Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-08 / 56. szám
KELETMAÜYAKOßäZAU 1957. március 8, péntek Ez is valami M | | \ K A R A l\ O M O Z G A L O M ? — Kedves kisasszony, hozzám jönne feleségül? —• Nem. De örökké csodálni fogom őrlését. I hullámzó tengeren — Mit ajánlatos enni ilyen viharos időben? — A legolcsóbbat! Jolii» ma egy veréb] A család Izgatottan várta a kérőket Végre megnzólal a csengő. A kis Péter nyit ajtót, majd bekiált a nappaliba: — Ditta, megjött » mai verebed! Rekord — A cégvezetőm ötven éve dolgozik nálam. Időközben fehér lett a haja. — Ez semmi. Nekem Van egy titkárnőm, akinek két éven belül fekete, majd szőke, aztán vörös lett a haja. Segítsünk, hogy <s lelkek nyugalomra találjanak, hogy nagyobb legyen a megértés, hogy minden becsületes ember meglelje helyét e hazában — így hangzik a Magyar Nők Országos Tanácsának e.ir ik pi grampontja. összefogásra hívunk benneteket, magyar asszonyok, lányok, nem öncélú szervezkedésre. Azt akarjuk, hogy szavunkat mindenütt meghallgassák, ahol a magyar társadalom, a szocializmus legfontosabb kérdéseiről és elsősorban a társadalom alapkövének, a családnak ügyeiről van szó. A családi életnek az eddiginél sokkal jobb anyagi és erkölcsi feltételeit kell megteremteni — mondja az ideiglenes program egy másik helyen. Az édesanyák kapják meg a társadalomitól a lehetőségekhez képest minden segítséget ahlioz, hogy legnemesebb hir-íásu" gyermekeik nevelésének minél többet szentelhessenek erejükből, idejükből. Azok az sssonyok, akik továbbra is folytatni kívánják foglalkozásukat, Három asssonyi szó — három vélemény — egy cél ne kerüljenek semmilyen tekintetben hátrányosabb helyzetbe, mint a férfiak. Javasoljuk a kormánynak, fejlessze tovább a bölcsőde- és óvoda-hálózatot. Javasoljuk, hogy a megyei nőlanácsok jogi bizottságokat létesítsenek. Hívják életre nőtanácsaink a kulturális, szociális, anya- és gyermekvédelmi és más nőbizottságokat. Keressük fel a magukramaradotlikat, segítsünk az elhagyatottaknak. ügyes-bajos dolgaik intézésében. Azt kívánjuk, hogy iskoláink tisztaerkölcsű, szüleiket és tanítójukat tisztelő, nagytudású, értékes állampolgárokká, jó hazafiakká neveljék gyermekeinket, akik nemcsak szavakban, hanem tettekben vallják: „Itt élned, halnod kell," A magyar nőmozgalom minden tevékenységének főcélja, hogy segítse az anyáknak különösen drága béke védelmét. Ezért erősiti kapcsolatait a világ békeszerető asszonyaival. Az ideiglenes programot vitára bocsájtja a női tanács. Nyugalom r~ Mondd apa, mijük volt az embereknek akkor, amikor még nem volt se televízió, se rádió,; se gramofon, se mozi? — Nyugalmuk, gyér me kém. Mii mond a bölcsödéi vezető? ,11 inden eivhü kommunista, minden való-, ban forradalmi szocialista, mindenki, aki nem hódolt be semmilyen tekintetben az október 23-i ellenforradalom „eszméinek”, felszabadult érzéssel hallotta és helyeselte Kádár János elvtársnak a január 16-i budapesti aktíván mondott szavait — „az eszmei harc javításának és fokozásának” szükségességéről. Kádár elvtárs a fokozott Ideológiai harcot — nem utolsósorban— így indokolta: „mert az elmúlt eseményekben az ellenforradalom egyik törekvése az volt, hogy eszmei zavart vigyen be a dolgozók, a munkásosztály soraiba. Meg keli mondani, nem is minden siker nélkül. Az ellenforradalom demokráciának”, „forradalomnak” nevezte a forradalmárok és kommunisták meggyilkolásának, a népi demokratikus rend aláásásának sötét napjait, az iropertallsták és kapitalisták törekvéseit. „Nemzeti forradalom” címkéje alatt törtek a magyar függetlenség ellen és akarták a magyar népet a nyugati imperializmus gyarmatává tenni. Hasonló célokra használták fel az imperialisták a „sztállntalanitás” és a „rákoslzmus elleni harc” torz jelszavait Is.” Nagyon helyes szavalt ezek. De hadd teszem hozxá — kiegészítésül — Kádár elvtársnak ahhoz a megállapításához, mely szerint az ellenforradalom „nem minden siker' nélkül” törekedett arra, hogv eszmei zavart vigyen "be a dolgozók, a munkásosztály soraiba, hogy ez nemcsak a dolgozókra, a munkásosztályra általában vonatkozik, hanem vonatkozik sajnos magára a pártra is. a munkásosztály • forradalmi élGyurkovics Jánosné a Malom utcai bölcsőde vezetője. Kérdéseinkre a következőket válaszolja. Harmincöt férőhelyünk van. Jelenleg 33 gyermek van, mert 2 beteg. A kihasználtságunk tehát jó. Az ellátás kitűnő. A ticsapatára, az MSZMP-re is. Csak az elismerés hangján lehet megemlékezni arról a hősies küzdelemről, amelyet az MSZMP vezetősége és tagsága vitt az ellenforradalom ellen, a munkáshatalom megszilárdításáért, a rend helyreállításáért. Mindez nem mond ellent annak, hogy az eszmei zavar, az ellenforradalmi „ideológia” befolyása és fertőzése bizony sokáig érezhető és tapasztalható volt a párt ideológiájában is. ÉS ha igaz is az, hogy egyre inkább javítjuk ki ezeket a hibákat, küzdjük le az ellenforradalom eszmei befolyását a pártra, ezt a munkát még mindig nem végeztük el egészen. A Népszabadságban is, nyilvános fellépésekben is elég gyakran akadunk nyomára az október 23-a által felvetett olyan „eszméknek’', melyekhez a mi forradalmi munkáspártunknak semmi köze nem lehet. Hadd említsem meg azt a szégyenletes tényt, hogy a Népszabadság, a párt központi lapja hosszéi ideig nem hordozta homlokán p világ kommunistáinak azt a büszke jelszavát, amely,-1 a világ forradalmi mnnkásújságjsi évtizedek óta viseltek és v’selnek: ..Világ proletárjai, egyosül'etek!” Prroze p hibát kijavítani jobb később, mint soha. D? rz. hogy a prolatárnemzetköziséemek ez a töhb mint 90 évvel eze!őtt Marx és Engels által megfogalmazott nanvszarű ielszava január 20 óta újra megjelent pártunk központi lapjának címlapján, rém vál’oztat azon a tínven, zenegyes rovaton sok pénzünk van, ami az élelmezést szolgálja. Például a mai menü. Reggeli: dzsemes kenyér, citromos tea. Tízórai: alma és nápolyi. Ebéd: Zöldséges csontleves, tejfeles nokkedli. borjúhússal. Uzsonna: madártej keksszel. A legnagyobb hiányunk gyermekjátékokban van. Itt évente csak húsz forint esik egy gyermekre, pedig milyen fontos a játék? Jó lenne, ha a aűszöveiség valamely bizottságot hozna létre, amely az ilyen apróbb, de lényegileg mégis igen fontos problémák megoldásában segítene bennünket. Hiszen mindig akadnak nehézségek, amelyeket egy ilyen bizottság könnyűszerrel le tud küzdeni. A boldogabb gyermekekértI i jogászai} véleménye A jogi bizottságok létrehozását nagyon helyesnek törtöm — mondja Hegedűs Istvánná, nyíregyházi járásbíró. Ezt több dolog is indokolja. Válás, gyermektartás, gyermekek odaítélése és számos kérdésben szorulnak a nők tanácsra, segítségre. Ezt onnan is tudom, hogy engem személy szerint többen megkeresnek, külön jönnek be hozzám — és én természetesen segítek. Egy jogi bizottság létrehozása nagyon megkönnyítené a bírói munkát. Helyes a jogi bizottság megalakítása már csak azért is, mert ott, egymás között a nők sokkal közvetlenebbek, őszintébbek, jobban elmondják problémáikat, Tehát nyilván nagyobb segítséget is kaphatnak. És még egy dolog, ami legalább ilyen 'ontos: nevelni kell az asszonyokat! És ez is lehetne egy jogi bizottság feladata. Igen sok a becsületsértési ügy, és még a tárgyalásokon is roppant csúnyán viselkednek sokan, hogy azt ne mondjam: marakodnak. Kell erről is beszélni, hiszen a magaviselet a családi élet hogylétének alapja, s igen sok más dolog forrása. S mást egy üzemi nőmozgalmi vezetőé a szó. Bártfaí Imréné a neve, munkahelye a dohányfermentálógyár, ahol válogató beosztásban dolgozik. Ezeket mondja keresetlenül, — mert helytelenül, munkaidőben kerestük: Igen, megalakult üzemünkben a nőszervezet. Hogy hány tagja van, arra még hirtelen pontos választ nem tudok adni, de többen vagyunk már, mint négyszázan. Akikkel eddig csak beszéltem, minden nő a mozgalommal tart. Nagy, nagy öröm ez nekem, hogy ilyen őszinte összefogást látók. Programunk míg nincs, ■illetve a kiadott ideiglenes programmal egyetértünk s ahogy beszélgetünk egymás között, ki fog alakulni a mi közvetlen tervünk is. Hiszen már í* van: például egy tízgyet nsekes családhoz megyünk ki. hogy segítsünk. Mivel segítünk? Amivel lehet. Pénzzel ét o két kezünkkel, nem félünk a munkától és ott nagyon elkel most. Üzemünkben az egészségügyi, s más ellátás is nagyon jó. De a családok éleiében van mit segíteni, s ezt megkeressük. Az üzemben úgyszólván csak női dolgozók vannak, közös ügyünk a munka is. Hogy hogyan dolgozunk, nem lehet közömbös. T’ —> hogyan gondolkozunk, az sem mindegy. Közös célért. közös akarattal kell haladnunk. S ezt is programunkba tűzzük. Ügy akarunk dolgozni, hogy segítsél kaphassunk a vállalattól, s ez a segítség már is megvan. A szakszervezet is segítőtársunk, és igényeljük a munkástanács megértését is. Hlszük, hogy a kezdeti sikereinket további szép eredmények követik. A program úgy (esz já, ha minél töfebea alakítják A megyei nőtanáti vitára bocsájtja e cikk keretében körvonalazott programot, hogy kiegészülve. megnagyobbodva, tökéletesedve képezze majd a végleg** program alapját. F elhívja ezért a megye asszonyait és lányait, hagy tegyenek i észt javaslatukkal, észrevételükkel * program kialakítását*». Révai József: ESZMEI hogy november 1 után hó- 1 napokra lekerült róla. Es erről beszélni kell mert a hiba jóvátétele egymagában még nem jelenti eszmei gyökereinek feltárását. Sokszor olvastuk a Népszabadságban, hogy sok régi párttag azért húzódik az MSZMP-be való belépéstől, mert fél a régi politikai hibák és vezetési módszerek visszatérésétől, de arról egyszer sem olvastunk, hogy van sok olyan régi kommunista is, aki az ellenforradalomnak való eszmei behódolás ilyen jelenségei miatt nem érezte igazán magáénak az MSZMP-t. I. A legszembetűnőbb • jelensége az ellenforda lom előtt való behódolásnak az a hónapokon át tartó ingadozás volt, amely az október 23-ával megindult események értékelésében jelentkezett. A párt iránti biza’mat a régi vezetés igen súlyos hibáin túl az ingatta meg legjobban a munkásosztály legöntudatosabb tömegé ben, hogy í z MDP örökébe lépő MSZMP nem tudott rögtön teljes mértékben szakítani azzal a hamis éné keléssel, amit az MDP Központi Vezetőségének utolsó ülése, s a párt központi lapja, a Szabad Nép adott, am'kor „nemzeti demokratikus mozgalomnak” értékelte az ellenforradalmat. Hónapokig tartott az ingadozás ebben a sorsdöntő kérdésben, 'amit azért kell, szóvátenni most is — amikor az Ideiglenes Központi Bizottság decemberi határozata vegetvetett ennek az ingadozásnak — mert meg most is vannak párttagok, akik a decemberi párthatározattal ellentétes nézeteket vallanak és hirdetnek ebben a kérdésben, továbbá azért,' mert az ifjúság és a magyar értelmiség nem jelentéktelen része még most is forradalmat lát az októberi ellenforradalomban. Márpedig ebben a kérdésben nem lehet kompromisszum, vagy eszmei • alku, ebben a kérdésben nincs és nem lehet semmiféle engedményt tenni az ellenforradalom „eszméinek” — és a párt bizony jobban tette volna, ha ebben a kérdésben kezdettől fogva bátran és határozottan elutasította volna az MDP Központi Vezetősége október 28-i hamis értékelő sét. megbélyegezte volna f Szabad Nép hasábjain folyt félrevezetést, mely elv nagy mértékben megzavarta a pártot, a munkásosztályt, a népet, hogy még ma is küzdeni kell ve. szedelmes hatása ellen. És bár ma már a párt hiv&ialos álláspontját ismételten leszögezték és kifejtették, zését — ezt az ellemzésl sommás, elvont és épp azért helytelen, általános ítéletek helyettesítik a „bűnös múltról” általában. De ezeket' az általános, sommás elmarasztaló ítéleteket a „bűnös múltról'’ az ellenforradalom „ideológiájától” véttük kölcsön, és ezek feltűnően hasonlítanak azokhoz a rágalmakhoz, amelyeket a győztes ellenforradalom 1919. augusztusa után szórt a proietárforradalomra és vezetőire. De míg 1919-bsn a fasiszta eilen forradalom rágalmazta a forradalmat, a „keresztény nemzeti” ellen forradalom nevében, addig 1956-ban a forradalmárok, maguk a kommunisták egy része segített az ellenforradalomnak a rága’mak kitalálásában és terjesztésében. Ezt végre nyíltan ki kell mondani, mert ez a félté* tele annak, hogy rundot teremtsünk pártunk ideológiájában és lek űzd j ük az ellenforradalmi fertőzést. Ennek a cikknek nem az t. feladata, hogy az októberi ellenforradalomnak és előzményeinek részletes marxista elemzését adja, üt csak vázlatosan és sommásan néhány alapigazságot szögezhetünk le bővebb kifejtés nélküi: még mindig varinak visszaesések az eüenforra lalmi 1 Egy tömegakció, amely ideológiába. Még ma is a népi demokrácia nélkülözzük az október I fegyveres megdöntésére irá- 23-ával megindult esetné- nyúl, nem l:h~t más, máit nyék, valamint eíőzmé- ellenforradalom, függetlenyeinek és következményei- nül attól, hogy az akc'óbon nek valóban m :,,x's:a e'em-1 részvevő tömegek egy része tisztában volt-e ezzel vagy sem•y Bár a fogj verts felseiest megelőző tüntetést nem lehel azonosítani a felkeléssel, azonban a fegyveres felkelést magát elválasztani sem lehet az azt megelőző és bevezető tüntetéstől, mint ahogy a tüntetést sem lehet elválasztani attól az ideológiai előkészítéstől, amely aláásta a proletárdiktatúrát es előkészítette a kapitalista restaurációt. Nem volt még a történelemben sehal a világén clyan fegyveres felkelés (akár forradalmi, akár ellenforradalmi), amely azonnal, mint ilyen indult volna meg, és amelyet nem előzött volna meg valamilyen más előkészítő akció (sztrájk, tüntetés stb.) azzal a céllal, hogy felsorakoztassa a későbbi felkelés kádereit és derékhadát és politikai tömegvisszhanget teremtsen a felkelők számára a nép tömegeiben. Igv vele ez nálunk is. Az október 23-i diáktüntetést, heteken, rőt hónapokon keresztül készítették, elő írók és újságírók bizonyos csoportjainak szervezett támadásai a proletárdiktatúra alapelvei ellen. Fölhasználták a partékén es és a protetárdiktatúra ellen irányuló agitációjukban a pártvezetőség által elkövetett tényleges hibákat. A pártvezetésig 1956 júliusi határozata, ílákosi leváltása a vezetés megerősítése a hibák kijavításának útját nyitotta' meg. A táma-
