Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-27 / 48. szám

1957. február 27,izerűa

5*

KELETMAG Y ARORSZÄG

*

Az októberi események óta első ülésüket tartották kedden a megye igazságügyi szakemberei. A párt megyei intéző bizottságának titkára és az igazságügyi minisztérium kiküldötte is jelen volt az értekezleten. Milánkovics Imre elvtárs, a megyei bíróság elnöke beszámolójában az októberi események utóhatásaival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy

a jövőben kialakítandó helyes és törvényes bírói gyakorlatnak az a kulcskérdése, hogy vajon az októberi események jellegét bíróságaink és bíráink hogyan értékelik.

Bíróságaink számára ennek eldöntése nem valamilyen elvont, akadémikus jellegű vita, hanem nélkülözhetetlen elméleti és egyben gyakorlati kérdés. Ha helyes a kiinduló pont, akkor bíróságaink is a szocializmus [építését szolgálják, de ha ez helytelen, akkor akaratlanul is az ellenforradalom helyzetét könnyítik.

Az októberi ellenforradalmi események során különösen nehéz helyzetbe kerültek akadémiái végzett bíráink. áz ellenség gúnyosan ..káderbíráknak, rákosista diplomásoknak*' nevezte őket és jó néhány heilyen megindította ellenük a (hajszát. Az ellenséges sutfogások még ma sem szűntek meg egyes dolgozók részéről és azt terjesztik, ;hogy a munkáskádereket [kiteszik a bíróságról. Ez féppen olyan rémhír, mint az a másik is, amelyet ugyancsak terjesztenek helyenként, hogy a régi, idősebb bírákat el akarják bocsátani.

Hangsúlyozni kívánom, mi sem az akadémiát végzett, sem az idős bírákat nem akarjuk ki- |

Számoljanak le bíróságaink

az ellenforradalom szervezőivel, szellemi iránuílőival

i'lésl iarloiiak a megye igazságügyi szakemberei

tenni az apparátusból, sőt fokozottabban meg fogjuk becsülni őket, legyen az fiatal, vagy öreg, aki bebizonyítja, hogy híve a szocializmus építésének.

— Polgári burzsoá nézetek behatása mutatkozott meg az elmúlt hónapokban bíráink egy részénél a bírói függetlenséggel kapcsolatos állásfoglalásokban. — VolUk, akik azt hangoztatták, hogy a bíró ne legyen párttag, mert akkor nem lehet tárgyilagos. Persze ilyenkor a Magyar Szocialista Munkáspártra gondoltak, nempedig piondjuk a Független Kisgazda Pártra.

Ez a szemlélet arra a hamis burzsoá nézetre vezethető vissza, amely a bírót el akarta zárni az élettől, s amely a politikai párttagság megtiltásával azt a látszatot akarta kelteni, mintha a bíró nem politizálná, de ugyanakkor megkövetelte, hogy a burzsoá osztály érdekeket hiánytalanul kiszolgálja.

Most nem kívánok szólni arról, hogy ez az álláspont teljes ellentétben áll a gondolat és vélemény nyilvánítás szabadságával, ez a nézet lényegében tagadja a párt vezető és irányító szerepét és a népi demokrácia bíróságát valamiféle párt és állam fölött álló szakszervezetnek képzeli el. Márpedig mi tudjuk, hogy

I a bíróság minden ál- 1 I lamrendszerben és így a proletárdiktatúrában I j is az uralkodó osztály I erőszakszervezetének egyik legfontosabb szer- 1 ve és nem lehet függet- 1 len az állam célkitűzéseitől.

A bírói függetlenség helyes értelmezése szerint azt jelenti, hogy a bíró a konkrét ügyben, az ítélkezés I kérdéseiben nem kaphat és I nem fogadhat el utasítást, sem a helyi szervektől, de meg az igazságügy-minisztertől sem.

Bíráink részéről az utób] bi időben sok kifogás hang; zott el a Legfelső Bíróság iránytó tevékenységével kapcsolatban. Határozatlanságot, ingadozást és olykor ellentmondásos döntések hozatalát vetették szemére. Ezek a szemrehányások bár túlzóak, de nem teljesen alaptalanok.

A jövőben a Legfelső Bíróság irányító szerepének jobban és gyorsabban kell érvényesülnie.

Bíráink főleg bíróságaink vezetői más államhatalmi és államigazgatási szervektől, így különösen a karhatalomtól türelmetlenül kérik számon a szocialista törvényességet és gyakran panaszkodnak annak megsértése miatt.

Milánkovics elvtárs az értekezleten elmondottakat a következőkben foglalta össze:

— Bíróságaink egvre inkább felismerik és betöltik fontos szerepüket a törvényes rend és a népi hatalom megszilárdításában. Az ítélkezés ennek megfelelően javul és így jelentékenyen hozzájárul az ellenforradalom maradványainak végleges felszámolásához.

E törekvésükben a legmesszebbmenőkig számíthatnak kormányunk és egész népünk támogatására, amely egyre sürgetőbben követeli a békés termelő munka előfeltételeinek megteremtését és a nép ellenségeinek szigorú felelősségre vonását.

A bíróságok munkájában persze vannak még hibák. Ennek az értekezletnek éppen az a célja, hogy megkeresse és feltárja azokat a zökkenőket, amelyek a jó ítélkezési munkát akadályozzák, hogy feleletet adjunk bíráink legégetőbb kérdéseire, hogy segítsen eloszlatni kételyeinket,

megteremteni a jó ítélkezéshez nélkülözhetetlen politikai tisztánlátást és elvi szilárdságot és hogy végül kijelölje a legfontosabb soronlévő feladatokat.

E feladatok lényegét a következőkben foglalhatjuk össze:

1A jó ítélkezés egyik ■ legfontosabb előfeltétele a helyes politikai tájékozódás. Ez teszi tehetővé a bűncselekmények valódi társadalmi veszélyességének felismerését és ezáltal a törvényes büntetés kiszabását. Ugyanez nyújt eligazítást a polgári jogi viszonyok helyes megítélő séhez és a dolgozók jogainak biztosításához is.

2 ítélkezésünk legyen * az ellenforradalmi bűncselekmények elkövetőivel szemben kemény és könyörtelen, mert csak így vehetjük el a kedvüket újabb bűncselekményektől, amelyek az építő munkánkat igyekeznek gátolni.

3 Az ítélkezés gyorsa■ ságával biztosítani kell annak időszerűségét.

Ez az általános megelőzés egyik legfontosabb követelménye.

4 Mind eme feladatain■ kát bíráinknak a szocialista törvényesség legszigorúbb betartása mellett kell elvégezniük, mert ezzel szolgálják leghatásosabban népi demokráciánk megerősödését. A törvényesség ugyanis nemcsak azt jelenti. hogy senkit sem lehet törvényes eljárás nélkül, törvények félretételével felelősségre vonni, de jelenti annak biztosítását is, hogy a becsületes milliók személyi és vagyoni biztonsága ne legyen veszélyeztetve. Számoljanak le bíróságaink az ellenforradalom szervezőivel és szellemi irányítóival éppen úgy, mint a gyilkosokkal, fosztogatókkal, kártevőkkel és a fegyverrcjtegetőkkcl. Legdöntőbb feladat, hogy az ilyen személyek mielőbb elnyerjék törvényes büntetésüket, hogy a dolgozók jogi és törvényes érdeke! messzemenően oltalomban részesüljenek. E nehéz, de felemelő feladatok elvégzésében az igazságügyi kormány a legmesszebbmenően támogatni fogja bíráinkat.

A beszámoló után a hozzászólások következtek. — Többek között felszólalalt dr. Páricsi Bertalan, Bálint. Károly, dr. Váradi Sándor és Alexa Miklós megyei ügyész, A bírák ülése lapunk zártakor még tartott.

Bajban van a tiszavasvári cipész ktsz vo!t vezetősége

Nem kutatjuk annak, okát, hogy miért éppen Tiszavasvári az a község, ahol az októberi események következtében szétbomlasz-' tották a cipész ktsz-t és az építőipari ktsz-t. Ugyanis a megye többi ktsz-einél nem történt ilyesmi. Azokban a napokban a cipész ktsz tagjai kivárták míg megérkezik hozzájuk a központtól kapott bőráru és aztán kezdték meg a ktsz vagyonának széthurcolását. A ktsz helyiségében krétával 18 kockát rajzoltak a padlóra, (ugyanis ennyien vannak), aztán kezdődött az osztás. Két kvadrát bőr, egy kiló talp, 360 forint készpénz stb. Más egyéb anyagok is jutottak egy-egy kockába, sőt a könyvelési iratokon is osztozkodtak; 10 belég, 10 könyvelési karton, 10 főkönyvilap stb. jutott. Nem gondolták még akkor, hogy az ilyen osztozkodás miatt bajbakerül a vezetőség. Bajba van bizony, különösen az iratok hiánya miatt, hiszen nem tudnak elszámolni a szövetkezet törvényes feloszlatását előíró szabályok szerint;

Mezőgazdászok fóruma:

A

Szabolcs-Szatmár

megyei rizstermelés agrotechnikai szempontjai

ír.

A tavaszi talajelőkészítéssel, melynek során a műtrágyát is bedolgozzák a talajba, oda keli hatnunk, hogy a rizsvetőmag számára a legjobb, apróra elmünkéit talajú magágyat biztosítsuk, csak ezzel segíthetjük elő a vetőmag egyenletes, gyors, erős kelései. Az egyenletes kelés érdekében egyik legfontosabo talajelőkészítő munka az elaprózás után a talaj tömörítése. Ennek megfelelő alvégzése nélkül a talaj hantos marad, a mag földbevetés esetén nem egyforma mélységbe kerül, felületrevetés esetén ;pedig a hullámzó víz által elmosott hantok igen sok magot 4—5 cm-es iszapréteggel vonnak be és fullaszt anak be. Az utolsó, a vetést közvetlenül megelőző művelet tehát a hengerezés legyen. Lehetőleg kétszer gyűrűshengerezzünk, ahol még csak fahenger van, annyiszo”, ahányszor azt a talaj megkívánja. Minél keményebbre tömörítsük a talajt, annál jobb.

Milyen rizsfajtát vessünk?

Vetésre kizárólag rövid tenyészidejű, koránérő rizsfajtákat használjunk. Ilyenek a Dunghan Shali, a Precoce Allosi:, a Krasznódari 3352, az Uz Rósz 72 elnevezésű tarrizsek és a Dubovszki 129, valamint Kenzó nevű szakállas rizs. Ezeket megfelelő csírázási próba után. amikor a talaj és a víz legalább 10 Celsius fokra felmelegedett már és a másodévi cs ennél idősebb telepeknél lehetőleg mellőzve a földbevetést, a föld felületére, kissé felkötött csoroszlyájú vetőgéppei ressük el, úgy hogy azok épp hogy karcolják a talajt és a vetősaruk közvetlen közelről szórják a magot. A gyommentes új telepeknél, ahol az elgyomosodás veszélye még nem forog fenn, a tapasztalat szerint előnyösebb a földbevetés, de ez

esetben nagyon vigyázzunk, hogy 2—3 cm-nél mélyebbre ne kerüljön a vetőmag a talajba, a vetést súlyozatlan csoroszlyákkal és a magtakarást itt sem boronával, hanem hengerrel végezzük. A vetés időpontját egyébként az időjárás szabja meg. Meleg tavaszon, napfényes időjárás mellett április 15-én már vethetünk, borús, hűvös időjárásnál azonban április végéig, esetleg május 15-ig is várnunk kell. Különösen felülvetésnél kell vigyáznunk a napfényes, szélcsendes időjárásra és nem kell sietnünk a vetéssel, mert borús, hűvös időben a felülvetett vetőmag a vízben elnyálkásodhatik és nem csírázik, a szeles időben vetett és elárasztott mag pedig állandóan mozgásban van, a víz elsodorja. Nyomatékosan felhívjuk termelőink figyelmét, hogy a vetőmaggal ne takarékoskodjanak. A Dunghan Shali-ból 80 kg-ot, a többi itt javasolt új fajta, rövid tenyészidejű rizsekből 100 kg-ot vessünk gabonasor távolságra. Erre azért van szükség, mert szélsőséges, a rizs hő- és fényigényét csak igen szűkén kielégítő éghajlatunk nem teszi lehetővé a késői sarjhajtások megfelelő kifejlődését és azok termésének beérését, miért is kizárólag a korai hajtások termésére számíthatunk. A föld felületére vetett és után mindjárt elárasztott rizs sziklevele gyorsabban nő, mint a földbevetett, igyekszik a vízborítás föle nőni és ezzel is megelőzi a gyomnövények növekedését. A felületi vetés után a magtakarási fahengerrel, szükség esetén némi magtördelés veszélyeztetésével, gyűrűs hengerrel, vagy síma vashengerrel, ha van mód, a vetés irányával keresztbe végezzük, majd lassan, egyenletesen azonnal árasszuk el a vetést 5—10 cm-es vizoszloppal. Az utóbbi évek tapasztalatai azt

bizonyítják, hogy a rizs beíulladásától ez esetben tartani nem kell.

A rizs vízborításáról

Mihelyt a rizs a víz fölé nőtt, a vízoszlopot fokozatosan 15—25 cm-ig emelnünk kell olymódon, hogy a fiatal növény leveleinek hegye a vízből állandóan kiálljon. Szemben az általános előírásokkal, arra kell törekednünk, hogy a rizs vízborítása a fokozott emelés után átlagosan ne 10—15 cm, hanem állandóan 15—20 cm legyen. Egyes vélemények szerint ez csak a Dunghan Shalira vonatkozik, míg a többi itt javasolt, új fajta rövid tenyészidejű rizseknél a legcélszerűbb állandó vízszolop 8—12 cm között van. Mindenesetre általában arra kell törekednünk, hogy 15 cm-nél alacsonyabb vízborítás az elmuharosodás veszélyének kitett területen sehol se legyen, viszont tudnunk kell azt is, hogy a 30 cm-nél magasabb vízoszlop a rizs kiritkulását idézi elő, tehát tartósan ilyen magas vízborítás sem volna helyes. Ezzel a magasabb vízborítással és a sűrű vetéssel együttesen elérjük, hogy nemcsak a kakaslábfű, hanem a rizs, megyénk éghajlata miatt kifejlődni és termését beérlelni nem tudó késői sarjhajtásainak fejlődését is akadályozzuk és a talaj minden tápanyaga, valamint az egész tenyészterület a korai hajtásoknak fejlődését segíti elő, melyei^ ez esetben a tapasztalat szerint legalább 20—30 százalékkal nagyobb bugákat és enne? megfelelően egészségesebb, több szemei fognak termelni.

A talpas muhar (kakaslábfű) elleni védekezésnél arra törekedjünk, hogy az soha, még rövidebb időre se nőhessen a vízszint fölé. Ennek megakadályozására átmenetileg 8—10 napos, a fentiekben

megállapítottnál magasabb vízszíntartás is megengedhető.

Meg kell jegyeznünk, hogy általában a hullámgátaknak nevezett nivógátakat nem tömörítik eléggé termelőink, aminek következménye az, hogy a megfelelő vízmagasság biztosítása és a békanyál lehalászása olykor nehézségekkel jár.

Hányszor kell vízcsere?

A tenyészidő alatt, a bokrosod ás után, a talaj 4—5 napos szellőztetése és ezáltal a bruzóne veszély csökkentése céljából minden esetben legalább egyszeri vízcserét is javasolunk.

Az említett agrotechnikai eljárásom alkalmazása mellett a vízszint szükségszerű emelésének és csökkentésének állandó játékává* segíthetjük elő leginkább rizsünk optimális fejlődését. A vízszint emelésénél azonban arra törekedjünk, hogy az lehetőleg lassan történjék, mert a gyors feltöltés fokozottan lehűti a rizsét borító vizet, holott a rizsen lévő vízoszlopnak éppen az az egyik célja, hogy állandó hőingadozásoktól mentes meleget biztosítson a növényzetnek. Ez okból is ajánljuk a nappali feltöltést.

Végül meg kell említenünk, hogy a végleges lecsapolás ideje megyénkben, tapasztalat szerint a rizs szűkülésének, beérésének kezdete. Ne késlekedjünk a víz lecsapolásával, azt az aratás előtt 10—12 nappal tökéletesen és lehetőleg utolsó cseppig hajtsuk végre, nehogy a talaj lassú kiszáradása miatt a szekerekkel való hordásnál nehézségeink legyenek és ezután a jövő évi rizs őszi mélyszántásához csak elkésve foghassunk, vagy az az őszi esőzések beállta miatt esetleg elmaradjon.

ERNEY LÁSZLÓ Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság agronómusa,