Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-06 / 30. szám

1937. február 6. szerda KELETM AGYARORSZÁG 5 Trrmelőssövetkesetek vita-fóruma A liertnánszegi Béke TSz alapszabálya Termelőszövetkezetünk m u n kaszervezése Mivel kislétszámú a tsz. így nem alakíthatunk ki külön brigádokat, hanem külön vannak állattenyész­tők, külön gyümölcsterme­lők és növénytermelők, azonban ha a munka sür­gőssége azt kívánja (pél­dául aratás-cséplés) össze­vonjuk erőinket egy teri't­­lletre. A munkák értékelése a tnunkaegység rendszer alap. ján történik, azonban a munkaegységkönyvet a he­lyi viszonyok alapján, illet­ve annak megfelelően át­dolgoztuk, így nem történ­het az meg, hogy túlmagas. vagy túlalacsony az egyes munkák után járó munka- 2gység. Minden területen arra tö­rekszünk, hogy minőségi munkát tartsuk szemelőtt, jön ki, minden tagnak kö­telessége előre bejelenteni amennyiben valamelyik ta­gunk nem a követelmények­nek megfelelő minőségben végzi el a munkáját, azé'-t a javára nem írható mun­kaegység. Ha újból rende­sen elvégzi a tag a munkát, akkor lehet csak a javára írni. Ezzel a tagság a veze­tőséget bízza meg. Minden területen azon igyekszünk, hogy a munka­­fegyelem minél jobban épül­a vezetőnek, hogy miért nem tud részt venni egy­­egy munkán, ha ezt nem jelenti be, úgy a vezetőség­nek jogában áll a közgyű­lés határozata alapján meg­büntetni. Azt a tagot, aki­nek a büntetés 3 esetben sem használ, a közgyűlés kizárja. A többtermelés érdekében mi helyesnek tartjuk a prémium rendszert ezért az egyénileg kiosztott területen a terven felül termelt termény 50 száza­lékát prémiu iként minden tagnak egyénileg, termé­szetben kiadjuk. A könyvelési munkákat a továbbiak során, ahol arra lehetőség van, egyszerűsít­jük. Továbbra is fenntartjuk azt az elvet, hogy a tsz-be fenntartjuk a az évi összjövedelem két százalékát erre a célra for­dítjuk, és már ez év ja­guár 1-től a 65 éven felüli .tagoknak évente családta­gonként 220 kg búzát jadunk, ezenkívül havonta 100 forint pénzt és a háztáli [földet szintén megadjuk. A korábban munkaképtelenné vált tagoknál is ezt az elvet érvényesítjük. Továbbá nő­sülés, férjhezmenés, vagy halálozás esetén 1000—1000 forint segélyt adunk. A szo­ciális alapból azok része­sedhetnek, akik legalább 2 évig tagjai voltak a szövet­kezetnek, és ezalatt az idő alatt tehetségükhöz mérten kivették részüket a munká­ból csak a gazdasági év elején lehet belépni, a kilépés ugyanakkor lehet csak. A kizárást nem kötjük idő­szakokhoz. A kilépők földjeit lehe­tőleg azonos minőségű föld­ből adjuk ki a szétszórt föl­dekből és ha ebből nem te­lik ki, akkor a tábla szé­lén. Továbbra is szociális alapot A földek jó termőerejé. nek a megtartása érdeké­ben úgy határoztunk, hogy a trágyázás mindig egyön­tetűen lesz elvégezve úgy a háztáji területen, mint "* közös területen, ezért az alomnak való szalmát, töre­­ket, szükséglet szerint fog­juk adni és ingyen, azonban minden tag köteles a nála összegyűlt trágyát szintén ingyen a tsz részére átad­ni. Megjegyezzük, mivel a területünk kicsi, a háztájit nem hosszú időre adjuk ki, hanem évente más helyen, mivel a vetésforgót máskép nem tudjuk megvalósítani. ezért úgy határoztunk, hogy havonta minden mun­kaegységre 20 forint kész­pénzt biztosítunk, ezt S szövetkezet állattenyészté­séből (például tej ára, stö.) és az egyéb üzemágak, (szeszfőzde, fűrész) jövedel­mei biztosítják. A tsz-ben a Jogútok igénybevétele részben ingyenes, részben megfelelő térítést kell érte adni, például a háztályi megművelése, termésének hazaszállítását ingyenesen végzi el a fogat, az egyén fuvarért a szokásos fuva­roknak a tagság által meg­állapított százalékát kell fi­zetni. Ezen alapszabályt a köz­gyűlés elfogadta, azzal a fenntartással, hogyha szük­séges lesz egyes részein mó­dosítást eszközölni, úgy azt a gazdasági év végén mó­dosítja. illetve kiegészíti. Az alapszabályt a tsz közgyűlése 1957. január 22-én egyhangúlag jóvá­hagyta, ezt a tagság saját­kezű aláírásával is igazolja. Ha a mértantanár kertész­kedik. n városi kerületi pártszervezetekre fontos feladat vár Eszmcesere Két iivíregvliázi párt vezetőségi taggal A városban sok kommunista van — háziasz­­szonyok, nyugdíjasok és egyéb foglalkozású emberek — akik nem dolgoznak üzemekben. Ezekkel az elv­­társakkal foglalkozni kell. Az idős emberek között több a munkásmozgalom kipróbált harcosa, illegális pártmunkás, akikre hallgatnak az emberek, a fiata­lok. A háziasszony — ha kommunista — a család agitátora, népnevelője. Igen fontos szerep hárul a kerületi pártszervezetekre, azok vezetőségeire. A kerületi pártszervezetekhez tartozó kommu­nisták egyik legfontosabb feladata, hogy világos va laszt adjanak a kérdésekre. Eljutottunk-e már odáig, hogy a kerületi pártszervezetekben is meginduljon a munka? Ezekről és hasonló kérdésekről beszélgettünk Szolnoki István és Wecker István elvtársakkal, a U. és a IV. kerületi párt-intézőbizottság tagjaival. A Kommunisták megnézik, kiket vegvenek lel a pártba — Mi újság a IV. kerü­leti pártszervezetben? — A legnagyobb prob­lémánk az, hogy még nincs párthelyiségünk, ahol össze tudnánk jönni, ígéretet kaptunk rá ille­tékesektől, hogy hamaro­san segítenek rajtunk. Egyébként jól halad a pártszervező munka. Ez­­ideig csaknem negyven tagja van a negyedik ke­rületi pártszervezetnek. A párttagságot már kétszer hívtuk össze, megválasztot­tuk az új vezetőséget. A kommunisták harcosak, s nagyon megnézik, kik ke­rülnek a pártba. Egyesek hiába kérték felvételüket, a párttagság visszautasí­totta. Jogosan, mert azok azj emberek karrieristák, talpnyalók voltak, vagy tevékenyen támogatták az ellenforradalma t. — Mi a helyzet az agi­­taciós munka területén? — Ez nagyon gyenge. Bef előfordulás tapasztal­ható. Rendezni kell so­rainkat, tisztázni az embe­rek fejében a különböző nézeteket, s akkor indul­hat meg a népnevelő munka. Valóban így van. Csak az a baj, hogy a kerület­ben még nem tartottak pártnapot, ahová több pártonkívülit is meghív­tak volna. Bizonytalanság mutatkozik a módszerek­ben is. Folytassanak-e háziagitációt, kisgyűlése­­ket, vagy sem? 11a munkásott­hon nyílna! Milesz a nőkkel? — Hogyan szervezik a pártot a II. kerületiek — érdeklődtünk Szolnoki elvtárstól. — Csaknem hatvan tagja van a kerületi párt­­szervezetünknek. Nagyon érdekes, hogy több olyan dolgozó lépett az új párt­ba, akik azelőtt egyetlen pártnak sem voltak tag­jai. Mi elsősorban a volt MDP tagokra támaszko­dunk. Sok elvtársunkat a lakásán kerestünk fel. Akit nem találtunk, leve­let küldtünk részére. Ezek általában fel is ke­resték a pártszervezetet. — Hallottuk, hogy min­den nap tartanak inspek­­ciós szolgálatot.. 5 — Ez nagyon hasznos. Általában minden este összejönnek többen o párthelyiségben, ahol este egy-két órás inspekciót tartunk. Itt aztán beszél­getünk az elvtársakkai, kicseréljük tapasztalatain­kat. Nagyon hasznos ez az események tisztázása ér­dekében is. Az egyik ilyen beszélgetés alkalmával mondták el az illegális pártmunkások, idős har­cosok, hogy jó lenne, ha volna egy munkásotthon. Ügy, mint régen volt a Bujtoson. Ha az értelmisé­giek megérdemlik, miért ne érdemelnék meg ők — mondták nekem. — Szolnoki elvtárs, hogy látja? — Hasznos lenne. Itt ta­lálkozhatna a kommunis­ta fiatalság az idősekkel. Elmondanák a fiatalok­nak, hogyan volt a múlt­ban, sokat tanulnának kölcsönösen egymástól. Itt aztán szórakozási lehető­ségekről is lehetne gon­doskodni. — Milyen kérdésekkel fordulnak a pártszerve­zethez? — Nálunk sok a nőt párttag. Többen — és jog­gal — vetik fel, hogy mi lesz a nőmozgalomma! V Nem látják tisztán a hely­zetet. Valami nöegylet alakításáról beszélnek. Helyes lenne, ha a fel­sőbb szervek erre is gyors és világos választ adná­nak. Tudniillik, nem tart­ják valami helyesnek az asszonyok, hogy annak­idején a nőszervezet be­olvadt a Hazafias Nép­frontba. Helyes volt-e, vagy nem, nem tudom. Beszélni kellene ezekről a dolgokról. Sajnos, még ebben a kerületben sem tartottak pártnapokat. Mindkét helyen nagy a befeléfordulas. Pcdik a kommunistáknak az emberekkel együtt kell élniök. Szolnoki elvtársik tervezik, hogy beindítják a csoportos beszélgetéseket, kisgyűléseket tartanak. Gyorsan és sokra van szükség. Az emberek várják az igaz szót, (sk.) Féldeciről — féldecire A termények továbbra is azt az elvet valljuk, hogy az éwégi zárszámadás előtt a kiosz­tásra kerülő termények­elosztásánál nek, csak mintegy 60—70 százalékát osszuk ki. Az előlegosztást havonta saját erőből biztosítani tudjuk, Megnyugtató hír fasítóknak Tavasszal megkapják az A községi tanácsok, ter­melőszövetkezetek, legelte­tési bizottságok, egyéb kö­­zületek és egyéni termelők külterületi fásításaival kacsolatban a Nyírségi Ál­lami Erdőgazdaság igazga­tósága az alábbiak közlé­sére kérte fel szerkesztő­ségünket: Az 1956. őszére tervezett és a közbejött események miatt elmaradt ültetések­hez szükséges csemetéket és suhángokat 1957. év ta­vaszán megkapja minden fásító. Amint a tavaszi időjárás lehetővé teszi — a csemetekertek azonnal megkezdik a csemeték ki­igényelt facsemetéket : szedését és szállítását. Ad- I dig a fásítók minden elő- I készületet tegyenek meg | az ültetések helyes és > gyors végrehajtására. Az ; előírt talajelőkészítést — ;; ha ez még nem történt ; volna meg — amint lehet, ; azonnal végezzék el. A ta- ; vaszi ültetési idény álta- I Iában rövid időtartamú szokott lenni. Ezért az ül- ! tetést úgy kell jóelőre megszervezni, hogy a cél­nak kedvező rövid idő­szakban befejeződhessék. Az egyéni termelők ré- ► szére 1956. őszén igényelt csemetéket az erdőgazda­ság a tavaszi igénylések­kel együtt ki fogja adni. Ellenőrző úton a kétes pultok környékén TÖBB FOGYASZTÓ KÖ­ZÖLTE: A Petőfi utcai kisvendéglő­ben feltűnően kevesebbet mérnek a kellettnél. Ha va­laki bort szeretne inni, 2 deci borhoz 3 deci teát is muszáj venni. A vasúti vendéglőben (söntés) még véletlenül sem adják a kí­vánt mennyiséget. Utána­jártunk . . ; Optikai csalódás? Az úgynevezett Petőfi vendéglőbe, melyet a közel­múltban újra kereszteltek „Szabolcsi Kisvendéglő“ címre ugyancsak „jár a korsó“. Az italbolt vezető­je, Zimonyi Mihály egyre másra méri az örökösen siető utazóknak a szago­sabbnál, szagosabb itókát, melyet a szakemberek leg­inkább kisüsti baracknak szeretnek nevezni. Na néz­zük csak, meddig is jár a korsó.. ? — Kérek szépen kétszer egy deci erőset — szólok szerényen és meghúzódom a pult rejtekében. Zimonyi­­né a csapos, aki több mint tíz esztendeje méricsgéli a férfi-emberek orvosságát, elénk teszi a szagosat. — Tessék parancsolni! Udvariassággal semmi hi­ba, azonban nemcsak ez itt a lényeg. Barátom, a keres­kedelmi felügyelő előszedi az okcsabbnál-okosabb hi­teles mérőműszereket és már mér is. Rosszalólag rázza fejét: a 2x1 deci ösz­­szesen csak 1.5 deci! Tehát kiemeltek a zsebünkből 4 forint 20 fillért. Ezt árdrá­gításnak nevezi a törvény­kezési krónika. Zsshceiesztö mozdulatok. Egyetlen, de kellemetlen meglepetést tartogatott még nekünk a sors a Szabolcs­ban. Aktuális véletlen foly­tán a 40 fokos kommersz rum 45 fokot tartalmazott, melyből a legközvetlenebb jó indulat mellett is arra lehet gondolni, hogy a „vért“ erősebb itallal ke-1 verték össze, természetesen a fogyasztók megtévesztésé­re és az italbolt vezetőjé­nek előnyére. Mert ugye­bár az erősebb italt — jo­gos — magasabb áron for­galomba csempészni. fiz Utas dzsungeljében A próbavásárlás a MÁV Utasellátójában is „reme­kül“ sikerült. Mivel kora reggel volt, a kétszer egy deci kisüsti kékszilva pá­linkát kértünk Szabolcsi Sándorné csapostól. Ami­kor a szabolcsi kisvendég­lőben végbement jelenetre került a sor, a csaposnő a nyíregyháziak legtermésze­tesebb hangján kijelentette: — Ez úgy sincs kétdeci, hiába mérik. Alig másféldeci volt. „Négy forintos árdrágí­tás“ — alapította meg a ke­reskedelmi felügyelő. A mérőműszer a söntésben azt is kimutatta, hogy a stand­üvegben lévő pálinka két egész fokkal eltér a pincé­ben lévő pálinka fokától. Valami úton-módon bizo­nyára hóié okozhatta a je­lentős íokváltozást. Hidegételek-meiegáron A söntésben alig két-há­­rom napos hidegételek, ha­lak, sertésmájak, tepertők és szolid fasírozottak kí­nálják ön-ön magukat. De hogy kínálják ...? Na, itt az eredeti kép: a tepertő 5 deka helyett három és fél, A halnál már bonyolultabb a helyzet. ötnegyvenért mérik széltében-hosszában, azonban a hat dekás ada­gok csak 3-at nyomtak. Ilyen tarkaságok fogad­tak bennünket pénteki vil­lám ellenőrző sétánkon. Csalás és árdrágítás meg­hitt közelségben s az elkö­vetők jól képzett italmé­rők, akik azonkívül, hogy tisztában vannak a „méreg keverés“ csinjával-binjával, még természetesnek és ért­hetőnek is tartják minden­napi csalásukat P. G.

Next

/
Thumbnails
Contents