Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-28 / 49. szám
KELETMAGYAROR.SZÄG 195*. február 38, csütöftul. c4 taaaiztféjfáfa Csodálatos varázsló a tavasz. Leheletétől csillogni kezd a legszürkébb, a leghétköznapibb porszem is. Közeledő lépteit először szívünk sejti meg, és mint a nyári vihar felkavar, felgyújt, ha megérkezik. Talán a kikelet rejtelmes susogása ígézte meg Jenő szívét is, amikor uataini benső kényszernek engedve, tollái tt ntábv mártotta. tizenöt éve házasetnbor. Tizenöt én pedig t>a*srú idő A nő, akit egy*j~r •mavalánalc, üdvösséa*nek nevezett, ma már -sok megszokott családtag, az iránta érzett forró szerelőm vedig csak unott játék. Az erdő, amelynek mfn■vm fája ismert, minden inje ezerszer járt, nem •>onz, inkább taszít. A képzelet ismeretlen tájak, ismeretlen rengetegek felé csábit .Szívesen leveleznék kőí«?koru, Inleligens növel”. * leveleket kérem posta res«*»** „Megértő Siív”- jei- Véee. Az apróhirdetésre két né'asz érkezett. Az egyik teljesen érdektelen volt. — A másik azonban különös varázzsal bírt. Már az írás is, — mintha nem is idegené volna. A sorokból melegség áradt, a levélnek pedig gyöngyvirág illata volt. „Tisztelt Megértő Szív: Nagyon szeretném, ha engem választana levelező partnerének. Olyan Jól esne néha valakivel szivem szerint kibcszélgctní magam. Bevallom én már asszony vagyok, de azért ne gondoljon semmi rosszat felölem. Házasságom egy tragédia. Férjem rabiátus természetű, durva, mord ember, akinek soha nincs egy jé szava hozzám. En oldalánál szeretnék állant az élet viharaiban, segítőtársa jóhao-rosszban, hű pajtása len* oi. Adni szeretnek, adni mindent, ami tiszta és oemee '»ennem. Sajnos, ó feieségénéí Didijét is többre becsüli. Sikivánkozik belőlem a szó, a tengerré duzzasztott asszony! szeretet, mint pattanásig feszült rügyből az élet. Kedves Megértő Szív! Válaszát posta restante „Gyöngyvirág” ieligére küldje.” ..Drága Asszonyom! Önt kerestem egy életen át, «nélkül, hogy tudtam volna létezéséről. Ügy érzem, az ön kaesöját fogva, a csillagokig tudnék emelkedni, negyeket mozdíthatnék eb Somunk hasonló, Éu egy hitvesébe» csald(lőtt, uös ember vagyok. Feleségnek múzsát, lelkesítő lobogót kerestem és egy minden iránt közömbös, ürességtől kongó nöszemélyt találtam. Előbb kellett volna nekünk találkozni, drága Asszonyom”... Egy hét leforgása alatt két levél is indult és érkezett. A kapcsolat egyre szorosabbá vált. Egy idő múltán Jenő úgy érezte, hogy most már nem is tudna élni a gyöngyvirágillatú levelek nélkül. Feleségével — Magdával — a viszonya mind elviselhetetlenebbé vált. Napokig szót sem váltottak egymással. Gyöngyvirág pedig egyre hangosabban panaszkodott kiállhatatlan férjére. Jenőben egy szép napon elhatározás született: elválik asszonyától, ha Gyöngyvirág is hajlandó lesz elhagyni az urát. Gyöngyvirág először hallani sem akart a tervről, de aztán nehezen beleegyezett. Jenő el volt készülve a legrosszabbra, amikor Magda elé álltj — Nézd, fiam — kezdte izgatottan — a mi eleiünk J így nem élet. Sajnos, csa-2 lódtunlc egymásban, út-* jainknak el kell válni. M.tgda szemmelláthatóan meglepődött, de * várt kitörés elmaradt. A férfi azt hitte, hogy' beszéde nem volt elég világos. — Úgy gondoltam, hogy Járványosén is váljunk el, — ismételte meg most már érthetőbben. Az aszszárny erre is nyugodt maradt. sőt mintha valami megkönnyebbülés féle fu*ott volna át <tz arcán, ■a— Kendben van Pálaszolta csendesen, fc* te akarod, legyen. február 28, csütörtök Román \ Nap kél 6.28-kor, nyugszik 17.26-kor. A Hold kél ö.29kor, nyugszik 16.36-kor. fele-Ebcd: Krumplileves, uorsó csabai kolbásszal, alma. tZetL« tnuzi; A* eu ességemre (román), Oózaat véwá; Gyökerek 1 (mexikói). A férfi gyorsan összepa-; Bessenyei mozi: Tánc és kolta holmiját és meg az-3 szerelem (argentin), nap anyjához költözött. | Este randevúja volt a drága asszonnyal, akit ugyan még sohasem látott, de aki minden bizonnyal élete értelme, tartalma lesz. Ismertető jelnek kabátjára piros szívet tűzött. A megbeszélt helyen, a park bejáratánál már ott volt a nő, amikor Jenő megérkezett. Lassú léptekkel sétált le- s fel a fák alatt, a félhomályban. Járása csodálatosan emlékeztetett valakire. Éppen hátat fordított, amint Jenő odalépett. „Gyöngyvirág!” —, suttogta a férfi, érzelmektől átfűtött hangon. A karcsú nő megfordult és a „Megértő Szív” megdöbbent arcába, a gyöngyvirágcsokrot tartó Magda rémült tekintete bámult. A tavasz jóízűt 'Kacagott és átadta helyét a nyárnak. A József Attila Művelődési Ház bábjátszó csoporti* rendszeresen tart előadásokat a nyíregyházi óvodáknak, £Tt A» ír íiitícnna Moldván Zoltán. Tiborgzállás: Levelét kivizsgálás végett átadtuk a Nyházi Állatforgalmi Vállalatnak. Csorba Ferenc, Tyúkod; Szmolár József, Oros; Bodor András, Botpalád: Le-Varhato időjárás csütörtök estig: felhős idő, ma egy-két, holnap több helyen kisebb havas eső. havazás. Mérsékelt szél. éjszaka gyenge fagy. A nappali hőmérséklet néhány | fokkal az olvadáspont fellett. Várható legalacsonyabb r hőmérséklet ma éjjel [általában 0—mínusz 3 : fok között. Keleten több •helyen mínusz 3 fok alatt. : Legmagasabb nappali hő- J mérséklet csütörtökön 3—6 veleiket kivizsgálás végettj a megyei tanács termelő-! szövetkezeti tanács megbízottjának küldtük el. Községi Tanács Vb. 'cinekének, Nyírtura: ifj. Msroda János bűnperének Ítéletét a bíróságtól kaptuk. „Repülő” jelige, Kálmán »j háza: Forduljon kérelem-* mel a megyei rendőrkapitányság útlevél-osztályához (Nyíregyháza) s onnan kap egy kérdőívet, amelyet ki! kell tölteni, Új gyógyszer a TBC elles ÁCS ANDOR. |»fok között. A dublini Trinity College orvosi kutatólaboratóriumában szintézis útján előállítottak egy új gyógyszert, amely védelmet nyújt a tuberkulózis bacillusa ellen. Doktor Vincent Barry, a laboratórium vezetője a bombayi egyetemen tartott előadásában beszámolt arról, hogy a gyógyszer állatkísérletek során igen hatékonynak bizonyulr.; Bebizonyosodott, hogy a laboratóriumban B-663-as cimkével megjelölt gyógyszer hatékonyabb a tuberkulózis bacillusa ellen minden eddig használatos orv sságnál. Az új orvosság gyógyító erővel rendelkezi,-, akkor is, ha a fertőzés előtt bizonyos idővel adagolják.» Savanyú, de jó hír Válogatják a citromot Több-taunáM» «-túrom érkezett Ismét « megye lakosságé 1 oak. Válogatják, Bem a boltokban, hiszen a vevők nem olvan „válogatósak” mikor citrom osztás van. A füszért raktárában „veszik át” a messziről jött árut, mert bizony romlott is akad benne. Válogatás és elosztás irtán sok helyen már ma megkezdik a citrom árualtását, (14. folytatás) j , ~ Egyáltalán nem számít, amit te itt elmondasz nekem, semmi nőm ! számit, ha fehér emberről van szó és itt csak az számít, hogy az j érintés megtörtént — fejtegette gyászos hangon Henry. — A fehér em- 5 bérnek eszeágában sincs, hogy úgy gondolkodjon, ahogy te meg éh gondolkodunk erről. A fehér ember csak fogja magát, valami borzasztót művel és csak később gondolkodik rajta, hogy mit tett. Hát te azt nem tudod, hogy ez a Narcissa Calhoun asszonyság már elmondta a népeknek és a seriffnek is, hogy min kapott rajta téged? A fehér népek nem olyanok ám, hogy szótlanul eltűrjék, ha egy niggert egy fehér lánnyal rajtakapnak a nagy úton. Ez a Narcissa asszonyság azt akarja, hogy az az ákom papiros tele legyen nevekkel és így aztán könnyűszerrel meglesz az útja-módja annak, hogy szívének kívánsága szerint visszaküldhessen minden egyes színes embert Afrikába. Ennél a fehér asszonynál semmi egyéb nem szán. t és őt csak ez érdekli, nem pedig az igazság. Hidd el nekem, fiú, jól tudom, mit beszélek. Sonny ott gubbasztott a földön, úgy reszketett, mint ahogy a kutya reszket a dermesztő hidegben és úgy csimpaszkodott Henry karjába, mintha az élete ettől függött volna. — Henry, hidd el, semmit se műveltem azzal a fehér lánnyal — lihegte Sonny. Térdre vetette magát Henry előtt és igyekezett őt lehúzni magához. De Henry minden izmát megfeszítette, hogy lefejtse magáról Sonny görcsös markolását. — Soha életemben nem érintettem fehér lányt és soha ilyesmire még csak nem is gondoltam. Katy kisasszony hirtelen kirohant a bokrok mögül megfogta a karomat és nem engedet el. Egész biztos úgy lehetett, hogy sokáig rejtőzött a bokorban, ott várakozott rám, hogy aztán hirtelen kiszaladjon onnét, mint ahogy kiszaladt és nekem esett. Henry most már valósággal viaskodott a barátjával, hogy kiszabadítsa magát. Sonny olyan erővel karolta át a térdét, hogy hátrálva, csaknem az ajtóig vonszolta magával Sonnyit. — Egyáltalán nem számít az, amit te mondasz vagy nem mondasz arról, hogy mit tettél vagy mit nem tettél — szólt kétségbeejtő nyugalommal. — Mert ha nem tudnád, én megmondom neked, a fehér emberek mást beszélnek és mást cselekszenek. Nem hallgatnak azok most egy feketére. — Nem tudom, mit tegyek — zokogott fel kétségbeesetten Sonny-— Én megmondom neked, hogy mit tegyél, Szedelőzködj és tűnj el innét, mint a kámfor, olyan szélsebesen járj, ahogy ezek a te lábaid csak vinni tudnak. Ha már elindultál, megállás nélkül folytasd az utad, hogy mihamarabb célhoz érj. Tarts mindig egyenest észak felé 4» na állj meg egyetlenegy pillantásra se, ne piszmogj sehol, ami* oda nem értél. Ez a vidék itt nem alkalmas hely többé olyan niggernek, akit azon kaptak rajta, hogy a nagy úton egy fehér lánnyal állt együtt. — De hova menjek, merre menjek, Henry? — kérdezte KónyCirgA hangon Sonny és rettegő pillantást vetett Henry re, — Ügy gondolod, hogy az Earnshaw-hegység másik oldalára menjek át? Ej, te fiú, az a másik oldal még csak nem is kezdete annak » vidéknek, ainelyila*e én gondolok. Én olyan irdatlanul távoli vidékre gondolok a hegy másik oldalán, hogy ha visszanézel onnan, a hegynek még a nyomót se látod. — En itt akarok maradni és dolgozni akarok, gyapotban és kukoriricában akarok dolgozni, az itteni földeken akarok maradni. Bob úrnak akarok dolgozni — nyöszörgőit Sonny. — En nem akarok elmenni innét és ha már elmegyek, nem akarok olyan távolra kerülni, mint ahogy te mondod. Ha megkérdeznék Katy kisasszonytól, hogy mi esett meg közöttünk, ő megmondaná nekik, hogy nekem semmi közöm sincsen az egész dologhoz. — Csitt! — suttogta Henry., Mintha valami reccsent volna az éjszakában. — A kunyhóelőtt kígyózó meggye felöl jött a zaj. Mintha valaki száraz zsindelyt tört volna ketté a térdén. Egy pillanattal később több kutva csaholása hangzott fel. Sonny a lépcső sarkához húzódott vissza. Herry kitépte a kezét a fiú markolásából. — Mi ez? — kérdezte fojtott hangon Sonny. Henry egészen az ajtóhoz simult, hátranyúlt a kilincset kereste. Nem szólt semmit, odaintett Sonnynak, hogy maradjon nyugton. Aztán egyik kezével lenyúlt és megérintette Sonny fejét. — Menj már — súgta neki rekedten. — Ez az idő sehogyan se alkalmas arra, hogy itt kuksolj az én hátsó ajtóm előtt. Nem lehet tudni mikor keresnek a fehér emberek ezen a környéken. Egyszerre csak itt rajzanak a házam körül. Az is lehet, hogy már éppenséggel itt másznak valahol a sötétben. Sonny megint görcsösen magához szorította Henry mindkét lábát. Henry képtelen volt lerázni magáról a vergődő fiút. — Henry, én nem akarok elmenni innét — nyöszörögte, mint egy sötétben tévelygő gyermek. A szemét meredten Henry csillogó arcára függesztette. — Én itt akarok maradni, itt a Mammy mellett, 28 (Folytatjuk.)
