Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-27 / 72. szám
4 KELETMAGYAKORSZAG 1957. március 37, szerda Aki a Holdig gyalogolhatott volna Mennyit jár egy pincér a nyíregyházi Kossuih-ban ? A BM. Tájékoztatási Osztályának közleménye Sok olyan dolog adódik életünkben, amire fel sem figyelünk, különösebb jelentőséget nem tulajdonítunk neki. Sok olyan jelenség van, amit természetesnek tartunk, s nem gondolkodunk rajta. Csendes töprengésben üldögéltem a napokban a Kossuth-szálló éttermében. A hétköznap ellenére nagy forgalom volt, s bizony félórába is tellett, mire hozzá. i jutott a pincér. Mar jóelőre eltökéltem maga n, hogy milyen formában fo- C rm rosszallásomat kifejezni •„ hosszú várakoztatás miatt. Aztán mégis meggondoltam magam. Látva szakadatlan sie fésűket, örökös fűti ásásukat, inkább részvétet éreztem i inluk. Ahogyan csendesedett a forgalom, már magától jött asztalomhoz az őszülőhajú, alacsony, kitaposott cipőjű pincér, hogy elnézésemet kérje. így eredtünk beszélgetésbe egymással. — Mondja, hány fordulót szokott megtenni naponta 1ebben a vendéglőben? — Hányat? — gondolkodott el kissé. — Egy nap alatt körülbelül háromszáz fordulót.. — S mennyi lehet egy forduló hossza hozzávetőlegesen? — Mindent összevéve, megvan harmincöt méter... Hirtelen számolni kezdtem magamban: háromszázszor hármfntöt, — az tízezer ötszáz méter. ‘— Eszerint maga mindennap tíz és fél kilométert járt itt a vendéglőben. — Kevés! — kiáltott közbe egy középkorú pincér. Mert akkorára öten-hatan fogtak közre, pincérek, s ezek közül a legidősebb kiáltott közbe: — Kevés! Rajtam néhány évvel ezelőtt lépésmérő volt, az pedig nem csal! E lépésmérő tanúsága szerint a legcsöndesebb napokon is harmincezer lépést tet********* Vissei író töltőtoll A harkovi töltőtollgyárban elkészítették a „Turisztkaja” típusú töltőtollat. A toll közönséges víz betöltése után ír, mert a toll testében vízben oldódó festék található. A festék néhány esztendőre elegendő. Élő őskori állatokra bukkantak Dán tudósok a mexikói tengerpart mentén végzett mélytengeri expedíción, amelynek során 3590 méter mélységig lejutottak, olyan puhatestű állatfajta néhány élő példányára búk. kantak, amelyről azt hitték, hogy már 300 millió évvel ezelőtt kihalt. Olyan puhatem meg. Ha mármost hatvan centiméternek veszek egy lépést, mennyire rúg' ez összesen? Nyomban kiszámítottuk, hogy harmincezer lépés ez esetben egy millió és nyolcszázezer centiméterrel egyenlő, ami pontosan tizennyolc kilométer. Itt tiltakozva emelte fel a jobb kezét egy másik pincér, akit Jancsinak szólítottak társai. — Hát ez semmi, szerkesztő úr! Becsület szavamat merem adni, hogy én minden nap kivágok: legalább harminc kilométert. testűekről van szó, amelyek 'hossza 4 cm és vastagsága 1.5 cm. A mikroszkopikus vizsgálatok világosan kimutatták, hogy a talált puhatestűek teljesen azonosak egy történelemelőtti puhatestű állat kövületével, amelynek korát 300—500 millió évre becsülik. Automata időjós Az angliai Dunstablebari automata gépezetet helyez, tek üzembe, amely önműködően „állapítja meg” a várható időjárást. Az automata egy elektronikus agyból áll, amelynek 192 meteorológiai állomással van kapcsolata. A meteorológiai állomások rádióval adják le a jelentéseket az elektronikus agynak feldolgozásra. Persze, nem egyszer próbál- * tam már kiszámolni, úgy t nagyjából... J A többiek rábólogattak, | hogy körülbelül ez az igaz-1 ság. | Egy pillanatra megakasz-1 toltam a szóáradatot. í Tehát, ha barátunk min-1 jennap harminc kilométert J jár föl, s alá a vendéglőben, t ez — kivonva belőle a hav.i í négy munkaszüneti napot, t — éppen huszonhét nap, I kilométerekbe átszámítva, T havi nyolcszáz kilométer. | Mivel pedig az Egyébtől hossza pontosan negyven-1 ezer kilométer, jó négy esz-1 tendő alatt akkora távolsá-i got jár meg, hogy azalatt | játszva gyalogolhatná ke-1 resztül az egész világot. I A pincérek arcán itt már ; határozott büszkeség fényűéit föl. ■ — S mennyit jártam eddig? : — Egyszerű a számítás! Ha egy esztendő alatt kilencezer hatszáz kilométert 'futkos be itt, akkor har’ minchárom esztendő alatt háromszáztizenhétezer kilométert tesz ki. Mivel pedig \a Hold közepes távolsága. ; háromszáznyolcvanhégyezer ;kilométer, másszóval annyit !jelent, hogy az eddigi harminchárom és az ezután következő nyolc év alatt j'akkora utat tesz meg csu■ i-án pincért minőségben, ;hogy ezzel a gyaloglással ; éppen a Holdig sikerült > volna eltalpalnia. i (32. folytatás.) Az álarcos férfiak csak álltak ott és maguk sem tudták, hogy mit mondjanak erre.' Egymásra néztek és igyekeztek megérteni Sam bonyolult üzletmenetét. 1 — Minden ember tudja, hogy Sam Brinson bolondja a régi automobiloknak, mint ezek a délvidéki gicsi-niggerek általában — magyarázta emelt hangon Jeff. — Ö nem olyan, mint a többi földet túró fekete. Sam már a világ teremtése pta ócska tragacsokkal kereskedik. Az esküdtszék a múlt hónapban már azzal fenyegetőzött, hogy elfogatóparancsot ad ki ellene, ha nem hagyja abba ezt a szokását, hogy hamis tulajdonátruhózási okiratokat állít ki, de ezt nem tártja,-olyan nagy bűnnek. Fehér embertársaink is elkövetnek hibákat, küjörföáen ha nem járatosak a törvényekben. **** — Mccurtain, most már maga se jártássá tovább á száját! — förmedt rá a magas férfi és odalépett az ajtóhoz. — Magái <i bízzuk, hogy az ilyen bonyodalmas üzleti dolgokkal foglalkozzon. Annyi biztos, hogy egy fehér lányt megrontottak és ezér egy niggernek lakcím kell. Az emberek puskáikkal újra döfkööni kezdték Sam-ot és kifelé hajtották. — Senkinek sem szabad bántani szegény öreg Sam Brinsont! Egy fikarcnyival se tud többet a dologról, mint én! Sam sem követhetett el semmi rosszat. Két nap óta itt van nálam a fogdában, Iákat alatt volt, még mielőtt az a csúnya dolog megesett. — Adja ki a másikat, ha ezt vissza akarja! — jelentette ki ugyanaz a férfi, aki az előbb beszélt. — Ha pedig nem adja ki, ne pergesse a nyelvét hiába, fukarkodjon a szóval a választás napjáig. Mert akitor bizonyára szüksége lesz az ckesszólásra. Az emberek hátrálva megindultak a keskeny folyosón. — Nehogy a következő öt percben egyikük is mozduljon! — kiáltott vissza az előbbi férfi. — Nehogy valaki is követni merészeljen minket! Ellenkező esetben olyan lövöldözés lesz itt, amilyen még nem volt, mióta ez a fogház áll. Jeff leroskadt a priccsre és gondterhelten virrasztóit ott egy ideig. Amint megint felemelte a szemét, tekintete a sárgásbőrü félvér lányra esett. Lesütötte a szemét ós a piszkos cementpadlóra bámult. Corra odaállt a lezárt rácsosajtó elé. 62 Az októberi ellenforradalom óta rendőrségünk és karhatalmi szerveink nagy erőfeszítéseket tettek a közbiztonság és a közrend helyreállítása érdekében és jelentős eredményeket értek el. Az ellenforradalmi események ideje alatt azon. ban számos bűnöző szabadult ki a börtönökből és maga az ellenforradalom is jelentős számban hozott felszínre az államra, a közbiztonságra és a szocialista társadalmi együttélésre veszélyes huligán, garázda elemeket, akik gátolják a gyors kibontakozást. Ezek megfékezésének egyik eszköze a belügyminiszter 1(1957)111. 19. B. M. számú rendelet© a kitiltásról és a rendőrhatósági felügyelet alá helyezésről. A rendelet hatálya kiterjed azokra a bűnöző, zavartkeltő, garázda, az államra és a közbiztonságra, a szocialista társadalmi együttélésre veszélyes, továbbá gazdasági okokból káros személyekre, akiknek elkövetett cselekménye nem olyan súlyos, hogy bűnvádi eljárást vonjon maga után. Ezeket a személyeket közigazgatási eljárás alá kell vonni és áz egyes fontosabb területekről való kitiltással, rendőrhatósági felügyelet alá helyezéssel kell korlátozni mozgási, tevékenységi lehetőségükben. Az új rendelet —* amellett, hogy épülő új társadalmi rendünket, a dolgozók érdekeit védi — kifejezésre juttatja szocializmust építő társadalmi rendünk magasabb erkölcsi szemleletét és célja elsősorban nevelő szándékú, szemben a Horthy-rendszerben alkalmazott embertelen, brutális, teljesen a megtorlást célzó rendelke■ zéssel. Az új rendelet szerint a kitiltás, rendőrhatósági fel-j ügyelet alá helyezés 6 hő-' napi időtartamra szólhat, sj három esetben újabb 6 hó-j nappal meghosszabbítható.l azonban két évnél tovább nem tartható fenn, szemben 4 a régi rendszer gyakorlatával, amelyben meg- 4 határozatlan ideig tart- . hattak ezek a korlátozások, egyes ebetekben 10—15—20 évig is. Az eljárás alá vontak: ügyét minden 6 hónap el*' teltével hivatalból felüli kell vizsgálni. A rendelet nem engedő-] lyezi ezeknek a korlátozó1 intézkedéseknek az elrendelését olyanokkal szemj ben, akikre az előrehala-! ott koruk, szociális körülményeik, egészségi állapotuk, előrehaladott terhességük miatt súlyos hátrányokkal járna. A rendelet lehetőséget ad a kitiltott személynek, hogy új lakhej lyét maga válassza meg, A kitiltást, a rendőrható^ sági felügyelet alá helye-j zést a megyei (budapesti) főkapitányságok rendelhetné el. A rendelet lehetőséget nyújt az eljárás alá vont| személynek, hogy íellebbo-l zéssel éljen. Azokat, akik a kitiltás^ vagy a rendőrhatósági felügyelet alá helyezés szabályait megszegik, szabály-; sérés miatt vonják felelűs-J ségre. *— Jefferson! És mi a le modanivalód mindehhez? — tette fel kemény hangon a kérdést, Jeff csak a fejét ingatta. — Világteremtése óta n'ro érestem magamat ilyen ronggyáasszottt nak — szólt eiJialó hangon. Bert és Jim is odaléptek * rJke»o*ajtét>oz. Nézték, milyen lehangoltan ül főnökük a uárka priccsének a szélén. — Bért, kerítsd elő a kulcsokat és nyisd ki azonnai ezt a* ajtót! — rendelkezett a seriff. — Ne állj úgy ott, mintha odaraktak volna és ne bámulj úgy rám, mint egy sültbolond! — Igenis, uram, Jeff seriff — szólt Bert és gyorsan elkotródott. De pillanatok múlva már vissza is jött, zsebéből előkotorászta a saját kulcsait és felpattintotta a rácsosajtó zárját. Az ajtó zajosan csapódott ki, miközben mind a négy rozsdamarta pánt keservesen nyivákolt. A leány felült. — Maga tényleg az igazi seriff? — kérdezte vakmerőén. —■ Gondoltam, hogy hasonlít McCurtain seriffre, de sehogysem ment a fejembe,' hogy az igazi seriffet a saját fogházában lakat alá teszik. Jeff dühösen meredt a leányra. — Jaj istenkém! — kiáltott fel a leány és a rekesz hátsó sarkába húzódott. Jeff kapkodva felráncigálta a cipőjét, feltápászkodolt a priccsröl és csoszogva megindult az ajtó felé. Bert és Jim félreálltak, mialatt főnökük tétovázva megindult közöttük. Nagyon megviselte ez a rövid éjszaka. — Bert, — szólt rá Jeff — ki rakta ezt a nigger lányt a fogházba? Bert nem válaszolt rögtön. Zavartan nézegette a cementpadlót. Jeff Jim Couchra nézett. Jim komoran bámult rá. — Mióta kuksol itt ez a nigger lány? — Azt hiszem mintegy két napja — válaszolta Jim és félrenézett. — Ki rákta be ide? Bert is, meg Jim is olyan kétségbeesetten néztek maguk elé, mintha váratlanul hatalmas súly zuhant volna a vállukra. — Feleljetek már! Elvégre a kerület azért ad nektek, helyetteseknek tisztességes fizetést, hogy feleljetek, ha kérdezlek benneteket! Jim egyenesen a főnöke szemébe nézett és megadóan bólintott. — Kérem, seriff úr, én raktam be ide — válaszolta halkan. — Igen, én voltam. — Dobjátok ki! — rendelkezett Jeff. — De gyorsan! Bert és Jim beléptek a zárkába és intettek a leánynak. Az már fel is ugrott és szélsebesen kirohant a hátsó ajtón. 63 (Folytatjuk.)
