Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-21 / 93. szám
1957. Április 21. vasárnap KELETMAGYARORSZAG Megjelent a Kossuth gimnázium jubileumi Emlékkönyve Az elmúlt évben ünnepelte a nyíregyházi Kossuth Lajos gimnázium alapításának 150. évfordulóját. Az előzetes tervek szerint ennek a jubileumi Emlékkönyvnek már a múlt év szeptemberében meg kellett volna jelennie. A körülmények összejátszásának eredményeképpen azonban csak most hagyhatta el a nyomdát ez a 192 oldalas reprezentatív kiadvány. A gazdag tartalmú kötet három részre oszlik. Az első részben az iskola történetével és a jubileumi napok lefolyásával ismerkedünk meg. Az iskola története mellen szemlét kapunk a diákotthon elmúlt évtizedekbeli életéről, megismerhetjük a jubileum előkészítését és a kót nap lefolyását is, apró részleteivel együtt. Külön dicsőségtábla azoknak a korántsem teljes névsora, akik — főleg az intézet öregdiákjai — fáradozásukkal fényes külsőségeket és családi melegséget biztosítottak e két napnak. — A második részben jubileumi tanulmányokat olvashatunk: ezeket Kossuth-diákok, tanárok írták. Bodor Sándor Kossuth alakja a képzőművészetben című dolgozata az iskola névadójának festői és szobrász megjelenítésével foglalkozik. A gimnázium egyik leghíresebb öregdiákjáról, Krúdy Gyuláról szól egy hosszabb tanulmány. Katona Béla, régebbi részlettanulmányai után most igen jó rendszerezésben ismerteti meg Krúdy fiatalabbkori éveit s a Nyírség szerepét egész művészetében. Elmélyült munka eredménye Horváth Sándor terjedelmes írása: „Szabolcs a magyar történelemben“. Ez alkalommal a teljes munka első részét olvashatjuk: végigpillantást a magyar történelmen. annak minden fontos eseményén, abból a szempontból, hogy miként vett ezekben részt Szabolcs- Szatmár népe. Gazdag adattárt bocsát rendelkezésünkre Molnár József öregdiák, aki a művelődéstörténetnek azokat a személyeit foglalta itt rendszerbe, akik Szabolcs-Szatmár megye kulturális életében szerepet játszottak, vagy a nemzeti kultúra fellendítésére megyénkből indultak el. E kötet Függelékében névsorokat és kimutatásokat találunk. Előbb a jubileumi tanév tanárait, diákjait ismerjük meg: a rendes és levelező hallgatókat, valamint az érettségizettek névsorát olvashatjuk. Majd a 150 éves iskola valamennyi volt és jelenlegi alkalmazottja kerül ábécé sorrendbe. Űjabb dicsőségtáblán olvashatjuk a hat és fél évtized során Kossuthpályázatot nyert neveket, a Petőfi-pályázat nyerteseit és a jubileumi évben először kitűzött Vietórisz-pályázat győztesének nevét. Nem hiányzik a népesedési létszám-statisztika sem. A szerkesztői utószó után mélynyomású melléklet következik: ebben képeket kapunk a két jubileumi napról, az ünnepségekről, a kiállításról, az új emléktábláról, a gyönyörű díszzászlóról, megláthatjuk az iskola épületét, a nyíregyházi Kossuthszobrot, a jubileumi emléktárgyakat és Kossuthnak az Iskolához intézett, saját kezével írott levelének másolatát. Az Emlékkönyv 11 íves, magasnyomású részét a nyíregyházi nyomda készítette el, ezúttal rendkívül gondos szedési, tördelési, nyomási és könyvkötészeti munkával, ami azt bizonyítja, hogy kisebb vidéki nyomda is képes nagyobb feladatok szép, eredményes megoldására. A képes mellékletet a budapesti Egyetemi Nyomda mélynyomó üzeme állította elő. Ez a jubileumi Emlékkönyv nem kerül könyvárusi forgalomba Az előfizetők az iskola igazgatóhelyettesi irodájában vehetik át példányukat. A gimnázium öregdiákjai korlátozott számban még kaphatnak Emlékkönyvet, szintén az iskolában. A Megyei Tanács Művelődési Osztályának gondoskodása folytán a megye minden iskolája megkapja az Emlékkönyvet, tekintettel arra, hogy megannyi megyei vonatkozású történelmi és irodalomtörténeti adattal segíti a megye múltjának megismerését és tanítását. MAJAKOVSZKIJ: Beszélgetés JLetutt előtár s sál Elment a nap, táskájába tevén ügyeit, gondjait. Csend lesz talán. Ketten vagyunk most: Lenin meg én. Lenin, mint fénykép szobám falán. Száját harsány szó feszíti szét, bajusza mereven fölfelé néz, homloka ráncában az emberiség, hatalmas homlok, hatalmas ész. Alatta sokezer ember vonul, lobogók erdeje, karok fűszálai. Felállók, arcomon az őröm kigyűl, jelentéssel kell most elébe állani; „Lenin elvtárs, hadd szólok pár kurta szót nem szolgálatilag, szívből csupán. Lenin elvtárs, tudja, pokoli mód nehéz, amit most végzünk egymásután. Adunk már ruhát a mezítelennek, több már a szén s az érc, — ez ugye szép? De, persze, emellett, — hadd mondom el önnek, sok még a szenny és a buta beszéd. Míg átrágjuk magunk rajta, kimerülünk. Ön nélkül sokan eltévedtek már, ezen a mi földünkön itt körülttnk s köröskörül igen sok gazember jár Nincs rá elég szám, s nincs nevezet, hogy hányán vannak e csirkefogók: kulákofc, szektánsok, részegesek, és munkahalogatók. Itt járnak és gőgtől dagad a keblük, töltőtoll s jelvény pompázik a melle Persze, hogy megbirkózunk velük, de rémes nehéz a harc ezek ellen. Lenin elvtárs! füstös üzemeinkben s a havas tarlókon ön itt van vélünk. Az ön nevével, a szívével szívünkben eszmélünk, lélcgzünls, verekszünk, élünk!" A nyíregyházi József Attila Művelődési Ház, bábjátszó együttese múlt vasárnap Nagyhalász községben vendégszerepeit. A termet zsúfolásig megtöltő kb. 500 főnyi nézőközönség — gyermekek és felnőttek — nagy figyelemmel kísérték Hófehérke és a hét törpe közismert, de mindig a mese csodálatos varázsával .y^ffv^f^wymwmKinfmymxmxxMxxyaMQOomoOQQoaxiOüüüuűcn.Mocxyn'lStÓ történetét. Hatalmas Elment % nap, táskájába tevén ügyeit, gondjait. Csend lesz talán. Ketten vagyunk most: Lenin meg Lenin, mint fénykép szobám falán. Ibsen Peer Gyntjc kerül sorra a TTIT drámalsmcrtetcsi sorozatának legközelebbi előadásán. Az előadás helye a TTIT klubja, ideje 1957. április 28-án, pénteken délután 5 óra. Az ismertetést Koroknay Gyula tanár tartja. Szalontai Barnabás: Nyírbátor barokk emlékei A Nyírbátori Báthori István múzeum legújabb füzetét Szalontai Barnabás írta Nyírbátor barokk emlékei-ről. A múzeum eddig megjelent füzetei Nyírbátor történelmével, céheivel, művészeti emlékeivel foglalkoznak. A füzetek így majd Nyírbátor monográfiájává fejlődhetnek. Szabolcs-Szatmár megye területén elég sok említésre méltó műemlék van. Ezek között talán a két jelentősebb Nyírbátorban található. A két későgótikus nyírbátori templomról minden jelentősebb művészettörténeti kézikönyv megemlékezik. Szalontai Barnabás tanulmánya a római katolikus (volt minorita) templom barokk emlékeivel foglalkozik. A XV. század végén már készen lévő templomot néhány évtized múlva kirabolják és erősen megrongálják. 130 nehéz küzdelmes évnek kellett eltelnie, míg hozzákezdenek javításához. S akkor gazdagon, tehetségesen és szépen alakítják át a templomot barokk stílusban. A templom belső berendezése a magyar barokk stílus történetében különleges helyet foglal el. Az újjáépítő kegyúr valószínű helyi „népi mesterek’“ bevonásával készíttette el az új oltárokat és a szószéket. A templom fő ékessége a Krucsay oltár. A tanulmány talán részletesebben is foglalkozhatott volna az oltár kompozíciójával, fából készült szobraival. Az ú. n. „népi barokk“ talán legszebb alkotásai találhatók meg ezen az oltáron. A főoltár egyenlőszárú háromszög kompozíciója kiviláglik a leírásból, de a két mellékoltárról és a szószékről még többet lehetett volna mondani. Sajnos az idő viszontagságai megviselték a templomot s a volt minorita rendházat. így a jelentős emlékmű elhagyott állapotban pusztul ma is. Nemcsak a külső rész, hanem a belső berendezést is restaurálni kellene. Az elmúlt években történt is renoválás, de a Krucsay oltáron kívül a többi oltár is megérdemelné a felfrissítést. A tanulmány nemcsak az „egyházi barokkról” emlékezik meg, hanem a „világi barokkról“ is. A barokk díszítő elemek a házépítkezéseknél is megtalálhatók Nyírbátorban, Bodor Sándor Irodalmi üzenetek —y —a: Elfutnál? című versében nagyon élő, nagyon mai problémát vet fel, a művészi megformálás azonban még nem eléggé sikerült. A költemény befejezésével eszmeileg sem érthetünk egyet. Azt írja: „Dolgozni kell, ha élni akarsz! Mindegy, hogy hazádban, vagy idegen földeken.” Szerintünk éppen ez az, ami nem mindegy! Az Anyuka mesél című verses mese szerzőjének: A mű már csak terjedelme miatt sem közölhető. A téma és a motívumok különben sem elég eredetiek. Verselése, kifejezőkészsége még nagyon kezdetleges. A B. 111-cs versíró: Versei nemes emberi gondolkodásról, őszinte hazafias érzésről vallanak, gondolatait és érzéseit azonban nem tudja költői módon formában öhteni, sőt a nyelvhelyesség legelemibb szabályai ellen is gyakran vét. Különösen az alany é3 állítmány egyeztetéséről feledkezik meg sokszor. Például ilyen sorokat ír: „Boldog volnák, ha eljutna soraim”. „Tinéktek üzenek édesapák, Síró gyermekeitek itthol várnak rcád”. stb. Hófehérke és a hét törpe Nagyhalászban taps jutalmazta a bábegyüttes művészi színvonalon bemutatott előadását. Igen örvendetes jelenség, hogy a bábegyüttesben működő pedagógusok — élén Garai Józsi bácsival — a nyíregyházi gyermekek szórakoztatásán túl a környék községeibe is elmennek és művészi élményt nyújtanak: gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt.
