Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-05 / 53. szám
n Ein m ag Y a KORSZAG 1957. március 5, kedd O _ -tíz forinton aluli vásárlást is 6&|ä!a!(si!0 juhászati szakcsoportok nyomában lehet írni a vásárlási könyvbe Ezelőtt csak a tíz forinton felüli vásárlásokat és értékesítéseket írhatták be a szövetkezeti üzletek dolgozói a vásárlási és értékesítési kiskönyvekbe. A szövetkezeti tagok többsége sérelmezte ezt az intézkedést és szót emelt ellene. A SZÖVOSZ Igazgatósága nemrég megvitatta a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltsége növelésének módját és határozatot hozott, hogy nem emel kifogást a tíz forinton aluli vásárlás és értékesítés neírása ellen. Tehát a földművesszövetkezetek ez év február 1-től bevezethetik a vásárlási és értékesítési könyvecskékbe a 10 forinton aluli vásárlásokat és értékesítéseket js. Be lehet írni a kiskönyvbe — az italboltokban, cukrászdákban és eszpresszóban történt vásárlások, illetve fogyasztások kivételével — mir d'.n elárusító üzletben történt vásárlást', illetve, értékesítést. Például az élelm szer-í boltokban ’ megvett cikkekértékét nem. lehetett beje-1 győzni a korábbi utasító-; sok szerint, . s ezután mór* igen. Üay véljük,, a SZÖVOSZ Igazgatóságának e határozatával élni fog minden szövetkezet és nagy örömet, megnyugvást vált ki a megyénk csaknem száznegyvenszer , tagja között. Varga Gyula. Nemcsali a szakcsoportokról van szó Az elmúlt hetekben nap mint nap, hallani lehetett a fehérgyarmati járásban gombamódra - feltűnő juhászati Szakcsoportok alakulásáról. Hasznos, jó kezde-Megölték támadótokat a kirésag felmentette őket Miről beszéltek a boltvezetők értekezletén Pénteken a kiskereskedelmi vállalat 120 boltvezetője, a vállalat vezetősége, a városi tanács keie.kedeimi osztályának vezetője és az AKF vezetője értekezletet tartó itak. Kicserélték az etmúlt hónapokban a kereskedelmi tevékenységben szerzett jó és rossz tapasztalataikat. Megállapították, hogy » Kiskerboltok is hozzájárultak az elmúlt zavaros hónaitok áruellátást nehézségeinek, az inflációveszély és a vásárlási láz leküzdéséhez. . Most már nyugodt „mederben” folyhat a normális kereskedelem. Voltak azonban elharapózó liibák is a zavaros hónapokban. Akadtak olyan bolti dolgozók, . akik egyes árucikkekkel a szocialis'a kereskedelemhez nem illő módon kereskedtek, akik sajátmáguk hasznára* elfogadtak, vagy kértek felárt kát, honoráriumokat. A ff gyelem meglazult a boltok- } ban. A túlkapásokon rajta-} fogott bolti dolgozók nem'* kerülhetik el a felelősségre vonást! Az értekezleten megért-} hették a boltvezetők és meg kell hogy értessék a bolti dolgozókkal is, most? már nincs „pardon’’!. Megnyugvással lehet tudomásul venni, hogy a kis-} kereskedelmi boltok áru-1 készlete most már kétszc-5 rese a decemberinek. -Egyre rendesebb az áruellátás, — a gyárak termelnek, — s választék js örvendetesen} bővül. A vevőközönségnek} nincs oka felvásárolni, ezért a célért vásárlási előnyöket igénybe venni A bólti dolgozóknak pedig meg kell mutatniok. hogy a szocia- • lista kereskedelem nem tűr* hozzá nem méltó cseleke-* deteket, ■— valóban a dolgozók loghűbb segítője. Szerdán és csütörtökön tárgyalta a megyei bíróság a fényeslitkei halálos kimenetelű verekedési bűnpeit. A három vádlott Bakajsza György, Baka.isza Ferenc és Bakajsza Imre kihallgatása után a tanúk mondták el a bűncselekmény részleteire vonatkozó észrevételeiket. — Amint előzőleg beszámoltunk a véreS eseményről, a verekedés a két család közölt jóformán jelentéktelen csekélység nratt keletkezett és halállal végződött. Almát szállítottak a fényeslitkei. álkmásra Bak^isz^ék és. Tud ki F~rincéls. A Tudja család ittasan később érkezett meg a múzsához és Bakajszáék elé akartak tolakodni, akik pedig korábban jöttek és már ők következtek a sorban a mázsáláshuz. így kezdődött a dulakodás, amelyből hamarosan véres.verekedés- lett. Ifjú Tudja János előbb puszlákézzel. majd egy járomszeggel mégütötte Bakajsza Imrét. Negyediknek érkezett Bakaj'sza Ferenc, aki testvérét bajban látva, egy jéremszeget .szerzett és nekiment a támadó Tudja Ferencnek. Tudja azonban késsel súlyosan megsebesítette a két Bakajszát s amikor, a harmadik testvér, Bakajsza ményezésnek látszanak ezek a szélesebb skálájú lehetőségeket okosan felhasználó társulások, amelyek .a . földműyesszövetkezetek. védelme alatt s azok támogatását élvezve így létre jönnek. . Ahogy a 'jelek mutatják, ezek a ■ társulások hosszabbrövidebb időre átmenetiek. Viszont ez a megoldás volt — jobb híján — az egyedüli lehetőség, hogy a mintegy ;8Q00 darabból álló juhálloimányt, amely a felbomlott ! termelőszövetkezetek tulajidonábon voltj megmentsek. : 8 „szakcsapor'.csítcft“ juhok egy része vésszé: került a jogos : tulajdonosokhoz i A legtöbb helyen a szét; zavart szövetkezet gazdátlanul maradt és az elkallófásnak kitett juhállományának ilyenforma meg; mentese hasznos volt. I A nehezebbik eset az, í amikor a tsz szervezése elé i olyan akadályok gördülnek, ’mint az „ősi föld” elmélet, ;stb. Itt találkozik aztán a ; megalak ulási akadályokkal küzdő tsz és a körülmények alakulásáról nem sokat tehető szakcsopoit ellentéte. Ilyen helyzet alakult ki például Penyigén. 21 peityigei Eajcsy- ZsiHuszky Tcrmaíőszüvetkßzet sorsa A Bajcsv-Zsilinszkv Tsz egészen a idült év novemberének közepéig állta a harcot a huligánokkal : szemben. Míg a tagok egy: része védte a magtárt, s a 1 többi vagyont a község • hangadó kuíákjai által fel| ijzott nép ellen, a többiek ; végezték a vetést, s a hátra lévő munkákat. De a György a verek zd'őkhóz lépett, két testvére ftiár Vérben lei rengett. Az első percekben őt is szinte halálosan megszűrtá ifjú Tudja Ferenc. Bakajsza Ferenc annyi erőt gyűjtőit, hogy kicsit felemelkedett a földről és á fölvett járomszeggel fejbevágta ifjú Tudja Ferencet, aki eszméletét vesztet : te. Miután, a verekedők szinte : valamennyien verésen feküdtek a földön.; megjelent idős Tudja Ferenc és.először bottal máj'’ jármiszöggel, ütötte Bakajsza Imrét. A véres tusa áldozata a támadó ifjú Tudja Ferenc volt, akit kórházba száil*tottak, ett sem tért magához és , néhány > óra múlva meghalt. A Bakajsza fiúk valamennyié/, olyan súlyos sérülésekéi szenvedtek, hogy.dr. Bíró Béla örvosszakértő véleménye szerint, — aki megvizsgálta a vádlottakat, — csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg őket az életnek A nagyszámú tanúk k’ hallgatása után a tányál last tisztázva a bírósá megállapította, hogy min a három vádlott cselekdete jogos önvédelem ve: és ezért az ellenük emel vád alól felmentette őket. gyűlölködés. addig fajult, hogy novemberben elhalás rozták a feloszlást. Eladták az állatállományt s a juhokat átadták 75 múzsa vöröshere ps 90 mázsa zab és bükköny takarmányszalmával együtt a volt' juhászoknak és két társul fának, akik .azóta: ó tsz.,juh-* hodályában és a körülötte elterülő 30 hold tsz üegclőn tartják a juhokat. A szövetkézetet szeretnék a tagok megalakítani, de a nyomás. a földek visszakövetelése .körül olyan nagy, hogy kezdik a reményt elveszteni. A napokban elhatározták. hogy szétoszlják a földet. I\i is mentek a határba, de nem tudták magukat rászánni a szépen zEidellő búzatáblák szétszabdalására, s úgy döntötték, hogy még megpróbálják, hátha sikerül együtt maradni. Eltelt két-három nap az eset cs az összehívandó közgyűlés időpontja között. Közgyűlésig aztán újra .megdolgozták“ őket. úgy, hogy el sem mertek menni a megbeszélésre. Minden maradt a régiben. Nem akarok, nem is tudok általánosítani, hiszen csak a penyigei dolgot ismerem, de annyit tudók, hogy ez a probléma messze túlnőtt a szakcsoport kérdésén. Mint ahogy Penyigén feltétlenül és sürgősen szükséges a tsz-tagoknak, mint embereknek' is az ügyét, becsületét-a •törvény szigorával is 'megvédeni azok ellen,, akik. a tetlegességtól sem riadnak vissza, úgy nagyobb figyelmet kellene fordítani a szatmárcsekci, tíszakóródi, kisszekerest stb. volt' '/Szövetkezetek problémáira is, S. A, Sáros, kicsiny falu Turístvándi Szatmárban. Az Irodalomtörténetbe Móricz Zsigmond,- a nagy magyar regényíró által került a neve. Csupán két esztendőt töltött itt Móricz, s ezt írja a faluról, melyet magával hoz kapcsolatban. „Turistvándi volt. az én jellemformáló kohóm“. Márványtáblába vésette a falu népe az írónak eme mondatát. Ott olvasható a ház homlokzatán, melyben egykor a paraszti életsors nagy ismerője lakott. Az októberi vihar itt is végig söpört. Megtépázta az emberi lelkeket, felkorbá csolta a kedélyeket. Felemlített. Gondolkodóba ej lett. Es bátorított is. Mert ilyenek is akadtak bőven. A kommunisták. A turistvándiak, akik tanultak az írótól, s kohójuknak jel lemformáló kemencéjüknek tartják a kis falut. Az ellenforradalom ideje alatt is élt ^ a párt Élt a párt! Éltek ■ és mindvégig egységesek maradtak a kommunisták. Edződtek a harcban, mint vas a kohóban. Képviselték a népet. A „forradalmi“ tanács megválasztó-. sán egységesen vett • resztötven kommunista. Leszavazták azokat, akik követ vetettek volna a népre. Ez TÚRISTVANDI KOMMUNISTÁK volt október 28-án. A pártonkívüliek közül sokan támogatták a kommunistákat. Másnap még dühösebbek voltak az ellenforradalmat szolgáló elemek, amikor megtudták, hogy a kommunisták gyűlést hirdettek. Házról-házra jártak a legszilárdabb harcosok, össze is jöttek csaknem 150-en. Csak úgy tódultak a kommunistákkal szimpatizáló pgrtphkívüliek a terembe. Micsoda helyi kezdeményezés! Itt a pártonkívüliek előtt erősítették mega kommunisták a pártvezetőséget. Öt tagú elnökség intézte a . párt ügyeit. Kimondották mindenki , fülehallattára: egyetlen. becsületes embernek sem lehet bántódása a faluban, mert .az. a kommunistákkal, a néppel találja magát szembe. Hiába szárnyaltak rémhírek. hiába akarták, rábírni a" fiatalokat arra, hogy menjenek az oroszok ellen. • Néni sikerült! A kommunisták szilárd 'állásfoglalása jo ■ hatással Volt a pár’forikíVüTiefcré. Válosággal'edződtek, amikor kijelentették ezen a gyűlésen: Mi szét nem megyünk akár mi is történjen. A oártot nem oszlatjuk fel, mi kommunisták maradunk! Leváltani a kommunistákat Hiába volt minden próbálkozása az ellenséges ele meknek. A „forradálmi“ tanács bár tárgyalta azt, hogy a kommunista vezetőket le kell váltani. Király Piroska elvtársnő, az iskola igazgatója megkapta írásban a felmondó levelet. Ezt írták neki: „Fellebbezésnek helye nincs!“ Nincs-e?! Kérdezték az emberek. De bizony volt, mert a kommunisták, a becsületes dolgozókkal egyetértve visszahelyezték állásába. ,,Az oroszok elviszik a gyerekeket44 Jöhetett az instrukció a járási „forradalmi“ bizottságtól. A, kommunisták, a becsületes dolgozók-fütyültek rá. Elterjesztették azt a rémhírt egyesek, hogy a gyerekeket összeszedik az Oroszok és elviszik. Leállíttatták az iskolában a tanítást. A. kommunista tanítónőt-sem a gólya költötte. Elhozatta a tanulókkal a dobot a tanácsházáról. Maguk a gyerekek dobolták ki az igazgatónő kérésére. hogy a tanítás tovább folyik, s jöjjenek iskolába. Dolgozott a pártszervezet, dolgoztak a kommunisták. Akik megedződtek Az idők vihara, a pártszervezet, a kommunisták szilárd helytállása mind több embert vonzott a párthoz. November 9-én taggyűlést tartottak, ahol 8 pártonkívüli kérte felvételét a pártba. Nem feledkeztek meg a kommunisták azokról akik becsülettel. helytálltak a nehéz időkben, akik tudták, hol a helyük. Fel is vették mind a nyolcat. Lengyel Józsefné állt a kommunisták előtt. — Már ezelőtt is gondoltam arra, hogy belépek a pártba, de visszatartott az a sok hiba, amit az MDP vezetői, követtek el. Mindig: reménykedtem, hogy ezek egyszer megszűnnek, a kommunisták kijavítják azt. Ügy érzem-, itt az ideje, hogy kérjem felvételem, mert látom, hogy a párt jó úton halad. Azt kérem, hogy . a karrieristákat, azokat, akiknek csak a funkció kelleti:, zárjuk ki sorainkból. A kommunisták jól ismerik Lengyelnek Becsületes, szorgalmas . asszony. Felvették a pártba. Tóth János, 23 éves, kiszolgált katona azután kérte felvételét a kommunisták családjába, miután leszerelt. — Én az ellenforradalom ideje alatt Győrben szolgáltam, mint katona, őriztük a rádiót, később a nyomdát. Az ellenforradalmárok meg akartak bennünket mérgezni. Azt mondták ránk, hogy Rákosi katonái. Láttam, amint kommunistákat megkínoztak. Voltak, akiket mi mentettünk meg a kötéltől. Ekkor elhatároztam, ha haza jövök, kérem felvételem a pártba. így mondták el azok az emberek, miért akarnak a párt soraiba lépni, ak látták, hogy a kommunisták igaz ügyet képviselnék. Kizárják a karrieristákat. s akik nem fizetnek tagsági díjat A pártszervezetben min den kommunista .tud min denrőll 'Bizalmi .rendszer működik. A taggyűlésen kell beszámolni a bizalmiaknak a végzett munkáról. Minden kommunista köt..ezVe van arra, hogy a saját munkaterületén észleltekről a vezetőséget és a taggyűlést tájékoztassa. Több embernek felül vizsgállak a párttagsági ügyét, a páítbtzalmiak jelentései alapján. Tóth Zsigmondot és feleségét, Bem Sándort és feleségét, valamint Szabó Endrét és feleségét kizárták a pártból, Tóthék nem fizették a tagsági díjat. A bizalmi felkereste és beszélgetett vele. Tóthné először panaszkodott. Elmondotta, hogy nincs pénze, míg végül őszintén nyilatkozott, mért tudta, hogy ezt úgy , sem hiszik el. „Nem latorja“ értelmét, hogy tagja legyek a pártnak, mert a férjemnek sem biztosítanak állást“ — mondotta. Bora Súndorékhoz be sem en~ dték. a bizalmit... A kommunisták közül többen felszólaltak. /Elmondották, hogy! a- pártegységre a ' továbbiakban is vigyázni kell, & megfogadták, hogy őrkö\ dnek '-is ezen n továbbiakban is. Él, erősödik a pártszervezet Turistvándibany: Móricz Zsigmond " jellernfórmáló kohójában, ' ahoft, a kommunisták mindvégig. megálltak helyüket. r> (—s. -)
