Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-17 / 64. szám

8 KFIKTMAGTA RORSZÄG 1351. márcíos It, vasirtup Női lábak — mérnök szemmel HEVEREM VELÜMK Ne haragudjanak rám a nők, ha most az egyszer lábaikat gépészszemmel négycsuklós járószerkezet­nek nézem. Kecses járá­sukat kinematikai szem­pontból elemezem. Ne ha­ragudjanak, mert ha elem­zésem eredményeit figye­lembe veszik, még hasz­nukra is válhat. Lucskos időben járok az utcán és nem tudom, jó vagy rossz szokásból né­zem a nők gyönyörű lá­bait. De most az egyszer gépészlelkemben ébred fel a kíváncsiság. Többé nem lábakat látok, hanem négycsuklós járószerkeze­tet. Hogy lehet az, hogy a nő előre megy és hátul­ról frecskeli be a lábait. Érdekfeszítő kinematikai probléma. A sárcsepp el­szakad a cipő sarkától, felrepül a levegőbe és ta­lálkozik az alsó lábszár­ral. De nem mindenkinél! Melyek a járás kinemati­kájának azok a sajátossá­gai, amelyek ezt a csudá­latos effektust létrehoz­zák? Belekezdek a mér­nöki munkába. Első az ef­fektus közvetlen megfi­gyelése. Nem sokra jutóit, csak azt sikerül megálla­pítani, hogy féj fiáknál a jelenség ritkább, nőknél annál gyakoribb, minél kecsebben járnak. Hazamegyek, odaállok a rajztábla mellé, rajzolok mozgási, sebességi és gyor­sulási görbéket, több-órás munka meghozza az ered­ményt, a rejtély megfejté­sét. De a kíváncsiság to­vábbra se hagy nyugodni. Minden mérnök ismeri az érzést, amikor az elméleti eredményt kísérletekkel kívánja ellenőrizni. Nehezen, de sikerül fe­leségemet és kislányomat ■— akik mind a ketten nagy művészek a sárhá­nyásban ■— befogni a kí­sérletbe, Feltárom előt­tük az elméleti elemzés eredményét és majdnem erőszakkal kikísérem őket a lucskos utcára kísérle­tezni. Az elmélet helyes­sége bebizonyosodik, r-n Mindketten tiszta haris­nyával térnek vissza. Nem akarok „maszek” tanácsadó irodát nyitni, elárulom itt a titkomat. A láb mozgásának elem­zése azt mutatja, hogy a cipősarok csak abban az esetben éri el a sárcsepp felrepítéséhez szükséges sebességét és gyorsulását, ha az ember a lábai fő­leg térdcsuklóból mozgat­ja és nem csípőből. Ez tényleg a lényeges kü­lönbség a férfi és a női já­rás között. A férfi járásá­ra jellemző, hogy térdei­ben alig hajlítja lábait, dobálja őket, mint merev pálcikákat. A nő ellenke­zőleg — valószínűleg a szűk szoknyák idejéből származó szokás szerint — főleg a t'érdcsuklóból lé­peget. Kecses ez a lépés, mikor a nő úgy lebeg, mintha lábai térdeinél össze volnának kötve. Szép, de f röcsköl. Aki nem hiszi el, pró­bálja ki, vagy ellenőrizze számításaimat. JÁNOSSY FERENC. Chaplin és a büszke hölgy Egy hölgynek, aki ugyan­olyan kövér volt, mint amilyen büszke, leesett a kézitáskája, Chaplin odaugrott és udvaria­san felemelte. A hölgy alig­hogy megbiccentette tokáját. — Oh, bocsánat — suttogta Chaplin — ön egy méltatlanra pazarolja ridegségét! Sajnos, nincs — Kérem, fel szeretném pró­bálni ezt a ruhát a kirakatban. Van erre lehetőség? — Sajnos, nincs, asszonyom. Legfeljebb az egyik fülkében... Házasság — Es most cseréljetek gyűrűt — mondja a pap az Ifjú pár­nak, — Tisztelendő úr — dadogja nagy zavartan a vőlegény — nem elég, ha zálogcédulát cse­rélünk? Szolidaritás — Miért akarja tulajdonkép­pen a papagájt visszaadni? Nincs1 ennek semmi baja az ég­világon. — Azt tudom, de ha veszek­szünk a férjemel, mindig vele tart. Hány évet késett ? Ki a bolhás? A kis Gert skőtterriert ka­pott születésnapjára. Büszkén sétáltatja az utcán. Bommy kutyaszokás szerint vidáman szaglászva egy elegáns úr felé szalad. Az rémülten hátralép és rászól a kisfiúra: — Vidd el inén ezt a dögöt, már érzem a bolhát a lábam­­szárán... Egy amerikai wvos hosz_ szasan kutatta annak okát, miért horkolnak a férfiak. Arra a meglepő következ­tetésre jutott, hogy ez kizá­rólag szerelemből történi*. Az orvos ezt a következő­képpen indokolta meg: A horkolás történelem előtti — Gyere, visza Bormnyj < kiáltja Ijedten a kisfiú — az az úr bolhás! Csak telefonálásra Stockholm belvárosában több telefonfülkén a következő fel« hívás látható: „Ez a fülke te­lefonálásra, nem pedig csóko­lózásra való”. időkből származó szerelmi bizonyíték, —• Akkoriban ugyanis a férfiak legneme­sebb feladatuknak a nőik védelmét tekintették. Nap­pal baltát használtak erre a célra, éjszaka pedig hor­koltak, hogy a vadállatokat! távol tartsák a barlangtól.; Őt kilós telefonkönvv Érdekes ruRcsasácoK A horkolás — sserelmi vallomás Művészettörténeti séta Nyíregyházán VÍZSZINTES egyik főutcáján. 10. Kevert len. ti Világhírű festő. Szülőháza 11. Gubát szoktak rajta elpusztult a n. világhábo- cserélni! rúban. Szobra Nyíregyháza 12. Rikóü Leander. 13. Vonatkozó névmás. 15. Rendetlen dunna!!! 17. Ide való a függ. 17-ben szereplő művész. 18. Autó-duda hangja. 19. Személyes névmás, 21. Kimondott betű. 22, Csak — németül. 24. Bessenyei György művészi szobrának alkotója. 26. Állami Konyhabútorgyártó Vállalat. 28. Ezzel kezdődik a pofon, 29. Becézett football. 30. Kiváló grafikusművész. La­punk olvasói mostanában . gyakran találkoztak alkotá­saival. 32. Dombrádl Sportolók Köre. 33. A legegyszerűbb lírai műfaj. 35. Veszprém megyei község neve keverve. 36. Ilyen indiánok is vannak. 37. . . .a csodák csodája (régi film). 38. Fagáz — magánhangzók nélkül, 39. Francia névelő, 40. Fél-sróf! 41. Közismert festőművészünk. Főleg akvareiljeivel szer­zett elismerést* 44. A Malinovszkij-emlékmű kozáklovasának alkotója FÜGGŐLEGES — Sajnálom kedves kisasz­­szony, de már elkésett — mondja az igazgató a hölgy­nek, aki egy titkári állásra pá­lyázott. — Már tegnap kellett volna jelentkeznem? — Nem, akkor, amikor a fénykép készült, amelyet a pályázathoz csatolt.., Nemzet! sajátosságok Egy óceánjáró hajó zátonyra futott egy lakatlan szigeten. Mindenki megmenekült. Alig egy héttel később már élénk élet zajlott a szigeten. A néme­tek őrült Iramban dolgoztak, az amerikaiak egy áruházat és egy reklámirodát nyitottak, a franciák egy strandvendéglőt rendeztek be, az ausztráliaiak úszóversenyeket rendeztek és a skótok whiskyt próbáltak főzni. Csak az angolok veszte­geltek tétlenül a parton: vár­ták, hogy bemutassák őket a többieknek, New York Manhattan városrészében 5 kilós tele­fonkönyveket használnak. A telefonkönyv 1900 olda­las és közel 1,700.000 tele­fontulajdonos nevét és tele­fonszámát tartalmazza. *—> Manhattan-első telefonjegy­zéke 1878-ban jelent meg. Mindössze egy lapból állt és 271 telefonszámot sorolt fel. H Mit várunk a kocsimosóktól A városgazdálkodásnak van egy különös kis válla­lata Nyíregyházán, a mosó, teljes nevén kocsimosó. Ide járnak lefekvés előtt a vá­ros teher- és személygépko­csijai fürdőt venni. Helye­sebben járnának, vagy gu­rulnának, ha.., ha.., A na­pokban felkereste szerkesz­tőségünket néhány gépko­csivezető és elpanaszolta, hogy a kocsimosó nincs te­kintettel arra, hogy ők este tudnák inkább megmosdatni kocsijaikat. De ez lehetet­len, mert ez a furcsa kis vállalat délután fél négy­kor már zár. S miért? — Mert csak nyolc órát fi­zetnek! — hangzik a felelet. Helyes! Nyolc órai fizeté­sért nem kíván senki 9 vagy 10 órai munkát, azt azonban elvárjuk, hogy ezt a fizetett nyolcórás műsza­kot a napnak arra a szakára tegyék, amikor a gépko­csik megtérnek. Ugye ezt elvárhatjuk? Nyíregyházi gépkocsivezetők l. Kiváló szobrászunk. Az Iro-J daházban, a rádió épületén, i a Kossuth gimnázium falán] Is láthatók művészi alkotá- 4 sai. J I. Vissza: latinul ő. « 3. Azonos mássalhangzóit, ] 4. Régi sző: zsörtölődést j jelent. ] 5. Görög betű. j 6. Japán pénz, 4 7. Arisztokrata férfi-név, ] 8. Vízsz. 10. — keverés nélkül. 4 9. A Kossuth-téri „anya gyér- 3 mekévcl” szobor alkotója. 4 13. Vissza: német filmgyártól cég. 4 34. Becézett női név, 1 15. Vette — ellentéte, 17. Világhírű szobrászunk Vé-1 nusz szobra és a hősök] szobra hirdeti művészetét 4 Nyíregyházán. ] #5. Szovjet regényíró-pár egyike. ] II, A Kálvin téri pásztorlányka 4 szobor alkotója (ékezet j hiba). 4 13. Vissza: minden kutatás j ezzel kezdődik!!! 4 14. Híres község, ahonnan al falusi járművek neve szár-i mázott szinte minden nyelv- 4 be, 3 KJ. Lengyel város, *7. Veres Elemér, j 1*8. Szőnyegfajta. 4 Wl. A kárpitos ezzel teszi ké-J nyelmessé az ülőbútorokat, j 14. Névelő. , *6. Vissza: s. .-bogas. < 18. Sportszó: formában van, J *9. Méhészek szükséglete (ék. < h.), < 41. Igen — oroszul (ék. h.), 1 42. Vízsz. 36. közepe. 4 43. Francia személyes névmás. J Beküldendő: Vízszintes:! I., 17., 24., 30., 41., 44. — Függő-< leges: 1., 17., 21. BEKÜLDÉSI HATÄRIDÖ:; 1957. március 24* EGY SZOVJET DIPLOMATAROL Irta: BERNARD FERÓN Mielőtt a Szovjetunió külügyeinek irányítását átvette volna, Visinszkij már nevet szerzett magá­nak egy jogi elmélet ki­dolgozásával és szónoki stílusával. Litvinov és Mo­lotov a forradalom hősi korszakának emberei. Se­­pilov a párt doktrínájának egyik megalkotójaként volt ismeretes. Gromiko azon­ban azt mondta a New York Times egyik munka­társának, aki élete felől kérdezősködött, hogy: „A magam személye egyálta­lán nem érdekel“. Pedig ez az ember a rendszer egyik csodagyer­meke volt. Alig volt ki­­■ esztendős, amikor a forradalom kirobbant. A bolsevikok győzelme nél­kül Gromiko neve való­színűleg nem lépte volna át szülőföldjének, Bjel­­orussziának a határait. Igaz, hazájában ez a név igen elterjedt. Andrej Andrej evics Gromiko, a nyoaraszt szülők gyermeke, nem folytathat­ta volna tanulmányait, ha a rendszer nem kutatott volna tehetséges tanítvá­nyok után. Így azután mérnök lett belőle, sőt gazdaságtan-professzor. A rendszernek azonban dip­lomatákra is szükség volt. Ezzel azután el is dőlt Gromiko sorsa: alig volt harminc esztendős, ami­kor a külügyi népbiztos­sághoz helyezték át. Ezzel elképesztő karrierjének első állomásához érkezett. Az Egyesült Államokba utazott, mint az ottani szovjet nagykövetség taná­csosa, majd nagyköveti minőségben ott is maradt, amikor alig volt 34 éves. Az ő feladata volt, hogy a Hitlerrel szemben szoli­dáris, de egymással szem­ben már akkor is gyanak­vó két nagy szövetséges együttműködését a megfe­lelő úton tartsa. Washingtonba érkezve Ahdrej Gromiko még egy szót sem tudott angolul. Néhány hónap alatt azon­ban oly tökéletesen meg­tanulta a nyelvet, hogy az értekezletek alatt nem egyszer kijavította az aka­dozó tolmácsot. Villáját ritkán hagyta el, azt me­sélték róla, hogy igen ke­vés pihenőidejét családi körében tölti és két gyer­mekével együtt bélyegeket gyűjt. Nem fogadott sen­kit, s a fogadásokra is csak akkor ment el, ami­kor hivatali kötelessége megkívánta vagy utasítást kapott rá Moszkvából. Úgy látszott, mintha meg se látná Amerikát, mégis alaposan megismerte, mint ahogy tökéletesen tisztába jött a nagy nemzetközi sz kivezetek működésével is. A Dumbarton—Oäks-i konferencián ő képviselte a Szovjetuniót és 1946-tól ő vezette a Szovjetunió ENSZ-küldöttségét. Nya­kas ember volt, aki miután min ’en hivatalos szerv részéről elutasításba ütkö­­feözött, végül közvetlenül az államfő özvegyéhez for­dult, Sztálin nevében sze­mélyesen helyezett el ko­szorút Roosvelt sírján. Hajthatatlannak ismerték meg akkor is, amikor kor­mánya politikáját védte: 1946-ban Irán a Biztonsági Tanácsban panaszt emelt a Szovjetunió ellen. Gromi­ko elhagyta a termet. Ez­zel a lépésével kom-ly ag­godalmat keltett, attól tar­tottak ugyanis, hogy sza­kadásra kerül a sor, ez pedig beláthatatlan követ­kezményekkel járt volna. Amikor azonban szólásra emelkedett, olykor kegyet­len humorral tudott vjsz­­szavágni ellenfeleinek. így történt például, hogy ami­kor az egyik amerikai kül­dött öklével az aszta'ra csapott, Gromiko rávagta: „Remélem, jól megerősí­tették a tárgyalóasztalt!" A moszkvai kormány nagy előléptetésieket tar­togatott e diplomatája szá­mára, aki oly jól ismeri az Egyesült Államikat és az ENSZ-t. 1947-ben márkin­­ügyminiszterhelyettesi mi­nőségben kinevezték a diplomácia legfőbb vezér­karához, majd Visinszkij első helyettese lett, Ezután is kapott külföldi megbí­zatásokat, 1952—53-ban londoni nagykövet veit, majd visszahívták Moszk­vába, a külügyek kollek­tív vezetésére. A diplomáciának ez a csodagyermeke a pártban szabályszerűen emelke­dett, de lényegesen lassab­ban. A XIX. kongresszu­son, 1952-ben jelölték a központi bizottságba, de csak póttagnak. A XX. kongresszuson már a köz­ponti bizottság rendes tag­jává választják. Minda­mellett nem tartozik an­nak a 17 embernek a kö­rébe, akinek a szava dön­tő. A Szovjet Encik’opédia 18 sorban emlékezik meg róla, szárazon el*..: .1 m szolgálati helyeit és kitün­tetéseit. Szakember, akit megbecsülnek*

Next

/
Thumbnails
Contents