Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-01 / 26. szám

1957. február 1, péntek KELETMAGY ARORSZÁG Újabb árdrágítók \ ♦ kerültek kézre a piaci ellenőrzéskor: Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség, valamint a tanács kereskedelmi osztá­lya dolgozói, néhány házi­asszony segítségével szom­baton próbavásárlásokat, árellenőrzcseket végeztek a piacokon. Kovács Sándorné Bodnár Pálné iparával áru­sított, s 1 db lányka-nad-á­­got a hivatalos 130 forint helyett 180 forintért adott. Vámos Bálintné nagykáilci ószeres, új fiúingeket is áru­sított, méghozzá 35 forint helyett 60 forintért. Volt aki a boltból beszerzett 55 fo­rintos párnatokot 90 forin­tért árulta. Egy asszony a 208 forintos dunnahuzatéit 350 forintot fogadott el a vevőtől, majd megfutamo­­dott az ellenőrök elől. Ellenőrzés a 21-es Hal­­boltban és as 5-ös kiskor boltban Az ellenőrzés állami ke­reskedelmi boltokra és ven­déglátóipari egységekre is kiterjedt. A 21-es italbolt­ban például az ellenőrzés alkalmával nem tapasztal­tak szabálytalanságot, amiért dicséretet érdemel­nek a bolt dolgozói. A kis­kor 5-ös számú boltjában ellenőrizték a vevők vásár lásait. A csomagolt áru el­lenőrzésekor egy vevőnél 2 kg zsír, 1 kg gyümölcsíz és félkilo kristálycukor, öt deka éles tő vá árlásnál 1 fo. rint 20 fillér árdrágítás volt. A fiatal segéd nem figyel­meztette kartársait, hogy nem első, hanem másodosz­tályú a gyümölcsíz, amiből egy kiló 9.30 formt, nem pe dig 11 forint. Más szabály­talanságot nem tapasztaltak az ellenőrök, de a pár fillé­res elszámolási különbözet^ miatt is szigorú figyelmez-^ tetősben részesítették az el­adót. Az ÁKF ezúton is felhív­ja a vevők figyelmét, hogy 3 a kereskedelmi ellenőrzések ^ a dolgozók érdekeit szolgál­ják. — Észrevételeiket, be ja öntéseiket tegyék meg azj ÁKF címére: Irodaház _fsz.; j. 6., telefon: 32—35. Elintézetlen kérelem — Jöjjenek nézzék meg, hogy milyen körülmények között lakunk — mondot­ta Mester Istvánná és nem nyugodott addig, mígnem láttuk lakását, a Debre­ceni út 16. szám alatt. Bi­zony a családnak minden napos gondja, ügye, hogy hogyan tudnának a meg­repedezett falú, szűk la­kásból másba költözni. Di­deregve feküsznek le, mert a rések miatt hamar ki­hűl a szoba, s azért is, mert félnek, hogy rájuk rogy az épület. A két kis gyereken kívül három ro­kon is otthonának tekinti a szóban lévő lakást. S ezek az utóbbi időben in­kább választják a hánya­­vetettséget, minthogy ott lakjanak. — Három hónapja fekszik kérelmünk a lakáshivatal­ban, — mondta a férj. — Sok keserűséget okoz, hogy kérésünk még mindig tel­jesítetlen. Azok, akik jól tudnak kiabálni, öklükkel hadonászni, fenyegetőzni a hivatalban, azoknak jut la­kás. A jogtalan ' beköltö­zők is fütyülnek a lakás­hivatalra. így aztán vár hal­ja a szerény ember, hogy kérelmét elintézzék. Még csak nem is válaszoltak. Egyszer már mondta a hi­vatalvezető, hogy kérel­mem a nyolcadik azok kö­zött, akiknek adnak lakást. Ez már egy hónapja volt. Azóta sokan hagytak hát­ra üres lakást. Nincsenek ezreseim, hogy megfizet­hessem jogos kívánságunk elintézését. Nem a hivatal­ra gondolok, hanem azok­­| ra, akik ezrekért hozzáse­gítenének, vagy adnának lakást. Türelmes várakozás után megértést és intézke­dést kérünk ügyünkben. Hogyan képzeli el a nagyobb önállóságot a baktalórántházal Vegyesipari Kiss elnöke Hat éve alakult meg a baktalóránlházi Vegyes­ipari KTSZ. Jól működik a cipész, a kádár, az asztalos, a fodrász, a kerékgyártó, a lakatos, a kovács, a vil­lanyszerelő és a bérfűrészes részleg is. Bodnár Sándor megalakulás óla elnöke a ktsz-nek. Vele beszéltünk arról, hogyan képzeli el a ktsz, vezetésében a na­gyobb önállóságot. Ösztönző bérezési aKarunk — Szövetkezetünk tagjai megszokták és megszeret­ték a ktsz-t — mondotta az elnök. — A további meg­szilárdulást elősegítheti, ha a korábbi bérezési rend­szert megváltoztatjuk. Ja­nuárban már egy régebben kialakított elszámolással dolgozunk. Részlegeink egy­szerű könyvelést vezetnek, melyben feltüntetik a vál­lalt munkához szükséges anyag mennyiségét és árát, a forgalmiadót, s végül a költségeket összegezve, a vállalási díjat. Ha a mun­kát végző dolgozó éssze­rűbben kevesebb anyagot használ fel a tervezett és korábban felhasznált :neny­­nyiségnél, akkor az anyag­takarékosság a munkáért járó nagyobb bérben megté­rül a dolgozónak. Ugyanis a vállalási díj változatlan marad, ha kevesebb, vagy a szükségesnél több anyag­gal állította elő a terméket a ktsz. A takarékosságot, az ügyességet meg kell fi­zetni. Elszámolásnál meg­mutatkozik, hegy a munkát végző tag mennyi anyagot takarított meg, vagy ha pazarolt, akkor a munka­bére eszerint növekszik vagy csökken. Tervünk «érint a bruttó vállalási értékből a forgalmiadó és anyagok értékének levo­násával fennmaradt összeg 50 százaléka illeti meg a dolgozót, a többi a szövet­kezeté. Ez a bérezés tetszik a ktsz-tagoknak, és azt sze­retnénk, ha felettes szer­vünk jóváhagyná. Szabadabb kezet akarunk a beruházásodnál — Példaként említem meg, hogy tavaly az időjá­rás viszontagságainak ki volt téve a drága anyag­­készletünk. A minőségi romlás elkerülése végett anyagtárolószint akartunk építeni. Nem kaptunk rá beruházási hitelt, ellenben kerítés felújítására kaptunk 12 ezer forintot. Ügy okos­kodtunk, hogy a tégla Ke­rítésre, mint falra építet­tük a tetőszerkezetet, — s így megoldottuk a problé­mát. Miért nem lehetett ezt egyenesen, minden ki­játszás nélkül? Azt szeret­nénk, ha a jövőben elsősor­ban mi dönthetnénk el, hogy mire fordítsuk a be­ruházási keretünket. Gyűlöljük a bürokráciát, ami még megvan az anyagbeszerzéseknél — A közelmúltban is fel­háborító bürokráciát tapasz­taltunk a munkához szük­séges anyagok beszerzésé­nél. Többször előfordul, hogy a baktai erdőben ki­termelt szerszámfát előbb Nyíregyházára szállítják, s onnan vissza kell hozni. Az ide-oda szállítás, az anyag kocsikáztatása drágítja az anyagot, az iparcik árút. Nemrég például egy vagon gyertyánfát utáltál-: ki £ nyíregyházi telepről. Négj munkást kellett küldeni aj átrakáshoz, ami napidíjja és az átrakáshoz szüksége; munkadíjjal, fogattal együtt közel 1000 forintot jelen­tett. Ugyanakkor csodál kozva tapasztaltuk, hogy < kiutalt gyertyán helyet tölgyrönköt kaptunk, — amiből bőven van a bakta erdőben is. Más esetben £ miskolci erdőgazdaságtó kaptunk szerszámfa kiuta lást, s ugyanakkor a bak iái erdőből Miskclcnak szál lították az ugyanolyan fát A sok keresztszáil tás amel lett, hogy növeli a vagon hiányt, a gyártmány árá drágítja. Gyűlöljük a: ilyen eljárást, a bürokrá ciát, amiről egyes hivata lók még most sem akarna! leszokni. Ez csak péld: volt, hasonlót sajnos soka lehetne sorolni. Azt szeret ; nénk, ha az anyagbeszer zésnél is önállóbbak lehet nénk. Tudnánk mi, hog; hogyan és honnan lehe olcsón jó anyagot beszerez ! ni. E téren a Kiszöv. má I tett intézkedéseket, am, ; csak helyeselni lehet. J j lesz, ha a Kiszöv. az anya : beszerzésénél és a kés I termék elhelyzésénél mostani úton tovább fc haladni és tovább fog se I gíteni. O. A Viharként száguldott végig Kótajon is az ár. Majd el nyelte az embereket. Mint amikor a szél felborzolja a folyam hátát, s o. szenny, a piszok kerekedik a hullá­mokra, úgy bújtak elő, kerültek felülre a díszes, valamikor nagyon híres, patinás nevű „hazafiak". Megalakították a maguk képére és ha­sonlatosságára a munkástanácsot. Micsoda nevek?! Elnök: Szikszói Deme­ter. Foglalkozása: lókupec. Titkár: Kecs­keméti János, volt Futura tulajdonos. Közvitézek; akik egyenlőre még háttérbe voltak: tartalékolva íényesebb időkre: Vitéz Imre Jenő ny. százados, volt félé­vente. Vitéz Gombos Sándor kulák. Kecskeméti eképpen szónokolt. — Polgártársaim! Testvéreim! Bizony engem is tönkre tettek... — szipogott, miközben könnycseppek gurultak végig arcán. A cimborák bólongattak, helyesel­tek. Szivükből beszélt. Megértette az idők szavát Pógyor tisz­­teletes is. Kipirult arccal, a „nemzeti ér­zésektől" fütve állított be, miután hír­szerzői értesítették, — megtörtént a vál­tozás. Ott sürgött-forgott a vezetők kö­zött. — Csak ezeket a jött-menteket be ne engedjétek ide többé — követelte a De­meter elnök úrhoz fordulva. Valósággal ujjongott örömében. Kikre értelmezte ezt? Nem nehéz kitalálni. A tanácselnökre, titkárra, a többi népválasztotta vezetők­re. Első intelem Az írás eképpen szól: „A jámborság egy jelentésű a szelídséggel, alázatossággal, tisztaszívűséggel, amellyel az ember Isten előtt és embertársai között forgolódik", Pógyor tiszteletes úrnak idéztük fel a biblia e szavait, hogy emlékeztessük azokra, amelyeket talán már elfelejtett. Eme intelmek úgy látszik feledésbe men­nének részéről. Szabó Mária egy jóra való szelíd lány, akit csak azért nem küldtek el, mert anyakönyvvezető, s esetleg szükség le­het rá valameddig. A tiszteletes úr tevé­kenykedését látva meghökkent. — Ezt soha nem gondoltam volna. A pap politizál. Még ilyet?! — gondolkodott hangosan. — Tiszteletes úr ne politizáljon! — for­dult Pógyor felé. — De Macu kérem! Hogy képzel ilyet. Ma olyan időket élünk, hogy a papoknak is politizálni kell. Szabó Máriát ez a kijelentés úgy érte mint derült égből a villámcsapás. Való­sággal meghűlt benne a vér ezek halla­tán. Hát még Matolcsi Lászlóban, a köz­séggazdában? — A tiszteletes sülve-főve együtt volt az új urakkal. Az egyik délelőtt megkér­deztem tőle: hogy tetszik lenni tisztele­tes úr? — Jól. — válaszolta. — Mit tetszik szólni ehhez az egész dologhoz? — Mit lehetne szólni? Mostmár hallat­ni fogom én is a szavamat! — Én attól félek, második Korea lesz hazánkból, ha ez igy megy. — Ugyan kérem. Marhaság. Hogy kép­zel ilyet? 1 S a tiszteletes kebelbarátaihoz ment, hogy együtt kisüssék: ki legyen a község főjegyzője. Még javaslatot is tett. Második intelem Érdekes, mert az irás nem beszél arról a fogalomról, hogy „politika" „politizál­ni". Pógyor tiszteletes valahol mégis ta­­vúlhalta, amint ez látszik. No de marad­junk az írásnál. Halljuk mit ta­nít a pártütésről. „Nyílt, vagy titkos szervezkedés, majd támadás valamely tiszteletben, vagy hatalomban álló sze­mély... ellen’’. Lehet, hogy már elfeledte volna ezeket a tiszteletes úr?l Ügy lát­szik, mert a munkáshatalom ellen pártos­­kodott. Ha már politizál, legyen értelme gondolta. Jenei János prezsbiler uram* nak kijelentette: „Most már visszavesz* szűk a Csonkát is"! (Hát mi is tenne ez más, mint a volt pap-tag. Jó szőlővel, gyümölcsössel.) Csak hát itt elszámitotta magát. Mert a Lenin TSZ-ben csoporto­sult parasztok nem engedtek a huszon­egyből. Együtt maradtak, s azt mondták, hogy biz ők akarnak ott szüretelni még a jövő ősszel is. Inni a szőlő levéből, (Meg is hökkent az öreg Jenei.) — Maga fogja majd bedolgoztatni —> örvendezett a pap. Az hallgatott egy darabig, aztán hogy látta merről fúj a szél, tágranyított sze­mekkel felkiáltott. — No, akkor jó nézünk mi ki! — csó­válta meg a fejét. Most aztán már ő sem tudta hányadán áll a dolog. Annál jobban Pógyor, Mert ahogy az emberek mondják, hát az egyik nap beteglátogatás cí­mén csak kiballagott a Csonkára. Vajas Ferenc tsz paraszttól eképpen érdeklő­dött a „betegség" felől. — Milyen idősök a fák? Mikor volt trá­gyázva a föld, — és így tovább. Az felelgetett is neki. Felvilágosította mindenről. Hát csakugyan hallatta sza­vát a tiszteletes egy ideig. És Pógyor nem szűnt meg a késöbJ biek során sem tevékenykedni. Nem tudni pontosan mi vitte abban az időben Pógyor tiszteletest az iskola igaz­gatói irodájában, amikor a pártszervezet alakult. Lehet, hogy ez is érdekelte, meg egy kicsit szórakozni, kártyázni akart. Tény az, hogy nagyon jól elszórakozott két pedagógus társaságában. Amikor felpattant az ajtó és belépeti rajta Béda Ferenc elvtárs, sürgősen ér­deklődött: — No, mi újság? össze jöttek a tagok? Béda csak nézett. — A régiekből mennyi jött el? Béda indulatos lett, — Éhez neked semmi közöd! Sarkonfordult és ott hagyta. Ejnye, tiszteletes úr, hát olyan nehéz leszokni a politizálásról? Ezt pedig tiltja a vallása., fogadalma. Nem? Vagy talán segíteni akart a Szocialista Munkáspárt szerve­zésében? Nem jó emberi tulajdonság az, amikor egyesek olyan dolgokba ütik bele az or­rukat ,amihez semmi közük nincs. Ezekre azt is szokták mondani, hogy minden lébe kanál. Az ember azzal törődjön, amire hivatott, s ez bizony áll a tisztele­tes úrra is. Ha pap lett, legyen pap s a templomban hallassa szavát. VAN MAR karikagyűrű . . . — ha addig el. nem fogy, mire megjelenik a lap — jelentette ki a Kossuth téri ékszerbolt vezetője. Naponként ostromolják a házasodni szándékozó lá­nyok. Igen. lányok, nem sajtóhiba, főleg a lányok fordulnak be a boltba, ér­deklődnek, mikor lehet már karikagyűrűt vásárolni. A vőlegénynek való kint vár egy pillanatot az ajtónál, ő már tudja, hogy úgy sincs, nem lesz, hiszen október óta sókuk mindennap benéz az ékszerboltba. — Nincs — talán a jövő héten — hangzott mindig az egyértelmű válasz. Két nappal ezelőtt azon­ban kellemes meglepetés fo­gadta a vásárlókat — ez ügyesebbjét —, akik előre felszerelték magukat igazo­lással a tanácstól. Azok rög­tön fel is húzhatták a szép csillogó aranygyűrűt és úgy vonultak haza a hivatalos gyűrűvel, a hivatalos el­jegyzésre. Laza Lésztófie zöldséges holtjában Laza Lászlóné iparjogo­sítványt kapott zöldség, gyümölcs és hasonló cik­kek árusítására. Rövid idő alatt bolthelyiséget kapott a Dózsa György utca 2. szám alatt, melyet már be is rendeztek. Alma, körte, hagyma, mák, rizs, gersli, dió, lekvár, zöldségfélék, bab. borsó, köménymag, aszaltszilva, lencse, sava­nyú és édeskáposzta van a boltban, mind eladásra vár. Bizakodással tekintenek a jövőbe és számításuk szerint biztosítva lesz meg­élhetésük a zöldséges bolt­ban. I Pógyor pap mint J\ T E L, M E K) :1 politikus ♦ A hótaji tisztelete» hallatja szavát ______5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents