Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-06 / 54. szám
KELETMAGYARORSZAG ■■MKfMMMMP 'U57. március 6, szerda Ä Megyei Tanács Művelődési Osztálya és az EPOSZ Megyei Szervező Bizottsága KÖZŐS HATÁROZATA az EPOSZ és a kulturális szervek, intézmények együttműködéséről A DISZ inogsz mesével a falusi ifjúság új szervezetbe, az EPOSZ-ba tömörül. A művelődési osztály és az EPOSZ Szervező Bizottsága több művelődési szakember és ifjúsági vezető véleményét meghallgatva, az elmúlt évek pozitív és negatív tapasztalataiból kiindulva, további lépést tesz az ifjúsági szervezetek és a kulturális szervek közötti együttműködés érdekében. A DISZ és a művelődési otthonok között — néhány esettől eltekintve — nem jött létre tartós, jó együttműködés. Ennek okai a következő tényezőkben rejlettek: Túlzottan széttagolták az ifjúságot J. A falukon a DISZ alapszervezetei túlzottan elaprózottak voltak. A kislétszámú alapi zervezetek többsége nem rendelkezett működéséhez szükséges feltételekkel (helyiség, sport- és kulturális felszerelés, játékok stb.). 2. Az ifjúság megosztottságát fokozták a 'DISZ-tő1 különálló, önállóan működő falusi sportkörök, MÖHOSZ- szervezetek. Ezek az ifjúságból toborozták tagjaikat és így a jó együttműködés helyett gyakran viszálykodás fejlődött ki, vagy elvtelen versengés folyt a tagság megszerzéséért. 8. Az is károsan hatott, hogy a fiatalom nem a saját szervezetükben művelődtek, szórakoztak, hanem attól elkülönülve művelődési otthonok, földművesszövetkezetek, tűzoltóegyesületek, tanácsok művészi együtteseiben. Ez a megosz.ottság lényegében eltávolította az ifjúsági szervezettől a fiatalokat, hiszen nem az ifjúsági szőve: - ségben találták meg művelődésüket, szórakozásukat. 4. A mellett, hogy a DISZ nem tudta a falusi ifjúságot egységes táborba tömöríteni, a kulturális tevékenység irányításában is sok bürokratikus vonás volt. Különösen az anyagi eszközök forgácsolódtak szét a különböző szervek kezében és végeredményben egyik szerv sem tudta a falu kulturális életét, az ifjúság nevelését, szórakoztatását előmozdítani. Ennek folytán a falusi művelődési otthonok nem tudták szerepüket lényegében betölteni. így nem válhattak mindenütt a falu kulturális életének központjává. Ott legyen if júsági szervezet — ahol a fiatalok kérik Az EPOSZ Megyei Szervező Bizottsága a falusi ifjúság kulturális életének megjavítása, művelődése, szórakozása, szabad idejének megszervezése érdekében úgy véli, hogy: J. Az EPOSZ alapszervezetei csak ott jöjjenek létre, ahol megvannak a működésükhöz szűk égés feltételek: taglétszám, helyiség, felszerelés stb. Egy községben lehetőleg egy EPOSZ-szervezet legyen. A mezőgazdaság szocialista szektoraiban — ahol nagyobb létszámú ifjúság van —, továbbá a tanyákon — amelyek távol esnek a községektől és a szervezet működéséhez szükséges feltételek adva vannak, létre lehet hozni külön EPOSZ-szervezetet, ha azt a fiatalok kérik, í. Az EPOSZ a falusi ifjúság egyetlen szervezete legyen, amely híven tükrözi a parasztifjúság egységét amelyet a szövetség neve is kifejez. Az EPOSZ maga alakítja ki az ifjúság foglalkoztatásának különböző ágazatait: sportköreit, kulturális szakosztályait, politikai, szakmai, művelődési tanfolyamait, lánykoszorúit, tánciskoláit, turisztikai köreit, s a község fejlesztését, szépítését elősegítő társadalmi munka formáit. Lényegében az ifjúság sokirányú foglalkoztatása az EPOSZ- ban összpontosul. Természetesen a foglalkozásókból nem zárják ki sehol S7 idősebbeket sem. •' Az EPOSZ vezetőségét demokratikus •'’vek szerint az ifjúság gyűlésein vá- U'V-Dúfc meg. Az EPOSZ vezetőséginek kialakítása, megválasztása nagy figyelmet és körültekintést követel. Az ifjúságnak olyan fiatalokat kell a vezetéssel megbízni, akik az egész község előtt köztiszteletben állanak és rendelkeznek a vezetéshez szükséges tulajdonságokkal. Fontosnak tartjuk hogy a vezetőségbe a titkár melleit tapasztalt, köztiszteletben álló peda gógust válasszanak meg elnöknek, aki nevelési tapasztalataival, tanácsaival segíti a vezetőséget a jó szervezeti élet és a tartalmi munka kialakításában. Rajta kívül fel kell kérni a község legjobb mezőgazdasági szakemb. reit, oktatási és művelődési munkásait, sportvezetőit. szülőket, községi vezetőket a szervezet munkájának segítésére. így válik az ifjúság nevelése valóban társadalmi üggyé! A A megyei művelődési osztály és az EPOSZ Megyei Szervező Bizottsága közös véleménye alapján a művelődési otthonoknak, mint az államtól fenntartott intézménynek biztosítani keil az ifjúsági szervezet működéséhez szükséges előfeltételeket. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk, hogy az ifjúsági szervezet leltári felszereléseit, vagyontárgyait a művelődési otthon leltárába vegyék fel, azonkívül a kulturális és sportrendezvények bevételei a művelődési otthon pénztárába folyjanak be. A művelődési otthon munkatervét és költségvetését pedig úgy kell összeállítani, hogy abban az ifjúsági szervezet kulturális és sportrendezvényei, illetve anyagi szükségletei is szerepeljenek. Ahol művelődési otthon van és az ifjúság is rendelkezik külön épülettel, a felhasználásra vonatkozólag tegyenek közös előterjesztést a megyéi művelődési osztálynak, illetve az EPOSZ Megyei Szervező Bizottságának legkésőbb 1937. március 30-ig. 5. Ahol nincsenek művelődési otthonok, de az ifjúsági szervezet rendelkezik helyiséggel, ott a 4. pontban elmondott elvek szerint alakítsák ki az együttműködést. Ahol az EPOSZ semmiféle otthonnal nem rendelkezik, ott a népművelési ügyvezetővel egy été. - tésben kérjék a tanács és a pártszervezet segítségét, hogy az ifjúság barátságos otthonhoz jusson. Ha jelenleg semmiféle épület vagy helyiség nincs,' amelyben az ifjúságnak otthont lehetne adni, akkor az erre a célra kijelölt iskola használatát ' kérjék. Ahol népművelési ügyvezető működik, ott a rendezvények bevételei az általa vezetett pénztárkönyvbe kerülnék é§ az ifjúsági szervezet kulturális és spoi ? szükségleteit a költségvetésben elő kell irányozni. Milyen anyagi forrásokra számíthatnak az ifjúsági szervezetek ? A művelődési otthonokban folyó ifjúsági életre vonatkozólag a következő elveket rögzítjük le: 1. A falvakban a művelődési otthon a szétfolyó kulturális alapokat összegyűjti és célszerűen a falu kulturális igényeinek kielégítésére, az ifjúság művelődésére fordítja. A művelődési otthonok anyagi forrásait: a) állami juttatás, b) községfejlesztési alap meghatározott százaléka, c) a művelődési otthon rendezvényeinek bevételei (sport és művészeti munka), d) a földművesszövetkezetek elosztásra kerülő jövedelmének egy százaléka, f) tsz-ek, földművesszövetkezetek, ktsz-ek stb. kulturális alapjainak erre a célra jóváhagyott összege, g) más szervek által a művelődési otthon igénybevételéért járó 15 százalék. Ahol még jelenleg művelődési otthon nincs, ott a fenti bevételi források vonatkozó lételeinek összegyűjtése a népművelési ügyvezető feladata. Segítse ezt a tevékenységét az ifjúsági szervezet vezetősége is. 2. A művelődési otthon vezetősége és az EPOSZ vezetősége készítsen közös negyedéves munkatervet. A művelődési otthon programját úgy állítsák: össze, hogy az a fiatalok foglalkoztatását biztosítsa, de ugyanakkor ne szoruljon háttérbe a jövedelmezőség kérdése sem. A művelődési otthon az EPOSZ bevonásával kialakítja kéthetes programját, amelyből a fiatalok előre tudják mindig, fiogy milyen rendezvények, foglalkozások stb. lesznekj Azokban a művelődési otthonokban, ahol mozi van, hasonló módon járnak el, összeegyeztetik működési programjukat. A művelődési otthon felelős vezetője az igazgató, helyettese az EPOSZ titkára legyen. Létre kell hozni a művelődési otthon választmányát, amely a negyedéves munkatervet összeállítja. A választmányban foglaljon helyet az EPOSZ elnöke, titkára, valamint a sport és kulturális vezetők, a mozi üzemvezetője. A negyedéves munkatervet a járási művelődési felügyelőnek kell beterjeszteni, aki az EPOSZ járási elnökével együtt jóváhagyja. 3. A művelődési otthonok továbbra 'S költségvetés szerint dolgoznak. Költségvetéseikbe ezután belefoglalják az ifjúsági szervezet által benyújtott teljesíthető igényeket. Az ifjúsági szervezettel közösen tervezik meg. hogv mire használják fel a rendelkezésre álló anyagi eszközöket és pénzt. A művelődési otthon rendezi az EPOSZ szervezet működésével járó kiadásokat Cpostai költség, vezetők értekezletre való utaztatása, kirándulások, jutalmazások stb.). Továbbá — a lehetőségek szerint — biztosítja a sportszakosztályok, művészeti csoportok, különböző szakkörök vezetőinek tiszteletdíját és beszerzik a szükséges felszereléseket. A költségvetést úgy kell megtervezni, hogy a fiatalok lássák ős érezzék, hogy az ő munkájuk, fáradozásuk eredménye megtérül a művelődési, szórakozási eszközök biztosításában. Helyes, ha a művelődési otthon igazgatója rendszeresen tájékoztatja az EPOSZ tagságát a költségvetés állásáról. 4. Azokban a községekben, ahol mar megalakult a2 EPOSZ, vagy alakulófélben van, olt a fentiek szerint végezze további munkáját. A művelődési otthon vezetője, továbbá a népművelési ügyvezető a falusi értelmiség bevonásával segítse elő, hogy u megalakuló EPOSZ-szervezetek már most gazdag programmal kezdjék meg tevékenységüket. Nyújtsanak segítséget abban, hogy a jövőbén alakuló szervezetek a művelődési otthonban kezdjék meg tevékenységüket. A megyei művelődési osztály és az EPOSZ Megyei Szervező Bizottsága felhívja a művelődési otthonok vezetőit, i népművelési ügyvezetőket, minden kulturális és sport munkával foglalkozó szakembert, az ifjúsági vezetőket, a fiatalokat a fenti határozat gyakorlati kivitelezésére. Örömmel veszünk minden javaslatot, amelv az ifjúság jogos érdekeiért száll síkra és elősegíti az EPOSZ és a néoművelési szervek alkotóbb, tevékenyebb együttműködését. Az a célunk. hogy e közös határozattal, segítséget adjunk a kulturális élet egészséges fejlődéséhez, a falusi ifjúság alkotó tevékenységének kibontakoztatásához. 1957. március J-töl megyénkben a népművelési tevékenységet a lenti alapelvek szerint kell vege zni! GACSŐ LÁSZLÓ. a Megyei Tanács Művelődési Osztályának vezetőhelyettesa. KONCZ KÁROLY, az EPOSZ Megyei Szervező Bizottságának elnöke 9? Pivosló arccal és piros zászlókkal, . Rövid és elemi dolgozat Felőli Sándoa*rói Nem, igen van szükség Petőfi Sándornak arra, hogy bizonyítékok felsorakoztatásával igazoljuk a ■magyarság előtt határokon túlszélesedő emberségét, hiszen olyan gyönyörű magyar szóösszetétellel gazdagította a magyar nyelvet, amely önmaga helyett szól: ,,világszabadság.'1 S tegyük hozzá: ilyen fogalmazásban a világ egyetlen nyelvében sem szerepel az a magasztos érzés, amely német, magyar, orosz, amerikai, afrikai és ázsiai népeket köti össze. S van-e Petőfi hazafiságából telitett intern adóval izmusára szebb bizonyíték, min* az alábbi versszak az „Egy gondolat bánt engsmcí“ című versből: ,,Ha majd minden rabszolga nép Jármát megunva síkra lép... Pirosló arccal és piros zászlókkal és a zászlókon eme szent ' jelszóval: „"Világszabadság!‘‘ S ezt harsogják kelettől nyugatig. S a zsarnokság velük megütközik: Ott essem el én A harc mezején...“ A perdöntő bizonyítékok ellenére vannak olyanok, akik kétségbevonják azt, hogy Petőfi nem volt nacionalista, kétségbe vonják azt, hogy magyar és világpolgár volt egyszerre. Világpolgár a szó nem kozmopolita, hanem nemes értelmezésében: szívén viselte a világ minden népének szabadságügyét. Igen, a piros zászlót éppúgy magasra emelte, mint a piros-fehér-.zöldat. Persze nem volt kommunista, nem volt marxista, Hiszen a Kommunista Kiáltvány épnsn a szabadságharc évében jelent meg. De Petőfi zseni volt és forradalmár, rá tudott találni a leghaladóbb koreszmékre. A minap mégis azt mondta valaki beszélgetés közben: „Petőfi csak magyar volt, a szó nacionalista értelműién. .Tekintve, hogy a megjegyzéstevő talán mások véleményét is kifnezi — a <<?'oukkel szerül •...... had sorakoztassunk fel még néhány igazoló írást1. Nem kommunista, marxista irodalomtörténészek írták le a lent következő sorokat, hanem polgári szemléletűek. S nem is a népi demokráciákban születtek az írások, hanem sokkal előbb: a császári és királyi Magyarországon, Horthy Magyarországán, Földest Gyula ezt írja 1911-ben megjelent Petőfi könyvében: „...184$-ban túláradó hevületében gazdagabb tartalmat ad ennek a fogalomnak, új, saját szót alkotva rá: világszabadság'.'1 Fetőfi születésének századik évfordulóján, 1922-ben ezt írta Fe. renczi Zoltán: „...mint életének irányelve, foglalja el költészetét a haza és emberiség szabadságáért a halálra való elszánás... törekedni forradalom útján az egyenlőségre, a kiváltságok eltörlésére és a demokratikus köztársaságra, melyben a fő hatalom a dolgozó népé lesz.,“ Ezek utáp világos,, hogy az ellenforradalomnak semmi, de semmi köze nincs Petőfihez. Annál több nekünk! •»