Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-30 / 75. szám
1937. március 30, szombat KELETMAG VAUOtlSZAG 5 essi Nyilatkozat a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségei között folytatott tárgyalásokról (Folytatás a 4. oldalról.) népek békéje és biztonsága ügyének. Valamennyi országban a békéért és a demokráciáért küzdő körök egyre nagyobb és nagyobb részei helyeslik ezeket az intézkedéseket. A magyarországi események megmutatták: az imperialista erők nem hagynak fel kísérleteikkel, hogy bármilyen eszközzel megbontsák a szocialista tábor egységét és ezzel megpróbálják szétzúzni a szocialista országokat. aláásni a szocialista világrendszert. Ezek az események újra megerősítették, hogy o szocialista országikon belül a burzsoázia megdöntése után sem szűnik meg az osztályharc, hogy a hatalomból eltávolított kizsák. mányoló osztályok és lakájaik, szövetségben a külföldi imperialistákkal, felhasználva a proletárdiktatúra és a pártvezetés bármilyen meggyengülését, tevékenyen harcolnak a népi demokratikus rendszer ellen, saját népük ellen, a kapitalisták és a föld'surak hatalmának vissz-iállításáért. Minden egyes szocialista ország és az egész szocialista tábor dolgozóinak érdeke a béke biztosításának, a népek biztonságának, a szocializmus győzelmének érdeke határozottan megköveteli a népi demokratikus rendszer állhatatos tovább szilárdítását. ..nnek a rendszernek erélyes védelmezé. sét az imperialisták és a belső ellenforradalmi erők minden mesterkedésével szemben: megkövetelj a forradalmi éberség állandó fokozását. Az ellenforradalom szétzúzása Magyarországon megsemmisítő csapást mért a szocializmus országaiban létező szocialista-ellenes erőkre és külföldi imperialista pártfogóikra: mindazokra, akik a népi demokratikus rendszer aláásására és megsemmisítésére törekedtek. A szocialista országok nagy baráti közössége kézzelfoghatóan megmutatta, hogy határozottan és keményen vissza tudja verni mindazokat a kísérleteket, amelyek ez országok dolgozóinak életbevágó érdekeire törnek, megmutatta, hogy nem hagyja bántani e baráti közösség egyetlen részvevőjét sem. Az SZKP és az MSZMP küldöttségei nagy megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar nép a Szovjetunió és más szocialista országok ba.áti segítségére támaszkodva komoly sikereket értek el az ellenforradalmi lázadás következményeinek felszámolásában és az, ország életének normalizálásában. A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormánv a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével megvédte a szocialista vívmányokat. helyreállította és állandóan szilárdítja a dolgozó parasztsággal szövetségben lévő munkásosztály hatalmát. Az országban helyreállt a rend. a nyugalom és a forradalma törvényesség. Jelentős sikereket értek el az ipari és a mezőgazdasági ter melés fejlesztésében és a lak osságnak a szükséges árukkal való ellátásában. Sikeresen normalizálódik az ors-zág egész gazdasági élete, amelyet az ellenforradalmi összeesküvők I megzavartak, A Magyar Szocialista Munkáspárt a d Igozókat a termelékenység további emelésére, az ország termelő erőinek további kibontakoztatására mozgósítja. Az MSZMP figyelem be véve a mezőgazdaság fejlesztésének fontos jelentőségét a magyar nép életszínvonalának emelése érdekében, a dolgozó parasztság erőfeszítéseit a mezőgazdasági termelés sokoldalú és gyors fellendítésére irányítja. Az MSZMP küldöttsége hangsúlyozza, hogy a gazdasági élet normalizálódásában a magyar dolgozók saját erőfeszítésén kívül nagy szerepet játszott a testvéri szocialista országé'- segítsége. Az MSZMP és az SZKP küldöttségei megelégedéssel állarították meg, hogy a magyar dolgozók túlnyomó többsége helyesen értékeli az októberi-novemberi eseményeket, az országban kialakult helyzetet és erőfeszítéseit arra irányítja, hogy minden módon szilárdítsa a népi demokratikus államot, mielőbb helyreállítsa és tovább fejlessze az ország népgazdaságát, megerősítse testvéri szövetségét a szocialista tábor országaival. Hangsúlyozták, hogy az ellenforradalom sikeres leverésében, továbbá az ország társadalmi és gazdasági életének helyreállításában nagy érdeme van a Magyar Szocialista Munkás ú tnak. Kudarcot vallottak az ellenforradalmi köröknek a magyar munkásosztály marxista-leninista pártja megsemmisítésé- j re irányuló erőfeszítései. A Magyar Szo.ialista Mun- i káspárt, amely összeforrasztotta a marxizmus-leninizmushoz hű erőket és biztosította sorainak egységét, a széles néptömegeket a reakció megzabolázására, a népcllenes és szocialistaellenes erők szétzúzására, az ellenforradalmi lázadás következményeinek felszámolására mozgósította. Az SZKP és az MSZMP rámutatnak: Magyarország példája újra bebizonyította Marx—Lenin — a proletariátus nagy tanítóinak — igazát, hogy a munkásosztály marxista pártja döntő szerepet játszik, mint a nép mozgósító, vezető és szervező ereje, hogy milyen óriási jelentősége van a párt jeszmei és nevelő tömegmunkájának, a párt és vezetősége szoros mindennapi kapcsolaténak a néptömegekkel. Magyarországi események megmutatták továbbá, hogy a munkásosztály pártjában minden módon szilárdítani kell a fegyelmet és erélyesen harcolni kell a pártegység megbontására iránvuló bármilyen k'sérlet ellen. ,.Az, aki valamenynyire is gyengíti a proletariátus pártiának vasfegyelmét (különösen a pro’etárdiktatúra idején), az a valóságban burzsoáziát segíti a proletariátus ellen." (Lenin.) SZKP és MSZMP küldöttségei kihangsúlyozták, hegy a magyarországi események újra kifejezésre juttatták a szocialista országok. azok népei, valamint kommunista és mur’káspárti egységének cs tömörülésének szükségességét. A szocialista tábor országainak akcióegysége volt az a hatalmas erő, amely segítette a magyar népet a fasiszta rendszer visszaállítása fenyegető veszélyének gyors felszámolásában, j Biztosította a feltételeket i a magyar népnek, hogy tovább haladjon előre a szocializmus felé. Mindkét párt hangsúlyozza megmásíthatatlan elhatározását, hogy továbbra is fáradhatatlanul szilárdítani fogja a szocialista tábor egységét cs erejét, ami fő biztosítéka a szocialista országok szabadságának és függetlenségének. hatalmas támasza azoknak a népeknek, amelyek vagy már lerázták a gyarmati rendszer igáját, vagy harcolnak az imperialista elnyomás alóli, felszabadulásért. Az SZKP és az MSZMP legfontosabb feladatuknak tartják, hogy országaik népeit továbbra is a proletárnemzetköziség és a dolgozók nemzetközi szolidaritásának szellemében, a burzsoá nacionalizmus és a sovinizmus minden megnyilvánulása ellen kérlelhetetlen harc szellemében neveljék. Mindkét párt határozottan sikraszál mindennemű kísérlet ellen, amely revízió alá veszi a marxizmus-leninizmus olyan alapvető tényeit, mint a proletárdiktatúráról, a párt vezető szerepéről szóló tanítás: harcolni fog a marxista-leninista ideológia bármiben elferdítései és meghamisítása ellen, bárhonnan jövő különböző kísérletek ellen, amelyek arra irányulnak, hogy az ideológia területén széttépjék és elkülönítsék a szocialista országokat, azok kommunista és munkáspártjait. Az SZKP és az MSZMP úgy vélik, hogy az utóbbi időben egyes „teoretikusok“ által terjesztett úgynevezett „nemzeti kommunizmus“ eszméi ártalmasak, semmi közük sincs a marxizmus- Itninizmushcz és nagy kárt okoznak a szocialista tábornak, Ezek az eszmék lényegében véve arra irányulnak, hogy megingassák a proletárnemzetköziség sziklaszilárd alapjait, szétválasszák és egymással szembeállítsák a szocialista országok népeit, kettészakítsák a szocialista tábort, meggyengítsék a kommunista mozgalmat, aláássák a dolgozók bizalmát a kommunista és munkáspártok iránt, feltartóztassák a népek előrehaladását a szocializmushoz vezető úton. A marxista-leninista nagy tanítás nem nemzeti, hanem nemzetközi jellegű. A szocializmus építése a marxista-leninista tudomány feltárta törvényekre támaszkodva különböző országokban a fő és alapvető kérdésekben közös úton halad és továbbra is ezen az úton fog haladni és a marxista-leninista tudomány által feltárt törvényekre támaszkodni. Emellett természetes, hogy minden egyes ország nemzeti hagyományainak és sajátosságainak figyelembevételével lehetségesek és a gyakorlatban meg is vannak a szocializmus építésének különböző formái és mód,szerei, a szocialista építés feladatainak különféle megoldásai. Ennek azonban semmi köze sincs a nemzeti korlátoltságokhoz, egyik szocialista ország tapasztalatának a másikévalvaló szembeállításához, a prolelárnemzetköziség elferdítéséhez, a nacipnalizmus álláspontjár» vw süllyedéséhez. A marxizmus-leninizrpus nemzetközi tanítás, ugyanakkor teljes egészében tükrözi a népek alapvető nemzeti érdekeit. A marxista-leninista tanításra épülő párt politikája, tevékenysége teljesen megfelel az adott ország naptömegei életbevágó nemzeti érdekeinek és biztosítja ezeknek a helyes összeegyeztetését a munkásosztály és m'nden dolgozó nemzetközi érdekeivel. Ä tárgyalások részvevői rámutattak, hogy az egyenjogúság és a testvéri együttműködés elvei alapján mennyire fontos a kommunista és munkáspártok közötti érintkezések és kölcsönös baráti kapcsolatok sokoldalú kiszélesítése, a párt vezető funkcionáriusainak esetenkénti találkozásai és érintkezései formájában, a pártküldöttségek kicserélése, a pártmunka tapasztalatainak kölcsönös tanulmányozása a pá rt k: i adványck és okmányok kicserélése, valamint más ilyen intézkedések útján. Mindkét párt úgy véli: rendkívül hasznos és gyümölcsöző a kommunista és munkáspártok közötti együttműködés, barátság megerősítését szolgálja, a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb kérdéseiben, valamint a pártok belügyeire vonatkozóan kialakult és az utóbbi időben különösen kifejlődött tájékoztatás gyakorlata, ezért ezt a gyakorlatot meg kell erősíteni és tovább kell fejleszteni. A tárgyalások résztvevői kifejezték azt a szándékukat, hogy továbbra is erőfeszítéseket tesznek a szocializmus eszméiért küzdő munkáspártok, valamint politikai irányzatok és csoportok közötti kapcsolat és együttműködés megteremtéséért a munkás világmozgalom akcióegységénex létrehozása céljából. Az SZKP és az MSZMP küldöttségei nagy megelégedéssel állapítják meg, hogy a két párt közötti viszony a szoros eszmei barátság, a kölcsönös testvéri megértés, az együttműködés és a kölcsönös segélynyújtás szellemében fejlődik. Rámutatnak, hogy az SZKP és az MSZMP kölcsönös viszonya a marxizmus-lemnizmus elvei iránti tántoríthatatlan hűséggel, a forradalmi törekvések közösségén, valamint a szocializmus és a kommunizmus felépítésén, a népek közötti békéért és barátságért folyó harc közösségén nyugszik. Az MSZMP küldöttsége hangsúlyozta, hegy a szocializmus felépítésére irányuló gyakorlati tevékenységében a világtörténelmi jelentőséggel bíró nagy lenini tanításra, az SZKP és a szovjet nép tapasztalataira, továbbá más szocialista országok és marxista-leninista pártok tapasztalataira és gyakorlatára támaszkodik és továbbra is azokra fog támaszkodni. Magja. szúg éppen úgy. mint a népi dernokrácf-> bármelyik más o:s»é;a. a jelenleg: viszonya) között csak úg* tudj* ineg^riz'-1 függetlenségét, ha a specialista országok baráti családjának egyenjogú tagjakéul halad a szocializmus útján. Ezért az úgynevezett „semlegessági” jelszó a valóságban n<_m más, mint a reakciós erők törekvése arra. hogy elszakítsák Magyarországot a szocialista tábortól. hogy megtagadtassák vele nemzeti függetlenségét és a külföldi imperialista államoknak vessék alá. Az SZKP küldöttsége kijelentette. hogy a Szovjetunió népei nagyra értékelik a magyar nép harcát: az 1848-as forradalomban, nagyra értékelik a magyar forradalmi munkásmozgalom harcos hagyományait, amelyek a legragyogóbban 1919 ben, a Magyar Szocialista Tanácsköztársaság megteremtésekor, a magyar kommunisták vezette 23 éves kitartó fasiszta-ellenes harcban nyilvánultak meg, továbbá a második világháború után a szocializmus építését célzó köztársasági munkában, az 1956 októbernovemberi napokban, az ellenforradalmárok és az imperialista ügynökök elleni harcban, az ellenforradalmi lázadás következményeinek felszámolására irányuló alkotó munkában és a Szovjetunió népei nagy kegyelettel őrzik a szovjet köztársaságért Oroszországban harcolt magyar forradalmárok, internacionalisták emlékét. A magyar forradalmárok részvétele az oroszországi szocialista forradalom győzelméért vívott harcban, a Szovjetunió segítsége a magyar népnek 1944-ben a fasiszta leigázás alóli felszabadításában, valamint a szocializmus építésében, s 1956-ban az ellenforradalom támadásának visszaverésében — mindez ragyogó megnyilvánulás? az igazi nemzetköziségnek és tartós alapját képezi a szovjet és a magyar nép, az SZKP és az MSZMP közötti barátság és együttműködés további megszilárdításának és elmélyítésének.. A Szovjetunió Kommunista Partja és a Magyar Szocialista Munkásért kijelentik, hogy minden módon szilárdítani és fejleszteni fogják a baráti viszonyt és együttműködést a sáovjet és a magyar nép, az SZKP és az MSZMP között. a szovjet és a magyar szakszervezetek, valamint ifjúsági és más társadalmi szervezetek között a legcélravezetőbb formában. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt minden erejüket latbavetik, hogy tovább növekedjék és erősödjék a szocialista országok, azok kommunista és munkáspártjainak kölcsönös barátsága és együttműködése, hogy megszilárduljon ezekben az országokban a szocialista tábor egysége és ereje a szocializmus és a kommunizmus sikeres építése, a népek biztonsága és a világbéke érdekében. Az MSZMP küldöttsége megbízásából: KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke. Az SZKP küldöttsége megbízásából: N. Sz. HRUSCSOV, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Aláírták a magyar—»«or/el kulturális egyezmény végrehajtásának 1957. évi munkatervét Maszkva, műre. 28. (MTI) Moszkvában szívélyes és baráti légkörben lefolyt tárgyalások után csütörtökön délben aláírták a magyarszovjet kulturális egyezmény végrehajtásának .937. évi munkaie.vet. A munkatervét magyar részi ói Kállai Gyu.a rnúveiődésügvj miniszter, szovjet részi "»' Mihajiov, a Szovjetunió ki'.orális ügyeinek minisztere írta alá. I Az aláírásnál jelen volt Péter Janos, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének e» nöke. továbbá a tárgyalásokon részt vett magyar küldcltség és a Magyar Néoköztársaság moszkvai nagykövet régének több nrumkrtársa, valamint a Szovjetunió kulturális ügye; minisztériumának és a szovjet kulturális szerveknek ' sxá mos vezstő munkatársa. •I Munkaiig} i Minisztérium közleménye az április 1 és 7-ike közötti munkanapokról A Munkaügyi Minisztérium a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetér. tésben az alábbi kö Ítmény, adta ki: Állami és szakszervezeti szervekhez több helyről fordultak azzal a kéréssel, hogy az ápi ills 1-tol 7-ig terjedő időszak pénteki és szombati munkanapján — a csütörtökre eső április d-i munkaszüneti nap miatt — ne legyen munka és az így kieső idő* az április 4 elő‘ti, illetve utáni napákon lehessen ledolgozni. E kezdeményezésnek nem iahet teret engedni, mert a kieső munkaidő pótlása nagy mértékben rr.eghsszszabbítanú az érintett munkanapokat, ami mind a dolgozók, mind a termeit s szempontjából károst hatású len na. Ezért az április 1-től 7-ig terjedő időszaknak teljes és normális műnk: hétnek kell lenn.e, vagyis az. április 4-ét követő pénteket és szombatot munkanapként kell kezelni. Természetesen, április I munka?züne‘i.nap. ' ;MTI)
