Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-29 / 74. szám

1951. március 29. péntek' r TTLETM A G T A ItOUSZ A C A magyar nemzeti függetlenség ügyének nagyobb barátja a Szovjetuniónál nem volt és ma sines Magyar-szovjet ftarálsági iiagygvííle* a Kremlben tó Nagy Októberi Szociális- | ta Forradalom 40. évfor- j dulójára készülő Szovjet-1 unióban, a világ vezető J szocialista országában min­denütt a magyar nép iránt; megnyilvánuló nagy érdek- j lődés, megbecsülés és. ’gaz szeretet bensőséges barátid- ■ gával fogadtak. Ez a barátság teljes egyöntetűséggel nyilvá­nult meg irántunk, a szovjet kormány, a Szovjetunió Kommu- j nista Pártja kimagasló vezetői és az egyszerű i szovjet emberek részé- j nil. Kádár János elvtárs ez- \ után részletesen szólott a magyar dolgozóknak a j párt vezetésevei a felsza­badulás után elért hatai- j más eredményeiről, majd így folytatta: A magyar nép hatalm as és lendületes építőmunkája közben — melyhez hason­lót népünk történelme nem ismert — az állam és a i párt korábbi vezetésében j az utóbbi években külön- j bözö hibák jelentkeztek. Ezek a hibák lényegükben a pártélet és a pártvezetés j lenini elveinek megsértésé- j bői eredtek. Következmé-! nyt-iben Kihatottak az ál­lam tevékenysége és a tár­sadalmi élet különböző ie­­rúeteire. A hibák nem voltak jelentéktelenek, de — az igazsághoz híven meg kell mondani — a szocialista építés ma­radandó eredményeihez viszonyítva, mégis alá­rendelt jelentőségűek voltak. Bátran mondható, hogy az 1945 óta eltelt 12 év vív­mányai hatalmas társadal­mi haladást, a szocializmus építésének első nagy és si­keres szakaszat jelentették a magyar nép számára..— Mégis': a hibák következ­tében jelentkezett bizonyos lazulás a pioletárdiktatúra egész mechanizmusában. Végül is az elkövetett hibák teremtették meg a lehetőséget arra, hogy a magyar nép esküdt ellenségei a hibákat ürügyként kihasználva, csorbítsák a párt te­kintélyét, aláássák a proletárdiktatúra erejét es ellenforradalmi tá­madást szervezzenek a j Magyar Népköztársa­ság ellen. Az ellenforradalmi tá­madás sikere mégis döntőbben a Nagy Imre és Losonczy-féte rene­gát csoport belső áru­lása miatt következhe­tett be. A Nagy Imre—Losonezy :soport a hibák ellem harc ürügyén nemcsak belülről bomlasztotta a pártot, na­­nem szövetkezett a reakció fekete erő,vei és kívülről is a párt megsemmisítésére törekedett. Nacionalizmus szításával, a párt vezető szerepének revizionista ta­gadásával, a szocialista demokráciával szemben a szabadság és a demokrá­cia reakciós elferdítésével ők szállították az ellenfor­radalom számára az ideo­lógiai fegyvereket, Moszkva. A Magyar |i Távirati Iroda tudósítója jelenti: A magyar kormány- és pártküldöttség moszkvai lá­togatása alkalmából szer- : dán délután magyar-szov­jet barátsági nagygyűlést rendeztek a Kreml nagy­termében. A hatalmas, több mint 2300 személyt befogadó ter- j met ebből az alkalomból I magyar és szovjet állami { zászlókkal, a magyar-szov- j jel barátságot éltető jel­szavakkal díszítették fel. Már jóval hat óra előtt sűrű sorokban jöttek a moszkvai dolgozók, hogy ta­lálkozhassanak az MSZMP és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ké viselőivel. I Hat órára zsúfolásig meg­telt a nagyterem. A meg­jelentek helyükről felállva .hosszantartó, lelkes tapssal köszöntötték a nagygyűlés elnökségét, amelyben helyet, foglaltak a magyar kor­mány- és pártküldöttség tagjai: Kádár János, Dobi István, Apró Antal, Hor­váth Imre. Kállai Gyula,! Kiss Károly, Kévész Géza! és Boldoczki János. Az el­nökségben foglalt helyet a szovjet állam és a Szov­jetunió Kommunista Párt­ja számos vezetője, köztük Bulganyin, Hruscsov, Ma­lenkov, Mikojan, Molotov, Kaganovics, Szuszlov, Zsu­­fcov és mások. Ott voltak az elnökség tagjai között kiváló moszkvai dolgozók, a tudomány, a kultúra és művészet ismert személyi­ségei is. A gyűlés iránti hatalmas érdeklődést mutatta, hogy s teremben sok filmopera­tőr, nagyszámú fotóripor­ter, a szovjet és a külföldi sajtó több tudósítója fog­lalt helyet. Közvetítést adott a gyűlés lefolyásáról a moszkvai televízió is. A nagygyűlést N. I. Bob­­rovnyikov, a Moszkvai Vá­rosi Szovjet Végrehajtó Bi­zottságának elnöke nyi- j tóttá meg. Melegen kö­­szöntötte a magyar vendé­geket. Beszédet mondott P. Sz. Morozov, a moszkvai Liha- Cáov Autógyár munkása, V. P. Katajcv író, V. 1. ] Jermelkin egyetemi hall­gató. Viharos taps , fogadta j Kádár János elvtársnak, a j Magyar Forradalmi Mun-i kás-Paraszt Kormány elnö- j kének, a Magyar Szociális- j ta Munkáspárt Központi j Bizottsága elnökének fel-1 szólalását. ■ — Küldöttségünk azzal a j megbízatással jött a Szov- [ jetunióba — mondotta be- j szeriében Kádár János, — I hogy megtárgyalja a Szov­jetunió kormányával és az S2KP vezetőivel a kölesé-1 nős kapcsolatainkat érintő, időszerű állami és pártkér­­déséket, megállapodásokat kössön e kérdésekben, erő­­•ítse a köztünk fennálló jóbaráti és szövetségi vi­szonyt. Feladatunknak tekintet­tük, hogy a személyes kap­csolatok és a szovjet dol­gozókkal való közvetlen találkozás útján is mé­lyítsük a magyar és a szov­jet nép barátságát. Kü’döttségünket az em­beri haladás útját megnyi­tok szítottak eszmci.za­­vart bizonyos rétegek — mint például az egyetemi ifjúság — so­raiban, és áruló tevé­kenységükkel a döntő pillanatban megbénítot­ták a párt, az állam erejét és a szoc'aliz­­mnshoz hű tömegek akcióegységét. A Magyar Népköztársa­ság elleni ellenforradalmi támadás fő kezdeményezői, irá-­­nyitói, pénzelői, az ösz­­szes reakciós erők tő támaszai azok az ame­rikai vezetés alatt álló imperialista körök vol­tak, amelyek népköz­társaságunk megszüle­tése óla nyílt uszító és titkos aknamunkát foly­tatnak népi demokra­tikus rendünk ellen. Azzal a baráti segítség­gé!, amely a magyar kor­mány kérésére a varsói szerződésben vállalt köte­lezettség alapján a Szov. jctunió nyújtott, a Magyar Népköztársaság megsem­misítette az ellenforradal­mi támadást. (Nagy taps.) A Szovjetunió, .Kína és a szocialista tábor vaia: mennyi országának sokol­dalú testvéri segítségével a magyar nép sikerrel küzdi le azokat a súlyos káro­kat, amelyeket az ellenfor­radalmi támadás okozott. A magyar dolgozók a gaz­dasági tevékenység, vala­mint az élet minden más területén lépésről-lépésrc visszatérnek a szocializmus építésének nagy munkája hoz. A proletariátus dikta­túráját megvalósító munkás-paraszt állam, ív Magyar Népköztár­saság él és napról­­napra erősödik. (Hosz­­szantartó taps.) Köszönet a testvéri se­gítségért a szocialista tá­bor minden országának és népének! Köszönet a segítségért mindenekelőtt a Szov­jetuniónak, a szovjet népnek, amely újból vére hullásával is vé­delmezte a magyar függetlenség szent ügyét! (Hosszantartó taps.) Kedves elvtársak! Szó jet barátaink! Pártunk es kormányunk megszívlelte a történteket és fontos ta nulságokat vont le az ellen­­forradalmi támadásiról. — Mindenekelőtt szükséges nek tartjuk, nogy a leguu­­tárczcttabban szembeszáll­junk a pártról szóló lenini tanítások revíziójának min­denfajta kísérletével. (Taps.; Szükségesnek tartjux, hogy az eszmei, politikai és szer vezeti egység feltétlen biz­tosításával építsük és erő sitsük a munkásosztály for­­; adulmi marxista-leninista pártját. a proletariátus diktatúrájának vezető és fenntartó erejét. (Taps.) Arra a tapasztalaira jutottunk, hogy a párt­nak a ínunkásosztay létszámúhoz viszonyított nálunk korábban kiala­kult túlzottan magas taglétszáma egészségte­len és káros. Véleményünk szerint a Magyar Szocialista Mun­káspárt ma egészségesen fejlődik. . Ereje elsősorban abban van, . hogy novem­ber 4. után az ellenforra-, dalommal folytatott fegy­veres politikái és eszmei harcban született újjá. A pártvezetés őrizkedve a szektáns elzárkózás múlt­beli hibáitól, a pártépítés egészséges vonásait igyek­szik megóvni és tovább­fejleszteni. Döntő feladatá­nak tártja annak biztosí­tását, hogy a párt tagjai valóban csak kommunis­ták legyenek, meggátoljon minden frakeiós csoporto­sulását a, párton belül, kikü­szöböljön minden idegen befolyást és erősítse n párt egységét. (Taps.) Tapasztalataink alapján különös figyelmet fordítunk az államról, a proletárdik­tatúráról szóló lenini ta­nításokra. Erősítjük a pro­letárdiktatúrát, népköztár­saságunk államát a szocia­lista demokratizmus továb­bi elmélyítésével a néptö­­msgek között. A dolgozó tömegekét általában, a munkásosztályt pedig kü­lönösen a múlthoz képest — sokkal inkább be kell vonni a párt állásfoglalá­sainak, az államhatalmi szervek határozatainak ki­alakításába, a munkásha­talom aktív védelmébe és az osztályellenség elnyomá­sának megvalcs'lásúba. — (Taps.) Erősítjük a proletárdik­tatúrát, a munkás-pa­raszt állam védelmé­ben az osztályelleuseg belső és imperialista, külső aknamunkájával szemben. A szocialista forradalom viszonylag békés fejlődése, az a tény, hogy a bur­zsoázia politikai és admi­nisztratív erejét, \ ala­­mint kádereit jórészt meg tudta őrizni, fokozott éber­ségre kellett volna, hogy kötelezze magát, a pártot, de , az egész munkásosz­tályt, a dolgozó nép széles tömegeit is. Drága áron szerzett történelmi tapasz­talat ma arra int bennün­ket, hogy a proletárdikta­túra elnyomó oldalát is erősítsük és a dühödt osz­tályé.lenség, valamint, út­jának egyengetői számára követelt S-a’oadsúg, és de­mokrácia kérdésében cgv hajszálnyit sem engedjünk. A burzsoá-nacionalis*a cUenfon’adalorí m U és az ennek utat, kaput nyitó re­­vizionizmussai folytatott harcunk egyik központi kérdése: a proletárnemze.­­köziség, ezen beiül a Szov­jetunióhoz való viszonyunk kérdése. A Szovjetunióval • való viszonyunkat; különösen a nemzeti függetlenséggel é; kereskedelmi szerződéseink­kel kapcsolatban rágalmaz, ta és. támadta az osztály­ellenség. A nemzeti fiiggeMenség kérdésében az igazság az. hogy a magyar nem­zeti függetlenség ügyé­nek nagyobb barátja és erősebb támasza a Szovjetuniónál — an­nak fennállása óta — néni volt és ma sincs. (Nagy taps.) A Szovjetunió híven Lenin külpolitikájá­hoz, mindemtor támogatta a magyar nemzeti függet­lenség ügyet. A második világháború­ban leverte Magyarország­ról a Hitleri-fasiszta . meg­szállok bilincseit, segítette nemzeti függetlensége el­nyerésében a magyar né­pet, amely már négyszáz­éve állott harcban a Habsburgok, majd a fa­siszta Németország elnyo­másával szemben. Végül most, az 1956-os imperialista ellenforradal­mi támadás leverésében nyújtott támogatásával is­mét segített megvédeni a magyar nemzeti független­ség nagy ügyét. (Taps.) Ha az elmúlt években a kei ország ’ kapcsolatában elő is fordultak egyes olyan formai hibák, ame­lyek zavarták a szovjet— magyar viszonyt, a Szov­jetunió, vagy a Magyaror­szágon tartózkodó szovjet katonai egységek sohasem sértették szuverenitásunkat, a magyar nemzeti függet­lenséget, ellenkezőleg, min­den erejükkel védték és támogatták azt. (Nagy laps.) A szovjet-magyar gaz­dasági kapcsolatok kér­désében az igazság az, hogy a Szovjetunió mindenkor nagyarányú önzetlen és jelenté­keny segítséget adott a Magyar Népköztársa­ságnak, amely komoly anyagi áldozatokat je­lentett számára. 1956-ban Magyarország kivitelének 72 százaléká­ban ipari készárut szállí­tott a Szovjetuniónak. Ugyanezen évben behozata­lunk a Szovjetunióból 65 százalékban nyersanyag ék félkész gyártmány volt. Az elmúlt 12 évben á magyar népgazdaság nyers­anyag szükségletének jelen­tős részét a Szovjetunió biztosította. Ezzel nagymér­tekbe i segített abban, hogy a magyar ipar ez idő alatt a korábbi ' színvonalnak több, mint háromszorosára emelkedjék. Mind azt b» zonyítja, hogy a magyar­­szovjet kapcsolat, a magyar nép létérdeke s e baráti viszony haszonélvezője el­sősorban a Magyar Nép­­köztárSasás, a dolgozó ma­gyar nép. Véleményünk szerint a szocialista tábor orszá­gai között a proletár­­internacionalista kap­csolat állami és pártvo­nalon egységes egészet képez mert a szocia­lista országokban a munkás osztály van ha­talmon. annak külpoli­tikája érvényesük Ezért nem tártjuk elfogadha­tónak a szocialista országos: egymásközti ^iszonyában az állami és pártkapcsolatok olyan mechanikus szétvá­lasztását, amely szerint el­képzelhető volna, hogy két szocialista ország ideológiai vonalon harcol, állami vo­nalon. viszont jól együtt­működik egymással. (Taps.) j A Magyar Népköztársaság j a múlt évi ellenforradalmi támadás súlyos időszaká­ban a szocialista tábor egy­ségének, e tábor egységes | támogatásának köszönhette, hogy a létét fenyegető ve­szélyt leküzdötte. Ez a kö­rülmény is egyik, oka an­nak, hogy a Magyar Nép­­köztársaság a szocialista tá­bor egysége további erősí­tésének és a szocialista tá­bor vezető erejével, a Szov­jetunióval való barátság el­tökélt és törhetetlen híve. (Taps.) Az MSZMP a proletár­­internacionalizmus elvi alapján áll. Küzd minden olyan ellen­séges eszmei és politikai tö­rekvés ellen, amelynek cél­ja a szocialista országok kapcsolatainak lazítása. Küzd, még akkor is, ha ez a törelfvés úgynevezett „nem­zeti kommunizmus”, „sztá­­lintalanílás” vagy bármely más címszó alatt jelentbe-1 zik. A proletárinicrnaciona­­lizmus elvei vezetnek bennünket a világ va­lamennyi kommunista és munkáspártjához fű­ződő viszonyunkban, úgyszintén a munkás­­osztály más szerveze­teihez, való kapcsola­tainkban. AZ ellenforradalommá! szembeni harcban nagy er­kölcsi és politikai támoga­tást jelent számunkra, a magyar kommunisták szá­mára az a tudat, hogy a francia kommunisták párt­jától, a japán és indonéz kommunisták pártjáig, mindazok a kommunista pártok, amelyek állást fog­laltak a magyarországi ese­ményekkel kapcsolatban, helyeslik harcunkat és po­litikailag támogatnak ben-1 nünket. Mint központi bizóttsá­­j gunk februári határozata megállapította, sajnálattal tölt el bennünket, hogy a Jugoszláv Kommunisták I Szövetségének egyes veze­tői és a jugoszláv sajtó pártunk és hazánk fontos [kérdéseivel kapcsolatban ; olyan álláspontot foglaltak el, amellyel szemben elvi j kifogásaink vannak, amely­­ive! nem le^et esvet érteni, lev nem érthetünk egyet j Karde! 1 és Popovi cs clvlá; ) nézeteivel, amelyek szerint Magyarországon a múlt év­ben forradalom volt. A mru-xizmus-Ieninizmus sze­rint a pro’etárdiktotúro po­litikai szervezetének meg­változtatása céljából végre­hajtott fegyveres puccskí­sérlet neve: cHenforrada­­lom. (Taps.) Nem értjük,' hogy Kardcli és Popovics elvtársa': nem veszik ész­re, vagy ha észreveszik, nem zavarja őket, hogy az októberi magyar esemé­nyek értékelésében Dulles a Szabad Európa és az Amerika Hangja közismer­ten ■ nem marxista értékelé­sével azonos álláspontot! foglalnak el és hirdetnek. (Folytatása a holnapi számunkban.)

Next

/
Thumbnails
Contents