Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-02 / 27. szám

4 KELETMAGYAUORSZÄG 19bl. február 2, szombat Ra bszolga kereskedés lEgyediilálló tömbpiíneél magyar kiskorúakkal| Dél-Afrikába akarták vinni a gyermekeket § Csalódtak Nyugatban- Benczúr festmények Tegyük közkinccsé a Jósa múzeum értékeit! A Neues Deutschland közli bécsi tudósítójának alábbi cikkét: Gyűrött papírlap fekszik előttem, rajta nehézkes kézírással ez a néhány szó: , Segítsenek rajtam. Olyan egyedül vagyok, haza sze­retnék menni.“ Egy 15 esz­tendős leány írta egy fel­sőausztriai, Enns város kö­zelében fekvő magyar me­nekülttáborból. Az ausztriai menekülttá­borokban tartózkodó sok ezer kiskorú közül a legtöbben alig 16 esztendő­sek. Komoly problémát okoznák. Nemrégiben kitudó­dott, hogy Felső-Ausztriá­­ban egy egész szállítmányt állítottak össze magyar gye­rekekből, amelyet Dél-Afri­kába akartak elindítani. A közvélemény tiltakozására a íejsőausztriai tartományi kormány megtiltotta a kis­korúak elszállítását és vizs­gálatot rendelt el az ügy­ijén. Az uszítok Az osztrák sajtó egy ré­szét rendkívül bosszantja a tartományi kormány tilal­ma. Az egyik, a kormány­hoz igen közelálló lap arra az álláspontra helyezkedik, hogy az ilyen szállítmányo­kat nem lehet csak úgy egyszerűen megakadályozni. Az osztrák hatóságoknak nem szabad meggátolniok a kiskorúak elhurcolását. „A 16 éveseknek meg kell en­gedni, hogy sorsuk felett saját maguk döntsenek“ — írja-a lap. Osztrák és nem­zetközi jog szerint a kisko­rúaknak ilyen utazásokhoz szülői engedélyre van szük­ségük. Csakhogy a szülők Magyarországon vannak és a legnagyobb mértékben kétségbe vannak esve gyer­mekeik tervezett és szám­talan esetben már megtör­tént elhurcolása miatt. Mint kitűnik, a? ameri­kai és más tengerentúli kor­mányok különösen a mene­kültek fiatalabb évfolyamai iránt tanúsítanak nagy ér­deklődést, egyrészt mert jó és olcsó anyagot látnak bennük ültetvényeik, bá­nyáik és különböző ipar vállalkozásaik számára másrészt mert illegális kato­nai alakulatokba akarja őket toborozni és kiképezni A felsőausztriai tartomá­nyi kormány említett ren­delkezésén kívül az osztrál szövetségi kormány semmi nemű intézkedést nem tét a kiskorúakkal folytatót nagyszabású emberkereske delem megakadályozására A törvényeket és a jogo figyelmen kívül hagyjál vagy tetszésük szerint ki forgatják. Az emberben ön kéntelenül felmerül egy je lenet az első világháború ból, amelyet Karl Krau „Az emberiség utolsó nap Jai“ című művében írt 1. Egy királyi és császári tá bori bíróság halálra ítél egy fiatalembert, de az íté let elhangzása után kidé rült, hogy az még kiskort „Meg kell változtatni az íté letet“ — jegyezte meg a egyik bíró, mire egy mási. így felelt: „Tudja mit, vál toztassuk meg inkább születési évet.“ Egyes szocialista lapok ol­vasóik nyomására változ­tatni kezdenek a menekül­tek kérdésével kapcsolatban elfoglalt álláspontjukon. A karinthiai „Neu Zeit“ pél­dául — egészen helyesen — azt írta január 11-i szá­mába, hogy a hazájukból eltávozott magyaroknak „nagy csalódást okozhatott Amerika nyugati paradicso­ma“. A lap ezzel kapcso­latban megállapítja: „Ha Amerika korábban utána nézett volna, kinek válik hasznára a bőséges dollárál­dás a „Szabad Európa“ rá­dióban, bizonyára sok ma­gyar kerülte volna el sivár sorsát. Ausztriából eddig tízezer menekült tért vissza Ma­gyarországra. Ezek egy ré­sze hivatalosan, a bécsi kö­vetség segítségével utazott haza, a legtöbben azonban feketén lépték át a határt, ugyanúgy, ahogyan jöttek, csakhogy ezúttal ellenkező irányban. Még sokkal töb­ben mennének vissza hazá­jukba, ha Ausztriában nem gördítenének akadályokat a visszavándorlás útjába. A „Présé“ című lap, amely a Magyarország elleni hajszá­ban különösen kitűnik, egyik legutóbbi számában állást foglalt a visszaván­­dorlással szemben s kijelen­tette: „Rendkívül kényes problémát okozna, ha egy idő múlva a menekültek nagyobb tömege kívánna visszatérni Magyarország­ra.“ A lap megjegyzi, hogy „nyugati politikusok szerint egy ilyen visszavándorlási hullámnak kellemetlen I propagandisztikus visszaha­tása lenne“, s azt követeli, hassanak kellően a mene­kültekre. Ez az állásfogla­lás is bizonyítja, hogy ezeknek az embereknek a szemében a menekült-kér­dés nem az emberiesség kérdése, hanem kizárólag a hidegháborús politika szempontjából érdekli őket. Még azzal sem törődnek, hogy ezzel kapcsolatban aláássák Ausztria semleges­ségét. Pedig az osztrák lakosság éppen a semlegesség miatt rendkívül nyugtalan. Két szocialista miniszter: Hel­mer belügyminiszter és Schärf alkancellár legalább szóbelileg kitért erre a la­kosságot nyugtalanító kér­désre. Pár nappal ezelőtt a belügyminisztérium fi­gyelmeztetést intézett a me­nekültekhez, amely nagyon sokat sejtet. Szó volt ben­ne arról, hogy „a politikai vagy hírszolgáltatási tevé­kenység visszaélés a ven­dégjoggal“, s hogy ezt „az Osztrák Köztársaság sem­milyen formában és semmi körülmények között nem túrheti. Néhány nappal később dr. Schärf alkancel­lár és az Osztrák Szocialis­ta Párt elnöke kijelentette: Ausztria felelős személyei­nek ügyelniök kell arra, nehogy Ausztria semleges­sége csak papíron marad­jon, hanem valóban figye­lembe is vegyék.“ Bizonyá­ra elég alkalma nyílik a kormánynak ahhoz, hogy ezt be is bizonyítsa. Az ország egyik leggaz­dagabb, legjelentősebb múzeuma a nyíregyházi Jósa András-múzeum. — Nagy értéke, becsülete nem ismeretes eléggé, nem teljes megyénk dol­gozói előtt. Az elmúlt év munkájának összesítése megpróbál képet adni ar­ról a nagyszerű, sikeres munkáról, amelyet a mú­zeum tudományos dolgo­zói végeztek, s melynek eredményeként újra gaz­dagodott, növekedett a múzeum anyagának szá­ma és értéke. Régészet Hogy csak a legértéke­sebb új anyagokat említ­sük, mindjárt a rakamazi ásatásokkal kezdhetjük. Itt és Tiszabercelen honfoglaláskori leletek lát­tak napvilágot. Régészeti tudományos problémák miatt rendkívül fontosak ezek a leletek. Avar te­metőt tártak fel, arany­fülbevalókat találtak: gömbalakú nőit, bogyódí­­szítményű férfi fülbeva­lót. Egyedülálló az a lömbpáncél is, amelyet itt megmentettek, igaz, hogy Ma estétől új mozi nyiiik a tiszti klubban Már régen kérik a nyíregyháziak: legyen még egy mozija a városnak. Sok akadálya volt eddig ennek. Nem volt rá elegendő pénz, de megfelelő helyiség sem állt rendelkezésre. A Nyíregyházi Helyőrségi Tiszti Klub vezetője is ismerte a város dolgozóinak ezt a kívánságát és ép­pen ezért határozta el, hogy egy új mozit nyit. Eddig a tiszti klubot csak tisztek és hozzátartozóik láto­gathatták, most azonban az emeleti helyiséget meg­nyitják a nagyközönség előtt is. Már ma megkezdik a műsort. Ma este 5 és 7 órakor, 2, 3 forintos helyárakkal a Hűtlen asszo­nyok című nagysikerű olasz filmet játszák, holnap, vasárnap pedig a Körhintá-t. Van arról is szó, hogy rövidesen — még ebben a hónapban — naponta fog moziműsort adni a tiszti klub. Szeretnék azt is megvalósítani — már foly­nak a tárgyalások, — hogy hét végén nagysikerű fővárosi színészek közreműködésével tartsanak elő­adásokat. Reméljük, városunk közönsége hamar megkedveli ezt az új szórakozási lehetőséget és él az alkalom­mal, hogy minél többet és gyakrabban szórakozzon. több mint 3 ezer darab­ban. Hazánkban eddig mindössze egy ilyen pán­cél került elő, Kunszent­­mártonban és Ilajdúdoro­­gon egy mellpáncél. (A tömbpánoél mell, váll és hátpáncélzatból áll.) A tiszavasvári ásatások során szarmata lakógöd­rök telepanyagával bővült a múzeum. Gazdag újabb kőkorszaki telcpanyaggal is gyarapodtak, és ráta­láltak az ország első bük­ki kultúrájú temetőjére, Kiállítások Ezek az ásatások ered­ményei, legalább is a fon­tosabbak. De lényeges munka folyt a többi mun­kaágban is. 61 mesét gyűjtöttek be Ruszkovics István bakta­­lórántházi 90 éves írástu­datlan embertől. A nép­rajzi anyag teljes mézos­­kalácsos mesterségbeli szerszámokkal bővült. Ez maga már egy kiállítás anyaga. Szinte teljes lett az ajaki népviseleti anyag is. 14 kiállítást rendeztek az elmúlt évben. Ezek kö­zül említve: állandó régé­szeti, ajaki népviseleti, Nyíregyháza város régé­szeti, Hunyadi János em­lék-kiállításokat, a Kelet­ázsiai fametszetek, regi olasz festők, valamint Rembrandt, Székely Ber­talan képkiállítások. 1956-ban több, mint 11 ezer látogatója volt a kiállításoknak. Ez a szám annál is szebb, hogy ok­tóberben és novemberben erősen csappant a látoga­tók száma, (bár igaz, hogy a múzeum végig nyitva volt.) Még néhány jellemző szám 15 tudományos dolgozat jelent meg az elmúlt év­ben, melyet a múzeum dolgozói írtak. Ezek kö­zött több könyv, Dr. Csal­­lány Dezső múzeumvezető, és Dr. Merényi Oszkár tollából. (Ezenkívül 18 dol­gozat készült még el sajtó alá rendezve.) 7500 tárgyat leltároztak, restauráltak, preparáltál:, illetve konzerváltak a ré­gészeti anyagból az elmúlt évben. Elkészült a néprajzi anyag végleges leltára as. Nagy szamok, nagy értékek, nines helyiség A belső munkáról nehéa képet adni, elég, ha elkép­zelj Jk, hogy mi munkái ad olyan mennyiségű anyag kezelése, rendezése, gondozása, amely több mini 30 ezer tárgyból ált, S ezek között némely! tárgy maga is több darab-* tói. (Mint a páncéi,] melynek 3 ezer darabját I összeállítani sziszifuszi! munka,) A raktárak telve, min­den szobában anyag és! anyag. A zsúfoltságot csak növeli a 2500 kötetes könyvtár. A páncél darab­jai a négy íróasztalom fekszenek, itt rendezi őket Dr. Csallány Dezső, fis! nincs helyiség. Több, mint 100 fest-í ménj, szobor is van a, múzeum anyagában, érté-j kés mind, (grafikák is' hozzá) a festmények több-, nyíre Benczúré. A bűvülfc régészeti anyag, s a többi is olyan érték, melyet lát­nia kellene minden em­bernek, aki csak megnéz­heti. S a múzeum munka­társai ezt mondják: Saj­nos, az idén nem lesz ki-’ állítás. Még az állandó^ kiállítást is meg kell szün­tetni, mert a felgyülemlett anyag nem fér, csak úgy,' ha az összes meglévő he­lyiséget betöltik velük. Helyiség kellene a mú­zeumnak. Meg kellene be-| csülni azt a nagy értéket, amelyet képvisel, oly mó-, dón, hogy közkinccsé kelb tenni a megye, de az or­szág lakói előtt is. Ez' Nyíregyháza város, és a megye becsületbeli ügye, annak a megyének, amely mindenféle, de főként), kulturális szempontból az ország egyik legelmara-> dottabb megyéje volt —! ha ugyan még nem az! ma is.

Next

/
Thumbnails
Contents