Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-14 / 61. szám

1957. március II, csütörtök KELI1 M VG V ARORSZ \C, 1-Az igaz hazafiságnak, a jó állampolgárságnak több íontos kritériuma van. Ezek közül talán egyik sem olyan természetes, olyan állandó. és kézzel fogható, mint ép | pen a adózás. Ez érthető, hiszen nem szavakkal, ha- ] nem teltekkel val.k valóra a hazaszeretet. A hazát vé­delmezni nagy és szent kö­telesség, de felépíteni, fenntartani és szolgálni szintoly magasztos köteles­ségünk. A magyar nép en­nek mindig is tudatátan veit. Amikor nehéz helyzet­ben volt az ország, annál inkább áldozott a haza ol­tárán. Most is súlyos helyzet támadt állami és közéle­tünkben az ellenforradalom következtében. A sok mil­lióra menő anyagi Kar mel­lett a múlt év utolsó ne­gyedére tervezett • adónak megyénkben csak a ne­gyedrésze folyt be. Közel 5ö millió forint maradt hátra­lékban. Az adómorál csak február eleje óta kezdett ;lavulni, de még. ma sem érte el a normális fokot, Amíg az őszi munkák végzésében úgyszólván ha­tástalan maradt az ellen­­forradalmárok sztrájkra velő uszítása, addig az adó­zásban, az állampolgári kö. 'élesség teljesítésében si­került megzavarni a külön­ben józaneszü parasztságot, isé-* az adóügyi apparátust í* akadályozta munkájának ellátásában. A létszámcsök­kentés és átszervezés, a községek I fokú adóhatósági ügykörének visszaadása '•alamtnt a fejekben tá­­■ madt zavarok eloszlatása 2. nyomán mindjobban nor­malizálódik a helyzet. Er­re vall az a körümény, hogy a legutóbbi héten már csak 2.3 százalék volt az e'mnra­­dás a megye negyedévi adózási tervében megsza­­bott színvonaltól. A 2.3 százalék persze „csak-’ viszonylagos szám, valójában 700.000 forint hátralékot jelent még abból a minimális előírásból is, amit a megye a múlt évi nagy hátralék ellenére csak 30 millióban állapított meg az első negyedévre. Hogy államunk mennyire igyek­ezik hozzájárulni a paraszt­ság életszínvonalának eme­léséhez, ez abból is kitűnik, i hogy a begyűjtés eltörlése és egyéb kedvezmények; nyújtása után nem emelte a folyó évi adót és úgy ütemezte be negyedéven­­kint az adófizetést, hogy a; parasztság termelvényeinek; értékesítése útján pénzhez} jutván, könnyűszerrel tel­jesítheti azt. Kétségtelen, hogy valamennyi járásunk? és valamennyi községünk} adóbevételi terve teljesít-* helö. Erre bizonyságul szol-? gálnak azok a járások, ahol? március 9-ig nemcsak el-* érték, hanem túl is halad-} ták az ütemtervben meg-* szabott 76.3 százalékot. a| kisvárdai járás például kéz-1 déltől fogva az élen jár £ a múlt hét végéig 92.5 szá­zalékban teljesítette else negyedévi adótervét. Ho­gyan jutottak el idáig? Me­lyen módszerekkel dolgoz­nak ebben a járásban? A múltkorában itt járt bri-| gád tapasztalata alapján e| kérdésekre röviden a kö-J vetkezőkben felelhetünk: ♦ a kisvaedai járási TANÁCS pénzügyi appará­tusa az októberi események után gyorsan talpra állt. A községek adóügyi önállósí­tását nagy gonddal végzik. A létszámcsökkentés során eltávolították azokat, akik az ellenfcrradalmárokkal lepaktáltak. Több új ember került az apparátusba, aki­ket elsősorban segítettek teendőik ellátásában. Ez a segítségnyújtás meglehető­sen nehéz volt az e’ső idők­ben, hiszen a járási appa­rátus létszáma je'entősen csökkent. Nagyon meg kel­lett nézni, hogy a néhány adófelügyelő melyik adó­ügyi megbízottat támogassa előbb úgy, hogy közben az általános ellenőrzés, a má­sodfokú jogorvoslati teen­dők se szenvedjenek kése­delmet. A községi adóügyi apparátust úgy keTett meg­erősíteni. hogy a múlt évi adófőkönyvek lezárása, az úiak felfektetése, a ház-és jövedelmadóbevallások idő­ben megtörténjenek és köz­ben a jelenlegi negyedévi adóbevételezés is lépést tartson a beütemezés idő­pontjaival. Az ellenforradalom a já­rás területén igyekezett agi­tálni az adózás ellen, de a járási és községi tanácsok végrehajtóbizottságai, a ta­nácstagok és a pénzügyi ál­landó bizottságok tagjai segítettek a legtöbb helyen a dolgozó parasztság felvi­lágosításában. A járás la­kossága általában példa­mutató állampolgár volt a múltban, kirívó törvény­szegés sem az állam, sem az adózók részéről nem fordult elő. A dolgozó pa­rasztok zöme tudja, hogy adót mindig kellett fizetni és ezután is szükség lesz kórházak, iskolák, utak, ku­tak és más közintézménye! létesítésére és fenntartásá­ra. Mert ilyesmire fordítja az állam a befolyt adó min­den fillérét. Sőt nem is fe­dezi a kivetett adó mind-I azt a kiadást, amit az nl­­' lám köüségvetésileg bizic­­sít minden egyes község­nek. Például Kisvárda köz­ség évi adóbevételi terve 1.848.000 forint, költségve­tési kiadása e-zel szemben 4.460.000 forint, tehát al'g 42 százaléka az adó annak az összegnek, amit, az ál­lam Kisvárda lakosságának közcélokra áldoz. Törvény­­tisztelő paraszt águnk m'nd­­ezt belátja, csak meg is k. 11 nekik magyarázni embersé­ges szóval. Persze akadnak szórványosan csökönyösek, vagy az ellenség szavára hallgatók. Ezekkel szemben határozottan a törvény sze­rint járnak e!. Az admi nisztratív eszközök alkal­mazása — nem főmóds e ként, hanem utolsó mód­szerként störványcsan elő­fordult a járásban. Nagy általánosságban ilyen úton érték el a kis­várdai járásban a jó ered­ményt. amely szerint már­cius 9-én a járás 33 köz­sége közül már 9 község a második negyedévi adóterv teljesítésén buzgólkodoft és csak 5—6 község volt a megyei átlag szintje alatt, mint néidául Gyulaháza 55. Jéke 60. Tcmyospálcn 59 százalékos negyedévi adófi­zetéssel. A BRIGÁD a kisváráéi iárás két községét is meg­látogatta, egy jó közepest és egy valamivel alacso­nyabb szinten lévőt. Fényeslitke 94 százalé­kos adótervteljesítéssel va­lamivel az átlag fölött van a járásban. A végrehajtó bizottság elnöke maga is pénzügyi dolgozó volt. Szfő vével és szakértelmével egyaránt segít a pénzügyi apparátusnak. Bcda László, az adóügyi megbízott a fa­luban születeti, ismeri az embereket, tudja, hogy ki­hez, mikor kell fordulni, ki­vel miként lehet .,zöldágra vergődni”. Ez a falu főleg község. Minden időben van pénz a faluban, de tudni kell, hogy ki mikor bont vermet, mikor szállít almát, piacra. Akadnak itt fur­fangos emberek, akiknek passziójuk az. hogy égy-egy üzletkötés alkalmával su­nyin meglapuljanak s adó­ügyi megbízottat felderítő munkára késztessék a fi vé­tőképesség megállapítása céljából. Nem mintha rossz állampolgárok lennének, esakhát elvárják, hogy a pénzügyi megbízott ember legyen a talpán, azaz „le­gyen szimatja is a szakmá­jához”, amint egyik tanács­tag megjegyezte. Ebben nincs is hiba! Bcda László reggelenkint végigjárja p falui. minden bekukkant portára és megjegyzi a piac­ra készülődőket. Ebben ke­zére játszik a tanácstagok esyrésze is, de különösen Kántor József, az örökké kószáló becsüs. A piacolás után Boda László tartja a markát s az adózó nyúl 8 bukszáért, látszólag kellet­lenül, de a szeme elismerést sugároz, amikor a bankókat leszámlálva kijelenti: „Adós fizess, beteg nyögj!” A tanácstagok közül né­hányat nagyon megkavart az ellenforradalom szele. Ezek a brigádmunka idején hátralékosok voltak. Vá­lasztóik azonban nem kö­vetik példájukat. Hátralé­kos különben nem sok van a faluban. A vezetők úgy vélekedtek, hogy március 15-re teljesítik a negyedéves tervet. Mándokon 74 százalékot értek el az elmúlt szomba­tig. Az ellenforradalom vi­hara itt jobban dúlt. mit. sok más községben. Bizony döcögött s még ma is sánvi­­kál az állampolgári fegye­lem a községben. Előbb nagy volt a vásárlási láz s most sokan arra hivatkoz­nak, hogy nincs pénz p községben. A dolog azonban nem egészen így áll, hiszen sok burgonya volt a tél­végén. még most is van a vermekben. Fából is pénzel­tek néhányan s egyéb pénz­forrás is akad ebben az élelmes lakosú faluban, a pénzügyi állandó bizottság elnöke szerint minden le­hetőség megvan a terv idő­előtti teljesítésére is. Ta­kács Béla adóügyi megbí­zott március 20-ra tett ígé­­retett. Hogy nem hamar­­kodta-e el, az .rövidesen ki­derül. 4. MILYEN VÉGKÖVET­KEZTETÉST lehet levonni a többi járás, elsősorban a legjobban lemaradt nyírbá­­*ori, nsgykállói, fehér­­gyarmati járás számára, ahol 60 százalék körül áll­nak csupán. Első dologj hogy a megye részéről a le­maradt járások kapjanak elsősorban segítséget. Máj •sodszor a járások végre­hajtó bizottságai a közsé-i gek nagyobb önállóságához szükséges támogatást a leg­gyengébb községeknek fel­tétlenül biztosítsák. Végül a végrehajtó bizott­ságok támaszkodjanak a ta­nácstagokra, a pénzügyi állandó bizottságok tagjai­ra. Magyarázzák meg azok­nak, akiket megzavart aa ellenforradalom, mi lett volna ebből az országból, ha megint a régi urak ju­tottak volna uralomra. Fi­gyelmeztessék a lakosságot emberséges, meggyőző szó­val állampolgári kötelessé­geinek teljesítésére. Akinek a jó szó nem használ, akik még mostan is uszítanak s ellenségként szabotálják a magyar nép közérdekeinek teljesítését — azokkal szem­ben a törvényesség követ-’ kezetes betartásával járjo:.' e! a helyi államhatalom. ZAJT AI ANTAL. Úgy lett, ahogy mondtuk . Második látogatás a tíszadobi Táncsics TSz-ben Évekkel ezelőtt sokat jár­tunk a tiszadobi Táncsics TSZ-ben, amelynek néha nagyobb volt a híre. mint kellett volna. Az ellenforrá dalmi események után köz­vetlenül újra felkerestük megyénk legnagyobb szö­vetkezetét. Annak idején be is számoltunk erről lapunk­ban. Címben ugyan azt ír tűk, hogy újra híres lesz a tiszadobi Táncsics, de a szö­vegben az akkori helyzetről nem a legvigaszlalóbb ké-I pet tudtuk adni. Akkor bi­zony azoknak volt han­gosabb a szavuk, akik a szö­vetkezet ellen beszéltek. ' Negyvennél alig voltak töb­ben, akik a szövetkezet mel­lett mondtak igent és több alma- és burgonyatermelő *************♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦♦♦■♦♦♦♦♦♦-♦♦*>♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦♦-♦♦♦♦♦♦♦♦♦« ♦**♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦< TILTAKOZUNK! Papi köntösbe bujt embertelenség — Miért alázták meg Nyírderzsben a kis Orbán Gyurit? Jeles Kornél, nyír der zsi görögkatolikus lelkész az utóbbi időben, az ellenfor­radalom elleni harc idején különösen sokat beszéli és prédikált a krisztusi sze­rétéiről, a keresztényi test­vériségről, a humanizmus­ról, a megbocsátás szelle­méről. Ám úgy látszik, hogy mindez csak... De ne vágjunk a dolgok elébe! Lássuk, mi történt egy kis falusi iskolában hónapokkal az ellenforra­dalmi események után. A felzaklatott idegek csilla­podni kezdtek s már-már a megszokott békés nyu­galom hangulata uralta el Nyírderzset. Az emberek munkához láttak, az isko­lában megkezdődött a ta­nítás. Ám egy esemény újra rátört a falusiak nyu­galmára. Az egyik nap ki­sírt szemű, kékre-zöldre vert fiúcska szaladt haza az iskolából, Orbán Gyur­ka, másodosztályos apró­ság. S otthon elöntötte szemét a könny, keserves sírásban fakadt ki újra. Úgy panaszolta el szagga­tott hangon szüleinek, mi történt vele az iskolában. A szülőit hihetetlenül hall­gatták gyermekük pana­szát, de aztán ők is meg­győződtek arról, hogy va­lóban megtörtént a dolog. íme a történet: A kis Orbán Gyurka nem akart résztvenni a hittanórán és hazafelé ké­szülődött. hátára már fc.l­­szíjazta a táskát is. Ak­kor lépett be Jeles Kornél görögkatolikus lelkész, hit­oktató a terembe. Gyurka megijedt cs gyorsan vlsz­­szaiilt a padba. A táskát már mm tudta levenni a hátáról. Ijedten lapult ott, ismerve a pap erőszakos­kodó természetét. Jeles azonban észrevette Gyur­ka hátán a táskát. Odarohant a másodosz­tályos hétéves gyermek­hez. hajánál fogra kirán­totta a pádból, kihurcolta a dobogóhoz és ott ke­gyetlenül elverte, kékre­­zöldre püfölle, majd letér­depeltette. S közben ter­mészetesen szóbeli ..felvilá­gosító munkák‘ végzett a hitoktatás, a keresztényi hitbeli tanítások eltaiáii­­lásúnak fontosságáról. Szegény gyermeknek még a táskáját is összetépte a pap. A szülök felháborodtak s velük együtt a falu be­­csületesérzelm ü dolgozói. Köztük a vallásos embe­rek is. Hiszen egyikük sem így képzelte el a hit­tanoktatást. S miféle lel­kiismereti szabadság az, amikor veréssel, megalá­zással kényszerítenek gyer­meket, szülőt arra. hogy:’, vallást tanuljon, taníttas­­son?! : S az ügynek még folg- ! tatása is volt. Jeles Kor­­nel tisztelendő úr, aki ■ ezek után semmiféle íi-ss-f teletet nem érdemel meg. ; az egész Orbán családot ; kiprédikálta a templom- ; ban, mint istentelent. ! Ez felháborító gyalázat, ! amit nem lehet tűrni! Az'.l emberi szabad lelkiisme-'! ret, a szocialista demokrá■ • 1 cla és a humanizmus ne-;; vében emeljük fel tiltako-y zó szavunkat. Nem lehet y, tűrni, hogy egy kétes poli-\\ tikai gondolkodású ember ;; viseljen bár papi ruhát is : megzavarja egy falu nyu-'. galmát, felbolygasson egy <' családot, megalázzon egy • kicsiny gyermeket, akinek ■ százszorosán érzékeny c; lelke. ■ t SOLTÉSZ ISTVÁNt százan azok, akik mindent szét akartak vinni. A szövetkezet elnöke, Tóth Gyula elvtárs ekkor azt mondta: „Mire kitava­szodik leszünk mi százan' is.“ Nem mertem az akkori tudósításba beleírni. A les­­szócska a múlt években nem mindig vált valóra, ezer! húzódoztam, hogy -leírjam, Most azt írhatom már, hogy van, de nem száz, ha­nem 122 tag. 1097 hold szán­tó, 400 hold legelő, 80 hold kaszáló és 64 hold gyümöl­csös, amin a 122 tag gaz dálkodik. A szövetkezetnek megma­radt a teherautója és mosí vettek melléje 83.000 forin­tért egy új Zetort. 34 darab darab ló, 11 csikó. 30 tehén 25 növendék, 10 szopós bor. jű, 40 anyakoca, 245 süldő, 210 kismalac, 45 hízó, 741 darab juh cs 114 család méh tartozik az állatállományuk­hoz. Több, 'mint 20.000 mázsa trágyát hordta ki kukorica és burgonya alá. A cukorré­pát már földbe tették és a héten elvetik, a tavaszbúzát, árpát, borsót. A szövetkezet tagjai elké­szítették termelési tervüket, számos módosítást végezt­ek az alapszabályban is, de .rre egy külön cikk volna -zükséges, hogy csak nagy­vonalakban is ismertessük.' Ami a leglényegesebb: to­vábbra is munkaegységre iolgoznak cs a premizálást iem hogy eldobták volna, Armem még nagyobb gon- Jot fordítanak rá, a terüle­tet csak munkacsapatokra osztják, így a gépeket job­ban tudják használni. Cs. B. A megye legjobb adózó járása: A KISVÁRDAI 3 3.

Next

/
Thumbnails
Contents