Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-16 / 39. szám
KELF.TMAGYARORSZÄG 1957. február 16, szombat Nem az egészet az egyeseket keil hibáztatni Pedagógus taggyűlésről \J clyreható hasznos vita alakult azon a taggyű-1 x lésen, amelyet a pedagógusok tartottak az elmúlt napokban Nyíregyházán. Mind a beszámoló, mind a részvevők elemezték az ellenforradalmi eseményeket, azonban nem álltak meg az elvi tisztázásnál, hanem tovább keresték az utat, amelyen a tanul'ágok figyelembevételével haladhatnék gyermekeink érdekében. A négy órán keresztül tartó taggyűlés legfontosabb pontjaként a gyermeknevelés új célkitűzése szerepelt. A taggyűlés részvevői tiltakoztak az ellen a felfogás ellen, hogy összességében minden pedagógus felelős az iskolások egyrészének helytelen magatartásáért, mely kitűnt az októberi események során. Hangsúlyozták, hogy ezért nem az egészet, hanem egyeseket kell hibáztatni. Ugyanakkor megállapították, hogy az egész nevelési rendszer hibás volt. Az ellenség a fiatalok hazafias érzését használta ki. Ezzel kapcsolatban kifejtették, hogy az ifjúságunk hazafias nevelésének is vannak komoly hibái. Általában az ifjúság érzelmi nevelését hanyagolták el, s ezzel súlyos hibát követtek el. Sok szó esett, de kevés tett, a gyermekek társadalmi nevelésének ügyében (viselkedés, szülői, embertársi szeretet, tisztelet). Ezt keli pótolni a leginkább. Ennek alapján javaslatként vetették fel, hogy az iskolákban tanítani kellene a szocialista erkölcsöt. Az ifjúság körében. — s ez megmutatkozik a munkásfiataloknál is, — nem a proletárinternacionalizmus szikrája ég legvilágosabban, sok helyütt megtalálni az esztelen nyugat-imádatot. A növekvő fiataloklwl az iskolán kívül nem foglalkoztak. Ezt a munkát a szakszervezetek sem teljesítették, mint ahogy a DISZ sem tiltotté be teljesen feladatát. Hiányolták a, részvevők az ifjúsági mozgalmak széleskörű kibontakozását. Az úttörő mozgalommal kapcsolatban kifejtették, hogy ezt az igen kedvelt, és sok sikert elért mozgalmat fájlalják legjobban a gyermelcek, mivel még mindig csak vitáznak és nem él a mozgalom. Megegyeztek abban, hogy mindegy, minek nevezzék el el a mozgalmat, fontos, hogy induljon. Hiszen bár voltak hibái az úttörő mozgalomnak, de eredményeiről is beszélnünk kell. Hangsúlyozták, hogy napjaink fő hibája, hogy a múltat általában is csak bíráljuk, s az eredményeket, amelyek kétségtelenül megvannak, elfelejtjük.' A taggyűlés részvevői végül kifejezték^ kívánságukat, hogy szeretnék, ha a szülők és pedagógusok közötti kapcsolat még szorosabbá fejlődne, mint volt a múltban. Hiszen csak a kettős, iskolai és családon belüli összehangolt munka hozza meg a teljes eredményt, az ifjúság tökéletes nevelésének gyümölcsét. Váratlan 1,200 forintí ügy idős úlmunkás » hűség játallnának rövid történetes Szokatlan időben hivatták Matta István útmunkást a nyíregyházi irodaházban lévő igazgatói irodába. Az igazgató, Szarvas Ernő elvtárs fogadta. Meleg barátsággal hellyel kínálta. Az idős munkás nem tudta miért hívják. Zavart tapogassál köszönt, majd helyet foglalt a fotelban. — Arról értesültem — kezdte a beszélgetést az Űtfenntartó Vállalat igazgatója, — hogy Matta elvtárs már 1931 óta dolgozik a szakmában. — Már előbb is! — élénkült fel Matta bácsi, majd felengedő terebélyességgel kezdte mesélni élete történetét. Elsorolta,! hogy valamikor a Tiszai! Ármentesítő Társulatnál! is dolgozottt,. mert akko-! riban ehhez a céghez tar-! tozott az utak építése és; karbantartása. ; Ezek után újra az igaz-! gató vette át a szót. ! — Derék dolog Matta! bácsi! Több mint 25 éve! szolgálja az utakat, s ami! törvényünk szerint 25 évi; szolgálat után hűségjuta-; lom jár. Ezért hivattam.; Egy hónapi fizetést kap; soronkívül. ! A váratlan 1200 forint-; nak, mi tagadás, igen meg-! örült Matta bácsi. Fris-J sen, jókedvűen jött ki az; igazgató szobájából. ; Levágta haragosa orrát Nyílt levél Verekedés volt Nagykállóban az elmúlt napok. Meghalt Krúdy Gyula egyik csziályiarsa 79 éves korában meghalt Imre János, a megyei tanács tervosztályának műszaki előadója. Imre János Krúdy Gyula osztálytársa volt. Temetése folyó hó 16-án, délután fél 4 órakor lesz az Északi temető halottasházából. ban. Nagy Károly köte-5 kedő természetű személy * Balogh Horváth Ferencnél lakására ment és szóváltás után összeverekedett vele. Nagy Károly egy* kapát kapott fel és Baloghnét azzal ütötte. Miután* jól megverte, a kapával levágta haragosa orrát A* 20 napon túl gyógyuló sé-| rülés ügyében a rendőrség ' nyomozást végez. Már az eddigi adatok szerint bűnvádi eljárást indítottak* Nagy Károly ellen. * lakásügyben f''seize Róbertnak a „Kelctmagyarország” c. hel-ji lap 1957. február 12-én „Noteszlapok” cím alatt megjelent lakáskiutalás iránti kérelmével kapcsolatban. Mi, a Nyíregyháza Városi Tanács lakásügyi hivatalán ííc dolgozói úgy véljük, hogy Nyíregyháza város területén nemcsak Önnek van lakásproblémája, es nem egyedüli, aki már 3 kérelmet is terjesztett elő, mert rajta kívül jelenleg 1092 hasonló kérelmező küzd hasonló, vagy súlyosabb lakásproblémával, mint ön. Részünkről nem képezi vita tárgyát, hogy önnek, mint fiatal nős embernek nincs szüksége és nem kaphat lakást, de azt hisszük, egyetért velünk abban, hogy a nyilvántartott 1092 lakáskér címező közül ha nagyritkán megüresedik, vagy felszabadul egy-egy lakás, azt elsősorban az olyan és hasonló kérelmezőknek kell hogy jutassuk, mint Kiss Endre Nyíregyháza, Pazonyi út 29. sz. lakosnak, aki 7 kicsi gyermekével, azaz kilencedmagával elviselhetetlen körülmények között szorong évek óla egyetlen kicsi szobában. Vagy az olyan családoknak, kiknek nagy a családjuk és lakásuk egyáltalán nincs, mert összedőlt, vagy életveszélyessé vált stb. A lakásügyeket intéző 2 dolgozó, ha nem is gépesített, de egyszerű és jóindulatú ember és nem varázsló. így az 1092 lakáshiánnyal küzdő, jogos kérelmező részére még három, vagy több kérelemre sem tudnak lakást varázsolni, így lakás hiányában mm tudnak mást mondani a naponta ostromló kérelmezőknek, minthogy lakás nincs, bármi kurtán és furcsán hangzik is. Ha Önnek a fennálló lakáshiány megoldására van valami hasznos és felhasználható elgondolása, javaslata, az 1092 kérelmező személy nevében segítségét hálás köszönettel vennénk. Ami a kérelmével kapcsolatos illetéket, illeh'e bírságot illeti, közöljük, hogy ez nem a tanács lakásügyeit intéző dolgozók találták ki, hanem a 6Í70—52/ 1952. P. M. sz. rendelet 70. sz. §-a szabályozza, miszerint a 30 napot meghaladó időközökben előterjesztett kérelmekre minden esetben 10 forintos illetéket kell leróni, mulasztás esetén pedig az illeték lerovása mellett 50 százalékos bírságot kell a mulasztást terhelő személyei szemben alkalmazni. Megítélésünk szerint mielőtt panaszával a sajtóhoz fordult, helyesebb lett volna az igen súlyos lakásviszonyok tekintetében a Várom Tanács lakásügyi hivatal dolgozóitól, illetve a Járási Tanács pénzügyi osztályától felvilágosítást kérni. Ugyanezt vonatkoztatjuk a Szerkesztőségre is annak érdekében, hogy a jövőben hasonló esetekben a leközölt panaszok indokolt volta tekintetében a közlés előtt kérje ki az illetékes szervek véleményét. A Városi Tanács VB. lakásügyi hivatalának dolgozói. Riportfilm Papp Lászlóról, — kínai magyar közös fdn Az egyéb tervek között réhány igen é dekes film készítéséről adhatunk hírt. Papp Lászlóról, a háromszoros olimpiai boxolónkról 2 film is készül. Az egyik a Harmadik Aranyérem című riportfilm, amely rövidesen már bemutatásra kerül, a másik egy sportvígjáték: Két mérkőzés címen, ezután kerül forgatásra. Megfilmesítik Jókai egy meséjét, a Leautungi emberkéket. A film forgatókönyvét Jankovich Ferenc íriá, Basilides Ábris rendezi. Ez lesz az első kínai-magyar közös alkotás, kínai szereplőkkel. Kínál-.i forgatják majd. hSugárzó atomok” címen. népszerű tudományos kisfilm készült el, c lely az atomsugárzás néhány gyakorlati felhasználását mutatja be. A csecsemőápolásról és helyes táplálásáról készített film az anyákat tanítja a szükséges tennivalókra. Mindkét film rövidesen műsorra kerül. |A belterjes g’sixtlálkodá$ megvalósítása nem egyszerű gazdasági feladati Manapság a termelőszövetkezeti tagok, egyénileg ■ dolgozó parasztok között ; egyre több szó esik a forradalmi munkás-paraszt ►kormány január 6-i nyilatkozatáról. Arról, hogy mit ! kíván tenni a kormány a ! mezőgazdaság felvirágoztatásáért. Ezt a kormánynyilatkozatot a dolgozó parasztság megelégedéssel fogadta, bízva abban, hogy most már sikerül a mezőgazdaságot a kátyúból kivezetni. Azonban van aggodalom a parasztság egy részénél, ami abból adódik, hogy több kormányintézkedés volt már eddig a mezőgazdaság fellendítésére, — s meg kell mondani őszintén, — hogy mégis keveset haladtunk előre. Megszűntek a visszahúzó erük Az utóbbi években sok vita volt a belterjes gazdálkodásról. A hiba az volt, hogy ezekről csak szó volt, de a szót egészséges tett nem követhette, mert alapjában véve gazdasági politikánk volt rossz. Lehet-e belterjesen gazdálkodni ott, ahol a szántó terület 35—40 százalékán |kenyérgabonát kell vetni? ♦ Lehet-e belterjes gazdálkodásról beszélni ott, ahol : Msq van a lehetőség! Z Meg van-e a lehetőség larra, hogy belterjes mezőigazdaságot létesítsünk? — ♦ Mondhatjuk bátran, hogy <meg. Van elegendő munka. lerő, és így fokozottabban ♦ foglalkozhatunk olyan ipa♦ ri munkaigényes növények ♦ termesztésével .is, ahol -a J munkafolyamatokat még Jcsak részben sikerült gépe- Jsíteni. Ha a gépesítést néz- Jzük, itt is biztató a helyzet. JA január 6-i kprmánynyi- Jlatkozat világosan kimond♦ ja, „a mezőgazdasági gépesítés fokozásával, a gépimközvetlen állami tervfeladatokkal szabják meg a dolgozó parasztságnak, hogy melyik főbb növényféleségből mennyit vessen? Nem lehet! De ezen túlmenően a beszolgáltatás, az ésszerűtlen tagosítás, vagy a helytelen árpolitika mind fékezője volt a belterjes gazdálkodás kibontakozásának. Ez már a múlté. Ezek a visszahúzó erők, mint ismeretes, megszűntek. port növelésével, az eddiginél sokkal több gépet kell biztosítani a mezőgazdasági kultúrák fejlődéséhez, munkatermelékenység növekedéséhez.'’ Meg van a lehetőség arra, hogy változás történjen az állattenyésztés terén is. Megyénkben szükségszerű egyrészt az állatlétszám növelése, különösen a szarvasmarhánál, mert .még az arány a szántóföldhöz viszonyítva a kívánalmak alatt van, másrészt bőven van tennivaló az állatállomány minőségi megjavításában, az állati termékhozamek gazdasági növelésében. Igen alacsony megyénk tehenészeiében a fejési átlag. Alacsony a növendék-állatoknál a súlygyarapodás és alacsony a vágóállatoknál a vágósúly. Ezzel szemben magas a termékek előállítási költsége. Hogy az állattenyésztés mai helyzetén gyökere sen változtathassunk, elsősorban az állattenyésztés alapját kell lerakni, ami gyakorlatban annyit jelent, hogy megyénkben ki kell szélesíteni a takarmánytermelést. A következő években J több gondot kell fordítani J megyénkben az úgynevs- J zett különleges áruk ler- Z mesztésére. Ilyenek például? a szabolcsi Jonathán alma,? a szatmári szilva vagy a * burgonya, amelyek úgy a belföldi, mint a külföldi, piacokon ismertek, kere-* settek és versenyképesek. Ezen túlmenően több ipari növénynek is meg van a történelmileg kialakult termelési körzete. Igyekez zünk a növények megválasztásakor ezeket a speciális adottságokat ligyc-* lembe venni. 11 termésátlag növelésének egyik móója Megyénkben a szántóföldi öntözéses növénytermesztés az öntözéses szántóföldi konyhakertészet is. Az elmondottak nem merítik ki a belterjes gazdálkodás lehetőségeit, módszereit. Ezentúl számos olyan jól bevált módszer van, amelynek alkalmazása nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy egységnyi területen minél nagyobb termelési értéket állítsunk elő. Nekünk nincs lehetőségünk, hogy növeljük a szántóterületünket, hanem a meglévő szántóföldből kell a naprói-naiora növekvő igényt kielégíteni. Erre a mi. szántóföldjeink képesek és alkalmasak, csak okosan kell gazdálkodni. A magyar föld kincses bánya, csak meg kell találni feltárásának a módszereit. Megyénkben a mezőgazdaság felvirágoztató-, sa, a belterjes gazdálkodás* megvalósítása nem egysze-* rű gazdasági, hanem gaz-* daság-politikai kérdés. —; Gazdaságpolitikánk rossz; volt s jórészt ez _ okozta versenyképtelenségünket a világpiacon azért, mert a csak szóban garantált termelési biztonság megakadályozta a helyi kezdeményezések kibontakozását, amely pedig elmaradhatatlan támasza az olcsóbb termelésnek, s e’ősegítője a munka termelékenységének.' És ez a gazdasági alapja új társadalmi rendünknek. Gulyás Lajos. ♦ Csontos János szerencséje Nagy öröm érte a napokban Csontos János székelyt 5 holdas kispurasz családját. Olyan pénzhez jutottak, ami manapság nem minden családnak adatin meg. Nem is a pénzhez jutás az, am; újságcikket csinált a dologból, hanem a körülmény, mely Csontosokat közel 4000 forinthoz juttatta. Az történ ugyanis, hog% Csontosék egyik 200 forintos kötvényét beváltottál a postán és 360 forint nye reményt fizettek ki. Örül ■ek ennek a nyeremény nek is, hiszen 200 for in tért 360 forintot kaptak A kötvény ezután a pás iától az OTP központja hoz került, ahol gondosai ellenőrzik a kötvényeket Kiderült, hogy a fent összevont 200 forintos III Békekölcsön kötvény egyii száma megegyezik a; egyenkénti húzással kisor sóit 5000 forintos nyeré rnény számával is, viszon a. nyeremény nem lett ki fizetve. Rövidesen megái lapították, hogy a kötvéni Csontos Jánosék birtoká ban van. A nyereményt ' i napokban fizette ki .á OTP baktalórántházi fiók ja.
