Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-03 / 52. szám

KELETMAGYARORSZAG W5T március 3’ Gyűlés Nagyecsecu Egy országgyűlési képviselő naplójából Hó borította még a jó lépi földeket, mikor elő­ször jax Lain NagjfClieUsiU, Ezen a januáreleji na­pon az MSZMP helyi szervezetének laggymeae öt óra tájt kezdődött. A tanácsháza legkisebb szo­bájában 10—12 párttag szorongott gyertyavilág­nál a lócákon. Kint az ablak alatt időnként va­laki hallgatózott. Az egyik feszólaló azt java­solta: „Keressünk új párt­­helyiséget. A réginek úgy sincs se ajtaja, se ablaka s a berendezése is össze yan törve. Meg aztán so­kan nem is mernének odajárni.” Végül beállí­tott egy részeg ember és 'verni kezdte az asztalt: .Korcsma kell ide, nem ■rthelyiség!” Az utcáról, is részegek kurjongatása hallatszott. A gyűlés fel­oszlott, pedig senki sem zárta be. Miféle hatalom tartja megszállva Nagyecseuet? Honnan van az ereje.* ..Kért nem lép itt a pan* es vele a dolgozó nép a fényes napvilágra? — tá­madtak fel bennem a kérdések. Megpróbálok most felelni rájuk űsi település Nagy-: ecsed. Várat még a Bá­thoryak építették, S ami kor. „lUia.jCa, eiitei—.i Munnacsra, s hire ment' enneit Szatmárra” — a. ecsedj csikaszok, vada-' szak, darvaszok is sorra; beálltak a felkelő kuruc' seregbe. A nagymajtényr; vareseg után az ecsedi; írtokot az áruló Károlyi; oandor gróf kapta meg s; az mindvégig a Károlyi-' pénzt” — teszik hozzá a kertaljasiak. Tavaly az egyik októ­bervégi napon berobogoit a községbe egy miskolci teherautó négy fegyveres­sel. Ezek nyomban neki­estek leverni a vörös Csil­lagokat. Hirtelen nagy tömeg csődült össze. Vol­tak a tömegben. akik tudták mit kell itt tenni: s a feltüzelt tömeg meg­rohanta és lefegyverezte a rendőrőrsöt. A pártheíyi­­ségben meg a tanacshá­­zán törtek-zúztak és el­égették az iratokat. A terméskővel kirakott nagy házak kerítései mögül pe­dig sűrűn r.vúito'iatták ki a boroskancsókat, a régen csak penzt-olvasó kezek. Január végéig a járás minden községében tar­tottak nyilvános páítna­­pokat, kivéve Nagyecse­­det. Itt á helyzetet még nem lehetett áttekintem. A tanács végreh-’tő b - zottsága még decemberben is hoz- ü oly an »leib —ic-A-C* tot, hogy a Vörös Csillag TSZ és az állami gazda­ság területét mind fel kell osztani. De a tsz-pa­­rasztok nem voltak haj­landóak kötélnek állni s így ez az új „földosztás” elmaradt.. Február elején fnpvv»rrei'° f1”ú_ ték innen Oláh Murguly Károlyt és tiát. Azt .e.­­jesztették itt azidőtájt egyesek: „Októberben csak eljegyzés volt, márciusban lesz a lakodalom.” Hat héttel a januáreleji taggyűlés után aztán meg­tartották itt is a nyilvá­nos pártnapot. "Tömve volt a moz he'yíság. Ott voltak a termelőszövetke­zetiek az egyéni parasz­tok, az állami gazdaság s a gépállomás do g . >i is. Barát és ellenség egyaránt. Az emberek feszültséggel, indulattal és várakozás­sal voltak tele. Az ellen­ség is készült, hogy meg­tarthassa állásait a kis- és középparasztság sorai­ban. A beszámoló vége felé érezhetően felmelege­dett a hangulat. A hall­gatóság egy részében kéz. dett feléledni a , v^vc tisztá­inkkor az első p is alapiban Köny­váratlanul felugr. zódtak a * ?plismemi, kik ember s kiabálva . nyebb f. -hozni tűz­­dult kifelé: „Adják szeretnék visszahozni^ az ősi földet, vagy zei-vassal a nép rünk innen!” Hátul a2es kik harcol ^ ^ tónál is kiabálni kezdi óh 1 ■ a? , , Azután „Ügy van, úgy van!” zocializmusen. hiába, mert a terembtt a tavasz nem mozdult senki sen dolgozo Arra számítottak e tünte^f- ^"^fulás. zután felszólalások ko­a küszöbön. sztságnak kell és tés szervezői, hogy amint ők megindulnak kifelé, feláll majd mindenki és elhagyja a termet. Csak­hogy elfelejtették, hogy már nem január eleje van, amikor még hallga­­‘ott rájuk a dolgozók többsége. Azóta már min­denütt él a párt. Az or­szágban és Nagyecseden Swtemej lenne megépíteni a visóvölgyi víztárolót Gondok, gondolatok a tiszalöki erőműnél Hogyan lehetne „megnyergeini“ a tajtékzó szőke Tiszát? családé maradt. Az utolsó foldesúr házasság révén .Piret de Bihain francia báró volt. Az ecsediek ősj soron mindig szabad em­berek voltak és örökös harcban álltak a fö.des­­urakkaL Perét báró is mindig máshonnan ho-j zaíta béreseit. A bárói birtok melletti közei 1U0 gazuagparaszu Ontok terpeszkeuett Ut. Az ecsedi szegény parasz­tok is ismerne a reserves napszámos es cseled ele-­­Leu A jelentős számú ko-< zépparasztsag melleit az; ecsediek zöme ma is par holdon muitociiic. S annyi itt a meg toipeneit is ang nevezhető oirm-da-: rao parcella, hogy emoei legyen, aki engazodiK benne. Az ecsedi lom ara-J nyal ér. Nő itt a kuko­rica, meg a répa, mincna húznák. ,„Áldott jó föle? ez, csak kevés van belőle • mondják. A 9000 lakosú* ecsedi határban csupán öt és félezer hold a szán-; tóföld. Ebből a gyűrűből rajzottak ki az ecsediek nemcsak a szomszédos, de a távolabb! fekvő községek határába is. Tizenegy község hatá­rában 3000 holdnyi főid.: jük fekszik. A nép dolgos,! munkás. Dologidőben —: úgy mondják, hogy hét-;; számra még éjjel sem ve-;; szik le a hámot a lovak róL „A vagyonszerzés csak az istenük” — igy beszél­nek a járásban az ecse­­diekrőL De ez csak fél­igazság, mert az elsősor­ban itt is csak a gazda gok istene. Az ecs-d. g*z­­dagparasztokra viszont ba­jos lenne találóbb jellem­zést keresni, „Nem ol­yasnak azok mást, csalt« Tiszalökön az erőműnél 10 nap alatt 750 centit emelkedett a Tisza vize, A vízállás 1 méterrel a duzzasztási szint fölé emel­kedett. Az árhullám le­vonulásáig (kb. még 10 na­pig) meg kellett szüntetni a tiszalöki fehér szénnek, a Tisza vizének hasznosí­tását. Pihen az I. sz. turbina, Tiszalök, most nem ad­hat áramot. Pedig az üzembe helyezett egy turbina annyi áramot képes termelni, amennyi elég a mi megyénk világí­tási és ipari szükségleté­nek. Minden nap kiesés mintegy 3 millió forint veszteséget jelent az or­szágnak. Augusztusra tervezik üzembe helyezni a II. sz. turbinát és a Ill-as is ké­szül. Ezért is okoz gondot az Erőmű Vállalatnak az, hogyan lehetne az áradá­sokkor tajtékzó szőke Ti­szát „megnyergeini”, elke­rülni, hogy pihentetni kel­jen miatta az áramtermelő gépegységeket. Naponta mintegy 10 millió fo­rint értékű áramterme­lési kiesés elkerülésé­ről van szó. Érdemes a megoldáson gondolkozni Szeszélyes a Tisza! Kü­lönösen a tavaszi olvadá­sok, a zöldár levonulása idején kell tartani nagyobb szorno; árhullámoktól, veszélyes ”7'* áradásoktól. Igaz, hogy a tiszalöki erőmű csak má­sodsorba szolgál áramnye­­ré ,i forrást, mert első­­ű feladata a víz duz zasztása a Keleti- és Nyu­gati főcsatornába. Ennek ilenére a vízügyi szakemberek, villanyáramtermeléssel foglalkozó erőmüvi mérnökök és okos mű­szakiak gondolkoznak olyan 1 megoldáson, hogy a tiszalöki erő­­mZ.iél ne ok~~?on tér­­'vetési tetesd a T*??a szeszé'; -’'"'''na, a víz áradása. Berki Zoltán, a tiszalöki írőmű igazgatója (ország­gyűlési képviselő), Plessa Ele- főmérnök és a Víz­ügyi Igazgatóság Tisza­lökön dolgozó mérnökei, műszakijai is dolgoznak a „nagy probléma” megoldá­sán. Jónak mutatkozó elgondolásuk van Érdemes lenne megvaló­sítani a Visó-völgyi víztá­roló tervét, megépíteni a kb. 100 méteres völgyzáró gátat és a megduzzadt Ti­­a víztárolóba le­vezetni. Kifizetődne oda 80—100 megawattos erő­művet építem, mert ott sokkal kedvezőbb lenne a víz helyzeti ereje. A visóvölgyi duzzasztó segítségével nagyobb ára­dásokkor fel lehetne fogni a felesleges vizet, máskor, — mint például az erőmű­vek működését akadályozó apadásokkor — viszont a tárolóból fel lehetne tölteni a Tiszát. Sok segítséget nyújt a kooperáció Csehszlováki­ával és a Szovjetunióval A Tisza" Ilyen „megnyer­­gelése” elsősek an a Szov­jetunióval kiépített koope­ráció további fejlesztésén, a Szovjetunió baráti tá­mogatásán múlik. Megér-Mentőállomást avattak Tiszalökön Március elsején, pénte­ken délben ünnepélyesen adtak át rendeltetésének az újonnan épített tiszalöki m. .Hallomást. Az avató ünnepségen megjelent dr. Oravecz Béla, az - Országos Mentőszolgálat főigazgató­ja, dr. Moskovits Károly, a megyei tanács egészség­­ügyi osztályának vezetője, a helybeli párt- és tanács­vezetők. A mentőállomás, amely a községi és járási tanács k. tdemér.yezése nyomán épült, az eredeti tervben sem szerepelt. A helyi ta­nácsok kés'7 '• el a tervrajzát, szorgalmazták az építkezést, a költséget pedig a megyei tanács sa­ját tartalékalapjából adta. Az elhelyezése igen elő­nyös, mert közvetlenül a járási szülőotthon területén épült. Az egy mentőkocsi­val rendelkező állomást egy iroda, egy ügyeletesi szoba, konyha és mosdó egészíti ki. Az új létesítményt és felszerelést dr. Zsögöly József, a szülőotthon ve­zetője vette át. Ezzel a ti­szalöki járásban is lénye­gesen megjavult az egész­ségügyi szolgálat. Az állo­más négy főből álló sze­mélyzete — két ápoló és két gépkocsi vezető — fel­váltva tart szolgálatot Hindu istennek ad a ki magát — letartóztatták Három hónapja egy Baba Raghubar Dajal nevű em­ber érkezett az indiai Mok­­himpur nevű falucskába és : kijelentette magáról, hogy ő Rama és Krisna hindu .istenek megtestesítője. Ké­psebb egy női társa is akadt, {aki azt állította magáról, • hogy a Mahabharatában szereplő öt Pandava-test­­vér egyik4o°k felesége Da­­jal rövid időn belül a falucska abszolút urává vált. Uralma hosszú Időn at fennállt volna, ha követői nem lettek volna túlságo­gésben van a Nappal. Pél­dául, amik'-. Magyarc-szá­demUné a cél, hogy ezzel a felvetéssel illetékes szak­emberek és közgazdászok sürgős fel:, latként foglal­kozzanak. ♦ Kevesen tudják, — ezért { is jó írni róla, — hogy mi- * lyen nagy forrást jelent országún'—ak a Cs "o­­vákiával, a Szovjetunióval és más körn> ező népi de­mo’ ratikus országgal te­remtett kooperáció a villa­mosenergia tenr~T’s és fo­gyasztás rendszerét 7 Az áramfogyasztás összefüg­­- - -ll-j a-* gon este a legnagyobb fo­­-asztási csúcsidő van a’ kor a Szovjetunióban már túl vannak rajta. (A Nap­járás többórás különbség­­p-' érezteti hatását, a Szovjetunióban korábban { sötétedik, s ugyanúgy pél- * dául reggel korábban kel, f mint nálunk.) Or: aunk' áramfogyasztás! csúcs-ide­jében nagy segítséget je­lent a Csehszlovákiából és Szovjetuniótól kapott vil­lamos energia, amit mi is részben más időben viszo-1 nozni tudunk. A kooperá-* ció ezen a téren hazánk és Csehszlovákia között ki­épült, s a Szovjetunióval 's méginkább ki fog épülni. Igénylik a szovjet tapasztalatok átvételét Plessa Elek főmérnök 12* éve foglalkozik villany-1 energia-telepek további tö-J kéletesítésének kérdéseivel. Csehszlovákiában, Ausztrl­­! ában és Németországban is { - járt, több erőmű működé­sét látta és tanulmányozta. Azonban nagy szükségét érzi annak, hogy megis­merje a jeges-duzzasztás, illetve az erőművek téli üzemeltetésének titkait. E célból kívánatosnak tartjuk, hogy néhány mű­szaki társával elmehessen tapasztalatcserére a Szov­jetunióba. Biztosan felele­san buzgók. A falu lakosai ugyanis a napokban megál­lították a faluba látogató két idegent és arra kény­szerít atték őket, hogy ál­dozzanak az új „istennek"’. A következő napon rend­őrök érkeztek a falúba, de ezeket Mokhimpur lakos­sága megtámadta és többet közülük halálra ütlegelt. A rendőrök megmentésére k tét h mánk több olyan; siető - újabb csoportokat "egyvertűzzel fogadták. A '.arcok során a falu nyolc lakosa életét vesztette, nyolc pedig megsebesült. Végül is a hamis „istent” és 37 hívét ^lésére, letartóztatták. (kérdót-t-p mint a Tisza'öki erőmű üzemeltetése jég­­jzajlás idején és megoldást '•^barnának a gyakran tajtékzó Tisza megnyerge-« OROSZ ANDRÁSl eztek. bök kis- e oparaszt mondotta » azt, ami a szíven fék .Főleg olyanok, aki h elmúlt években Su­delern ÓH. A felszó a*at hallgatva arra S°drn: vajon kiknek . ára hajtották a vi- Műk akár vaksag­>ol> - túlbuzgóságból úgy é.tték a szocializ­must, közben a két­­holdas ka Józsefeket, a 3—5 hos pelyvás Ka­­rolyokat. piró Gerge­lyeket algosítások ide­jén kikérjék a bagoly­vári fö!deej ahol nem terem meg^ás csak az ördögszeké, gn nem hi­szem, hogy-sak ezen az évszázados Arcokban ed- . zett, ecsedi iolgozó P£ i­­rasztságon njiott, _hof fy az összes paraztcsaládo" K-nak itt mindmáig is est 1(c 10 százaléka bpett be- a termel őszö vetkeietbe. A dogozó parasztokon c.-sett sérelmekből merítette és meríti most is aí erőt fagyecseden is a reakció. Most és mindenkoron úgy kell őrizkednünk a múlt hibáitól, mint a tűztől. S ha már minden sérelmet nem is lehet jóvátenni, dé azért a legfájóbb sebekét be kell gyógyítani. A fel­szólalások közben az is világossá vált előttem, hogy a nagyecsediek sé­relmét nem lehet mind helyben orvosolni, sőt még csak a járásnál sem. Több járás földügyei kuszálód­­nak itt össze úgy, hogy ezt csak a megye képes megnyugtatóan rendezni. A gyűlés vége felé szót. kért egy öreg, kicsit haj­lotthátú, ősz parasztem­ber, Kósa Lajos, „öt hold földem volt nekem az összes. Kaptam helyette igaz másikat, de csak kin­­lódok benne. Az arraiérók még meg is szóltak, hogy miért ölöm itt a szegény jószágot”. E szavaknál há­tul a kijáratnál állók za­­jongani kezdtek,' hogy ne tudja elmondani panaszai ez az idős ember. Kósa Lajos hátrafordult: „Ti, ti zajongtok itt, tele a ha­satok, mi fáj nektek? Itt is csak nevetitek a sze­gényembert. Kisülhetne a szemetek. Nektek itt nincs szavatok. Takarodjatok ki innen!” Ezeknél a sza­vaknál Kósa bácsi már nem volt egyedül. A hall­gatóság is szembefordult a bajkeverőkkel. A „már­ciusi lakodalomra’" Készü­­lődőknek arcára fagyott a nevetés. Kósa bácsi ugyancsak a maga nevében szólott, de számtalan hozzá hasonló dolgozó paraszt érzését és gondolatát fejezte ki: min­den bajunkban egyedül csak a munkásfiatalom segíthet, — segítsen is — az uszítók pedig t3karod­­íanak Nincs és nem is lesz helyük a nap alatt Nagyecseden sem, Székely Bélelj

Next

/
Thumbnails
Contents