Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-03 / 28. szám
1957. február 3. vasárnap KELETMAGYARORSZÄG it Törvényerejű rendelet a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletben szabályozta a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyait. A rendelet mindenekelőtt kimondja, hogy az ezzel kapcsolatos jogviták rendezését 1957. október elsejéig be kell fejezni. A folyamatos termelés érdekében az 1956—57. gazdasági évben minden termelő részé re a törvényesen kialakított földterületnek zavartalan használatát tsrfJ biztosítani, amely«« a jelen törvény - srejfi rendelet hatálysa W**é3ekor gazdálkodik. tó 1957—58 gazdasági évtől kezdődően a földek tulajdonára és használatára a jelen törvényerejű rendelet alapján végrehajtott rendezéssel kialakított állapot az irányadó. A rendelet értelmében Ä. vitás kérdések rendezésire és a kártalanítások céljaira szolgáló ingatlanokat ' úgy kell kijelölni, hogy állami-kísérleti, tan- és célgazdaságnak és termelőszövetkezetnek a törvényesen kialakított területét elhelyezésében megváltoztatni vagy csökkenteni nem szabad. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a termelőszövetkezetből történt kilépésekkel kapcsolatos földkiadásokra. A termelőszövetkezetekből kilépők részére az általuk bevitt földdel lehetőleg azonos művelési ágú és azonos értékű földet, elsősorban a termelőszövetkezet tagosítatlan földterületéből, ilyen hiányában a tábla szélén fekvő földekből kell kiadni. Az állami tartaléktői(lekből kártalanításra kizárólag’ a 25 kát. holdnál kisebb, szétszórtan fekvő területet lehet felhasználni. I a földek kijelölésénél megegyezésre kell törekedni az érdekeltekkel, akik egymással földjeik kicserélésére szerződést köthetnek. Az 1957. október elsejéig végrehajtott ilyen földcserék nem esnek illeték alá. A rendelet kimondja, hogy kartakuütást azok a dolgoz© kisemberek kaphatnak. akiknek földjét 1949. szeptember elseje után tagosítás, földrendezés, közérdekű igénybevétel írtján vagy más módon kártalanítás nélkül igény bei ették. Kartalanítás címén a dolgozó parasztok, továbbá a mezőgazdasági szakemberek legfeljebb 10, dolgozó kisemberek legfeljebb Itat. hold csereingatlant kaphatnak, azonban a kártalanítandó személyek, valamint a. velük közös háztartásban élő családtagok tulajdonában, haszonbérletében vagy bármilyen címen használatban levő összes földterület a kártalanítás beszámításával a 25, illetőleg az 1 kát. holdat nem haladhatja meg. Elsősorban a kevesebb földdel rendelkező, nagy család ú igénylőket kell kielégíteni. Csereingatlan hiányában pénzkártalanxtást megállap'tani nem lehet. Azok részére, akik földjüket az államnak 1951 augusztus elseje után felajánlották, vagy elhagyták, csak abban az esetben lehet földet visszaadni, ha a kártalanítások rendezése után még marad 25 kát. holdnál kisebb, szétszórtan fekvő állami tartalékterület. A rendelet ugyanakkor leszögezi, hogy az allami tartaléktőidek használatára kötött ki.ihaszonbérieti szerződéseket a szerződésben megállapított határidő előtt kártalanítás vagy töldvisszaadás céljából megszüntetni nem szabad. Rendezi a törvényerejű rendelet a dolgozó parasztoktól és dolgozó kisemberektől 1949 szeptember elseje után tagosítás, földrendezés, közérdekű igénybevétel útján vagy más módon kártalanítás nélkül igénybevett bel- és külterületen levő, nem nagyüzemi gazdasági épületek használatát is. Eszerint, ha az épület nincs termelőszövetkezet, állami gazdaság, állami szerv, intézet, intézmény vagy vállalat tényleges használatába, azt eredeti tuladonosának kell visszadni. Nem adható az épület vissza ha az igénybevételt követően harmadik személy azt megvásárolta. A termelőszövetkezet, állami gazdaság, állami szerv, intézet, intézmény vagy vállalat a tényleges használatában levő ilyen épületeket megtarthatja, köteles azonban az épületet megvásárolni, vágj’ használatáért bért fizetni. A rendelet hatályba lépése előtt kártalanítás nélkül igénybevett lebontott, vagy egyébként megsemmisült épületekért kártalanítás nem igényelhető. Kártalanítás, illetőleg tőid visszaigénylési kérelmet csak az ingatlan volt tulajdonosa vagy özvegye terjeszthet elő és azt 1957. február 28-ig a föld fekvése szerint illetékes községi (városi, kerületi) tanács végrehajtó bizottságához lehet benyújtani. A községi végrehajtó bizottság határozata ellen az érdekeltek tizenöt napon belül fellebbezhetnek a járási (városi) taanács végrehajtó bizottságához. A földtulajdon és földhaszj nálat rendezése folytán be- I következett változásokat a hatig-czat jogerőre emelke| «lésétől számított kilencven napon belül a telekkönyvben és az állami földnyilvántartásokban át kell vezetni. A közérdekű igénybevételekről és a folyamatban levő kisajátítási ügyek felülvizsgálatáról a rendelet akként intézkedik, hogy a termőterület védelme érdeliében felül kell vizsgálni a közérdekű igénybevételeket és a folyamatban levő mezőgazdasági ingatlant érintő kisajátítási ügyeket s ha a közérdekű létesítmény megvalósítására nem került sor, vagy az igénybevétel a szükséges mértéket meghaladja, a felszabaduló területet állami tartalékföldnek kell minősíteni és az erre vonatkozó szabályok: szerint hasznosítani. Intézkedik a rendelet am ingatlanforgalomról és haszonbérletről is. Magánszemélyek vétel, ajándékozás vagy csere útján mező- és erdőgazdasági ingatlan tulajdonjogát a járási tanács mezőgazdasági osztály engedélyével szerezhetik meg. Engedélyt kell adni az élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozók részére, ideértve a mezőgazdasági szakembert is öt katasztrális holdnál nem nagyobb földtulajdonjogának megszerzésére, feltéve, hogy földterülete a megszerzett földdel együtt nem haladja meg a 20— 25 Icát. holdat. A földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó személy által megszerezhető földterület nagysága nem haladhatja meg az egy kát. holdat, összefüggő zárt terület esetén az egy kát. hold négyszáz négyszögölet. A föld tulajdonjogának megszerzése szempontjából egy kát. held erdő, vagy termőszőlő, illetőleg gyümölcsös öt kát. hold mezőgazdasági ingatlannak felel meg. Ez utóbbi rendelkezést azonban nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó személy szerez ingatlant a megengedett határig. Kimondja a rendelet, hogy magántulajdonban levő és termelőszövetkezet vagy termelői társulás használatában nem álló földjét bárki haszon bérbe adhatja, illetve részes művelés útján hasznosíthatja. A haszonbérelhető terűiéig élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozó személyek esetében 20—25 kát. holdat, nem élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozó személyek esetében az egy kát holdat nem haladhatja meg, figyelembevéve a tulajdonában levő haszonbérelt vagy egyébként használt összes mezőgazdasági területet is. Egy kát held erdő vágj’ termőszőlő, illetőleg gyümölcsös ez esetben ingatlannak felel meg. Állami gazdaságok és termelőszövetkezetek területi korlátozás nélkül vehetnek tőidet haszonbérbe. A haszonbérleti szerződés feltételeit a felek a polgári jog szabályai szerint szabadon állapíthatják meg. A szerződés érvénveségéhez hatóság! jóváhsgvás nem uell, a szerződés írá=baícglalására és bejelentésére vonatkozó kötelezettség azonban továbbra is érvényben marad. A termsszövetkezetbe bevitt haszonbérelt földek után az 1950--57. gazdasági évi <57 kezdődően a termelőszövetkezet köteles a földtulajdonos és a belép» tag között szerződésben megállapított haszonbért fizetni. Ha a haszonbérlet időtartama lejárt és a tulajdonos a haszonbérletet meghoszszabbítani nem kívánja, részére az állami tartalékföldből lehetőleg azonos művelési ágú és azopios értékű csereföldet kell adni. A törvényerejű rendelet a továbbiakban kimondja, hogy a gazdálkodási területük megfelelő kialakítása céljából, önkéntes megállapodás alapján, a, termelőszövetkezetek, termelői társulások és állami gazdaságok egymással és a magántulajdonban levő, — termelőszövetkezet vagy termelői társulás használatában nem álló — földek tulajdonosaival kölcsönösen megegyezhetnek a használatukba, illetőleg tulajdonukban levő földek kicserélésé-^ re. A rendelet hatálybalépése után azt, aki valamely mezőgazdasági ingatlant tulajdont, haszonélvezet, haszonbérlet, vagy más jogcímen használ (kivéve a kisajátítás, a rendkívüli veszély idejére való ideiglenes igénybevétel és a jelen rendeletben, más törvényben vagy törvényerejű rendeletben megállapított eseteket) csak a bíróság határozata alapján lhet az ingatlan birtokából kimozdítani. A rendelet hatálybalépése után keletkezett, a mexogaadasági ingatlan tulajdonjogával vagy használatával kapcsolatom mindennemű jogvita — ha a törvény vagy törvényerejű rendelet kivételt nem tesz, — a bíróság hatáskörébe tartozik. A törvényerejű rendelet végül büntető szankciókat tartalmaz. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, bűntettet követ el és két évig terjedő börtönnel büntethető az, aki a földtulajdon, földhasználat és kártalanítás rendezését végző szervek munkáját akadályozza, vagy meghiúsítja, aki a mező- és erdőgazdasági ingatlanoknak a törvényerejű rendelet alapján történő bérbeadását, illetve birtokbavételét akadályozza, vagy meghiúsítja, aki az eljárás során elhelyezett határjeleket megrongálja, megsemisíti, vagy helyéről elmozdítja, aki a mező-: és erdőgazdasági ingatlan birtokát azzal a célzattal engedi át másnak vagy ilyen ingatlan birtokát azzal a célzattal szerzi meg, hogy a törvényerejű rendelet vonatkozó rendelkezéseit kijátssza. Azt, aki a termelőszövetkezet: gazdaságok földjét vagy épületét elveszi vagy megrongálja, a társadalmi tulajdon büntető jogi védelméről szóló rendelkezések szerint kell büntetni. A jelen törvényerejű rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Hz Elnöki Tanács törvényerejű rendeletéi A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet adott ki a földreformmal és telepítésekkel kapcsolatos korlátozások megszüntetéséről és a megváltási ár megállapításáról. Ugyancsak törvényerejű rendeletit adott 'ki íz Elnöki Tanács a magánszemélyek által megvásárolható mező és erdőgazdasági földterületek felső határának megállapításáról. Kormányhatározat a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainál! rendezéséről A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány mind a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, mind az egyénileg gazdálkodó parasztok szá mára biztosítani kívánja a földek zavartalan használatát és megvédi őkét minden, a föld birtoklása eile ni támadástól. Azokat, akik megkísérlik, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok kialakítóit földterületét törvénytelenül megváltoztassák, a tömény erejével kell sújtani. A szocialista* mezőgazdaság fejlesztése érdekében tagosítás a jövőben is szükséges lesz. Ez azonban nem sértheti a dolgozó parasztság törvényben biztosított jogait. A tagosítások, a földrendezések, a közérdekű igénybevételek, a termelőszövetkezeti tagság megszűnése során elkövetett hibák miatt keletkezett vitás ügyeket 1957. október elsejéig le kell zárni. A dolgozó parasztságnak okozott legkirívóbb sérelmeket a kormány a 25 kát. holdnál kisebb parcellákon lévő tartalékföldekből or. vosolja. Kártalanítás céljából állami gazdaság és termelőszövetkezet tábláit megbontani nem szabad. Azt, hogy Iák és milyen mértékben részesüljenek kártalanításban, a kiadásra kerülő törvényes rendelkezések alapján, a községi (városi) tanács _ végrehajtó bizottsága dönti el. Tiszteletben ‘ kell tartani a családi munkán alapuló földmagántulajdont és meg kell engedni a föld adásvételét olyan birtokhatáron belül, hogy' az a családi munkaerő felhasználása mellett ne lesve lehetővé » kizsákmánj’olásf. A magánszemélyek által megszerezhető mező- és erdőgazdasági földterület a jövooen családonként — a föld minőségétől függően — legfeljebb 20—25 kát. hold lehet, de azok, akiknek jelenleg több földjük van, azt megtarthatják. A megállapított felső határon belül a földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozók 5 kát. holdat vásárolhatnak, illetőleg meglévő földjüket 5 kát. holddal növelhetik, míg a fölmüveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozók háztáji veteményes föld céljára egy kát. holdat vásárolhatnak. A földreform során juttatott földeken eddig fennállott elidegenítési és terhelési tilalom, az öröklési korlátozás megszűnik abban az esetben, ha a juttatásban részesült személy a megváltási árat kifizeti. A juttatott vagyontárgyai!« megváltási árát véglegesen1 meg kell állapítani. A kormány mindenki számára lehetővé teszi, hogy a földjét akár haszonbérbeadás, vagy részesművelés útján, kölcsönösen megállapított feltételek melleit szabadon hasznosíthassa. A haszonbérlő azonban » saját és a vele közös hk/n tartásban élő családtagjainak tulajdonában, illetőleg használatában lévő földek! beszámításával együtt legfeljebb 20—25 kát. holdall bérelhet. A föld tulajdonjogának megszerzése vagy a haszonbérlet szempontjából egy kát. hold erdő, vagy termőszőlő, illetőleg gyümölcsös általában 5 kát. hold mezőgazdasági ingatlannak fe-! lel meg. A fenti célkitűzések megvalósítására a Magyar For- i radalmi Munkás-Paraszt: Kormány7 törvényerejű ren; delettervezeteket terjeszt ,v i Népköztársaság Elnöki TaJ * nácsa elé. Termőfaegységenként 16 kg almával termelnek tökbet u tavalyinál a megye állatni gazdaságai Megyénk állami gazdaságai termőfaegységenként 76 kg-os almatermést terveztek erre az évre. Ez a mennyiség mintegy 16 kilóval megyei szinten pedig 1000 vagonnal több a tízéves átlag termésnél. Az idén kétezer ötszáz vagon almára számítanak. Molnár Jánosnak, az állami gazdaságok megyei igazgatójának véleménye szerint, a munkások s a szakemberek termelési kedvének tükörképe ez a magas tervezés, amely az eddigieknél szabadabb gazdálkodással, & a jelenlegi, a tavalyiról jobb védekezőa: ..: { ellátással könnyen elérhető. Van remény arra is, hegy a balkányi, nyirmadai, mátészalkai és a. nyírbogdányi állami gazdaságok túl is szárnyalják ai termőfaegységenként tervezi i "et-Tí? k g- o s m e n n y\ *
