Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-05 / 29. szám
1951. február 5, kedd ....... — KÄL^TJiAGYAROESKÄG (Folytatás az 1. oldalról.) le a kérdést és csalt a lényegét nézzük. Mi a szocialista forradalom fő jellemzője? 1919-ben Magyarországon szocialista forradalom volt. Megszületett a proletárdiktatúra. Ezt 92 ellenforradalmárok leverték. 1945 és 1947 között ismét szocialista forradalom ment végbe. Mi határozta meg ennek a lényegét? Az, hogy milyen társadalmi osztály ragadja kezébe a hatalmat, 1919 március 21-én éppen úgy, mint betetőzésképpen 1947-ben, a magyar munkásosztály ragadta a hatalmat a kezébe. A hatalom elvtarsak, rendkívül fontos dolog m osztályharcban. Mindennél fontosabb' Mert egy társadalmi osztálya hatalom birtokában mindent megtehet, de ha a hatalom nincs a birtokában, talán semmit sem tehet. Ezért az osztályharcban a cél mindig a hatalom. Ezt a hatalmat a munkásosztály meghódította. A hatalom birtokában mindenekelőtt társadalmi tulajdonba vette a termelési eszközöket. Ez történt 1919-ben és 1945 és 1947 között is. A termelési eszközöket, vágj’is a gyárakat, bányákat, a bankokat, a földet a dolgozó osztályok vették birtokba. Ahogy azt már 1843- ban, 1849-ben Marx meghirdette a szocialista forradalom céljaként, a kisajátítókat kisajátították. A szocialista forradalom lényegéhez, tartozik, hogy a kultúra eszközeit is birtokba veszi az . új uralkodó osztály: a mi 'viszonyaink között a rádiót, a sajtót, az «kólákat, a színházakat stb. Ez a folyamat nálunk végbement, a munkásosztály a hatalom birtokába került, azt mindenki pontosan tudja, aki nem akar ködösíteni. Ezek után csak úgy vetődhet fel a kérdés: ki lehet az. aki ezzel a hatalommal szemben fegyverrel támad? Ellenforradalom tói van szó, teljesen világos. Ahogy 1919 augusztus másod’kán. úgy 1956 október 23-án is megkezdődött Magyarországon az ellenforradalom. Az. ellenforradalom Is folyamat. Az. ellenforradalmároknak általában nem könnyű a nép elé állni, mert az ellenforradalmárok nem hirdetik meg valódi céljaikat. Egyetlen e lenforradalmár sem. mondhatja, hogy kedves magyar nép, én azelőtt burzsuj voltam, 10.000 holdas nagybirtokom volt, vagy bányarészvényes voltam, nagyszerűen éltem, nagyszerűen tudtam a népet nyúzni, hát legyetek szívesek, szavazzátok meg, hogy én kerüljek újra hatalomra. (Derültség.) Ezért az ellenforradalom mindig beburkolja, elhomályosítja, elködösíti célkitűzését és olyan mozzanatba kapaszkodik, amely többé kevésbé szimpatikus lehet a tömegek előtt. Például: 1919-ben as ellenforradalom azt mondta: nem jó a diktatúra, az kemény dolog, legyen inkább demokrácia. És mit csinált? Megdöntötte a proletárdiktatúrát, de első lépésként nem ellenforradalmi kormányt ál Ütött fel, nem is annakcr-t dekében agitált, hanem | szakszervezeti kormányt ajánlott az országnak. Az idősebb elvtársak nagyon jól emlékezhetnek rá. Azt mondta az ellenforradalom: nem kell nekünk proletárdiktatúra, több demokrácia kell és szakszervezeti vezetés kell. És nyeregbe segítette a Peidl-kormányt és a Peidl-kormány hat napig uralkodott, aztán jött a Friedrich-kormány, utána jött a Horthy — és azután következett a kommunisták és a haladó emberek lemészárlása, az országból való kiüldözése, az ellenforradalmi terror és a burzsoázia diktatúrája 25 esztendőn keresztül. Miért érdemes erre viszszaemlékezni? Azért, mert október 23-án sem azzal jött a burzsoázia, hogy nagyon kellemetlen, hogy a gyár már köztulajdon, adjátok vissza. A nagybirtokos sem mondta meg akkor, hogy adjátok nekem viszsza a 20.000 holdat. Hanem azt mondták, hogy a1 sztálinizmus ellen kell harcolni — emlékezhetünk rá — „ki kell javítanunk a hibákat”. Persze a kijavítást úgy értették, hogy agyonütni magát a szocialista forradalmat is. Figyelembe kell vennünk, hogy a regi hibák miatt na gyón sok munkáséinbér, parasztember, sőt diák is el volt keseredve és ezért ezzel a jelszóval nagyon sok embert betudtak csapni, Nem úgy, hogy itt felkelt a nép harcolni a szocializmus ellen, mert ez az ellenforradalom közönséges hazugsága és rágalma, nem a nép harcolt a Magyar Népköztársaság ellen, hanem az ellenforradalmárok. Az ellenforradalom célja, a kapitalizmus visszaállítása volt Az ellenforradalom célja természetesen a hatalom visszaszerzése volt s nem az ilyen vagy olyan hibák kijavítása, hanem a régi földesúri-kapitalista i világ visszaállítása. Nem teóriáról van itt szó — hiszen 1919-ben még tudták csinálni — hanem történelmi tapasztalatról. Most, október 23-án is ezt akarták. Ezt mindenki tudja, aki B. Szabót hallotta a rádióban. Ez a volt kisgazdapárti vezető azt mondta, hogy az 1930-as kisgazdapárti program híve. Mindszenty is kijelentette, hogy elvileg a magántulajdon alapján áll. Mindenki tudja, hogy mit jelent a magántulajdon a gyárak és a bankok viszonylatában. Azután azt mondta: az egyháznak mindent vissza kell kapnia, mégpedig hamarosan. Persze itt az egyház elveszett kincsei között nem az oltári szentségre gondolt ő sem, mert az megmaradt, ellenben nem maradt meg az a 930.000 hold, ami 1945-be az egyház kezén volt. Nem olyan nehéz tehát megállapítani, hogy forradalmi események voltak-c ezek vagy ellenforradalmiak, csak nem szabad túrni a ködösítést, a lényegről kell beszélni és akkor mindenki megérti a lejátszódott ellenforradalmi folyamatot, Nagyon fontos az álcázás felismerése. 1930-ban Németországban weimari köztársaság volt. Polgári demokrácia úgynevezett demokratikus jogokkal, lehetett szavazni, így, úgy, amúgy. A monopoltőke diktatúrája érvényesült Németországban akkor is, de már nagyon terhére volt az a „sok“ szabadság. Messzemenő háborús tervei voltak a német monopoltőkének és ezért elindította útjára Hitler Adolf nevű fasisztát. De amikor elindultak, ők sem mond hatták, hogy vissza a monopoltőke nyílt diktatúrájához, mert ezzel a német munkások valószínűleg nem értettek volna egyet. A szocializmus olyan erős gondolat volt a népekben már akkor is, hogy ezt nem kerülhették meg és ezért kitalálták a „nemzeti szocializmust.“ Azt már régesrégen kielemezték, hogy ez a nemzeti szocializmus, sem nemzeti, sem szocializmus nem volt. Erre nem vesztegetek sok időt, mert Önöknek volt alkalmuk a nemzeti szocializmus áldásait a saját bőrükön tapasztalni a második világháború alatt, a német megszállás alatt, a Szállási rezsim alatt, i Ez a nemzeti szocializmus a német dolgozóknak, Európa dolgozóinak, az emberiségnek a második világháborút és az emberek millióinak legyilkolását hozta. Mostanában új jelszót dobtak fel az imperialisták. 1956-ban erősen propagálták a nemzeti kommunizmust. Dulles külügyminiszter úr 1956 tavaszán tartott beszédében azt mondta: bele kell törődnünk abba, hogy ezekben a keleteurópai orszá, gokban a társadalmi élet irányítói önmagukat kommunistáknak tartják és nekünk azért kell harcolni, hogy ezeket az embereket, j mint kommunistákat elsza I kítsuk Moszkvától. Ez volt j Dulles programja. Ezzel egyidőben kiadták a nem zeti kommunizmus jelszavát és kezdték a kommunista kát megkülönböztetni. Ezt I mondták: az egyik puha | kommunista, a másik ke. j mény kommunista. Az egyik sztálinista, a másik liberális, az egyik internacionalista kommunista, másik nemzeti kommunista és kinyilatkoztatták, hogy ők a nemzeti kommunista törekvéseket támogatják minden rendelkezésükre álló erővel. A nemzeti kommunisták közé sorolták töb. bek között Nagy Imrét. A reményüket Nagy Imrébe helyezték, mint egy ismert „nagy tekintéllyel rendelkező” magyar „nemzeti kommunistába” és énnél: megfelelően irányították politikájukat. Végezzünk legalább itt Nógrád megyében ezzel a nemzeti kommunizmussal, Ezért vetettem fel a német országi hasonlatot. Ez az úgynevezett nemzeti kommunizmus nem ikertestvére e annak a nemzeti szocializmusnak, amelyet 1930- baji' ágyaitok ki' az imperialisták a néptömegek becsapására? Én azt hiszem, ikertestvére és a magyar forradalmároknak szembe kei] szállniok ezzel a jelszóval. Nincs nemzeti kommunizmus! A nemzeti kommunizmus hamis jelszó. A dolgozók megvetésére való, mert a kommunizmus internacionalista, a világ dolgozóinak világnézete. (Taps.) Az a meggyőződésen!, hogy a „sztálinista-rákosistá” és hasonló jelszavak is befejezték pályafutásukat. Eddig több szocialista országban is beszéltek erről, de súllyal három szocialista országban: Jugoszláviában, Magyaro.-zágon ás Lengyelországban. Magyarországon november 4-én a forradalom visszaütött es világossá vált, hogy az ellenforradalom ellen kell harcolnunk és nem valamilyen képzelt sztálinizmus vagy rákosizmus ellen, mert miközben ilyen képzelt fogalmakkal vesződünk és vitatkozunk, az ellenforradalom megfojtja a magyar proletárdiktatúrát; A lengyeleknél a Trybuna Ludu novemberben már azt írta: „Nem tűrhetjük becsületes kommunisták üldözését a sztálinizmus kiagyalt jelszava alatt.” A kegyelemdöfést a kínai elvtársak adták meg egy nagyon nagy értékű marxista művel, amely a Zsen Min- Zsipaoban megjelent. Ebben leleplezték és megsemmisítették ezt a hamis jelszót és teóriát. Kik a magyar nemzeti függetlenség igazi harcosai f \ annak elvtársak, akiké* megtéveszt a tisztánlátásban Nagy lm- ' re és társainak szerepe. Nincs semmi okunk ezeknek az embereknek kommunista múltját elemezgetni, mert az most alárendelt, tizedrangú kérdés. A tények alapján kell eligazodnunk, Nagy Imre, Losonezy Géza, Háy Gyula, meg Zelk Zoltán igenis szította a fegyveres támadást a Magyar Népköztársaság ellen és védelmezte á forradalmi erők megmozdulása után is az ellenforradalom ügyét. Nem Mindszentyt, meg B. Szabót, meg herceg Eszterházy Pált, meg gróf Takách- Tolvayt változtatta ■ forradalmárrá Nagy Imrének, Losonczynak, meg Háy Gyulának a csatlakozása, hanem ők léptek az ellenforradalom útjára. (Taps.) Beszéltünk az úgynevezett nemzeti • szocializmus, meg a nemzeti kommunizmus osztálytartalmáról. Nézzük meg ezeknek a jelszavaknak másik, a nemzeti felét. És itt is a lényeget nézzük. Voltak ugyanis, akik azt állították, hogy október 23-a valamiféle nemzeti forradalom volt.. Kik harcoltak a nemzeti függetlenségért? Az előbb már említettem, hogy nem Horthy harcolt a magyar nemzeti függetlenségért 1919 tavaszán, hanem a salgótarjáni vörös katonák, Horthy Szegeden a francia katonai parancsnokságon, Btehlen István pedig Becsben, a bécsi ellenforradalmi komiténéí áruba bocsátották a magyar nemzet függetlenségét azért, hogy osztályuralmukat visszaszerezzék. Árulásuk sikerrel járt, mert a nemzet függetlenségét' elárulva, megnyerték az „Entente”-be tömörült imperialisták támogatásét, és az Entente támogatásával vérbefojtották a magyar proletárdiktatúrát — de ugyanakkor megölték a magyar nemzeti függetlenséget is. A II. világháború időszakában nem Horthy, nem Kállai Miklós, és általában nem a földbirtokosok és burzsoák védték a magyar nemzet függetlenségének ügyét, ök annakidején -elmentek Berlinbe és eladták a magyar nemzet függetlenségét, eladták a magyar népet Hitler háborús gépezete számára. Magyarországot 1944 március 19-én megszállták a német fasiszták ez a magyar népnek 600.000 ember életébe került. Ez nem a nemzeti függetlenseg védelme, hanem elárulása volt, A nemzeti függetlenség nagy és szent dolog, elsősorban a nü számunkra, a kommunisták számára szent dolog és nem a burzsoák szamára, A nemzett függetlenségért a II. világháború idején a kommunisták, Rózsa Ferenc, Schönhercz Zoltán, Ságvári Endre és társaik Harcoltak, akik közül sokan elestek ebben a harcban. És a felszabadulás idején? Hogyan kaptuk vissza nemzeti függetlenségünket? Á világ első szocialista államának, a Szovjetuniónak segítségével, (Taps.) És most, október 23-án ki védte, ki támogatta a magyar nemzeti függetlenség ügyét? Dulles, az amerikai külügyminiszter talán? Vagy Éden, az akkori angol miniszterelnök? Vagy azok a francia imperialisták, akik ma is gyilkolják Algír hazafiait? Ezek új gyarmatot kerestek maguknak. Vagy talán Kisbarnaki Farkas Ferenc, aki 8 esztendeje eszi az amerikai ágyugyárosok kenyerét, aki 8 esztendeje tartja fegyverben 11.000 csendőrét, meg fasiszta tisztjét , Nyugat- Németországban, amerikai pénzen, amerikai ruhákban, amerikai cigarettával ellátva? Ezek a magyar nemzet függetlenségének a védői? Nem elvtársak, nem ők, Mint mindig, most is a kommunisták voltak a magyar nemzet függetlenségének védelmezői. Ezért halt meg a szocialista forradalmár Mező Imre elvtárs, a budapesti pártbizottság titkára, Kalamár József elvtárs, a veterán csepeli forradalmár, Asztalos ezredes, aki a budapesti pártbizottságot védte és a többi kommunista mártír. Ök a magyar nemzet függetlenségéért is haltak meg, nemcsak a szocialista forradalomért, akárcsak azok a szovjet katonák is, akik az ellenforradalommal szembeni harcban estek el. Függetlenségünk leghívebb katonái itt vannak a kommunista aktívagyűlésen és hozzájuk tartoznak mindazok a becsületes hazafiak, akik velünk együtt védik a nemzet függetlenségét. (Taps.)f || Azt mondják, hogy ide gén csapatok vannak Magyarország'területén — már mint a szovjet csapatok. Nos, elvtársak, ezek a katonák testvéri, szocialista ország csapatainak katonái, az októberi forradalom fiai és leányai, a mi testvéreink és segítőink. Számunkra nem idegen csapatok. Hogy mi az az. idege», csapat, azt megtudták volna azok az elbolondított diákok, ha október 23-a még két vagy három hétig folytatódik éa ide tényleg idegen, imperialista országé* és kormányok csapatai jöttek volna. Megtudták volna, mit jelentenek idegen csapatok egy ország területén. Felteszik a kérdést így is; hát nem volt hiba a szovjet-magyar viszonyban az elmúlt években, nem voltak-e olyan dolgok, amelyek sériették Magyarország szuverenitását? Meg kell mondani elvtársak: voltak ilyen hibák Sztálin, életének utolsó éveiben. De ezek nem olyan hibák voltak, amelyek veszélyeztették nemzetünk függetlenségét. A hibákkal pedig úgy vagyunk, hogy jelentős részük már kiküszöbölődött és ami még van, mi kijavítjuk. A Szovjetunió, nak nem kell terület Beszéljenek akármelyik szovjet emberrel, azt mondja: nincs még egy olyan gazdag ország a világon, mint az övék, nekik semmiféle területre nincs szükségük, ők nem akarnak más népek rovására, vagy területén elérni semmit sem. És ez így is van, elvtársak: A Szovjetuniónak béke kell, az kell, hogy a baráti országok között éljen, van programja, isméitek a feladatai , amelyek meg valósításán Szerencsé* re, az emberiség szerencséjére — nagy sikerrel dolgozik. zl párt kérdéséről Annyit akarok csali mondani: az a régi tétel, hogy a proletárdiktatúra vezető ereje' a párt, semmit sem változott. Párt nélkül, ’ a párt vezetése nélkül nincs proletárdiktatúra. E bajoknak, amelyek október 23-a után köszöntöttek a népre, egyik forrása az, hogy a párt vezetősége nem állt a helyzet magaslatán. A párt-, vezetőségében október 24-creggelén olyan helyzet volt, hogy a pártvezetésben bent voltak a szocialista fórra-, dalom árulói is. . Ez a magyarázata annak, hogy a legnehezebb időkben, a sorsdöntő napokban a több százezernyi magyar kommunista nem kapott a pártvezetőségtől világos, egyenes útmutatást. Most a párt vezetésében olyan emberek tömörültek,' akikben megvan az az eltökéltség, hogy tanulnak -.i múlt hibáiból. Mi leszámoltunk és leszámolunk a Rákosi-féle szék (arianizmussal is, amely a tömegektől szakította el a pártot, leszámoltunk és leszámolunk a Nagy Imre-féle osztályárulással is, amely az összes dolgozóktól elszakította » pártot és az ellenforrada(Folytatás a 4. oldalon.) Kádár Jánosnak, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének felszólalása a salgótarjáni nagyaktíván 3