével biztosítsuk a korábbi rá­fizetés behozását. A vállalat központja most már a járási tanács épületében működik, el­költöztek a régi helyről. Az új igazgató a terme­lési és munkafegyelem megszilárdítása érdeké­ben az üzemi munkásta­náccsal és szakszervezet­tel egyetértésben átszerve­zéseket hajtott végre. — Felelősségre vontuk és fegyelmi úton eltávolí­­tottuk azokat a dolgozó­kat, akik rosszul dolgoz­tak, pazarlók, fegyelmezet­lenek voltak, akiknek nem utolsó sorban kö­szönhetjük, hogy ráfize­téssel dolgoztunk. Eltávo­­litottuk fegyelmi úton azokat, akik októberben, novemberben és a követ­kező hónapokban is kirí­vóan ellenforradalmi ma­gatartást tanúsítottak. — Például Erdei Bertalan fehérgyarmati telepi dol­gozó eie.i is fegyelmit indítottak, aki sztrájkot szervezett, a bérsütési be­vételeket elitta és már­cius 15-re is tüntetést akart. Csengerbői Eosedi Menyhértet távolítottak el az októberi „nagyie­­gűnymedésért” s azért is, mert az utóbbi hónapok­ban is nyugtalanította a vele együtt dolgozókat.— Marosi György vásárosna­­ményi telepvezető is az eltávolítottak sorsára ju­tott, — aki vörösöknek nevezte munkatársait, akik piros sapkát viseltek. Sap­kájukat a kemencébe dobta. Mint az igazgató mon­dotta, a vállalat dolgo­zóinak többsége egyetert a tisztogató intézkedéssel és azzal is, hogy 11 tővel csökkentették a létszámot. Hasznos intézkedéseket tettek a gazdaságos termelésre A vállalatnál a ráfize­tés jelentős része a szál­lítások szervezetlenségé­ből, a gépkocsik nem megfelelő kihasználásából keletkezett. — Két gépkocsit kivon­;unk a forgalomból, mert azok üzemeltetése nem volt kifizető, sokkal többe került állandó javításuk,* mint amennyi hasznot t hoztak — mondta az új * igazgató. — Megvagyunk? a két gépkocsi nélkül is.t A kenyérszállítást úgy szerveztük meg, hogy gép-; kocsijaink egy hétbői két napig anyagmozgatást tudnak végezni. A járást területén 20—25 százalék-1 kai csökkent a kenyérío-5 gyasztás. Ez is indokolttáj tette a szállítások átszer-j vezetését. Megszüntettük * az üresjáratokat és meg-» követeljük, hogy a szálli-i tó munkások jól használ-J ják ki és hasznos munká-J val töltsék el a munka-1 időt. Z Helyesen tették, hogy aj vállalat negyedéves tervét | telepekre, üzemekre, hó-* napokra és dekádokra* bontották. Minden telep-1 vezetőtől megkövetelik aj gazdaságos munka biztosi-1 tását. | — Értekezletet tartót-1 tunk a központban és a| felelős vezetőkkel megbe-* szeltük a jó munka, a jö-| védelmező termelés bizto-f sítását. Kialakítottuk azt egyedi normákat. Elkészí-$ tettük telepeink költség-* szintjeinek tervét. Mindent elelős vezető tudja, hogyt íremének mi a terve, a* r unkához mennyi bértj h -málhát fel, és a kü-| kuböző kiadásokra meny-J n t költhet. Dekádonként* e enőrizzük a beküldött* jelentésekbe!, hogy hol ho­gyan dolgoznak. Ahol azt tapasztaljuk, hogy baj van, ahol túllépések mu­tatkoznak, oda a központi műszaki és számviteli bri­gád kimegy és vizsgála­tot tart. Nem hagyjuk gyűlni a hibákat. Patalei »♦*»♦»**«»**«*****«******** Most ünnepeltük, az egész lemzetközi munkásmozga­­ommal együtt a marxiz­­nus legnagyobb továbbfej­­esztőjének, a nagy prole­­árvezérnek, Lenin elvtárs­iak a születésnapját. Vla­­yimir Iljics Lenin 1870. prills 22-én született. Az évforduló alkalmából - úgy gondolom — mai tárcáink számára is rend­­:ívül tanulságos röviden ittekinteni Lenin harcát a korabeli revizionizmüs el­] Lenin elvtársnak a poli­­ikai cselekvés területére epése a múlt század ki­­encvenes éveiben olyan, örténelmi körülmények között következett be, ami­tör a nemzetközi munkás­­nozgalom fejlődésének bi­­:onyos értelemben egy új >eriódusa kezdődött meg. tlarx és Engels életében a narxista, forradalmi mun­kásmozgalom megvívta a naga harcát valamennyi ÚJülról jövő, vele gyöke­­esen szembenálló ellensé­ges ideológiával, — mint imilyenek a proudhoniz­­r.us, a bakunizmus, a Jühring-féle filozófia, po­­ütivizmus stb. voltak, — is az ezekben az ideoló­­;iákban meglévő burzsoá endenciák arra kénysze­­ültek, hogy _ejtettebb had­­llásokba vonuljanak visz-Béla főkönyvelő sok se­gítséget ad a jövedelme­zőség biztosításához. Min­őén nőnap vegén ériéivé.­­jük az üzemek eredmé­nyeit. Az a telep, üzem, ahol jól; tehát nyeresége­sen dolgoztak, nyereség­­részesedést kap a negyed­év végén. Ez a jó mun­kában érdekeltté teszi a vállalat dolgozóit, — ma­gyarázta Virágh elytárs. As üzemi munkástanács segíti az igazgatót Lakatos Bertalan, a munkástanács elnöke jól szervezi, irányítja az üzemi munkástanácsot. — bök segítséget adnak az igazgatónak a gazdaságos működést célzó intézkedé­sekben. Különösen azóta tapasztalható a segítség eredményessége, amióta a munkástanácsból vissza­hívták az izgága és pasz­­sziv. tagokat. — Sajnos, voltak a munkástanácsban olyan tagok, akik nem az elő­rehaladást szolgálták, ha­nem visszahúzó erőt ké­peztek vállalatunknál, — mondta Lakatos Berta­lan. Sőt olyanok is akad­tak, akik megválasztásuk óta nem tevékenykedtek. Nem tiszteletbeli munkás­­tanács tagokra van szük­ség, hanem aktívan dol­gozókra, akik dolgozótár­saik érdekében szívesen ál­doznak időt, szívesen fá­radnak, gyűléseznek, vi­tatkoznak és gondolkoz­nak. Ügy gondolom, hogy állásfoglalásunkat a ter-j melés segítésében, a vál­lalat feladatainak és prob­lémáinak megoldásában kézzelfoghatóan kifejezés­re juttatjuk. A mi politi­kánk célja a jólét bizto­sítása és növelése, ezért szólunk ott, ahol erről szó van és cselekszünk akkor, amikor kell. Nemcsoda, hogy a mun­kástanács vezetője és a munkástanács tagjai is így gondolkoznak, hiszen egy véleményen vannak az üzemi pártszervezettel. Közülük többen tagjai a pártszervezetnek és együtt vigyáznak a rendre, fe gyelemre, az eredményes jó munkára. Bizonyára a jó eredmény nem fog el­maradni. Hírül adjuk még azt is hogy a vállalat a járás; lakóinak örömére intéz­kedéseket tett annak ér­dekében, hogy minden községben, minden nap lehessen venni péksüte­ményeket. Mátészalkán és Fehérgyarmaton is meg­kezdték a választékos péksütemény sütést. Na­ponta friss zsemlyét, kif­lit, bucit, fonottkalácsot,' brióst és más péksüte­ményt sütnek a fogyasz­tóknak. Akik a vállalat süteményéből, kenyeréből vesznek, gondoljanak a vállalat dolgozódnak ígé­retére biztosítsák a nye­reséges munkát, vissza­­szerzik jó hírnevüket. Orosz András. Érdekes hír A drezdai képtár ven­dégkönyvébe egy tanuló r. következőket írta: „Al­brecht Düre úr művei nagyon tetszettek nekünk. Kár, hogy olyan sok a bibliai téma köztük. To­vábbi eredményes műn­­kát kívánunk Dürer úr­nak”, Húsvét első és második napján valósággal özön­löttek az emberek a bős­­tóra. Érthető, hiszen as idő is kedvezett. Volt, aki a fúrásra, más a táj szépségére volt kíváncsi, lett volna, aki a kényel­mes padokon üldögélve töltötte volna el a kelle­mes perceket. Sajnos, er­re azonban kevésbé volt lehetőség a fáradt látoga­tóknak. Ha nehezen is, de a jó idő csak megér­kezett, de a városgazdál­kodási vállalat még nem tartja időszerűnek, hogy a padokat végre valahára kirakják. A Sóstó ezer szépséggel, és kellemességgel szo,gál s jutalmazza a természet­­barátokat s a pihenni vá­gyókat. Kár elrontani és elkedvetleníteni, —ugyan nem világra szóió, — de mégis bosszantó figyel­metlenséggel, vagy nemtö­rődömséggel a nyíregyhá­ziak örömét. Legfőbb ide­je, hogy mindenütt he­lyükre kerüljenek a pa­dok, n.e’yek megkívánása valószínű nem tartozik a luxus-követelmények kö­­za Elemi' és legtermésze­tesebb kívánsága ez a vá­rosi embernek. Érdemes lakurél&oskodcii Nyolcezer Jorintot nyert a takarékbetétkönyv Ha az ember a saját érdekét szebbé, kelleme­sebbé és tervszerűbbé kí­vánja tenni szükséges, hogy magánéletében a ta­karékosság gondolatát ér­vényesítse. Én például évtizedek óta rendszeresen takaré­koskodom, mert úgy lát­tam és tapasztaltam, hogy így az ember terveit, célkitűzéseit jobban meg tudja valósítani. Nem tartozom a szeren­csés emberek közé, el­mondhatom azonban, hogy megtört a varázs, mert a nyereménybetétköny vem­be elhelyezett összeg 209 százalékos nyereménnyel a Szentesen április 9-én megtartott nyereménybe­­télkönyvek sorsolásán ki­húzásra került. És nem­csak én hanem a felesé­gem is nyert. Csupa ve-JtUnin Itarea A REVIZIONIZMUS ELLEN len, és tanúságokat levonni a napjainkba:: jelentkező új köntösbe öltözött, de el­vi tartalmát tekintve na­gyon is régi revizionista, opportunista jelenségekre és az ellenük folytatandó harcainkra vonatkozólag. sza, igyekezzenek a mar­xista munkásmozgalom, és a II. Internacionálé egyre erősödő marxista pártjain belülre kerülni, és innen a marxizmus talajára helyez­kedve törekedtek szétbom­lasztani a marxizmus for­radalmi elméletét. Ez a bomlasztó tevékenység módszerében csak egyféle­képpen mehetett végbe: „kritika1’, „felülvizsgálás” vagyis „revizió” alá venni a marxizmus forradalmi lé­nyegét, a legalapvetőbb kérdéseit, és ilyenmódon elsekélyesíteni a forradal­mi munkásmozgalom egesz eszmei fegyverzetét, hogy az a megérlelődő proletár­­forradalmak időpontjában, teljesen alkalmatlan esz­köz legyen a burzsoázia hatalmának megdöntésére és a proletárdiktatúra ki­vívására. Lenin zsenialitása éppen abban van, hogy fellépésé­nek első pillanatától kezd­ve felismerte mind az orosz, mind a nemzetközi mun­kásmozgalomban akkor je­lentkező revizionista irány­zatokat és könyörtelen harcot folytatott ellenük. Ha — témánk szempont­jából nézve — össze akar­juk foglalni Lenin életmű­vét, akkor azt mondhatjuk, hogy Leninnek szinte az egész munkássága a legkü­lönbözőbb álarcokban je­lentkező revizionista néze­tek elleni következetes elvi és politikai harc volt a munkásosztály forradalmi pártjának létrehozásáért, majd eszmei tisztasága megvédéséért cs a proletár­forradalom' feltételeinek megérlelődése idején a re­vizionista fertőzéstől telje­sen megtisztított bolsevik hadseregnek csatába és győzelemre vezetése. Lenin a revizionizmust úgy jellemezte, mint a mar­­xismus egész területén je­lentkező bomlasztó elméleti rendszert, amelynek gondo­lattartalma érvényesülni igyekszik a filozófia, a po­litikai gazdaságtan és a gyakorlati politika minden területén. Ezt a tényt ra­gyogóan bebizonyítja a „Marxizmus és revizioniz­mus” című alapvető cikké­ben. Feltárja ebben a cikk­ben azt is, hogy a tőkés társadalom viszonyai között a revizionizmus jelentkező, se a munkásmozgalomban elkerülhetetlen jelenség, mert, mint mondja: „ ... a prolmariátus mellett minden kapitalista cr«zá?ban ott vannak a kispolgárok, a kistulajdonosok szeles réte­gei.” (Lenin: Művei 15 köt. 27. old.) Tehát minden revizionis­ta áramlatnak az osztály­gyökerei a kispolgári ide­ológiában, annak a mun­kásmozgalomba való beha­tolásában keresendők. Eb­ből a tényből logikusan kö­vetkezik, hogy a revizioniz­mus veszélye különösen nagy az olyan országokban, ahol a kispolgárság a lakos­ságnak jelentős részét fog­lalja magába (elmaradott, mezőgazdasági jellegű or­szágok). Ezért mondja cik­letlenség folytán mindkét betétkönyv számvégzödása azonos s így mindketten 4—4 ezer forint nyere­ményhez jutottunk hozzá, s így nyugodtan mondhat­juk, hogy pénzünk meg­­fiadzott. A szép összegű nyere­ményről a takarékpénztár egyik dolgozója értesített, aki lakásunkon keresett fel és közölte az örömhírt. Eleinte kétkedve fogad­tuk közlését, amikor azon­ban mi magunk is be­mentünk a takarékpénz­tárba és annak vezetője megerősítette kollegája közlését. A nyereményt a betétkönyvbe már be is vezették. Elmondhatjuk: érdemes volt takarékos­kodni. KOVÁCS MIHÁLY Nyíregyháza, Hunyadi u. 56. kében teljes joggal Orosz­országról a következőket: „ . . . nálunk különösen gyafc­­ran kerülnek felszínre embe­rek, csoportok, áramlatok, amelyeket az az ellentmon­dás, bizonytalan, ingadozó viszony fűz a szocializmus­hoz (hol „lobbanékemy szere­lem”, hol aljas árulás), amely mindenfajta kispolgárság jel­lemző tulajdonsága . . . ná­lunk a kispolgárság tömegei a legkönnyebben, a leggyor­sabban csüggednek és válnak renegát hangulatok rabjá­vá minden egyes balsiker­nél . , (Lenin: Marx-Enge.1« — marx­izmus. 245. old.) A revizionizmusnak eb­ből a kispolgári jellegéből következik az a jellemző vonása, hogy a „kritika sza­badsága” jelszavával igyek­szik megbontani a mun­kásosztály sorait, különö­sen pedig a munkásosztály forradalmi pártjának a so­rait. Az az „ellentmondásös, bizonytalankodó, ingadozó viszony” a szocializmushoz, amelyről Lenin beszél,, szükségképpen magával hozza azt, hogy balsikerek, álmeneti kudarcok esetén a marxista köpenybe bújt revizionista kispolgárok azonnal „felfedezik” „kriti­kájukkal” a balsikerek „i^azi” okait, ' „természete­sen” a marxizmus legalap' vetőbb elveinek a — szerin­tük — hibás, elavult reví­zióra szoruló rendszerében. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents