Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-24 / 46. szám

KELETMAGYARORSZÁG 1957. február 'S4. vasár»**! gyűlik a vidék dolgozóinak nénze a takarékban A városok és falvak la­kói ma már nem azon igye­keznek, hogy mielőbb el­költsék keresetüket, inkább arra törekszenek, hogy mi­nél többet gyűjtsenek ösz­­szé belőle nagyobb bevá­sárlásaikra. Ezzel magyarázható, hogy a fővárosban és a vidéken is napról-napra több pénzt helyeznek el takarékbetét­könyvben. Január 1-hez vi­szonyítva február közepén Budapest lakosságának ta­karékban elhelyezett meg­takarításai közel 10 száza­lékkal, a vidéki lakosság megtakarításai pedig mint­egy 16.5 százalékkal gyara­podtak. Szabolcs-Szatmár megye dolgozói az átlagot meghaladva, több, mint 17 százalékkal nagy ob összegű megtakarítással rendelkez­tek, mint az év végén. A lakosság pénzének ta­karékbetétbe áramlása ál­landóan gyorsul. Naponta országos viszonylatban — már 3.5—4.5 millióval emel­kedik a betétállomány. A viszonylagos emelkedés a mezőgazdasági jellegű me­gyékben a legnagyobb. Ez arra mutat, hogy — amint megyénkben is tapasztal­ható — napról-napra nö­vekszik a parasztság bizal­ma a bankban és a péni értékállóságában. BETYÁRf HAJDÚ? NYÍRI PAJKOS? Megjegyzések egy új megyei kiadvány margójára Néhány héttel ezelőtt a sajtó hírt adott arról, hogy a nyírbátori Batbori István Muzeum új füzetet adott ki, A füzet a me­gyénk néphagyományai­­ban, népköltészetében is élő és kedvelt nyíri be­tyárról Geszten Jóskáról szól. A füzetben két ta­nulmányt találunk. Az egyik — „Geszten Jóska a nyíri betyár” —, Balogh István, a másik — „Gesz­ten Jóska betyár alakja a néphagyományban” —.Bé­res András munkája. A füzet Geszten Jóska alakját állítja elénk. Ezt olyan elevenítő erővel te­szi, hogy a betyár alakja nemcsak felrémLk, de meg is mozdul, a füzet olvasá­sa közben képzeletünkben újra lejátsza betyár-tet­teit. Geszten Jóska — amint Baloh István is megálla­pítja — . . ma is ismert hőse számos történetnek, bár éppen 100 éve esett el a geszterédi erdőben, az üldöző zsandárok golyójá­tól.” Tehát az ismerést igyekszik a két tanulmány kiegészíteni azzal, hogy a 100 év messzeségéből ki­hozza a betyár alakját és segíti az olvasót a bstyár­­világot szülő körülmé­nyek, társadalmi viszo­nyok megértésében. Ez a törekvés késztet engem is — mint olvasót — arra, hogy a tisztánlátás érde­kében a „betyár”, a „haj­dú” és a „nyíri pajkos” fogalmaknak e füzetben tapasztalt novelláié hasz­nálatával kapcsolatban néhány megjegyzést te-Balogh István már a füzet első oldalán kiteszi az egyenlőségi jelet az említett fogalmak közé. Igaz, ekkor még elég ha­­loványan. Ezt írja: „Aki­ket a múlt század iro­dalmi szóhasználata — mert a nép ilyen értelem­ben ezt a fogalmat nem ismerte — betyárnak ne­vezett, azok az utóbbi 400 év alatt különböző néven országos szerepet is vit­tek.” Ebben a jnondatban elismeri, hogy a nép tu­dott különbséget tenni, mert nem olyan értelem­ben értette a betyár fo­galmat, mint az uralkodó körök. Ezután a megálla­pítás után, ugyanabban a mondatban mégis elismeri Balogh István, hogy sem­mi megkülönböztetésre nincsen szükség azokkal szembén, akik 400 év alatt országos szerepet vittek, mert egyek voltak, csupán csak „különböző néven” tevékenykedtek. Ezt még elfogadhatnánk nyelvbotlásnak, ha a má­­sodik oldalon nem állna ez: „Alig képzelhető el ugyanis, hogy a XIV. szá­zadi nyíri pajkosok, a XVI—XVII. századi haj­dúk, a XVIII. századi kurucok, kóborlók és sze­génylegények (a kieme’és B. I.-től ered) dolgairól ne keletkezett volna népdal.” Tehát megint egy kalap alá kerültek. Miért? Erre — a hajdú énekek elne­vezését magyarázva — Balogh István ígv felel: „Az elnevezés nyilván ab­ból az időből származik, mikor a haidúk is a múlt gyek. századi betyárokhoz ha­sonló életforma hordozói voltak.” Ebben az állítás­ban igazat adhat a kora­beli uralkodó körök — de nem a nép — szóhaszná­lata, amely szerint a haj­dúk nem voltak a népi fogalom szerint rablók, de betyárok sem. Annyira nem, hogy senkit sem ve­zethet egyenlősítő felsoro­lásig és addig, hogy a be­tyárokat — mint ezt Ba­logh István és Béres And­rás megteszi — a nemzeti szabadság küzdő alakjai­vá tegye meg. Minden igyekezet hiá­bavaló is, mert csak arra vezet, hogy a betyárt fel­emeli „a szabadságért ví­vott harc cselekvő része­sei” sorába, de ezzel a másik oldalon a nyíri paj­kosokat, a kurucokat, a hajdúkat lealacsonyítja a betyárhoz. Nem vitatjuk el azt, hogy a betyárok — bár mindig egyéni sére­lem, bánat, panasz stb. miatt — egy megye, egy vidék népének sokszor kedve szerint cselekedtek, fosztogatták az urakat, sarcolták a gazdagokat és ezzel a nép igazságérzeté­nek is eleget tettek, de mégis csak betyárok, rab­lók, gyilkosok voltak. — Mégha a nemzeti mozga­lom korában a nép előtt népi hős válik is>. a be­tyárból, egy tanulmány­ban nem lehet a betyár­ral azonosítani azokat, akik „400 év alatt külön, böző néven”, a nemzeti szabadság és függetlenség kiharcolásának céljával „országos szerepet vittek”, mert látták, hogy Zokogó sírással sírhatsz magyar nemzet: Mert szemed bekötve Idegen nép vezet, Jóakaratodért, ládd gonosszal fizet, — Hogy elpusztíthasson, bizony arra siet. A nép mindig különb­séget tudott tenni a be­tyár és a nemzeti szabad­ság, függetlenség harcai­nak hősei közt. A betyá­rok szerepét nagyon reá­lisan így értékeli egy népdal: Mikor a betyárok Világbu kimúlnak; Gazda kocsmárosok Koldulásra jutnak. A kuruc nóta pedig vi­lágosan megmondja, mi volt a kuruc harcos sze­repe: Harcoltam én a hazáért, A haza szabadságáért... A betyárokat tehát —' bármennyire szimpatikus' alakjai a néphagyomá­nyoknak — külön kell vá­lasztani a szabadságért, függetlenségért mozdulók­tól. El kell érnünk, hogy az a népi különbségtétel, amely az idézett népdal­ban tiszta és világos, ne csak tanulmányainkban, de a néphitben is minde­nütt érvényre jusson. * E néhány kifogásolható hiba megjelölése és a vele kapcsolatos megjegyzések elmondása után újra kije­lentjük, hogy a füzet hasz­nos, dicséretére válik a múzeumnak, azoknak a serénykedő embereknek, akik szűkebb hazánk em­lékeit szeretettel s rajon­gó igyekezettel kut"tják és elénk tárják. (—ó. G—.) űz iskolák Januári eredményei A Szabolcs-Szatmár megyei általános és középiskolák ta nulöi Is résztvesznek az orszá­gos takarékossági versenyben. Január végéig 343.000 Ft-nál is többet fordítottak iskolai ta. karékbélyeg vásárlására. > A kislétszámú Iskolák sorá­ban az olcsvai vezet. Itt egy egy növendék 20 forintot gyüj tött. A felsősóskútí iskolánál 17.05 forint, Rápolton 16 forint,, Cégénydányádon 14.18 forint az egyénenkénti megtakarítás összege. A küzéplétszámú iskolák so­rában megelőzi a többit a tyu­­kodi, ahol a gyermekenkénti megtakarítás 25 forintot ért eL Penyigén 16.34 forint, Eperjes­­kén 15.62 forint, a nyíregyházi II. sz. sóstóhegyi iskolánál ’14.90 forint az egy főre eső át. • ’.agbetét. A nagylétszámú iskolák kö­zül hármat említünk meg: leg­jobb a vásánsnaményl 12.1* forint, a tornyospálcai 9.07 fo rint és végű! a nagyecsedi 6.46, forintos egy tanulóra jutó' megtakarításával. Hirdetmény Az Országos Mérésügyi Hiva ta! debreceni mértékhitelesítői kirendeltsége 1957. február 18. március 20-ig naponta 8—12-ig — a szombati napok kivételéül vei — Nyíregyháza városban a Zsdánov u. 1. sz. alatt (TSB.’ helyiség) mértéktárgyak hite­lesítését végzi. Felhívjuk azokat, akiknek mértéktárgy, tehát mérleg, súly, ürmérték, méterrúd, vagy tejmérő készülék van birtoká­ban, hogy azt — a magánház­tartásban használtak kivételé­vel — a jelzett helyen, a részé­re küldött írásbeli értesítésben megjelölt időben újrahitelesí­tés végett mutassa be. Az a mérték tárgy használó Is, aki Írásbeli értesítést eset­leg nem kapott, az említett helyen és időben mértéktár­gyát köteles újrahitelesítés vé­gett bemutatni. Figyelmeztetjük az érdekel­teket, hogy aki mértéktárgyát az előírt időközönként nem hi­­lesíti, szabálysértés miatt 00 forintig terjedhető pénz­­rsággal sújtandó. BÄNYASZATI építő VÁLLALAT. BÄNYÄSZLAKÄSOE ÉPÍTÉSÉHEZ (elvételre keresünk FÉRFIAK NE OLVASSAK! Hol szépülnek a lányok, asszonyok ? az területé. ország egesz kőműves, asztalos, tetőfedő', szigetelő, bádogos, burkoló, épületszerelő lakatos vízszerelő, villanyszerelő, kályhás, műköves, festő-mázolő, SZAKMUNKASOKAT, kubikos, betanított munkás SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jól szervezett munka­helyeinken jó kereseti lehetőségek. Jól felszerelt szállást, há romszori étkezést, kulturá­lis és sportolási lehetősége­ket nyújtunk. A havonkénti hazautazást, különélést, felvétel esetéi» az útiköltséget megtérítjük. Munka, illetve védőöltö­zetet biztosítunk. Ipari ta­nulót és átképzőst minden építőipari szakmában gya­korlati és elméleti oktatás­sal foglalkoztatunk, Jelentkezés: Budapest, V Felszabadulás-tér 1. Mun­kaügyi Osztály, valamint Tatabányán és Sporttelep melletti építésvezetősé­günkön. —• Auutl: :; jaj! Juj!, ; 5 Szszssz... fáááj ... Jajgatás, sikítás, szisze­­gés váltakozik. Megdermed az utcán járó-kelő. Mi tör­ténhet odabent? Nézzük csak. Be lehet menni, hiszen utcára nyílik az ajtó, mely felett cégtábla is van. Nincs kiírva, hogy férfi oda be nem léphet. A fal csupa tükör. A tük­rök előtt székek sorakoz nak, párnásak, kényelmesek. Nem csoda, ha a lányok, asszonyok órákhosszat tü­relmesen ülnek. Krémes té­gelyek, szeszes és kölnis üvegek, meg furcsa csoma­gocskák sorakoznak az asz­talon. Az egyikre púder van írva, a másikra meg az, hogy fehér kátrány. A Kvarclámpa női arcot vilá­gít meg. Áh ... tudom már J hol vagyok: a szépülés mű- j helyében. Ni csak, talán szégyelős < a hölgy, hogy lepedő alá j dugta a fejét? Csak a kétt lábazárát dugja előre, mu- * fogatva. Hej, hiába, a nőkt mindig arra hívják fel a» figgyelmet, amit nem íceiíj eltakarni. — Jaj!. -.; Szszssz!..; hallom ismét, de most már * nem olyan teli torokból, s * a fogak is lágyabban en- * gedték ki a sziszegést. Meg j van, ö volt, az a molett* nő ,(úgy 110 kilós), aki aj fotelban ül és a villany azj arcára világít. Fehérköpe-J nyes hölgy foglalkozik vele, aki látja kíváncsiságomat, hát a, fülembe súgja, hogy > ,bajúszirtás!“ Azt is hozzá- J <; teszi még, hogy a hölgy J négy hete volt kezelésen4 utoljára. (Jó nektek férfiak, hogy bajuszt lehet viselni, s nem kell szálanként kici­­bálni csipesszel.) Egy má­sik helyen is ezt teszik egy fiatal lánnyal, s hogy tűri! (Türelmes asszony lesz majd belőle.) Egy kicsit pislog ugyan, de istenucse katoná­san viselkedik! Ellába, a szépségért meg kell szen­vedni! Ni, ni, ott meg egy me­nyecske szemöldökét csi­pesszel ritkítják — nem té­pik ki mindet, csak a szép­ség határáig. Mialatt a mű­veletet végzik, hol mo­solygós, hol meg fanyar arccal tere-ferél a férfiak­ról, filmről, meg a vasár­nap műsorra kerülő operett estről. Dicsekszik vele, hogy látta, és hallotta Orosz Júliát. Egy másik helyen egy korosabb lány hívja magára a figyelmet, fekete a haja, a szemöldöke meg vörös. „Majd fekete lesz az ig“ — súgja fülembe a A Tolt MŰSZAKI BIZOMÁNYI V. debereceni kisipari­kirendeltsége állami vállalattól termelőszövetkezetektől, valamint magániparosoktól és magánosoktól átvesz bizományi eladásra és vételre mindenféle MŰSZERT, IPARI MEZŐGAZDA­SÁGI GÉPEKET, BERENDEZÉSEKET, BEREN­DEZÉSI TÁRGYAKAT, valamint AUTÓ­ALKATRÉSZEKET. Kérjük megrendelésükkel: DEBRECEN, KÜLSŐ VÁSÁRTÉR 3. sz. alá fordulni, vagy folyó h 26-án és március 12. és 16-án a nyíregyház: LIM-LOM BOLTBAN és a BÁV helyiségébe! tartózkodó megbízottunkkal a személyes kapcso­latot szíveskedjenek felvenni. MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT DEBRECENI KIRENDELTSÉGE.-r tf'-'P<í <t * ~ szépítés mestere, aki most egyelőre a hölgy arcát dör­zsöli krémmel különösen a ráncok tájékán erőseb­ben. Hogy mi mindent lát a férfi szem ha olyan helyre pillanthat, ahol a hölgyek titkaiba látni. De nézzük csak: ez igen! Alig egy félórával előbb egy pattanásos arcú lány jött be a kozmetikai szalonba, s most meg úgy megszépült, olyan sima lett és piros lett az előbb még sápadt arca, mint egy porcelán babának így már szemrevalóbb nem riad vissza tőle a le­gény, ha meg akarja csó­kolni. Még valamit a szépítés mestereiről, a ktsz két ügyes dolgozójáról, Zson­­gor Istvánnéról és Mikó Katalinról: Sok női titkot tudnak de maradjon vala­mennyi inkognitóban. Egyet azonban elárultak. Elmond­tak egy tréfás esetet, így szól: „Megyek az utcán va­sárnap délután, látom a kor­zón, hogy a hölgy, aki rend­szeresen jár hozzánk keze­lésre, egy helyes fiúval be­szélget. Mikor mellettük el­szaladtam, éppen azt mond­­: a a lánynak a legény. I olyan szép ma Mancika!' Mosolyogtam rajta, hiszen ’zt a bókot nekem köszön­­eti, vagyis a szépítés tu­­lományának Hát igen. Sokan rászorul­jak arra, hogy szépítkezze­­■ uefc, mert ugyebár szép I ; lányra s szép asszonyra mívesebben néznek a fér-Felhivás , Szabolcs-Szatmár me­gyei Növényvédő Állomás z évben is vállal bérben egyszeres gyomirtást Akik e munkára szerződni karnak velünk, azok igé­nyüket legkésőbb március 0-ig jelentsék be a Növényvédő Állomásnál (Kállósemjén). Az állomás csak 4.000 bök»’ at vállal e munkálatokból. Az igényeket beérkezési orrendben fogadja el és egalább 5 kh. egybefüggő őrületet. Ennél kisebb, ik etve ennél szétszórtabb erületet nem vállalunk. bérpermetezés díja víz-» zállítással együtt kát. hók dánként: tsz-eknek 60.— E% vállalatok és egyéb gazdáknak 87.— Ft permetezéshez szükségei vegyszert a permeteztető aját költségére a Műtrágya, s Növényvédőszer Értéke-1 ítő Vállalat Nyíregyházi Kirendeltségénél szerezheti je. Nyíregyháza, Széchenyi út 49. szám. Vaskaput, kerítéseket sírkerítéseket, vasajtót, redőnyöket, vasrácsokat, szellözőrácsokat készít aj KISVÄRDAI VAS- ÉS FÉMIPARI KTSZ. O. A.*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents