Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-03 / 52. szám
4 KELETMAGYARORSZAG 1957. március 3, vasárnap MŰVELŐDÉS Gyűjtsük össze a szabolcs-szatmári gyermek játék dal oka t gyűjtötték. Vajon él-e még, s milyen íor-M indig nagyobb és nagyobb érdeklődés nyilvánul meg szűkebb ha-: zánk, tehát megyénk művészete iránt. Ez jó és helyes dolog. Népi művészetünk megismerésével, megbecsülésével legértékesebb haladó hagyományainkat elevenítjük fel, tudatosítjuk és terjesztjük el. Már pedig a sok idegen, legtöbbször értéktelen, kívülről jövő hatás ellensúlyozására, a jó Ízlés, a szép érzék fejlesztésére mi sem alkalmasabb, mint éppen a haladó hagyományok, elsősorban a néphagyományok: a népművészet összegyűjtése, terjesztése, felelevenítése. , Az igazi magyar népdalokban sohasem fordul elő álérzelgősség, sovinizmus. vagy nacionalizmus. A „csinált magyarnótákban“ annál inkább (pl. Murgács és társai dalai!) Nagy örömmel és őszinte megelégedéssel tölt el mindenkit az a tény, hogy a Megyei Népművelődési Osztály Népművelési csoportja komoly erőfeszítéseket tesz a megye népművészeti anyagának összegyűjtésében, közkincsé tételében. Hiszen eddig sokan foglalkoztak pl. népdal, népmese, gyermekjátékok gyűjtésével. Sok nyomtatásban is megjelent. S itt önkéntelenül fölmerül a kérdés: van-e még mit gyűjteni, érdemes-e vele foglalkozni? Van is mit gyűjteni és érdemes is ezzel foglalkozni! Miért? Előttem fekszik a Magyar Népzene Tára első kötete: Gyermekjátékok (Budapest, 1951. Szerkesztették: Bartók Béla és Kodály Zoltán). Ez az ugyancsak vaskos kötet 1161 gyermekjátékdalt tartalmaz. Nézegetve és vizsgálgatva a sok-sok gyermekdal eredetét, gyűjtési helyét, azt látjuk, hogy Szabolcs-Szatmár megyéből csak igen kevés községből került be gyermekjátékdal ebbe a nagy, összefoglalj gyűjteménybe. Ez azt jelenti, hogy csak kevés helyen folyt még rendszeres gyűjtő munka, tehát bő lehetőség és alkalom van arra, hogy ezt a hiányt pótoljuk* s De nemcsak a még fel nem gyűjtött dalok és játékok fontosak a gyűjtés szempontjából. A népdal, a népművészet nem lezárt valami, hanem mindig fejlődő, mindig változó, élő művészet. A népdal tovább él a variánsokban, különböző átalakulásokban. Semmiképpen sem jelentéktelen dolog megnézni idők múltával a már egyszer felgyújtott dalok életét, változását, variálódását, terjedését vagy éppen halálát (ha t. i. a dalt egészen elfelejtették volna). Tehá| a már egyszer felgyűjtött dalokat ismét összeírni, a régi gyűjtéssel egybevetni, a dal „életét“ így megvizsgálni, egyik igen fontos feladata a népzene-tudománynak. Van tehát bőven feladat. Ismételjük meg azt, amit a kiváló magyar népdalgyűjtő: Kiss Áron vitt véghez, aki 214 tanító munkatársával 48 vármegyéből gyűjtötte össze a gyermekjátékdalokat, hogy útját állja az iskolában elterjesztett értéktelen, felülről jövő „tandaloknak“. (Kiss Áron (1845—1908) porcsalmal születésű kiváló pedagógus, később 'tanítóintézeti igazgató: „Magyar* gyér-' mekjátékkönyv“ c. kiváló műve 1891-ben, majd 1905-ben jelent meg). Kiss Áron említett gyűjtésében több gyermekdalnak nincs meg a dallama, némelyiknek ^egy-egy sora hiányzik. Ezeket kiegészíteni, fontos és felemelő feladat amiben lelkes tanítógárdánk nagy segítségre lehet. Hiszen kikre is támaszkodhatnánk a népművelési munkában, így a népdal gyűjtésben Is, mint a pedagógusokra, akik fáradságot nem ismerve mindenkor szívesen dolgoztak és dolgoznak a magyar művelődésért? [V em véletlen, hogy a Magyar Nép” zene Tárában az első kötetet a gyermekjátékdaloknak szentelték. A gyermekjáték mély betekintést enged a népzene őskorába. Sokkal mélyebbet, mint a felnőttek népdalai. A variálódás, a változat-képződés is sokkal nagyobb a gyermekdalokban, mint a felnőttek dalaiban. Nézzük meg most már, mélyek azok a gyermekdalok, amelyek a nagy gyűjteményben helyet foglalnak megyénkből. íme: Ajak községből: „Meggy, meggy, meggy," terjedj meggy“. Elég hosszú szövegű és dallamú kör-játék. Szinte majdnem minden közismert gyermekjátékdal motívuma előfordul benne. 1933-ban mában, milyen változással? Büdszetmihályról - (ma Tiszavasvári) három gyermekdalt is tartalmaz a gyűjtemény: „Lopom az úr szöllőjét“. Ez egy csőszjáték, zálog kiváltással. „Lehajtott a tengermorzsa“ lányok részére körjáték. Ugyancsak körjáték a „Járok egyedül, félek egyedül“ is, . kérdés-felelet-szerű prózai szöveggel. Nyírbaktáról is van egy játékdal: „Tüzet viszek nem látjátok, ha látnátok ótanátok“. Szintén körjáték. Nyírkércsről egy zálogoséi játékot találunk a gyűjteményben: „Mély kútba tekinték, aranyszálat szakítok“. Botpaládról egy játék van felvéve: „Mély kútba tekinték, aranyszálat szakiték“. Első verse megegyezik a Nyírkér. ről ismert szöveggel, de ez további re iveggel bőv(il, sőt a játék menete is .1- tér az előbbitől. Kiss Áron nem kö::ii ennek a dallaniát. Meg kellene nézni, meg vari-e még a játék, s fel kellene gyűjteni a dallamát is. Jármi községből egy „Cica“ (kergető) játék szöveg-változatét találjuk: „Ha a balha ügyetlen, nem ■ eszi a húslevest, az én balhám olyan rest, megenné a . falevest“. Köleséről egy „rétes“ játékot vettek fel: „Szerdán viszik lányokat, a legszebbik lányokat“. Tunyog községben Lajtha László gyűjtötte össze a gyermekjátékdalokat, egy mondóka: „Haj rétes, bélés, mindjárt keserű lesz“. Egy másik: „Egy bárány alma, két bárány alma“.' Érdekes a következő, értelmetlen szavakat tartalmazó gyermekdal; „Am toj, totonoj. szívem korponoj, tiké, toké, vele,: voi.“ Vagy egy ..másik: béné, dünke, funke, áges, kábes. kézen, ofre, diéz, driz, droz stb.“ A gyerrpek nem keresi a szavak értelmét, nem baj, ha nem érti, fő, hogy jó mondani, s lehet rá, játszani! Talán a felnőttektől hozzákerült. szavak vagy szomszédos, de idegen nyelvű települések meg nem értett, elferdített szavai rejtőznek ezen értelmetlen, játékos szavak mögött. Ismét egy mondóka: „Tarts kaput Borsóné, Borsos kapitányné“. Vagy: „Haj Görbéné, Görbéné, mit ülsz az út szélén, hogy nem mész, hogy nem mész, keserű vásárra? Egy másik: „A szöllősi hegyoldalba, két száll vessző, a levele fehér, a virága piros“. Játékok nincsenek közölve a fenti mondókához, dalokhoz. Meg: kellene nézni, hogy egyáltalában meg vannak-e még, s mit játszanak hozzá? Egy „ördög-angyal“ játék: „Pipom. pilipom, gyújtsa meg a pipám“. A tréfás párbeszéd közben — ha nevet a megszólított, akkor ördög lesz, ha nem, angyal. Szövegileg s részben (de csak részijén bdallamilag is ■ megegyezik a kölesei gyűjtéssel a következő játékdal: „Szeredén viszik a lányokat, a legszebbik lányokat“. A játék menete nincs leírva.-bizonyára megegyezik a kölesei „rétes“ játékkal (összefogódzva, rétes módjára tekerődik a sor). Egy gyűrűs játék zárja be a tunyogi gyűjtést: „Arany gyűrűt lclfern bubám befedeztem“. TP öbb megyénkbeli gyermekjátékda! nincs a gyűjteményben. Ez bizony nem sok s épnen ezért tág lehetőség van a. gyűjtésre. Óriási jelentőségű volna,, ha a megyei pedagógusok a saját falujok gyermekiátékdalait a hozzávaló játék pontos leírásával felgvűjtenék s elküldenek a megyei Művelődési Osztály Nép- :. művelési Csoportiának, ahol gondoskodnának annak tudományos feldolgozásáról, esetleges kiadásáról. 4 Magyar Népzene Tára első köte. A tének előszavában Kodály Zoltán azt mondja, hogy „ez a kötet nem lezárni, hanem megindítani szaretné a gyermekjátékok tanulmányozását.“ Nos hát, erre mód és lehetőség van. A megjelent gyűjtemények anyagának felhasználása, annak újabb és újabb gyűjtésekkel való kiegészítése vidéki pedagógusaink elvitathatalan szent kötelessége. Vikar Sándor íA vámosetfycü vár ♦ ♦ Ez a vár megyénkben egó♦ szén különleges helyet foglal T«l. Időrendben a kísvárdai. ro♦ zsályi, matolcsi, ecsedi várak- J kai lehet egyidős. Az első ki♦ vételével ezeknek még csak a J romjaik sem maradtak íttnn. t A rozsályit az utmújt évben ér- 2 te utói a gondozatlan műemíé♦ kek végzete, amikor az épüíe- J tét — amelynek egy része még ♦ árpádkor! maradvány volt — ♦ a lakosság elbontotta és szét♦hordta. A többi várunk: Nagy♦ kalló, Olcsva, Nyirbál or. X amelynek szintén nincsenek ♦ látható nyomaik, későbbi idö- X ben keletkeztek. Ez utóbbiak ♦ megegyeznek abban, hogy egy X olyan korban pusztultak el, ♦ amikor még nemzeti míívelő- X désünk nem jutott arra a ma♦ gaslatra, hogy történelmi mulatunk értékeit látták volna ben- Xnük. A rozsályi várkastély ♦ pusztulása azért különösen X szomorú, mert az napjainkban ♦ lett a barbárság áldozata, s ez X azt jelenti, hogy községi ta♦ nácsaink nem mindig becsülik 1 meg a rájuk bízott óriási érié- Xkeket, történelmi emlékeket. ♦ A vámosatyai vár sorsa — a X többihez képest — szereiiesé♦ sebb volt, mert a szomszédos X falvak elég távol estek tőle, s ♦ így ebből maradt meg a legtöbb. A vár legjobban megközelíthető a Vámosatyából Gelénesre $ vezető országúiról letérve. Az ♦ akácbozóttal és magas csalán- Xhal teljesen benőtt várterüiet I közepén lévő domb volt a vár épülete, amelynek tetején lecsúszásban lévő faltömbök találhatók. Ma ennyit látunk belőle. « A várba jutás valamikor ♦ egy barbakánon (kapuvédőmű- J vön) keresztül történt. Ez véd- Xte a Mié és a Csaroda vizén ♦ átvezető hidat, amelyen át le- Xhetett a vár területére jutni. Az út a vizesárok túlsó végén egv palánkká! koszorúzott földsánc nyílásán túimenve balra fordult, s a belső .szárazárok mentén vezetett a második hídhoz. Innen inár lehetett látni az egészeben vé\e nem nagy várat. Terméskőből kifaragott, négyszögletes épület volt, amelynek sarkain kerek tornyok ugrottak ki. Valószínű, bogy nem volt hijián faragott kődísznek sem. Feltehetően emeletes épület volt, mivel az alaprajz szerint a földszinten lévő 5—«6 helyiség kevés lehetett a nagyobb számú őrség elhelyezésére. Az alsó helyiségek boltozatosak voltak. Benn áz épületben kis várudvar volt, ebben egy kút, amelynek faragott köveit Söós Elemér, a középkori várépítészet kutatója, a századfordulón még látta. (Soós Elemér gazdag levéltár] adatokat közöl Vámosatya történetére vonatkozólag. Itt. is jórészt az ő kutatásaira támaszkodunk ) Nehéz elképzelni, hogy belül milyen volt a vár fénykoraban.ifj. Büdy Mihály, beregi főispán birtoklása alatt, a XVI. század közepe táján. Hogy birtokosa nem k izönséges várúr lehetett, aze az a tény •>; mutatja, hogy Büdy — felesége, Oléh Anna révén — az esztergomi prímás sógora volt. Ebbéli az időben a vámosatyal vár birtokához 45 falu, illetve falurész tartozott. Legendaszerű lett Büdynek a szólása a fekete ládikáról, melyből — szavai szerint — ha megrúgja, 20.000 katona ugrik ki. Ennék ismerete alapján feltehető, hogy a \rár belseje gazdagon díszített volt. A községnek a rendelkezésünkre álló adatok szerinti első említése 1289-bÖ! származik Atya néven. 1341-ben vámjogot kap, vámos hely lesz. A következő század folyamán többször változik a birtokosa, míg 1539-ben id. Büdy Mihály vásárolja meg. Fia Ferdinand-, párti és 1557-ben kénytelen1 feladni a várat a magyar lro~| dalomból ismert Balassa Menyhárt csapatai előtt, aki innen fosztogatja a környéket. Mikor Balassa szintén átáll ai Habsburg-házhoz, 15S3-ban! Büdy visszakapja a várat. Ekkor készíttette a külső vizesárkot, amelybe bevezette ..aj Mié és a Csaroda patakok vi-; zét. (A Tisza szabályozásakor éz a két patak lényegében eltűnt, á vizes árok helye még m* is .mocsár.) Sokáig azonban Büdy sem örülhetett visszakapott várának, mert a következő évben a Zápolyák oida Ián harcoló Báthory István, későbbi lengyel király osíro-1 mólja. Az ö ágyúinak hatása alatt Büdy megadta magát szabad elvonulás mellett. 15S7- ben azonban a törökökkel jött! tatárok feldúlták Vámosátyát is, nem bizonyos azonban,’ hogy a vár is erre a sorsra került. Mindenesetre Lipól császárnak egy I6tí0-bó! származó oklevele szerint a Vár pusztán áll. A kutatások során előkerülő adatoknak nagy hiányossá-1 ga. hogy nem tesznek különb ! seget a vár és a község kő-1 zott. A várral kapcsolatos ie^-| fontosabb dolgokról — például a keletkezési időről — nem tudunk meg semmit. Az alaprajz ránkmaradfc alakia arról tanúskodik, hogy abban a/s időben keletkezett, amikor már a tűzfegyverek elég hatásosak voltak és ez ellen kiugró tornyokkal, valamint vastag falakkal védekeztek. Fz az idő nálunk a XV, század második fele. Bővebbet ásatások hiánya miatt — nem lehet mondani. t A vámosatyai vár rekonstroUciója. ♦ A mellékel kép .» vár kép- Xzeleibeli külsejét mutatja a ♦ rendelkezésre álló adatok,- az X alaprajz és a korabeli várópí♦ tészet stílus ismeretében. V a-J* lószínűleg a tatárjárás után építették, s feladata a vám, 3 majd a rév biztosítása volt. X Ezzel kapcsolatban még feíde♦ rílésre váró kérdés a gelénesl ví.hí.1 \aló esetleges azonossága is. ♦ Még csak arra szeretnénk X rámutatni, hogy az atyai t ár ♦ esete is illuszuác’óként zol- X gálhat ahhoz a tényhez, hogy .♦ múltunk egyes kulturális emlékeit mostohagyermekként kezelik hivatalosak és nem hivatalosak egyaránt.. Megyénk műemlékekben Aaió gazdagságánál csak a közöny nagyobb, amellyel iránta viseltetnek. Az Építésügyi Minisztérium kebelében működő műemléki csoport kevés gondot fordít a Budapesttől távol eső műemlékek gondozására. Jó volna megvizsgálni azt a javaslatot, hogy a műemlékek gondozása tartozzék a Művelődésügyi Minisztérium hatáskörébe. Sok segítséget adhat-« nánk így az iskolák lelkes nevelői és a műemlékeket megbecsülő diákok. A vámosatyai vár gondozását például elvállalhatná a közeli vásárosnaményi középiskola tantestülete és fiataljai. Egy másik javaslat, hogy a községi' tanács maga is gondozásba vehetné * ‘vár körüli területet. ilyenformán megfennénk a műemlékvédelem első lépéseit Szabolcs- Szatmárban is. KOROKNAY GYULA Kísvárdai mozaikok ♦ 1 A kísvárdai járási műve lődési házban megalakult a mezőgazdasági szakkör Tömösvári József járási íű♦ mezőgazdász vezetésével, t Foglalkozásaikat hetenként ♦ tartják. X ♦ Berkeszen és Tiszakanyá- Jron megindul az ifjú mező} gazdaképző tanfolyam. 1 Képzőművészeti, iparművészeti kiállításra készül a kísvárdai járási mű'7clődési ház. Bemutatják a járás területén , ezzel foglalkozók munkáit, valamint a művelődési t ház szakkörének műveit«.1 # A gégényi művészeti: csoport előad ta a Bor-című színdarabot, amellyel Berkeszre is ellátogatnak. Petró József tanár vezetésével 15 taggal megkezdődtek a foto-szakköri foglalkozások Kisvárdán. * Ajakon Tóth András, nevelő vezetésével a színjátszó csoport előadta Gárdonyi Géza: Fehér Anna című színművét. # Kisvárda színjátszói tfr. Hollóházi Lajos vezetésével tanulják Kisfaludy: Kérők című darabját. A zsurki színjátszó csoportot Maczkó Gyula nevelő vezeti. Színdarabjukkal már Záhonyban is vendégszerepeltek.
