Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-28 / 73. szám

<n» ktxftmagvarorszAg 1957 március 28. csütörtök „Célunk továbbra is a kizsákmányolástól mentes szoeialista mezőgazdaság megteremtése64 Tudósítás 6 termelSssevetkezetek és gépállomások megyei tanácskozásáról Az ellenforradalom esz­mei előkészítői már októ­ber 23-a előtt azt bizony­gatták, hogy nálunk nincs létjogosultsága a mezőgaz­daságban a szocializmus építésének. A szövetkezeti mozgalom ellen már 1953- ban megindult a harc, amelynek betetőzése lett 1956. október 23-a. Az el­lenforradalom célja az volt, hogy a szocializmus építése közben elkövetett hibákat felnagyítva, a dolgozó pa­rasztságot szembeállítsa a szövetkezeti mozgalommal. A hazai iatlanság vádja mellett a fenyegetésektől sem riadtak vissza. A mátészalkai járásban levelet írtak a tsz-elnö­­köknek, amelyben ke­gyetlenséget helyeztek kilátásba a tsz. fel nem osziaíása esetére. Az „ősi föld“ jelszavával nem a kisparasztokat óhaj­tották földjükhöz juttatni, hanem a nagygazdákat, földbirtokosokat. Nyilván e céljuk valóraváltásának a téeszek és a földhöz jutta­­tottak voltak akadályai, akiknek a 45-ös földosztás juttatta birtokait. A „forra­dalmi bizottságok“ és a „nemzetőrök“ ezért látták legelső feladatuknak a té­eszek erőszakos feloszlatá­sát. Nem egy esetben erő­szakosan fenyegették meg azt a hűséges szövetkezeti tagot, aki ennek ellenállt. A volt géptulajdonnsok, akik munkásként dol­goztak x gépállomáso­kon. gyorsan befura­kodtak a munkástaná­csokba. Tegnap, március,27-én a nyíregyházi József Attila Művelődési Házban tanácskozásra gyűltek össze a me­gye termelőszövetke teteinek és gépállomásainak küldöt­tei, A tanácskozáson megjelent a pártközpont mezőgaz­dasági osztályának munkatársa, Zámbó Zoltán elvtárs, ia Földművelésügyi Minisztérium Szövetkezetpolitikai főosztályinak instruktora, Lakos Ernő elvtárs, a megyei 1 pariit?térő bizottsága képviseletében Bankéi András elv­társ és közéletünk más képviselői. A zsúfolásig megtelt és szépen feldíszített nagyte- 1 remben Hajdú Sándor elvtárs, a megyei tanács vb-el­­: nökkebtettese nyitotta meg a tanácskozást, majd Fckszi Szervezték a sztrájkot, ül­dözték a haladószellemű dolgozókat s magáncélokat szolgáló gépbérleti társulá­sok létrehozásán fáradoz­tak, amely a volt tulajdo­nosoknak szánta a haszon felét. Megjelentek a távol élő föld- és géptulajdono­sok is. Nagy káliéban a Kál­­lay méltóságos úr-fia köve­telte ősi földjével együtt a cséplőgépeket is. Nyírbátor­ban, Kölesén is ez volt a helyzet. Vencsellőn Pénzes elvtársat, Csákokon Faze­kas, Tyúkodon Facza, En­­csencsen Borza elvtársakat kényszerítették a gépál­lomás elhagyására. A gép­állomási párttitkárokat ki­vétel nélkül elkergették. A kommunistákat, még ha nem voltak vezető állásban, akkor is terro­rizálták nem egy he­lyen. Nyírteleken pél­dául a piros könyv e*­­egetésére kényszerítet­ték a párttagokat, persze nagyrészt sikertele­nül. A legtöbb kommunista inkább a halált vállalta vol­na, mintsem tagsági köny-I vének elégetését. A szövetkezés vágya már kiirtliatatlan a nép leikéből István elviárs, a megyei tanács vb-elnöks tartotta meg ( beszámolóját a termelőszövetkezetek jelenlegi helyzeté- f öl és feladatairól, / Fekszi elvtárs bevezetőben arról beszélt, hogy ez o ) tanácskozás most a tavaszi munkák megindulása előtt í igen nagyjelentőségű, mert az ellenforradalom nemcsak í mérhetetlen anyagi károkat okozott a mezőgazdaság-) bon, hanem olyan zavaros nézeteket igyekezett elier- ) jeszteni a szövetkezeti mozgalomban, amely szerint tsz- \ tagnak lenni bűn, hczafiatlan cs életveszélyes Fekszi elvtárs a továbbiakban így folytatta: dolog. Az ellenforradalom cső­döt mondott, amikor a tsz­­mozgalom teljes felszámo­lására tört. Ahol a kommu­nisták példát mutattak a helytállásban, ahol a párt­­szervezet egységes volt, csökkentették a rombolást, sőt sikerült megvédelmezni a tsz-t és a gépállomást. 10? mezőgazdasági tsz. maradt meg szilárdan a lábán. Ezekben 1—2 kilépésen kí­vül semmi egyéb nem tör­tént. Egyes helyeken éppen nz ellenforradalom nyitotta ki sok dolgozó paraszt sze­mét és beléptek a tsz-be. így történt a gulácsi Kos­suth, „ kántorjánosi Béke, a nyíregyházi Dózsa eseté­ben, ahol sem felszerelés­ben, sem az állatállomány­ban semminemű kár nem esett. A feloszlatott szövetke­zetek tagságának jóré­sze gyorsan észre tért, amikor a kulák harma­dos. vagy feles munkát, esetleg cselédsorsot kí­nált a szegényparasz­toknak. Nagyon sokan visszaléptek, vagy új szövetkezeteket ala­kítottak. így ma már megyénkben 213 mezőgazdasági tsz. mű­ködik 7.862 családdal, 10.533 taggal. 72.651 kh. földön. Van kilenc X. típusú tszcs, és 101 különböző társulás is. A belépések most is tar­tanak. Március 1-től 18-ig több. mint 1000 fővel sza­­'Porocloít a tsz-ck taglétszá­ma. Mindez ékes bizonysá­­g-. annak, hogy kényszer nélkül is terebélyesedik a tsz-mozgalom. A szövetke­zés vágya már kiirthatatlan a nép leikéből. A tsz mozgalmat zavaré hibákról Sajnálatos, hogy a jónak mondható számbeli fejlő­déssel egyidejűleg nem jár minden esetben együtt a szövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági megszilárdulása. Zavarja ezt a folyamatot több olyan zavaros nézet, mint például „a sajátos magyar út", a jövedelem elosztásának nem a munka szerinti elve, a munkaszervezés hiányos­sága, az állatnélküli gaz­dálkodás slb. A gépállomások önálló elszámolást egységek^ lettek s ezzel együtt sok tisztázatlan kérdés áll még a gépállomás» dol­gozók előtt is. Nem egy gépállomáson valami­féle vegyesipari ktsz­­fcle jelleg kialakításán való törekvés mutat­kozik. Itt mindennel kívánnak foglalkozni, de elsikkad a tsz-ek iránti kötelezettségek ellátása. Másutt a tsz-ek túlzott gépesítésére törek­szenek. Ezek a tsz-ek nem elégszenek meg 1—2 szállL tó géppel, hanem lánctal­pas traktort, cséplőgépet és hasonlót akarnak. Ismét másutt a gépállomás és a tsz. között gépesítési ver­ilyen nézet merőben hamis és ártalmas. A tsz és a gépállomás kapcsolatáról A beszámoló további ri sze részletesen elemezte azokat a hibákat, amelyek a termelőszövetkezet és a gépállomás kapcsolatában az eredmények mellett elő­fordultak. A merev felső vezetés következtében a szö­vetkezetek bizonyos fo­kig ki voltak szolgál­tatva a gépállomások kénye-kedvének. A panaszkodó tsz-clnöküt gépállomás-ellenesnek titu­lálták. Maga a megyei ve­zetés is túlozta a gépi munka hajszolását, holott az azt kiegészítő kézimunka is szükséges például a jó kukoricaterméshez. Sok hiba származott a szerződé­sek be nem tartásánál mind a Ivét fél részéről. A trakto­rosok is sokat panaszkod­tál: a tsz-től járó részesedés rendezetlensége miatt. A legnagyobb hiba az volt, hogy a gépállomás túlságosan beleavatko­zott a tsz. életébe, vé­tett a szövetkezeti de­mokrácia ellen, nem tartotta kellő tisztelet­ben a közgyűlés határo­­. zahlt. ■ Milyen legyen az új, he­lyes kapcsolat? Az eddigi bürokratikus kapcsolat helyett a terme­lést elősegítő kölcsönös bi­zalom alapján álló baráti kapcsolatot kell teremtem. A tsz. gépesítésében ne csak egyszerűen a szántásra, vagy a növényápolásra és a gépi agrotechnika elterjesz­tésében segítsen a gépállo­más. hanem más üzemágak gépesítésében is segítsen. Elképzelhető például köl­csönös megegyezés alapján a szarvasmarhatenyésztés munkafolyamatainak gépe­sítése is, amelynek szere­lési munkálatait a gépállo­más végezne el. Ha a gépállomás rossz munkát végez, azzal nem segíti, hanem le­járatja a szövetkezeti mozgalmat. A két szektor kapcsolata formájában is változott. Eddig év végén történt az elszámolás. Most a munka befejeztével azonnal fi­zetni kell. Ez az önelszámo. lás velejárója. Ha a tsz-nek nincsen készpénze,' akkor az állam a tsz. kérésére elő­­hitelt folyósít. Ez a rend­szer mindkét felnek elő­nyösebb. A gépállomás csak így tud folyamatosan üze­meltetni. így tud fizetni munkabért, így vásárolhat üzemanyagot stb. A tsz. minden munkafolyamat ví­gén elszámol a gépállomás, sál s ezáltal az év bármely időszakában ellenőrizheti az egy-egy növényre fordí­tott gépi költséget. így módja van a termelési' költ­ségek alakulását befolyá­solni, olcsóbbá tenni. A* eddigi egyszerű mun­kafolyamatok gépesítése mellett mindinkább fel­merül a szarvasmarha­­hizlalás, zöldségter­mesztés és hasonló * üzemágak gépesítés« is, amelyek eddig úgyszól­ván ismeretlenek vol­tak. Jövedelmező gazdálkodás állatott nélkül lehetetlen Sajnálatos, hogy a tél fo- j lyamán újjáalakult téeszekj zöme nem akar álíatte-' nyésztéssel foglalkozni. Kü- j lönösen elhanyagolják a! szarvasmarha, sertés ’és ba- j romfi tenyésztését. Mi lesz j az ilyen gazdaságból né­hány év múlva, amikor annyi trágyájuk sem lesz, hogy egy melegágyat meg­rakjanak? Kizsarolják a ta­laj termőerejét. Sivár pusz­taság lesz a gazdaság. Ered­ménye a szegénység. Erre nem tekinthet fel az egyéni paraszt, hanem csak lenéz­heti. A régi kapitalista rend­ben is az a gazdaság ment először tönkre, ahol elhanyagolták az állattenyésztést. Most is az az egyéni gazda boldogul nehezen, akinek kevés sz állata. A terme lőszövetkezeteknél a múlt években is jó részesedés ott volt. ahol gondosan foglal­koztak állattenyésztéssel. ■ A műit években hiba volt, hogy egyoldalúan az állatlét&zám mennyiségeme­lését hangoztattuk, elhanya­goltuk a takarmánybázis előzetes, vagy párhuzamos megteremtését nem ügyelve a minőségre. Ez az út nem járható. Az a helyes tehát, hogy a takarmánybázis megteremtésére kell kez­detben a figyelmet összpon­tosítani s ezzel párhuzamo­san növelni az állatállo­mányt, ügyelve a minőség­re. Most a tavasz folyamán az a téesz cselekszik okosan, amelyik mindé i arra alkalmas földjét beveti takarmánnyal. Főhangsúly a lucerna és ló­here termesztés 'n van. Dús fehérjetartalmuk miatt a legfontosabb. legol­csóbb takarmányok ezek mr.gtermesztés esetén nagy jövedelmet biztosítanak. Ta­lajerő gazdagítás szempont­jából is nagy szolgálatot tesznek. Természetesen az egyéb takarmányok ter­mesztésének is megvan a maguk jelentősége, például a különböző takarmányke­verékeknek. A beszámoló a továbbiak, ban a Uulgozo paítújztíag és a szövetkezeti parasztság vi­­szonyát elemezve megálla pította, hogy az ellenforra­dalom megrontotta a ko­rábbi jó- kapcsolatokat. A baj az, hogy sutba dob­tuk Leninnek áz osztály­harcról szóló tanítását, pe dig ez ma is érvényben van Láthattuk, hogy a kizsák­mányolok vissza akartak térni, a dolgozó parasztsá­got csak eszköznek akarták felhasználni. Termelőszövetkezeti pa­rasztságunknak tehát harcolni kell az ©sz­­tályellcnscg mindenfaj­ta megnyilvánulása el­len, de a megtévedf dol­gozó parasztokkal ke­resse a megbékélés út­ját. Milyen ülőn menjünk tovább ? A kapitalizmust nem hozhatjuk vissza, ezt már véres verejtékkel kipró­bálták őseink és mi magunk is nagyon sokan. Csakis a kizsákmányolástól mentes szocialista mezőgazdaság megteremtése a járható út. De ilyet,mi azelőtt nem csináltunk. Honnan vegyük hozzá a tapasztalatokat? Nyilván onnan, ahol már | megcsinálták: a Szovjet­uniótól és a szocializmust eredményesen építő népi demokráciáktól. A formák­ban eltérhetnek egymástól a szocializmus építésében, j de a lényegben nem. Javaslat a tsz-ek szervezeti-gazdasági megszilárdítására Fekszi elvtárs befejezés­képpen javaslatot tett a hi­bák megszüntetése érdeké­ben, a szövetkezetek szer­vezeti és gazdasági megszi­lárdítása érdekében. 1. A szervezeti megszilár­dítás érdekében a termelő­szövetkezeti közgyűlés fog­laljon állást az alapszabály mellett. A mintaalapsza­bályt — melyet semm'fé’e törvény nem hatálytalaní­tott — továbbra is fogadjál el. Ahol szüksége mutat­koznék, ott egyes pontokat a helyi sajátosságoknak meg­felelően módosítsanak Mintaalapszabály nélkül egyetlen téesz se működ jék, mert anarchia kap láb­ra és előbb-ntóbb széthul lásra vezet. Megfelelő mun­kaszervezetét alakítsanak ki. hogy mindenki ismerje feladatát és a tavaszi mun­kák sikeresen fnlviapa-k Legyen a pénzgazdálkodás­hoz értő könyvelőié is téesznelf. A pedagógusok és a most falura Ire-ütt pénz­ügyi dolgozók közül bizo­­"vóra akad. ?k! ért a mun­kát szívesen elvállalja. 2. Ahol vita van a mun­kaegység körül. r'’-”«rű ennek a kérdésnek is kö - gyűlés elé bocsátása és j megvitatása. Javasoljuk, jhogy a jövedelem elosztásá­nak eddig legjobban bevált módszerét, a munkaegysé­get alkalmazzák, utasítsák el az egyéb módszereket, mert ezek úgyis nehézsé­gekre vezetnének. 3. Gépállomásaink legfőbb kötelessége a téeszek puiiti-I kai és gazdasági megsegi- 1 tése. Köteleseik teljesíteni a j téeszek minden gépi igé- i nyél. Törekedjenek a helyi sajátosságoknak megfelelőé r új gépesítési technikák és. termelési módszert kialakí­tani. Tanulmányozzak a külföldi, különösen a Sz©v-. jetunió gépészeti és agro­technikai eredményeit és törekedjenek hazai ajkál-, marására. Köteles segítséget adni a gépállomás a tsz­­üzemi gépesítésének kiakv kilósában, gépek, eszközök javításában és szaktanácsot adni a karbantartáshoz. 4. Javasoljuk a téeszek­­nek, hegy az állattenyésztés, gyors fejlesztése érdekében most a tavaszi munkák so­rán teremtsék meg a ta, j karmánybázist. Vessék felül az őszi cs tavaszi kalászo­sokét — talaj alkalmassá­gától függően — lucernával, vagy lóherével. Javasoljuk a kukorica vetésterületét és takarmánykeverékek vetés­területét növelni és vető­mag gyanánt hibrid kuko­rica vetését. 5. A belterjesség fokozá­sának most m;nden elöíel-* tétele adva van. Ezért ja-z , vasoljuk téeszeinknek, hogy ahol elegendő munka-ern van, ott minél nagyobb te-' riileten foglalkozzanak szájH tóföldi zöldségtcrmesztésselj és ipari növények-termesz­tésével. Belterjes zöldség­termesztéssel holdauKuvt 80—70 ezer forint jövede­lem érhető cl. Javasoljuk a. sárgarépa, zeller, paprikaj paradicsom, karfiol, hagy-! ma, káposzta. szamóca.1 málna, köszméte és ribizke* termesztését keltő adctlsí-i gok esetén, mert ezek a cikkek jó áron elkelnek. 6. Szarvasmarha ten vészién nélkül nem lehet belterje­sen gazdálkodni. Ezért ja­vasoljuk szarvasmarhatörz's kialakítását a legrövidebb' időn belül. Ugyancsak te-' rekedjenek •> seríéstenyésr­­lés fellendítésére. Ne té­vesszék szem elől. hogy ál­lat nélkül nincs trágyái irágj;a nélkül nines talaj-' élet. talajélet nélkül pedig* nincsen jó termés. 7. Ezeket a feladatokat csak úgy tudjuk sikeresen megoldani, ha szocialista' szektorainkban erős és egy­séges pártszervezet van, > i a kommunisták é’érc éti­nak a harcnak és követke­zetesek lesznek az MSZMP narasztpolitikájának végre­­br. "tűsé ban. A járási párt­­intézőb'zottságok és a h-­­íyi pártszervezetek irányít­sák a tümegszer vezetek. ta­nácsok, intézmények, fülei-, művésszé vetkezetek és a­vállalaíok figyelmét a fa­lusi munkára, elsősorban a tsz-mozgalomra. Fekszi élvtárs beszámoló­ja után vita következett, amelynek istpe liléjére visz-! Iszatérünk.

Next

/
Thumbnails
Contents