Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-27 / 48. szám

1957. február 27,izerűa 5* KELETMAG Y ARORSZÄG * Az októberi események óta első ülésüket tartották kedden a megye igazság­ügyi szakemberei. A párt megyei intéző bizottságá­nak titkára és az igazság­ügyi minisztérium kiküldöt­te is jelen volt az értekez­leten. Milánkovics Imre elv­társ, a megyei bíróság el­nöke beszámolójában az októberi események utóha­tásaival foglalkozott. Hang­súlyozta, hogy a jövőben kialakítandó helyes és törvényes bí­rói gyakorlatnak az a kulcskérdése, hogy va­jon az októberi esemé­nyek jellegét bírósá­gaink és bíráink ho­gyan értékelik. Bíróságaink számára ennek eldöntése nem valamilyen elvont, akadémikus jellegű vita, hanem nélkülözhetet­len elméleti és egyben gya­korlati kérdés. Ha helyes a kiinduló pont, akkor bíró­ságaink is a szocializmus [építését szolgálják, de ha ez helytelen, akkor akarat­lanul is az ellenforradalom helyzetét könnyítik. Az októberi ellenforra­dalmi események során kü­lönösen nehéz helyzetbe kerültek akadémiái végzett bíráink. áz ellenség gú­nyosan ..káderbíráknak, rá­kosista diplomásoknak*' ne­vezte őket és jó néhány he­­ilyen megindította ellenük a (hajszát. Az ellenséges sut­fogások még ma sem szűn­tek meg egyes dolgozók ré­széről és azt terjesztik, ;hogy a munkáskádereket [kiteszik a bíróságról. Ez féppen olyan rémhír, mint az a másik is, amelyet ugyancsak terjesztenek he­lyenként, hogy a régi, idő­sebb bírákat el akarják bo­csátani. Hangsúlyozni kívánom, mi sem az akadémiát végzett, sem az idős bí­rákat nem akarjuk ki- | Számoljanak le bíróságaink az ellenforradalom szervezőivel, szellemi iránuílőival i'lésl iarloiiak a megye igazságügyi szakemberei tenni az apparátusból, sőt fokozottabban meg fogjuk becsülni őket, legyen az fiatal, vagy öreg, aki bebizonyítja, hogy híve a szocializ­mus építésének. — Polgári burzsoá néze­tek behatása mutatkozott meg az elmúlt hónapokban bíráink egy részénél a bí­rói függetlenséggel kapcso­latos állásfoglalásokban. — VolUk, akik azt hangoztat­ták, hogy a bíró ne legyen párttag, mert akkor nem lehet tárgyilagos. Persze ilyenkor a Magyar Szocialis­ta Munkáspártra gondoltak, nempedig piondjuk a Füg­getlen Kisgazda Pártra. Ez a szemlélet arra a hamis burzsoá nézet­re vezethető vissza, amely a bírót el akarta zárni az élettől, s amely a politikai párttagság megtiltásával azt a lát­szatot akarta kelteni, mintha a bíró nem po­litizálná, de ugyanak­kor megkövetelte, hogy a burzsoá osztály érde­keket hiánytalanul ki­szolgálja. Most nem kívánok szólni arról, hogy ez az álláspont teljes ellentétben áll a gondolat és vélemény nyil­vánítás szabadságával, ez a nézet lényegében tagadja a párt vezető és irányító sze­repét és a népi demokrá­cia bíróságát valamiféle párt és állam fölött álló szakszervezetnek képzeli el. Márpedig mi tudjuk, hogy I a bíróság minden ál- 1 I lamrendszerben és így a proletárdiktatúrában I j is az uralkodó osztály I erőszakszervezetének egyik legfontosabb szer- 1 ve és nem lehet függet- 1 len az állam célkitűzé­seitől. A bírói függetlenség helyes értelmezése szerint azt je­lenti, hogy a bíró a konk­rét ügyben, az ítélkezés I kérdéseiben nem kaphat és I nem fogadhat el utasítást, sem a helyi szervektől, de meg az igazságügy-minisz­tertől sem. Bíráink részéről az utób­­] bi időben sok kifogás hang­­; zott el a Legfelső Bíróság iránytó tevékenységével kapcsolatban. Határozatlan­ságot, ingadozást és olykor ellentmondásos döntések hozatalát vetették szemére. Ezek a szemrehányások bár túlzóak, de nem telje­sen alaptalanok. A jövőben a Legfelső Bíróság irányító szere­pének jobban és gyor­sabban kell érvényesül­nie. Bíráink főleg bíróságaink vezetői más államhatalmi és államigazgatási szervek­től, így különösen a kar­hatalomtól türelmetlenül kérik számon a szocialista törvényességet és gyakran panaszkodnak annak meg­sértése miatt. Milánkovics elvtárs az értekezleten elmondottakat a következőkben foglalta össze: — Bíróságaink egvre in­kább felismerik és betöltik fontos szerepüket a törvé­nyes rend és a népi hata­lom megszilárdításában. Az ítélkezés ennek megfelelően javul és így jelentékenyen hozzájárul az ellenforrada­lom maradványainak vég­leges felszámolásához. E törekvésükben a leg­messzebbmenőkig szá­míthatnak kormányunk és egész népünk támo­gatására, amely egyre sürgetőbben követeli a békés termelő munka előfeltételeinek megte­remtését és a nép el­lenségeinek szigorú fe­lelősségre vonását. A bíróságok munkájában persze vannak még hibák. Ennek az értekezletnek ép­pen az a célja, hogy meg­keresse és feltárja azokat a zökkenőket, amelyek a jó ítélkezési munkát aka­dályozzák, hogy feleletet adjunk bíráink legégetőbb kérdéseire, hogy segítsen eloszlatni kételyeinket, megteremteni a jó ítélke­zéshez nélkülözhetetlen po­litikai tisztánlátást és elvi szilárdságot és hogy végül kijelölje a legfontosabb so­­ronlévő feladatokat. E feladatok lényegét a következőkben foglalhatjuk össze: 1A jó ítélkezés egyik ■ legfontosabb előfelté­tele a helyes politikai tá­jékozódás. Ez teszi tehető­vé a bűncselekmények va­lódi társadalmi veszélyessé­gének felismerését és ezál­tal a törvényes büntetés kiszabását. Ugyanez nyújt eligazítást a polgári jogi viszonyok helyes megítélő séhez és a dolgozók jogai­nak biztosításához is. 2 ítélkezésünk legyen * az ellenforradalmi bűncselekmények elkövetői­vel szemben kemény és kö­nyörtelen, mert csak így vehetjük el a kedvüket újabb bűncselekményektől, amelyek az építő munkán­kat igyekeznek gátolni. 3 Az ítélkezés gyorsa­­■ ságával biztosítani kell annak időszerűségét. Ez az általános megelőzés egyik legfontosabb követel­ménye. 4 Mind eme feladatain­­■ kát bíráinknak a szo­cialista törvényesség legszi­gorúbb betartása mellett kell elvégezniük, mert ezzel szolgálják leghatásosabban népi demokráciánk megerő­södését. A törvényesség ugyanis nemcsak azt jelen­ti. hogy senkit sem lehet törvényes eljárás nélkül, törvények félretételével fe­lelősségre vonni, de jelenti annak biztosítását is, hogy a becsületes milliók szemé­lyi és vagyoni biztonsága ne legyen veszélyeztetve. Számoljanak le bíróságaink az ellenforradalom szerve­zőivel és szellemi irányítói­val éppen úgy, mint a gyil­kosokkal, fosztogatókkal, kártevőkkel és a fegyver­rcjtegetőkkcl. Legdöntőbb feladat, hogy az ilyen sze­mélyek mielőbb elnyerjék törvényes büntetésüket, hogy a dolgozók jogi és tör­vényes érdeke! messzeme­nően oltalomban részesül­jenek. E nehéz, de felemelő feladatok elvégzésében az igazságügyi kormány a leg­­messzebbmenően támogatni fogja bíráinkat. A beszámoló után a hoz­zászólások következtek. — Többek között felszólalalt dr. Páricsi Bertalan, Bálint. Károly, dr. Váradi Sándor és Alexa Miklós megyei ügyész, A bírák ülése la­punk zártakor még tartott. Bajban van a tiszavasvári cipész ktsz vo!t vezetősége Nem kutatjuk annak, okát, hogy miért éppen Ti­szavasvári az a község, ahol az októberi események kö­vetkeztében szétbomlasz-' tották a cipész ktsz-t és az építőipari ktsz-t. Ugyanis a megye többi ktsz-einél nem történt ilyesmi. Azokban a napokban a cipész ktsz tag­jai kivárták míg megérke­zik hozzájuk a központtól kapott bőráru és aztán kezdték meg a ktsz vagyo­nának széthurcolását. A ktsz helyiségében krétával 18 kockát rajzoltak a pad­lóra, (ugyanis ennyien van­nak), aztán kezdődött az osztás. Két kvadrát bőr, egy kiló talp, 360 forint készpénz stb. Más egyéb anyagok is jutottak egy-egy kockába, sőt a könyvelési iratokon is osztozkodtak; 10 belég, 10 könyvelési kar­ton, 10 főkönyvilap stb. ju­tott. Nem gondolták még akkor, hogy az ilyen osztoz­kodás miatt bajbakerül a vezetőség. Bajba van bi­zony, különösen az iratok hiánya miatt, hiszen nem tudnak elszámolni a szövet­kezet törvényes feloszlatá­sát előíró szabályok szerint; Mezőgazdászok fóruma: A Szabolcs-Szatmár megyei rizstermelés agrotechnikai szempontjai ír. A tavaszi talajelőkészítéssel, mely­nek során a műtrágyát is bedolgozzák a talajba, oda keli hatnunk, hogy a rizs­vetőmag számára a legjobb, apróra el­münkéit talajú magágyat biztosítsuk, csak ezzel segíthetjük elő a vetőmag egyenletes, gyors, erős kelései. Az egyen­letes kelés érdekében egyik legfontosabo talajelőkészítő munka az elaprózás után a talaj tömörítése. Ennek megfelelő al­végzése nélkül a talaj hantos marad, a mag földbevetés esetén nem egyforma mélységbe kerül, felületrevetés esetén ;pedig a hullámzó víz által elmosott han­tok igen sok magot 4—5 cm-es iszapré­teggel vonnak be és fullaszt anak be. Az utolsó, a vetést közvetlenül megelőző művelet tehát a hengerezés legyen. Le­hetőleg kétszer gyűrűshengerezzünk, ahol még csak fahenger van, annyiszo”, ahányszor azt a talaj megkívánja. Minél keményebbre tömörítsük a talajt, annál jobb. Milyen rizsfajtát vessünk? Vetésre kizárólag rövid tenyészidejű, koránérő rizsfajtákat használjunk. Ilye­nek a Dunghan Shali, a Precoce Allo­­si:, a Krasznódari 3352, az Uz Rósz 72 elnevezésű tarrizsek és a Dubovszki 129, valamint Kenzó nevű szakállas rizs. Eze­ket megfelelő csírázási próba után. ami­kor a talaj és a víz legalább 10 Celsius fokra felmelegedett már és a másodévi cs ennél idősebb telepeknél lehetőleg mellőzve a földbevetést, a föld felületére, kissé felkötött csoroszlyájú vetőgéppei ressük el, úgy hogy azok épp hogy kar­colják a talajt és a vetősaruk közvetlen közelről szórják a magot. A gyommentes új telepeknél, ahol az elgyomosodás ve­szélye még nem forog fenn, a tapasztalat szerint előnyösebb a földbevetés, de ez esetben nagyon vigyázzunk, hogy 2—3 cm-nél mélyebbre ne kerüljön a vető­mag a talajba, a vetést súlyozatlan cso­­roszlyákkal és a magtakarást itt sem boronával, hanem hengerrel végezzük. A vetés időpontját egyébként az időjá­rás szabja meg. Meleg tavaszon, napfé­nyes időjárás mellett április 15-én már vethetünk, borús, hűvös időjárásnál azon­ban április végéig, esetleg május 15-ig is várnunk kell. Különösen felülvetésnél kell vigyáznunk a napfényes, szélcsendes időjárásra és nem kell sietnünk a vetés­sel, mert borús, hűvös időben a felülve­tett vetőmag a vízben elnyálkásodhatik és nem csírázik, a szeles időben vetett és elárasztott mag pedig állandóan moz­gásban van, a víz elsodorja. Nyomaté­kosan felhívjuk termelőink figyelmét, hogy a vetőmaggal ne takarékoskodja­nak. A Dunghan Shali-ból 80 kg-ot, a többi itt javasolt új fajta, rövid tenyész­idejű rizsekből 100 kg-ot vessünk gabo­nasor távolságra. Erre azért van szük­ség, mert szélsőséges, a rizs hő- és fény­igényét csak igen szűkén kielégítő ég­hajlatunk nem teszi lehetővé a késői sarjhajtások megfelelő kifejlődését és azok termésének beérését, miért is kizá­rólag a korai hajtások termésére szá­míthatunk. A föld felületére vetett és után mindjárt elárasztott rizs sziklevele gyorsabban nő, mint a földbevetett, igyekszik a vízborítás föle nőni és ezzel is megelőzi a gyomnövények növekedé­sét. A felületi vetés után a magtakarási fahengerrel, szükség esetén némi magtör­delés veszélyeztetésével, gyűrűs henger­rel, vagy síma vashengerrel, ha van mód, a vetés irányával keresztbe végez­zük, majd lassan, egyenletesen azonnal árasszuk el a vetést 5—10 cm-es vizosz­­loppal. Az utóbbi évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a rizs beíulladásától ez esetben tartani nem kell. A rizs vízborításáról Mihelyt a rizs a víz fölé nőtt, a víz­oszlopot fokozatosan 15—25 cm-ig emel­nünk kell olymódon, hogy a fiatal nö­vény leveleinek hegye a vízből állan­dóan kiálljon. Szemben az általános elő­írásokkal, arra kell törekednünk, hogy a rizs vízborítása a fokozott emelés után átlagosan ne 10—15 cm, hanem állan­dóan 15—20 cm legyen. Egyes vélemé­nyek szerint ez csak a Dunghan Shalira vonatkozik, míg a többi itt javasolt, új fajta rövid tenyészidejű rizseknél a leg­célszerűbb állandó vízszolop 8—12 cm között van. Mindenesetre általában arra kell törekednünk, hogy 15 cm-nél ala­csonyabb vízborítás az elmuharosodás veszélyének kitett területen sehol se le­gyen, viszont tudnunk kell azt is, hogy a 30 cm-nél magasabb vízoszlop a rizs kiritkulását idézi elő, tehát tartósan ilyen magas vízborítás sem volna helyes. Ez­zel a magasabb vízborítással és a sűrű vetéssel együttesen elérjük, hogy nem­csak a kakaslábfű, hanem a rizs, me­gyénk éghajlata miatt kifejlődni és ter­mését beérlelni nem tudó késői sarjhaj­­tásainak fejlődését is akadályozzuk és a talaj minden tápanyaga, valamint az egész tenyészterület a korai hajtásoknak fejlődését segíti elő, melyei^ ez esetben a tapasztalat szerint legalább 20—30 szá­zalékkal nagyobb bugákat és enne? megfelelően egészségesebb, több szemei fognak termelni. A talpas muhar (kakaslábfű) elleni védekezésnél arra törekedjünk, hogy az soha, még rövidebb időre se nőhessen a vízszint fölé. Ennek megakadályozására átmenetileg 8—10 napos, a fentiekben megállapítottnál magasabb vízszíntartás is megengedhető. Meg kell jegyeznünk, hogy általában a hullámgátaknak nevezett nivógátakat nem tömörítik eléggé termelőink, ami­nek következménye az, hogy a megfelelő vízmagasság biztosítása és a békanyál le­halászása olykor nehézségekkel jár. Hányszor kell vízcsere? A tenyészidő alatt, a bokrosod ás után, a talaj 4—5 napos szellőztetése és ezáltal a bruzóne veszély csökkentése céljából minden esetben legalább egy­szeri vízcserét is javasolunk. Az említett agrotechnikai eljárásom alkalmazása mellett a vízszint szükség­­szerű emelésének és csökkentésének ál­landó játékává* segíthetjük elő legin­kább rizsünk optimális fejlődését. A víz­szint emelésénél azonban arra töreked­jünk, hogy az lehetőleg lassan történ­jék, mert a gyors feltöltés fokozottan lehűti a rizsét borító vizet, holott a ri­zsen lévő vízoszlopnak éppen az az egyik célja, hogy állandó hőingadozásoktól mentes meleget biztosítson a növényzet­nek. Ez okból is ajánljuk a nappali fel­töltést. Végül meg kell említenünk, hogy a végleges lecsapolás ideje megyénkben, tapasztalat szerint a rizs szűkülésének, beérésének kezdete. Ne késlekedjünk a víz lecsapolásával, azt az aratás előtt 10—12 nappal tökéletesen és lehetőleg utolsó cseppig hajtsuk végre, nehogy a talaj lassú kiszáradása miatt a szeke­rekkel való hordásnál nehézségeink le­gyenek és ezután a jövő évi rizs őszi mélyszántásához csak elkésve foghas­sunk, vagy az az őszi esőzések beállta miatt esetleg elmaradjon. ERNEY LÁSZLÓ Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság agronómusa,

Next

/
Thumbnails
Contents