Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-14 / 61. szám
XIV. évfolyam, 61. szám 1957. március 14, csütörtök A megye legjobb átló só járása: a kisvárdai VWvVvVvV*WvVvVvWvWvVvWvWvWvVVWA^(VVWvVvVvVvVvVvVvVv\WvWvVvVvVVvVVyVvV Miért alázták meg Nyírderzsen a kis Orbán Gyurit? k\\\\\\\\\\\\\\V\\W\VV\.V\\V\V.\\VVA\\.VV\XWVV\VVVVV\\\\\\VV* Kommunisták vifa^óruma. A mc^ci bajnokság; sorsolása — 2. rész A munkáshatalom jÍTjrn első ökle A tegnapi verőfényes nyíregyházi utcákon érdekes látványban volt részük a járókelőknek. — Egyik karhatalmi egységünk vonult fel. Motorkerékpárokon, teherautókon csillogó sisakú, géppisztolyos munkások, parasztok, fiatalok és idősebbek ültek fegyelmezetten, felemelt fejjel. A régenvárt tavaszi szél vörös zászlót csattogtatott A dolgozó emberek szíve megdobbant cs üdvözlésre emelték a kezüket. Köszöntötték karhatalmistáinkat, népünk rendjének, a forradalmi fegyelemnek őrzőit, az ellenforradalom bátor üldözőit. A proietárhatalom öklét üdvözölték! Azokat a harcosokat, akik ret- IcntbctcUcnül, osztályharcos szívvel szálltak szembe az ellenforradalmi garázdálkodókkal s már néhány héttel a véres események után megszilárdították a közbiztonságot hazánkban. Köszöntik a dolgozók a Vörös zászló alatt menetelő fegyveres munkásokat és parasztokat. Bebizonyították: biztos őrzői nyugalmunknak. Ügy használják és szorítják a fegyvert, hogy ma már ebben az országban az ellenforradalom muk-kanni sem mer! ira a Szsboícs-Szaímár megyei Magíermeltelő Vállalat iií loiólanioluam Új fotótanlolyam kezdő-; dik a József Attila Műve-; lődési Házban. A tanfolyam részvevői felvételeset Ké-1 gzítenek szabadban és szó-, bábán műfénynél. Felvétc-1 leiket maguk hívják elő, 1 filmjeikről másolatokat, na_< gyitásokat készítenek. Je-j lentkezés a József Attila; Művelődési Ház irodájá-j ban. Részvételi díj 2 hónapra 30 forint. Akinek! fényképezőgépe nincs, hasz-1 nálhatja a szakkör gépeit.« Első foglalkozás március; 20-án, szerdán délután 5« órakor, * Tizenkilenc megye vállalatai versenyeznek minden évben az elsőségért. A vetélkedés cclja, hogy egyegy holdról minő' több és jobb minőségű vetőmagot gyűjtsenek be és az egy mázsa magra eső költség minél alacsonyabb legyen. Megyei vállalatunk különösen jó eredményt ért el a magkender, burgonya és csillagfürttermelés terén. Az értékelésnél különösen nagy előnye volt a megyei vállalatunknak, hogy a ráfordított költség náluk volt a legalacsonyabb. így a tavaly e’-: nyert vándorzászlót most tovább őreik. A vállalat dolgozói azzal az elhatározással folytatják munkájukat, hogy az évvég! ver-; senyértékelésnél harmadszor is megszerezzék a: zászlót. FM utasítás a gépállomások rozóinak bérezésére dolgc A Földművelésügyi Minisztérium a MEDOSZ elnökségével egyetértésben közzétette a gépállomások dolgozóinak bérrendezéséről szóló 13/1957. számj FM utasítást. A dolgozók kérése alapján a miniszteri utasítás háromféle bérrendszert határoz merj: 1. a teljesített munka utáni százalékos részesedési, 2. a műszaknorma szerinti bért, 3. a természetes mértékegységre — például egy holdra — megállapított bért. A gépállomások igazgatói, munkástanácsai, szakszervezeti bizottságai együttesen döntik el, hogy a három bérrendszer közül hol, melyiket alkalmazzák. Az utasítás lehetőséget ad arra is, hogy esetenként egyes munkák elvégzése után időbért fizessenek. 30-40 nap múlva szabadföldi salátái, zöldhagymát ad a városnak a nyíregyházi Dózsa TSz Szorgalmas munka folyik a kertészetben A nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet központjában akarva-akaratlan ,egy jelentős elkerített terület ötlik a látogató szemébe. A kerítés — egyszerű napraforgószár — melegágyat ölel körül s ezek száma bizony nem csekély. 80, hatméteres melegágy van itt. Lesz itt rövidesen sürgés forgás, mert annak ellenére, hogy 80 holddal csökkent a tsz területe s a létszám 22 kilépett taggal, a zöldséges nem lett kisebb, hanem 30 hold, mint tavaly. És mind öntözéses. Távolabb az épületek mögött két nagyobb csoport is serénykedik. Aszszonyok, lányok. Alig látni közöttük férfiakat. Az öntöző csatornákat javítják, igazgatják. Szépen el is gereblyézik a tetejét, oldalát, mert hagymát duggatnalc bele, amivel szaporítják a két holdas hagymatáblán megtermelendő csemege hagymát, s a korai kalarábét. Nagyon elkél a zöldhagyma, a saláta és egyéb korai zöldség a nyíregyházi piacon, de jut belőle Miskolcra, Ózdra is. Egyszóval, szorgoskodnak a kertészeti brigádok. Minden szántást elvégeztek az öntözéses területen. Az árkok, barázdák is készen lesznek, mire a palánták kiültetésére kerül a sor. Hogyan lesz a harmincból hatvan? A kertészetben dolgozók nagy részének régebben is ez volt a szakmája. S akinek kedve volt ehhez a munkához, az hét év alatt kedvére elsajátíthatta ezt Sled, .t zep iil az érdé éé4AAAÁAAAAAA4AAAAAAAAAÁÁAA TT ttTT t??TTTTVVv▼ TTtTvtvTtvtVVT A Nyírségi Erdőgazdaságnak hét erdészete win a megyében. A nyíregyházinak, a béltekinek, a iiborszállásinak, a vásárosnaményinak, a riesikainak, a jánkinak és baktatnak külön-külön meg van a szépsége és nevezetessége. Legnagyobb és legösszefüggőbb terület a baktai erdő, különösen szép és változatos a fa-á'lománya. A legtöbb erdőben megtalálható a nyúl, fácán, fogoly és őz, míg szarvas és vaddisznó csak a lányai és ömbölyi részen. Engedett a föld fagya, kidugták fejüket az erdő első tavaszi virágai: a vad nárcisz és a vad ibolya. Duzzadnak a rügyek, a cserjékben és fákban megindult a nedvkeringés. Elsők között a som, a fűz és mogyoró kezdi bontogatni barkáját, levelét, virágát. Az erdő ingyenes munkásai, a hasznos madarak, az énekesek fütty", trillája veri fel az erdő csendjét s szól kora reggeltől késő estig. Ilyenkor az erdészek kutató szemmel, különös szimattal figyelnek szép birodalmukban, s mint egy bűvös igét mondják, hogy „éled az erdő”. Sóstón parkerdőt létesítenek Régen sokkal szebb volt a nyíregyházi-sóstói erdő, mint ahogy most látjuk. A háború sok kárt tett benne. Különösen az erdei kitérőig csúnyán megritkitolták. Az eidőgazdaság minden évben telepít a talajnak és környezetnek megfelelő csemetéket a nyolc évtizedes fák alá, de több év szükséges ahhoz, hogy a csemetékből szép erdő legyen. Az irtott területen sok helyen elterjedt az akác, aminek az a rossz erdei tulajdonságavan, hogy alatta semmilyen növény, bokor, cserje nem él meg, tehát nem ad telt erdő jelleget. E területeket juharral, nyárral, hárssal, certisszel es fenyőfával telepítik be. Az új telepítésű tölgynek nem hosszú az élete a Sóstói erdőben, mivel a víz leszívódott erről a területről s a tölgynek több nedevességre van szüksége. Ezért is gondoskodnak róla, hogy szárazságtűrő fákkal telepítsék be az erdőt. — Mi is nagyon örülnénk, ha Sóstó valóban híres fürdőhellyé fejlődhetne, s ezt a tervet azzal segítjük, hogy az Erdei kitérőtől a Sóstóig parkerdőt létesítünk, olyan cserjéket, fákat telepítünk, hogy az erdő a földtől a legmagasabb fákig zöld legyen. Meghagyjuk és gondoztatni szeretnénk a tölgyes és Sóstó közötti sétányokat, kívánatos lenne a sétányok mentén ülőalkalmasságokat elhelyezni, valamint legalább két parkőrt a parkerdő védelme érdekében munkába állítani, — mondotta Debrecseni Imre, az. erdőgazdaság igazgatója. a tudományt. Egy kis leleményesség, ügyeskedés már elég nekik, hogy minden talpalatnyi alkalmas helyet egész éven át kihasználhassanak. Nem csoda, ha így 20—30 ezer forintot is levesznek egy hold földről. A korai saláta, kalarábé, hagyma és csíráztatott burgonya után ültetik a paprikát. paradicsomot, kései káposztákat. Az utóbbiakkal a szántóföldre is kihúzódnak, mert 15 hold őszi árpa után ültetik ki a vörös és fejeskáposztát, Lesz helye a karfiolnak, kelkáposztának is, Ezt úgy csinálják, hogy már a korai burgonya közé ültetik el a palántákat, amelyek a hajtott krumpli után szabadon fejlődhetnek. így aztán a 30 holdas zöldséges több, mint 60 holdra rúgó terület egyszeri termését adja. Nyugodtan csinálhatják, mert nem sajnálják a trágyát, vizük van bőven, jól működnek a vízemelő berendezések is. A jóakaratban pedig egyáltalán nincs' hiány. Ilyenformán csinálnak: aztán szorgalmas munkájukkal a fillérekből nehéz ezreseket. Ez a titka: annak, hogy olyan 10—13 éves fiatalok, mint Pazar Ica, vagy Rivnyák Marikai évi átlagban megkeresik az 1800—2000 forintot havonként. Ezért mondja Zvara Pál is, — akinek négy apró gyermeke van, — hogy meg van elégedve az életével s nemhogy kilépne a szövetkezetből, de el sem tudnák zavarni,| annyira a szivéhez nőtt már ez az élet. Itt találkozik az ő jobblét felé törekvésük azzal az óhajjal, hogy a városi dolgozók friss zöldséggel való ellátásában is minél kevesebb legyen a hiány* (S. A.)
