Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-02 / 27. szám
4 KELETMAGYAUORSZÄG 19bl. február 2, szombat Ra bszolga kereskedés lEgyediilálló tömbpiíneél magyar kiskorúakkal| Dél-Afrikába akarták vinni a gyermekeket § Csalódtak Nyugatban- Benczúr festmények Tegyük közkinccsé a Jósa múzeum értékeit! A Neues Deutschland közli bécsi tudósítójának alábbi cikkét: Gyűrött papírlap fekszik előttem, rajta nehézkes kézírással ez a néhány szó: , Segítsenek rajtam. Olyan egyedül vagyok, haza szeretnék menni.“ Egy 15 esztendős leány írta egy felsőausztriai, Enns város közelében fekvő magyar menekülttáborból. Az ausztriai menekülttáborokban tartózkodó sok ezer kiskorú közül a legtöbben alig 16 esztendősek. Komoly problémát okoznák. Nemrégiben kitudódott, hogy Felső-Ausztriában egy egész szállítmányt állítottak össze magyar gyerekekből, amelyet Dél-Afrikába akartak elindítani. A közvélemény tiltakozására a íejsőausztriai tartományi kormány megtiltotta a kiskorúak elszállítását és vizsgálatot rendelt el az ügyijén. Az uszítok Az osztrák sajtó egy részét rendkívül bosszantja a tartományi kormány tilalma. Az egyik, a kormányhoz igen közelálló lap arra az álláspontra helyezkedik, hogy az ilyen szállítmányokat nem lehet csak úgy egyszerűen megakadályozni. Az osztrák hatóságoknak nem szabad meggátolniok a kiskorúak elhurcolását. „A 16 éveseknek meg kell engedni, hogy sorsuk felett saját maguk döntsenek“ — írja-a lap. Osztrák és nemzetközi jog szerint a kiskorúaknak ilyen utazásokhoz szülői engedélyre van szükségük. Csakhogy a szülők Magyarországon vannak és a legnagyobb mértékben kétségbe vannak esve gyermekeik tervezett és számtalan esetben már megtörtént elhurcolása miatt. Mint kitűnik, a? amerikai és más tengerentúli kormányok különösen a menekültek fiatalabb évfolyamai iránt tanúsítanak nagy érdeklődést, egyrészt mert jó és olcsó anyagot látnak bennük ültetvényeik, bányáik és különböző ipar vállalkozásaik számára másrészt mert illegális katonai alakulatokba akarja őket toborozni és kiképezni A felsőausztriai tartományi kormány említett rendelkezésén kívül az osztrál szövetségi kormány semmi nemű intézkedést nem tét a kiskorúakkal folytatót nagyszabású emberkereske delem megakadályozására A törvényeket és a jogo figyelmen kívül hagyjál vagy tetszésük szerint ki forgatják. Az emberben ön kéntelenül felmerül egy je lenet az első világháború ból, amelyet Karl Krau „Az emberiség utolsó nap Jai“ című művében írt 1. Egy királyi és császári tá bori bíróság halálra ítél egy fiatalembert, de az íté let elhangzása után kidé rült, hogy az még kiskort „Meg kell változtatni az íté letet“ — jegyezte meg a egyik bíró, mire egy mási. így felelt: „Tudja mit, vál toztassuk meg inkább születési évet.“ Egyes szocialista lapok olvasóik nyomására változtatni kezdenek a menekültek kérdésével kapcsolatban elfoglalt álláspontjukon. A karinthiai „Neu Zeit“ például — egészen helyesen — azt írta január 11-i számába, hogy a hazájukból eltávozott magyaroknak „nagy csalódást okozhatott Amerika nyugati paradicsoma“. A lap ezzel kapcsolatban megállapítja: „Ha Amerika korábban utána nézett volna, kinek válik hasznára a bőséges dolláráldás a „Szabad Európa“ rádióban, bizonyára sok magyar kerülte volna el sivár sorsát. Ausztriából eddig tízezer menekült tért vissza Magyarországra. Ezek egy része hivatalosan, a bécsi követség segítségével utazott haza, a legtöbben azonban feketén lépték át a határt, ugyanúgy, ahogyan jöttek, csakhogy ezúttal ellenkező irányban. Még sokkal többen mennének vissza hazájukba, ha Ausztriában nem gördítenének akadályokat a visszavándorlás útjába. A „Présé“ című lap, amely a Magyarország elleni hajszában különösen kitűnik, egyik legutóbbi számában állást foglalt a visszavándorlással szemben s kijelentette: „Rendkívül kényes problémát okozna, ha egy idő múlva a menekültek nagyobb tömege kívánna visszatérni Magyarországra.“ A lap megjegyzi, hogy „nyugati politikusok szerint egy ilyen visszavándorlási hullámnak kellemetlen I propagandisztikus visszahatása lenne“, s azt követeli, hassanak kellően a menekültekre. Ez az állásfoglalás is bizonyítja, hogy ezeknek az embereknek a szemében a menekült-kérdés nem az emberiesség kérdése, hanem kizárólag a hidegháborús politika szempontjából érdekli őket. Még azzal sem törődnek, hogy ezzel kapcsolatban aláássák Ausztria semlegességét. Pedig az osztrák lakosság éppen a semlegesség miatt rendkívül nyugtalan. Két szocialista miniszter: Helmer belügyminiszter és Schärf alkancellár legalább szóbelileg kitért erre a lakosságot nyugtalanító kérdésre. Pár nappal ezelőtt a belügyminisztérium figyelmeztetést intézett a menekültekhez, amely nagyon sokat sejtet. Szó volt benne arról, hogy „a politikai vagy hírszolgáltatási tevékenység visszaélés a vendégjoggal“, s hogy ezt „az Osztrák Köztársaság semmilyen formában és semmi körülmények között nem túrheti. Néhány nappal később dr. Schärf alkancellár és az Osztrák Szocialista Párt elnöke kijelentette: Ausztria felelős személyeinek ügyelniök kell arra, nehogy Ausztria semlegessége csak papíron maradjon, hanem valóban figyelembe is vegyék.“ Bizonyára elég alkalma nyílik a kormánynak ahhoz, hogy ezt be is bizonyítsa. Az ország egyik leggazdagabb, legjelentősebb múzeuma a nyíregyházi Jósa András-múzeum. — Nagy értéke, becsülete nem ismeretes eléggé, nem teljes megyénk dolgozói előtt. Az elmúlt év munkájának összesítése megpróbál képet adni arról a nagyszerű, sikeres munkáról, amelyet a múzeum tudományos dolgozói végeztek, s melynek eredményeként újra gazdagodott, növekedett a múzeum anyagának száma és értéke. Régészet Hogy csak a legértékesebb új anyagokat említsük, mindjárt a rakamazi ásatásokkal kezdhetjük. Itt és Tiszabercelen honfoglaláskori leletek láttak napvilágot. Régészeti tudományos problémák miatt rendkívül fontosak ezek a leletek. Avar temetőt tártak fel, aranyfülbevalókat találtak: gömbalakú nőit, bogyódíszítményű férfi fülbevalót. Egyedülálló az a lömbpáncél is, amelyet itt megmentettek, igaz, hogy Ma estétől új mozi nyiiik a tiszti klubban Már régen kérik a nyíregyháziak: legyen még egy mozija a városnak. Sok akadálya volt eddig ennek. Nem volt rá elegendő pénz, de megfelelő helyiség sem állt rendelkezésre. A Nyíregyházi Helyőrségi Tiszti Klub vezetője is ismerte a város dolgozóinak ezt a kívánságát és éppen ezért határozta el, hogy egy új mozit nyit. Eddig a tiszti klubot csak tisztek és hozzátartozóik látogathatták, most azonban az emeleti helyiséget megnyitják a nagyközönség előtt is. Már ma megkezdik a műsort. Ma este 5 és 7 órakor, 2, 3 forintos helyárakkal a Hűtlen asszonyok című nagysikerű olasz filmet játszák, holnap, vasárnap pedig a Körhintá-t. Van arról is szó, hogy rövidesen — még ebben a hónapban — naponta fog moziműsort adni a tiszti klub. Szeretnék azt is megvalósítani — már folynak a tárgyalások, — hogy hét végén nagysikerű fővárosi színészek közreműködésével tartsanak előadásokat. Reméljük, városunk közönsége hamar megkedveli ezt az új szórakozási lehetőséget és él az alkalommal, hogy minél többet és gyakrabban szórakozzon. több mint 3 ezer darabban. Hazánkban eddig mindössze egy ilyen páncél került elő, Kunszentmártonban és Ilajdúdorogon egy mellpáncél. (A tömbpánoél mell, váll és hátpáncélzatból áll.) A tiszavasvári ásatások során szarmata lakógödrök telepanyagával bővült a múzeum. Gazdag újabb kőkorszaki telcpanyaggal is gyarapodtak, és rátaláltak az ország első bükki kultúrájú temetőjére, Kiállítások Ezek az ásatások eredményei, legalább is a fontosabbak. De lényeges munka folyt a többi munkaágban is. 61 mesét gyűjtöttek be Ruszkovics István baktalórántházi 90 éves írástudatlan embertől. A néprajzi anyag teljes mézoskalácsos mesterségbeli szerszámokkal bővült. Ez maga már egy kiállítás anyaga. Szinte teljes lett az ajaki népviseleti anyag is. 14 kiállítást rendeztek az elmúlt évben. Ezek közül említve: állandó régészeti, ajaki népviseleti, Nyíregyháza város régészeti, Hunyadi János emlék-kiállításokat, a Keletázsiai fametszetek, regi olasz festők, valamint Rembrandt, Székely Bertalan képkiállítások. 1956-ban több, mint 11 ezer látogatója volt a kiállításoknak. Ez a szám annál is szebb, hogy októberben és novemberben erősen csappant a látogatók száma, (bár igaz, hogy a múzeum végig nyitva volt.) Még néhány jellemző szám 15 tudományos dolgozat jelent meg az elmúlt évben, melyet a múzeum dolgozói írtak. Ezek között több könyv, Dr. Csallány Dezső múzeumvezető, és Dr. Merényi Oszkár tollából. (Ezenkívül 18 dolgozat készült még el sajtó alá rendezve.) 7500 tárgyat leltároztak, restauráltak, preparáltál:, illetve konzerváltak a régészeti anyagból az elmúlt évben. Elkészült a néprajzi anyag végleges leltára as. Nagy szamok, nagy értékek, nines helyiség A belső munkáról nehéa képet adni, elég, ha elképzelj Jk, hogy mi munkái ad olyan mennyiségű anyag kezelése, rendezése, gondozása, amely több mini 30 ezer tárgyból ált, S ezek között némely! tárgy maga is több darab-* tói. (Mint a páncéi,] melynek 3 ezer darabját I összeállítani sziszifuszi! munka,) A raktárak telve, minden szobában anyag és! anyag. A zsúfoltságot csak növeli a 2500 kötetes könyvtár. A páncél darabjai a négy íróasztalom fekszenek, itt rendezi őket Dr. Csallány Dezső, fis! nincs helyiség. Több, mint 100 fest-í ménj, szobor is van a, múzeum anyagában, érté-j kés mind, (grafikák is' hozzá) a festmények több-, nyíre Benczúré. A bűvülfc régészeti anyag, s a többi is olyan érték, melyet látnia kellene minden embernek, aki csak megnézheti. S a múzeum munkatársai ezt mondják: Sajnos, az idén nem lesz ki-’ állítás. Még az állandó^ kiállítást is meg kell szüntetni, mert a felgyülemlett anyag nem fér, csak úgy,' ha az összes meglévő helyiséget betöltik velük. Helyiség kellene a múzeumnak. Meg kellene be-| csülni azt a nagy értéket, amelyet képvisel, oly mó-, dón, hogy közkinccsé kelb tenni a megye, de az ország lakói előtt is. Ez' Nyíregyháza város, és a megye becsületbeli ügye, annak a megyének, amely mindenféle, de főként), kulturális szempontból az ország egyik legelmara-> dottabb megyéje volt —! ha ugyan még nem az! ma is.
