Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-09 / 33. szám
XIV. évfolyam, 33. szám 1957. február 9. szombat Fontos változások az Építésügyi Minisztérium munkaterületén '*Wv^WSlVvVvWv^í^^VvVvWvVv^A^A^A/v^AVvVvWVVvVVVvVvVvVVV^^vVVW^vWvVvVyVvvVvVvV Hazajött, mert úgy látja, itthon boldogabban lehet élni w^.XNXX,xx.x.vxvV,xxx:.V\X^v,'x^v^Xxx^i^v^>iXiiiiWe*X'«Nk.x\'WsV*rjk>x*;1"x^a6>x*Aí)Mr*k\v.x"<v-«vj^.v«Me Beszélgetés egy tanulmányi felügyelővel "«rr'í r^r' vr*spir-*,i'l""iT’,rr,r>''"i r5 "w '^rv »-"»py *«ry nrf A földrendezés föelveí: a szocializmus hadállásainak megvédése, a termelési biztonság megteremtése Az ellenforradalmi erők íehuzódnak falura és ott igyekezne* zavart kelteni, igyekezne* megzavarni a falu termelési biztonságát, a parasztság nyugalmát. — Már eddig is felmérhetetlen politikai és gazdasági károkat okoztak a tsz. tagjainak azáltal, hogy a termelőszövetkezeteit feloszlatásában szétzüllesztésében döntő szerepet játszottak. Céljuk továbbá az, hogy aláássák a mezőgazdaság szocialista szektorait, az állami gazdaságokat, a termelőszövetkezeteket, az, hogy visszaállítsák a kulák gazdaságokat és a földbirtokosokat, valamint az egyház gazdaságait. E célúk elérése érdekében vetették be az „ősi föld elméletet” és az 1945-ös földreform utáni földbirtokállapot elméletét. Az ellenforradalmi elemek fő jelszava ma falun az, hogy vissza az ősi földhöz. Ezzel azt akarják elérni, hogy minden tsz. oszoljon fel és az állami gazdasági földet osszák szét. E demagógia hatására, valamint az elmúlt évek során elkövetett hibák miatt a földkérdés központi kérdéssé vált, faiun ma a legnagyobb problémává nőtt. De nemcsak a legnagyobb probléma, hanem a legbonyolultabb feladat is napjainkban. Bonyolult azért is, mert a múlt évek során végrehajtott tagosításokkal kapcsolatban a dolgozó parasztok egy részét sérelem érte. Történtek közérdekű kisajátítások az állam részére kártalanítás nélkül. Az 1953-as és az 1956-os novemberi termelőszövetkezetek feloszlásai is tovább bonyolították az eredeti földbirtokolást. azokkal szemben, akik ezeket az elveket megsértik. Éppen ezért a kormányunk olyan rendelkezést hozott, melyet a szocializmus építésének szelállami gazdaságokat és termelőszövetkezeteket, ugyanakkor nem tesz semmiféle engedményt az osztályellenségnek, a falusi kulákleme hat át, mely védi az |l Ságnak. As Elnöki Tanács törvényerejű rendeletének Jobb elvei 1. A legfőbb elv, ami a rendelet szellemét áthatja a tsz-ek, állami gazdaságok, egyénileg dolgozó parasztok részére biztosítani a földek zavartalan használatát és megvédeni őket a földbirtoklás elleni minden támadástól. . 2. A tagosítások, a földrendezések, a közérdekű Igénybevételek, a termelőszövetkezeti tagság megszűnése során elkövetett hibák miatt keletkezett vitás ügyek rendezése 1957. évi október 1-ig. 3. A családi munkán alapuló föld magántulajdon tiszteletben tartása, a föld adás-vételének és haszonbérletének engedélyezése olyan birtokhatáron belül, hogy az a családi munkaerő felhasználása mellett ne tegye lehetővé a kizsákmányolást. 4. Intézkedik a rendelet a földreform során juttatott földek megváltási árának rendezéséről, s ennek kiegyenlítése esetére a földek mindenféle korlátozás alóli mentesítésére. Mit jelentene ax „ősi föld“ Hogyan kell végrehajtani exeket a Jobb elveket ? Ezeket a sérelmeket úgy jóvátenni, ahogyan ezt az ellenforradalmi erők bevetették, valamint az egyes sérelmezők kívánják, teljes egészében nem lehetséges. Miért? Azért, mert a sérelmek teljes orvoslása az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek feloszlását idézné elő és még okkor sem volna rendezve minden panasz. Továbbá azért, mert tagosítások és földrendezés során a földjükből kimozdított parasztokat teljes mértékben csak régi földjük, vagy más megfelelő földterületek juttatásával, tehát az asetek többségében újabb törvénysértések árán lehetne kielégíteni. A falu többsége, a becsületesen gondolkodó dolgozó parasztok nem is kívánnak ilyesmit. Érthető is, hiszen nem érdeke a tsz-tagnak, a szegényparasztnak, de még a középpa^asztnak sem az egyházi, a kulák és földesúri birtokok visszaállítása. Ez nem is volna helyes, mert megbontaná a falvak békéjét, megzavarná a termelést és a földbirtoklás biztonságát. A legkirívóbb sérelmeket pártunk és kormányunk orvosolni kívánja. Pártunk és kormányunk a szocializmus építésének híve falun is. Ezért a szocializmus hadállásait meg kell védeni, meg kell szilárdítani cs tovább kell fejleszteni, de úgy, hogy a korábban elkövetett hibák meg ne ismétlődjenek. Biztosítja továbbá a dolgozó parasztok számára a föld | .háboríthatatlan használatát, és szigorúan lép fel Az első főbb alapelve a rendeletnek a föld zavartalan használatának biztosítása. A rendelet ennek biztosítása érdekében kimondja, hogy a folyamatos termelés érdekében az 1956—57. gazdasági évben minden termelő részére annak a törvényesen kialakított földterületnek zavartalan használatát kell biztosítani, amelyen a rendelet hatálybalépésekor gazdálkodik, illetőleg amelyet a termelőszövetkezetből kilépése esetén részére már kijelöltek, vagy 1957. március 1-ig kijelölnek. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy mindenki azon a földön végezheti a tavaszi mezőgazdasági munkáját, amelyet a rendelet hatálybalépésekor törvényesen használt. Ugyanerről a területről takaríthatja be a termést is. Törvénytelennek kell viszont tekintenünk az egyénileg gazdálkodók részéről azokat a földfoglalásokat, amelyeket több községben mint pl. Tiszabecs, Tiszavasvári községben elkövettek azáltal, hogy a termelőszövetkezet törvényes területéből önkényesen földet foglaltak el. Ezeket a földeket vissza kell adni a törvényes tulajdonosának, a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. Más kérdés a termelőszövetkezetből 1956. év őszén kilépettek földügye. Ez a termelőszövetkezet és volt tagjai közötti ügy, nem pedig az egész falu ügye. Ezért a már korábbi rendelkezéseket is figyelembe véve a megmaradt termelőszövetkezet tagsága dönti el azt, hogy melyik táblán kíván továbbra is gazdálkodni. A kilépetteknek viszont sorrendben elsősorban a szétszórt betagositatlam területen vagy annak hijján a tábla szélén adja ki a földet. Ezt a földet kell erre a gazdasági évre törvényesnek elismerni. Ennek a földnek azonban lehetőleg azonos művelési ágú és értékű földnek kell lenni az általuk bevitt földdel. A föld ilyenirányú birtokba adását, vagy esetleg kimérését helyi földmérőkkel kell a községi tanácsoknak február 28-ig el-! végezniük. Ha a termelőszövetkezet feloszlott, az állam tulajdonát képező állami tartalékföldeket a termelőszövetkezet központi gazdasága körül úgy kell meghagyni, hogy az nagyüzemi gazdálkodás céljára alkalmas legyen. A termelés biztonságát a törvény büntető szanltciókkal is védi. A szocialista szektorok védelmét a társadalmi tulajdon védelméről szóló törvény az egyénileg dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek földhasználatát pedig a most megjelent 10. sz. tvr, védi. Kik kaphatnak kártalanítási? Azok a dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek. akiknek földjét 1949. szeptember 1. után tagosítás, földrendezés, közérdekű igénybevétel útján vagy I más módon kártalanítás nélkül igénybevették. Nagyon fontos, hogy helyesen értelmezzük a rendeletnek ezt a részét. Vagyis kizárólag dolgozó parasztok vagy dolgozó kisemberek kaphatnak kártalanítást, kulákok vagy más kizsákmányolok, osztályidegen elemek kártalanításban nem részesülhetnek. Dolgozó kisemberek alattértjük azokat a földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó dolgozókat, akiknek a fő jövedelmi forrásuk nem a földművelésből, hanem alkalmazotti bérből, fizetésből, vagy kisipari, kiskereskedelmi tevékenységből ered. Kik kérhetik a kártalanítást? Kártalanítás iránti kérelmet csak az ingatlan volt tulajdonosa, vagy özvegye terjeszthet elő. Ez azt jelenti, hogy sem testvér, sem más örökös, vagy más személy nem nyújthat be igényt kártalanításra. A kártalanítási kérelmeket 1957. évi február hó 28-ig, — vagyis a hó végéig — lehet benyújtani a föld fekvése szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságához. Február hó 28-a után ilyen kártalanítási igényeket sem bírói, sem államigazgatási úton érvényesíteni nem lehet. (Folvlalái a 2. oldalon]
