Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-02 / 27. szám
'OHári ptjxlefárjai egt/esiiijefek ! Az MSZMP megyei intéző bizottsága és a megyei tanács lapja XIV. évfolyam, 21. szám 1957. február 2, szombat Válaszok aktuális politikai kérdésekre VW/vVvVvVVVvVvVvVvVvVVWvVvWv^AAíVvWvVWVWvVvWv^VAVyVvWvWvVv^AíVvVvVVVVvVV Rabszolgakereskedés magyar kiskorúakkal ■V.V.'V.VXNV.V X .V XX XX XX X-NiXX-.X X X-XX-X »M*.XX.X\XCt AzXXXsV'X'XX XX XvVX XX XXsVX Tegyük közkinccsé a Josa-niikeum éi^ckeií! uflniifiituiiiiiiuiiimiiiiiHiimimimiiiitimiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiifiiiiimifMiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiii» Miről beszélgetnek a nyíregyházi sportberkekben ? Petőfi néven újjáalakult a tiszaeszlári Vörös Csillag TSz Az októberi ellenforradalmi események nyomán a tiszaeszlári Vörös Csillag Termelőszövetkezet is feloszlott. Az elmúlt években ebbe a szövetkezetbe is volt jó néhány olyan „beléptetés", akik a beadás elöl, vagy a zaklatás következtében lettek tsz-tagok. 1950. táján a legjobb szövetkezetek közé tartozott a Vörös Csillag. Ahogy szaporodtak a nem meggyőződése« tagok, úgy esett vissza a szövetkezet. Az utóbbi években hét elnök váltotta egymást. Ennek ellenére a tagság többsége úgy nyilatkozott október előtt, hogy továbbra is közösen gazdálkodnak, hiszen a sok hiba mellett is gyarapodott a közös vagyon. Október 26-én azonban megjelent a szövetkezetben két egyén, akik minden szocialista vívmányt az egyik óráról a másikra szét akartak rombolni. A szövetkezetiek közül is akadtak olyanok, mint Hell János és társai, akik az ellenforradalmárokkal tartottak, hogy a zavarosban könnyebben halászhassanak. Nyomásukra a szövetkezet feloszlott. A közös vagyont széthordták és azok vittek legtöbbet, akiknek legnagyobb volt a szájuk. Akik ki akartak tartani a szövetkezet mellett, azok alig vittek valamit. Azok, akik akkor nem mertek szólni, de mostmár kimondják, hogy újra közösen akarnak gazdálkodni, január 25-én összejöttek és kijelentették, hogy az október 26-i közgyűlésükkel nem értenek egyet. Határoztak is arról, hogy PetőP néven újra közösen gazdálkodnak. Az új szövetkezetnek 14 család az alapítója. Az alakuló közgyűlésen határozatot hoztak, hogy miként osztják el a jövedelmet, továbbá az alapszabálynak is több pontját módosították. Csikós János Tiszalök. Naponta egy családihoz építéséhez elegendő téglát égetnek a fehérgyarmati és vásárosmi menyi téglagyárban A megyei tanács kezelésében lévő fehérgyarmati és vásárosnaményi téglagyárakban, a téli javítások és tavaszi előkészületek mellett, az égető kemencék is üzemelnek. A múlt nyáron annyi nyerstéglát tároltak, ami kb. február végéig kitart, míg a korábbi években csak december végéig volt elég. Bár most időközben a szénkészletük fogyott el, az égetés ezért nem állt le. Helyben oldották meg ezt a problémát. Szénport használnak fel erre a célra, s így is a két téglagyárban naponta mintegy 30.000 darab, egy kisebbszerű családiház felépítéséhez elegendő téglát égetnek. r Uj tanácsi vállalat alakult Nyíregyházán A Szaboles-Szatmár megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága határozatával a Szaboles-Szatmár megyei Villanyszerelő Vállalatot (Megyevill-t) a Szaboles-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalathoz csatolta. Az új vállalat címe: Szaboles-Szatmár mc-1 gyei Építő- és Szerelő Vál- I lalat Nyíregyháza, Móricz [ Zsigmond-u. 24. Telefon: 135—50. **++**»***+*4H*»+n*,t*****+****tnt**+f**t,*ft*o+**+ AGRESSZOROK! Villámbeszélgetés a világot látott 21 éves Lengyel Jóskával Könycsepp gördült végig a drága fényképen. A fiú nem törölte le. Csak egyre nézte a hazai tájat. Csodálkozott, hogy apjáék új házat építettek, s öccse nagy büszkén ül a vadonatúj motorkerékpáron, s úgy tekint rá a fényképről. Felébredt benne a kínzó honvágy! Ügy ment el, mint egy vadidegen ebből az országból. Nem gondolt akkor arra ifjú Lengyel József, Azt hiszik, kinn [ — Az tudja igazán becsülni a hazáját, aki látta, hogy mi van külföldön. Jaj, de borzasztó is a messze idegenből szeretni a hazát, vágyódni utánna. Valami leírhatatlan érzés. — Voltak, akik innen is diszidáltak.; j — Az hiszik, kinn jobb lesz? Tévednek! — Magát mi vitte ki? — A fiatalság, a bolondság. Szerettem volna tanulni. Idegen földön. — Miért idegenben? — Fene tudja. Az ember mindig azután vágyódik, amit nem szabad. — S tanult? — Sajnos nem sikerült. Dolgoztam, meg lógtam. Zsákoltam, kocsiskodtam, hogy a faluját nagy ősünk, Árpád fejedelem egyik vezéréről, Szabolcsról nevezték el és ez jelent valamit. Nem érdekelte semmi, csak a kaland. Bújta a cowboy könyveket, s úgy átitatta lelkét a sok „élmény“, hogy neki vágott a nagy világnak. Volt Jugoszláviában, Ausztriában, Nyugat-Németorszagban. És a tizennyolcéves korában világot látott ember most itt ül velünk szemben. b lesi? Tévednek! pékségben dolgoztam. Nyugat-Németországban meg bányász voltam. Rájöttem, hogy ez itthon is lehetek. Ha itthon maradok, már szakma van a kezemben. Így meg semmi. — Milyen életkörülmények között élt? Az „antikénak más az életük — Kezdetben fillérekkel segítettek. A lágerből kitettek dolgozni egy paraszthoz. Annyit kerestem csak, amiért eltartottak szűkösen. Megszöktem. Hosszú kilométereket gyalogoltam, míg eljutottam Salzburgba. Itt 14 napra adott lakást a Vöröskereszt. Akkor javult a helyzetem, amikor bányász lettem. — Álmai hogyan valósultak meg? Nevet. — Tetszett kezdetben a bohó élet. Általában a filmek. Semmi más nem érdekelt, csak a cowboy film. Néha elmentünk bárba, táncolni, zenét hallgatni, amikor pénzünk volt. — Az „amik“ ebben privilégiumot élveznek. Külön bárjuk és mozijuk van. Pénzük van bőven. Még a nőket is megvehetik. Ezt itthon nem is hiszik talán — magyarázza Jóska. „Auszläntier“ Akik kimentek, azok is fogják majd látni, hogy kinn a külföldit nem nézik embernek. A jelző mindig rajtuk lesz: „Ausländer.“ Ez valóságos bélyeg. Ifjú Lengyel József több, mint három évet töltött távol szülőföldjétől, hazájától. Fiatal fejjel megtanulta, hogy a nyugati országokban sem kolbászból fonják a kerítést. Ügy járnak most hozzá a faluban a fiúk, mint a jó kútra. Meséljen élményeiről, mondja el mit tapasztalt. Jóska elmondja minden barátjának, s szavaiból a hazaszeretet csendül ki. Most otthon dolgozik apjával a földjükön, fütyörészve, dalolászva .., (-s. K.—) Vigyázat! a befagyott Tisza sem biztonságos A Tisza vize beállt, befagyott. Azonban a folyó már így is sok halálos áldozatot követelt. Különösen a gyermekek közül ragadta el áldozatait, akik magukra hagyva, gondtalanul kiszaladtak a jégre korcsolyázni, „sikólkázni”. Vigyázat! A befagyott Tisza sem biztonságos. A megyei tanács végrehajtó bizottsága rendelkezést adott ki a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak, hogy akadályozza meg a befagyott, de mégis szeszélyes Tiszán való közlekedést. Közlekedni csak a hivatalos kompoknak lehet a jégbevágott csatornákon. Az izraeli csapatok — mint ismeretes — támadást intéztek Egyiptom ellen, fcilelkesedvc az angol-francia agresszión. Az ENSZ fellépésére ki kell vonni csapatait. Ennek ellenére a visszavonuló izraeli csapatok garázdálkodnak, megtámadják és feldúlják az egyiptomi falvakat. Képünkön: az agresszorok megszállnak egy egyiptomi falut.
