Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-14 / 61. szám
1957. március II, csütörtök KELI1 M VG V ARORSZ \C, 1-Az igaz hazafiságnak, a jó állampolgárságnak több íontos kritériuma van. Ezek közül talán egyik sem olyan természetes, olyan állandó. és kézzel fogható, mint ép | pen a adózás. Ez érthető, hiszen nem szavakkal, ha- ] nem teltekkel val.k valóra a hazaszeretet. A hazát védelmezni nagy és szent kötelesség, de felépíteni, fenntartani és szolgálni szintoly magasztos kötelességünk. A magyar nép ennek mindig is tudatátan veit. Amikor nehéz helyzetben volt az ország, annál inkább áldozott a haza oltárán. Most is súlyos helyzet támadt állami és közéletünkben az ellenforradalom következtében. A sok millióra menő anyagi Kar mellett a múlt év utolsó negyedére tervezett • adónak megyénkben csak a negyedrésze folyt be. Közel 5ö millió forint maradt hátralékban. Az adómorál csak február eleje óta kezdett ;lavulni, de még. ma sem érte el a normális fokot, Amíg az őszi munkák végzésében úgyszólván hatástalan maradt az ellenforradalmárok sztrájkra velő uszítása, addig az adózásban, az állampolgári kö. 'élesség teljesítésében sikerült megzavarni a különben józaneszü parasztságot, isé-* az adóügyi apparátust í* akadályozta munkájának ellátásában. A létszámcsökkentés és átszervezés, a községek I fokú adóhatósági ügykörének visszaadása '•alamtnt a fejekben tá■ madt zavarok eloszlatása 2. nyomán mindjobban normalizálódik a helyzet. Erre vall az a körümény, hogy a legutóbbi héten már csak 2.3 százalék volt az e'mnradás a megye negyedévi adózási tervében megszabott színvonaltól. A 2.3 százalék persze „csak-’ viszonylagos szám, valójában 700.000 forint hátralékot jelent még abból a minimális előírásból is, amit a megye a múlt évi nagy hátralék ellenére csak 30 millióban állapított meg az első negyedévre. Hogy államunk mennyire igyekezik hozzájárulni a parasztság életszínvonalának emeléséhez, ez abból is kitűnik, i hogy a begyűjtés eltörlése és egyéb kedvezmények; nyújtása után nem emelte a folyó évi adót és úgy ütemezte be negyedévenkint az adófizetést, hogy a; parasztság termelvényeinek; értékesítése útján pénzhez} jutván, könnyűszerrel teljesítheti azt. Kétségtelen, hogy valamennyi járásunk? és valamennyi községünk} adóbevételi terve teljesít-* helö. Erre bizonyságul szol-? gálnak azok a járások, ahol? március 9-ig nemcsak el-* érték, hanem túl is halad-} ták az ütemtervben meg-* szabott 76.3 százalékot. a| kisvárdai járás például kéz-1 déltől fogva az élen jár £ a múlt hét végéig 92.5 százalékban teljesítette else negyedévi adótervét. Hogyan jutottak el idáig? Melyen módszerekkel dolgoznak ebben a járásban? A múltkorában itt járt bri-| gád tapasztalata alapján e| kérdésekre röviden a kö-J vetkezőkben felelhetünk: ♦ a kisvaedai járási TANÁCS pénzügyi apparátusa az októberi események után gyorsan talpra állt. A községek adóügyi önállósítását nagy gonddal végzik. A létszámcsökkentés során eltávolították azokat, akik az ellenfcrradalmárokkal lepaktáltak. Több új ember került az apparátusba, akiket elsősorban segítettek teendőik ellátásában. Ez a segítségnyújtás meglehetősen nehéz volt az e’ső időkben, hiszen a járási apparátus létszáma je'entősen csökkent. Nagyon meg kellett nézni, hogy a néhány adófelügyelő melyik adóügyi megbízottat támogassa előbb úgy, hogy közben az általános ellenőrzés, a másodfokú jogorvoslati teendők se szenvedjenek késedelmet. A községi adóügyi apparátust úgy keTett megerősíteni. hogy a múlt évi adófőkönyvek lezárása, az úiak felfektetése, a ház-és jövedelmadóbevallások időben megtörténjenek és közben a jelenlegi negyedévi adóbevételezés is lépést tartson a beütemezés időpontjaival. Az ellenforradalom a járás területén igyekezett agitálni az adózás ellen, de a járási és községi tanácsok végrehajtóbizottságai, a tanácstagok és a pénzügyi állandó bizottságok tagjai segítettek a legtöbb helyen a dolgozó parasztság felvilágosításában. A járás lakossága általában példamutató állampolgár volt a múltban, kirívó törvényszegés sem az állam, sem az adózók részéről nem fordult elő. A dolgozó parasztok zöme tudja, hogy adót mindig kellett fizetni és ezután is szükség lesz kórházak, iskolák, utak, kutak és más közintézménye! létesítésére és fenntartására. Mert ilyesmire fordítja az állam a befolyt adó minden fillérét. Sőt nem is fedezi a kivetett adó mind-I azt a kiadást, amit az nl' lám köüségvetésileg bizicsít minden egyes községnek. Például Kisvárda község évi adóbevételi terve 1.848.000 forint, költségvetési kiadása e-zel szemben 4.460.000 forint, tehát al'g 42 százaléka az adó annak az összegnek, amit, az állam Kisvárda lakosságának közcélokra áldoz. Törvénytisztelő paraszt águnk m'ndezt belátja, csak meg is k. 11 nekik magyarázni emberséges szóval. Persze akadnak szórványosan csökönyösek, vagy az ellenség szavára hallgatók. Ezekkel szemben határozottan a törvény szerint járnak e!. Az admi nisztratív eszközök alkalmazása — nem főmóds e ként, hanem utolsó módszerként störványcsan előfordult a járásban. Nagy általánosságban ilyen úton érték el a kisvárdai járásban a jó eredményt. amely szerint március 9-én a járás 33 községe közül már 9 község a második negyedévi adóterv teljesítésén buzgólkodoft és csak 5—6 község volt a megyei átlag szintje alatt, mint néidául Gyulaháza 55. Jéke 60. Tcmyospálcn 59 százalékos negyedévi adófizetéssel. A BRIGÁD a kisváráéi iárás két községét is meglátogatta, egy jó közepest és egy valamivel alacsonyabb szinten lévőt. Fényeslitke 94 százalékos adótervteljesítéssel valamivel az átlag fölött van a járásban. A végrehajtó bizottság elnöke maga is pénzügyi dolgozó volt. Szfő vével és szakértelmével egyaránt segít a pénzügyi apparátusnak. Bcda László, az adóügyi megbízott a faluban születeti, ismeri az embereket, tudja, hogy kihez, mikor kell fordulni, kivel miként lehet .,zöldágra vergődni”. Ez a falu főleg község. Minden időben van pénz a faluban, de tudni kell, hogy ki mikor bont vermet, mikor szállít almát, piacra. Akadnak itt furfangos emberek, akiknek passziójuk az. hogy égy-egy üzletkötés alkalmával sunyin meglapuljanak s adóügyi megbízottat felderítő munkára késztessék a fi vétőképesség megállapítása céljából. Nem mintha rossz állampolgárok lennének, esakhát elvárják, hogy a pénzügyi megbízott ember legyen a talpán, azaz „legyen szimatja is a szakmájához”, amint egyik tanácstag megjegyezte. Ebben nincs is hiba! Bcda László reggelenkint végigjárja p falui. minden bekukkant portára és megjegyzi a piacra készülődőket. Ebben kezére játszik a tanácstagok esyrésze is, de különösen Kántor József, az örökké kószáló becsüs. A piacolás után Boda László tartja a markát s az adózó nyúl 8 bukszáért, látszólag kelletlenül, de a szeme elismerést sugároz, amikor a bankókat leszámlálva kijelenti: „Adós fizess, beteg nyögj!” A tanácstagok közül néhányat nagyon megkavart az ellenforradalom szele. Ezek a brigádmunka idején hátralékosok voltak. Választóik azonban nem követik példájukat. Hátralékos különben nem sok van a faluban. A vezetők úgy vélekedtek, hogy március 15-re teljesítik a negyedéves tervet. Mándokon 74 százalékot értek el az elmúlt szombatig. Az ellenforradalom vihara itt jobban dúlt. mit. sok más községben. Bizony döcögött s még ma is sánvikál az állampolgári fegyelem a községben. Előbb nagy volt a vásárlási láz s most sokan arra hivatkoznak, hogy nincs pénz p községben. A dolog azonban nem egészen így áll, hiszen sok burgonya volt a télvégén. még most is van a vermekben. Fából is pénzeltek néhányan s egyéb pénzforrás is akad ebben az élelmes lakosú faluban, a pénzügyi állandó bizottság elnöke szerint minden lehetőség megvan a terv időelőtti teljesítésére is. Takács Béla adóügyi megbízott március 20-ra tett ígéretett. Hogy nem hamarkodta-e el, az .rövidesen kiderül. 4. MILYEN VÉGKÖVETKEZTETÉST lehet levonni a többi járás, elsősorban a legjobban lemaradt nyírbá*ori, nsgykállói, fehérgyarmati járás számára, ahol 60 százalék körül állnak csupán. Első dologj hogy a megye részéről a lemaradt járások kapjanak elsősorban segítséget. Máj •sodszor a járások végrehajtó bizottságai a közsé-i gek nagyobb önállóságához szükséges támogatást a leggyengébb községeknek feltétlenül biztosítsák. Végül a végrehajtó bizottságok támaszkodjanak a tanácstagokra, a pénzügyi állandó bizottságok tagjaira. Magyarázzák meg azoknak, akiket megzavart aa ellenforradalom, mi lett volna ebből az országból, ha megint a régi urak jutottak volna uralomra. Figyelmeztessék a lakosságot emberséges, meggyőző szóval állampolgári kötelességeinek teljesítésére. Akinek a jó szó nem használ, akik még mostan is uszítanak s ellenségként szabotálják a magyar nép közérdekeinek teljesítését — azokkal szemben a törvényesség követ-’ kezetes betartásával járjo:.' e! a helyi államhatalom. ZAJT AI ANTAL. Úgy lett, ahogy mondtuk . Második látogatás a tíszadobi Táncsics TSz-ben Évekkel ezelőtt sokat jártunk a tiszadobi Táncsics TSZ-ben, amelynek néha nagyobb volt a híre. mint kellett volna. Az ellenforrá dalmi események után közvetlenül újra felkerestük megyénk legnagyobb szövetkezetét. Annak idején be is számoltunk erről lapunkban. Címben ugyan azt ír tűk, hogy újra híres lesz a tiszadobi Táncsics, de a szövegben az akkori helyzetről nem a legvigaszlalóbb ké-I pet tudtuk adni. Akkor bizony azoknak volt hangosabb a szavuk, akik a szövetkezet ellen beszéltek. ' Negyvennél alig voltak többen, akik a szövetkezet mellett mondtak igent és több alma- és burgonyatermelő *************♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦♦♦■♦♦♦♦♦♦-♦♦*>♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦♦-♦♦♦♦♦♦♦♦♦« ♦**♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦< TILTAKOZUNK! Papi köntösbe bujt embertelenség — Miért alázták meg Nyírderzsben a kis Orbán Gyurit? Jeles Kornél, nyír der zsi görögkatolikus lelkész az utóbbi időben, az ellenforradalom elleni harc idején különösen sokat beszéli és prédikált a krisztusi szerétéiről, a keresztényi testvériségről, a humanizmusról, a megbocsátás szelleméről. Ám úgy látszik, hogy mindez csak... De ne vágjunk a dolgok elébe! Lássuk, mi történt egy kis falusi iskolában hónapokkal az ellenforradalmi események után. A felzaklatott idegek csillapodni kezdtek s már-már a megszokott békés nyugalom hangulata uralta el Nyírderzset. Az emberek munkához láttak, az iskolában megkezdődött a tanítás. Ám egy esemény újra rátört a falusiak nyugalmára. Az egyik nap kisírt szemű, kékre-zöldre vert fiúcska szaladt haza az iskolából, Orbán Gyurka, másodosztályos apróság. S otthon elöntötte szemét a könny, keserves sírásban fakadt ki újra. Úgy panaszolta el szaggatott hangon szüleinek, mi történt vele az iskolában. A szülőit hihetetlenül hallgatták gyermekük panaszát, de aztán ők is meggyőződtek arról, hogy valóban megtörtént a dolog. íme a történet: A kis Orbán Gyurka nem akart résztvenni a hittanórán és hazafelé készülődött. hátára már fc.lszíjazta a táskát is. Akkor lépett be Jeles Kornél görögkatolikus lelkész, hitoktató a terembe. Gyurka megijedt cs gyorsan vlszszaiilt a padba. A táskát már mm tudta levenni a hátáról. Ijedten lapult ott, ismerve a pap erőszakoskodó természetét. Jeles azonban észrevette Gyurka hátán a táskát. Odarohant a másodosztályos hétéves gyermekhez. hajánál fogra kirántotta a pádból, kihurcolta a dobogóhoz és ott kegyetlenül elverte, kékrezöldre püfölle, majd letérdepeltette. S közben természetesen szóbeli ..felvilágosító munkák‘ végzett a hitoktatás, a keresztényi hitbeli tanítások eltaiáiilásúnak fontosságáról. Szegény gyermeknek még a táskáját is összetépte a pap. A szülök felháborodtak s velük együtt a falu becsületesérzelm ü dolgozói. Köztük a vallásos emberek is. Hiszen egyikük sem így képzelte el a hittanoktatást. S miféle lelkiismereti szabadság az, amikor veréssel, megalázással kényszerítenek gyermeket, szülőt arra. hogy:’, vallást tanuljon, taníttasson?! : S az ügynek még folg- ! tatása is volt. Jeles Kornel tisztelendő úr, aki ■ ezek után semmiféle íi-ss-f teletet nem érdemel meg. ; az egész Orbán családot ; kiprédikálta a templom- ; ban, mint istentelent. ! Ez felháborító gyalázat, ! amit nem lehet tűrni! Az'.l emberi szabad lelkiisme-'! ret, a szocialista demokrá■ • 1 cla és a humanizmus ne-;; vében emeljük fel tiltako-y zó szavunkat. Nem lehet y, tűrni, hogy egy kétes poli-\\ tikai gondolkodású ember ;; viseljen bár papi ruhát is : megzavarja egy falu nyu-'. galmát, felbolygasson egy <' családot, megalázzon egy • kicsiny gyermeket, akinek ■ százszorosán érzékeny c; lelke. ■ t SOLTÉSZ ISTVÁNt százan azok, akik mindent szét akartak vinni. A szövetkezet elnöke, Tóth Gyula elvtárs ekkor azt mondta: „Mire kitavaszodik leszünk mi százan' is.“ Nem mertem az akkori tudósításba beleírni. A lesszócska a múlt években nem mindig vált valóra, ezer! húzódoztam, hogy -leírjam, Most azt írhatom már, hogy van, de nem száz, hanem 122 tag. 1097 hold szántó, 400 hold legelő, 80 hold kaszáló és 64 hold gyümölcsös, amin a 122 tag gaz dálkodik. A szövetkezetnek megmaradt a teherautója és mosí vettek melléje 83.000 forintért egy új Zetort. 34 darab darab ló, 11 csikó. 30 tehén 25 növendék, 10 szopós bor. jű, 40 anyakoca, 245 süldő, 210 kismalac, 45 hízó, 741 darab juh cs 114 család méh tartozik az állatállományukhoz. Több, 'mint 20.000 mázsa trágyát hordta ki kukorica és burgonya alá. A cukorrépát már földbe tették és a héten elvetik, a tavaszbúzát, árpát, borsót. A szövetkezet tagjai elkészítették termelési tervüket, számos módosítást végeztek az alapszabályban is, de .rre egy külön cikk volna -zükséges, hogy csak nagyvonalakban is ismertessük.' Ami a leglényegesebb: továbbra is munkaegységre iolgoznak cs a premizálást iem hogy eldobták volna, Armem még nagyobb gon- Jot fordítanak rá, a területet csak munkacsapatokra osztják, így a gépeket jobban tudják használni. Cs. B. A megye legjobb adózó járása: A KISVÁRDAI 3 3.
