Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-14 / 37. szám

Isjó'í. február 14, csütörtök II KELETMAG YARORSZÄG A tavaszi munka kezdete előtt a Venesellői Gépállomáson Talán mire ez a cikk napvilágot lát néhány traktor már ki is vonul a földekre a Venesellői Gép­állomásról. A paszabi Tol­­ouchin Termelőszövetkezet e hét végére már várja a gépeket. Az újjáalakult Április 4 TSZ-ből is ér­deklődtek már a tavaszi munkák iránt. A korán jött kikelet és az őszről ma­radt sok szántani való fo­kozott munkára serkenti r gépállomást. , Hogyan készültek fel a gépállomásiak? A hét elején a 43 eiö­­gépből 33 állt indulásra készen. Javított eke is jut mindegyikhez ebből már 35 állt menetkészen. Fel­készültek a vetésre is, 25 gépből 21 már üzemképes. Az arató és cséplőgépek javításával még nem áll­nak ilyen jól, de azok nem is annyira sürgősek. Mondhatnánk így: mű­szakilag nem állnak rosz­­szul, viszont a munka biz­tosítása nem ennyire kéz­zel fogható. A gépállomás vezetői szerződéskötést, il­letve előzetes megállapo­dást nem tudnak felmu­tatni, viszont azt mond­ják, annyi munkájuk lesz, hogy csak győzzék. Erre csak azt mondhatjuk, majd meglátjuk, Késik az új díjszabás Annak idején, amikor elhangzott, hogy az eddi­ginél sokkal nagyobb ön­állóságot élveznek a gép­állomások és arra kell tö­rekedniük, hogy rentábi­lisak legyenek, minden gépállomáson készítgettek számvetést. Vencsellőn is beszélgettek erről és még a minap is szóbahozta Pénzes János igazgató elvtárs. Egyes munkálato­kat ráfizetéssel végzett a gépállomás. Most ezeket a díjtételeket fel kellene emelni, ezért most eléggé tanácstalanok a gépállo­mások. Nagyon sürgős volna már az új díjszabás, hogy megtudnák a gépál­lomások, hogy milyen munkát kötelesek orszá­gosan megállapított bérért végezni és mire szabhat­nak helyi díjtételt. A fő munkaterület továbbra is a tsz marad A Venesellői Gépállo­más körzetében 18 tsz. működött október előtt. Ebből 9 megmaradt és az elmúlt napokban 5 újjá­alakult, így már 14 szö­vetkezetei kell ellátni a gépállomásnak, habár még ez sem végleges, mert va­lamennyi feloszlott tsz-bei mozgolódás van az újjá alakulásra. A gépállomás iparkodil is segítséget nyújtan ezeknek a szövetkezetek nek. Eddig öt szövetkezet ben készítették el az ag­­ronómusok az 1957. év tervet. Javul a vezetés munkája is Az ellenforradalom a gépállomást sem kerülte cl. Nemcsak abban mu­tatkozott, hogy húsz ben­zines hordót tele üzem­anyaggal elraboltak és egyebeket szét akartak hurcolni, hanem a kom-: munista vezetőket is eltá­volították. Természetesen november negyediké után a legfőbb hangadók disz­­szidáltak, de mégsem volt könnyű a munkafegyel­met, a termelést visszaál­lítani. A vezetés javításához nagy erőt a létszámban csak 9 főt számláló, de annál egységesebb pártszervezet, ad. Vannak még személyi problémák, ami remélhe­tőleg rövidesen megoldó­dik. Ugyancsak remélhető, hogy a szakszervezet is hamarosan talpraáll és? így valamennyi szerv se-* gítséget nyújt majd azt igazgatónak és a munkás-} tanácsnak a vezetés .to-} vább javításához. Cs. B. Segítséget kérünk. mert különben züllésnek indul a ml szép gyárunk Egy kommunista munkás levele az Alkaloida Vegy ésseti gyárból Mint becsületes, mun­kában megőszült, gyári­munkás, szeretnék néhány igaz szót elmondani ahhoz a két cikkhez, amit gyá­runkról, az Alkaloidáról írtak. Csak mostanában olvastam a december 24-i számot, s máris írok. Örülök, mert megmer­ték írni az igazságot. Bi­zony igazat mondott az a munkásnő, hogy meg se merünk mukkanni mi egy­szerű kommunisták, mi­óta itt a Makleitok, Alföl­diek, Zellerek, Nánásiak ellenforradalmi, hazaáruló bandája irányítja a mun­kásokat. Mi szeretjük ma is Varga Jánost, mert igaz­­ágos, emberséges, egye­nes ember, csak nem me­rünk szólni, mert családo­sok vagyunk és félünk, hogy úgy járunk, mint Fa­zekas elvtárs, akit halálba üldöztek a gyár szemetjei. Most mink, kommunisták „föld alá’’ kényszerültünk, de reméljük, hogy nem Útmutató táblaútmutató nélkül Szép nagy útmutató tábla van a városi ta­nács bejáratánál, csak éppen az útmutatást nem lehet rajta megtalálni. Pedig ez nagyon hiány­zik, hiszen az utóbbi idő­ben átszervezések voltak a tanácson és az osztá­lyok többször is megvál­toztatták helyüket. Az ügyfelek az útmutatás hiányában kérdezősköd­nek, földszintről emeletre és ennan vissza, a folyo­són jobbra, majd balra kutatnak a keresettek az osztály után. Reméljük } már nem sokáig tart ez ? az állapot, s rövidesen betölti szerepét az útmu­tató tábla. sokáig. Jó, ha tudják az elvtársak a megyei intéző bizottságon is, hogy id.e nekünk sok segítség kell, lert különben züllésnek indul ez a szép gyárunk, ahol eddig olyan örömmel dolgoztunk. Mi, hát az igazság? Az, hogy itt a vezető­ségben úton-útfélen ócsá­rolják és káromolják Ká­dár elvtársat és a kor­mányt. Kérdezzük csak me egyenké ,t a vezető­ség tagjait, de legfőkép­pen a mérnök és techni­kus urakat, hogy elisme­rik-e a Kádár-kormányt? Hányán tennék le a be­csületes munkásesküt i kormányra? Ezek közül a vezetők közül piszkos rém­hírekkel a munkásságot a kormány ellen hangolták már is. Csúnyán uszítanak bennünket munkaközben is. Hetenként kétszer jár­nak autón Miskolcra és onnan hozzák az aljas, uszító híreket, mert ott egyesek most is sztrájkra uszítanak, pedig már lát­hatják, hogy ezzel a sírba juttatjuk a mi drága ha­zánkat. De nem csoda, hiszen azelőtt sem volt igazi kommunista (csak kevés) a mérnökök közül. Ott volt Zeller István pél­dául. Pirulok, merthogy annakidején megszavaz­tuk, hogy megyei pártbi­zottsági tag legyen, s most Makiéit Sándor meg Al­földi Zoltán mellett, illet­ve velük együtt a Zeller Yves Montand másfél­milliója Yves Montand, a világ­­hím francia dalénekes szerdán délelőtt felesége, Simone Signorét színmű­vésznő és hattagú zeneka­ra társaságában átutazott Budapesten. A Magyar Távirati Iro­da munkatársának a Feri­hegyi repülőtéren alkal­ma volt beszélgetni a ki­váló művésszel, aki egyéb­ként rövid tartózkodását arra használta fel, hogy véglegesen rögzítse buda­pesti fellépéseit az Orszá­gos Filharmónia képvise­lőivel. — Őszinte szívvel mond­hatom — kezdte szavait hogy nagyon boldog voltam, amikor megkap­tam a táviratot, amely je­lentette: fellépéseimre — ha későbbi időpontban is — sor kerülhet Budapes­ten. Az októberi esemé­nyek hírére ugyanis úgy gondoltam, hogy ez alka­lommal elmarad magyar­országi vendégszereplé­­tem. Még egyszer ismét­lem: igazán örülök, hogy mégis eljöhetek. Yvés Montand elmon­dotta még, hogy a Jugo­­tzláv fővárosból érkezik t.Mrcius 9-én Budapestre, ahol 14-ig tartózkodik. Ez alatt az idő alatt öt­ször lép fel és a másfél­millió francia frankot ki­tevő tiszteletdíját a Ma­gyar Vöröskereszt rendel­kezésére bocsátja. „A törvényes igazságot keresem“ | nyáról jöttek. A Béke Tsz-nek volt tagja az asszony. A szövetkezet feloszlott s ebből adódott most a kellemetlenség. Murnyákné összehajtoga­tott írást vesz elő és elém tolja. Egy végzés, amelyben a nyírbátori já­rási tanács mezőgazdasá­gi osztályának vezetője felszólítja, hogy 48 órán belül a felbomlott szö­­szövetkezetből kivitt te­henet, szekeret és ekét szolgáltassa vissza erede­ti helyére, különben a karhatalmat veszi segít­ségül... * A kérdés, amely tisztázásra vár Két ember keresett fel a szerkesztőségben: Mur­­nyák János és a felesége. Panaszuk van, és kérik, hogy°segítsünk az igaz­ság felkutatásában. A törvényes igazságot keres­sük meg, mert ők tiszte­lik a törvényt s így nem is a maguk malmára akarják hajtani a vizet. Az asszony viszi a szót. A férje mellette ül, bé­na. Kétujjas jobbkezével idegesen babrál a kabát­ja gombjain. Csak néha szól közbe, de akkor is helyeslésképpen. A nyírbogáti István-ta-1956. tavaszán alakult meg a Béke TSZ. Azelőtt bárói rezidencia volt ett, ahol most az új földhöz juttatottak, a régi cselé­dek házai állnak. Har­minckilenc család lépett a szövetkezetbe valami 360 hold földdel. Ennyit kaptak annak idején... A tagság zöme 6-—12 holdas termelő, úgy, hogy nem is lett volna rossz a szö­vetkezet, de... De már az indulásnál beütött a baj. Legtöbbjük a nagy adós­ság elől menekülve kény­szerült be a közösbe. S ha már ez a .módszer“ érvényesült, ők is kiala­kították a helyzetszülte „politikájukat“. Mire a belépési nyilatkozat alá­írására került a sor. sző­rén-szálán nyoma veszett minden olyan ingatlanuk­nak, amit a közös gazda­ságba kellett volna be­vinni. Egy tehén, egy sze­kér és egy vaseke volt jobbára a gazdasági fel­szerelés és az állatállo­mány a kezdéskor. Ezt pedig Murnyák Jánosné vitte be a közösbe. • Be­lépésükkor 8100 forintra becsülték az általa bevitt értékeket Az elmúlt év folyamán vásároltak, vagy az ál­lamtól kaptak két tehe­net, 15 növendékmarhát, két pár fegatot és egy sertés törzset. Amikor a szövetkezet feloszlott, az állatállományt eladták a szabadpiacon, hogy az állam követelését kielé­gítsék. Murnyák Jánosné hazavitte azt, amit alig egy éve a közös gazdaság tulajdonába adott. Eddig az általa bevitt értékek közül a tehénnek 75, a szekérnek és az ekének 25 százalékát. összesen 3912 forintot térített meg a tsz, Náluk a jószág, a vissza­térített érték egy része és itt előttem a végzés. A tsz-nek híre-nyoma. Istállójuk egy nyári fé-A törvényességnek két oldala van szer volt. Hogyan hajtsák most végre a „törvényes“ utasítási': Ki a gazda? Itt kell tiszta vizet ön­teni a pohárba. Murnyákék azt szeret­nék tudni, mit lehet ten­ni törvényesen. Meg akar­ják tartani a tehénkéjü­ket, a felszerelést, hegy gazdálkodni tudjanak. De itt a végzés. Vissza­adnák a tehenet, felsze­relést, de nincs aki kár­talanítsa őket, hogy megkapják járandóságu­kat... meg ki lenne a gaz­dája a jószágnak, mikor szó sincs a tsz újjáalaku­lásáról? Fogas kérdések. Tör­vényismeret . ide, vagy oda, kérdezzük meg a me­zőgazdasági igazgatóság­nál Bán Györgyöt, a tsz osztály vezetőjét. Már csak azért is, mert Mur­nyákék nem tudtak szót érteni a járási mezőgaz­dasági osztály vezetőjé­vel, Kcda Jánossal, aki ahelyett, hegy meghall­gatta volna az érdeklődő Murnyák Jánost, hogy az „okoskodó emberrel“ szemben vélt igazának nyomatékot adjon — rendőröket hívott... Az ügy hamar tisztázó­dik a megyei tanácson. A panaszosok meghallgatá­sa és egy telefonbeszélge­tés után, ami Bán elv­társ és Koda János kö­zött lefolyt, kész a dön­tés. Igazságosan! Törvé­nyesen! — Ügy, ahogy a rádióból is hallották.. Mivel nincs tsz s a be­vitt tehénre és felszere­lésre szükségük van Mur­­nyákéknak, amivel az öt holdjukat megműveljék, az eddig kapott pénz visszafizetése esetén az ingóságokat megtarthat­ják. Ha pedig a tsz újra­alakul és szükségük van a tehénre és a többi dol­gokra, akkor haladékta­lanul fizesse ki a szövet­kezet teljesen a gazdával szembeni tartozását. — Ezt akarjuk — mond­ja megkönnyebbülten a házaspár. Vagy az egyik, vagy a másik, de becsü­letesen, törvényesen. Nem mindegy a hattagú csa­tádnak, hogyan megyünk a tavasznak... Eddig a történet. Nem nagy eset. Koda elvtárs is higgadtabb lesz máskor, de engedje meg, hogy az ő példájá­ból más vezetők is okul­janak. A törvényességnek bizony két oldala van. Erő és erőszakpolitikával nem men lőnie eddig sem, nem mehetünk sokra ez­után sem. A törvény jogot ad mindenkinek, de úgy kell ezzel élni, hogy soha senki ne szégyenkezhes­sen elkövetett sei miatt. technikus úr a legnagyobb rémhírterjesztő. Be kell még mutassam Nánási Sándort is, aki szintén fő­hangadó most, főellenfor­­radalmár, nem is csoda, hisz az apja a faluban egyik főnyilas volt. Miért nem jó hát a Varga elvtárs igazgató­nak? Azért, mert ő becsü­letesen akart vezetni és nem engedte be a lázító­­kat, sztrájkra buzdítókat, mert ő egyszerű munkás­igazgató, mert ő a Kádár­kormány mellett becsület­tel áll, s bíztat. A leváltá­sának ez hát az igazi oka, az egyik főbűne ez volt Nánási meg Zeller szerint. Láthatják, hogy mióta nem ő az igazgató, be sem engedik az elvtársakat. Jöjjenek már ki egyszer a megyéből, vagy a minisz­tériumból és leplezzék le a közénk; fúródott ellensé­ges elemeket, de ne csak leplezzék le, hanem me­­nesszék ■ is őket szélnél:, mint ahogy Ok bántak pél­dául Szabó Sándor elv­társunkkal, pártelnökünk­kel, aki nem engedte lop­ni a gyár, a nép vagyo­nát. Fáj bizony ez ne­künk nagyon. Éppen ezért is írtam meg az igazságot, de mert még most is az igazságért betörnék a fe­jem, ezért nem is írom alá a nevem. Ne haragudja­nak érte; ezzel az önök ál­tal írt igazság még iga­­zabb lett. cselekedé- ? Samu András férfiak Angliában A londoni központi anyakönyvi hivatal jelen­téséből kiderült, hogy több angol férfi élt már azzal a joggal, amelynek alapján az a férfi, aki „le- ■ küzdhetetlen vágyat“ érez, hogy mint nő folytathas­sa életét a jövőben, ezt az óhaját hatósági jóvá­hagyással kielégítheti. — Angliában nincs szükség orvosi beavatkozásra, vagy kezelésre, hogy az érde­keltek a törvény értelmé­ben megváltoztassák ne­müket. Elég, ha bemu­tatják kezelőorvosuk bi­zonyítványát, amely sze­rint természetük túlnyo­mó mértékben „nőies“, le­fizetnek három shilling kilenc penny illetéket és máris megkapják az anya­könyvi hivatal bizonyít­ványát arról, hogy a női nemhez tartoznak. Az anyakönyvi hivatal jelentése azt is elárulja, hogy ezt a jogot már több nő is igénybevette, akik­nek kezelőorvosa igazol­ta, hogy „lelki zavaro­kat“ idézne elő, ha . to­vábbra . is mint nők él­nének, 3

Next

/
Thumbnails
Contents