Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-03 / 28. szám

(Világ fitd-lelüPfai eggestiUehk r Az MSZMP megyei intérv bizottsága és a megyei tanács lapja XIV. évfolyam. 2S. szám 1957. febniár 3. vasárnap r Újabb adatok a Budapesti Pártbizottság ostromáról V\VvA*WVvVvVAVvVAVw\A/^VVVvVvVvVvV*VvVA\Vv\VVVvVAVvVV*\VVvVVVvVVvV>AAAArVvVVvV Fontos kormányhatározatok a mezőgazdasági ingatlanokról »'»’vakkww -v -vwvww iV.'vaav.^i.v-a^K.'v.-v :y ■>; .x ví«w Néphagyományok nyomában tiiiuiMiiiniiuiiiTi!iiiiimiiiiMiiimiMtit<iiiiiiiuiiuii<uiiiiiiiiiiiiiti»mtiHiiiiiiit«<muiiimunii* NYKISG SÜZUHKOLÓM FIGYELEM! Helyi tanácsaink 1 ^lelinélieii Az ellenséges propaganda — az újabb fegyveres lázadásra való bujtogatás mel­lett — különféle nézeteket terjeszt a dol­gozók között, amelyek azért veszedelme­sek elsősorban, mert látszólag a dolgozók érdekeit helyezik előtérbe. Ezek között szerepel olyan ellenséges nézet is, amely helyi tanácsainkat vette célba. Ezek kö­zül a legtipikusabb három ellenséges nézet a következő: A helyi tanácsok fölöslegesek, hely et­tük mindenütt a munkástanácsok rend­szerét kell életbe léptetni. Ebben a nézet­ben könnyen felismerhető az ellenség keze. Az ellenfoi radalom legtevékenyebb napjaiban megkísérelte e nézet megvaló­sítását, armkor nemcsak a termelő üze­mekben, hanem hivatalokban, egészség­­ügyi és kulturális intézményekben, sőt a falvakban és városokban is munkás­tanácsokat kezdtek létesíteni. Ezek a munkástanácsok sem formájukban, sem tartalmukban nem teleltek meg a dolgo­zók és a munkás-paraszt szövetség érde­keinek. Formájában nézve nem a dol­gozók legszélesebb rétegeinek szabad el­határozásával és választásával alakultak meg, hanem a fegyveres ellenforradal­mát ok irányításával. A falusi munkás­­tanácsokban — szinte kivétel nélkül — a volt tőkésrendszer leghűségesebb ki­szolgálói és támaszai kaptak vezető sze­repet. Éhből is látszik, hog- a munkás­­tanácsokra az ellenségnek csak átmeneti időre lett volna szüksége, hogy megté­vessze velük a jóhiszemű dolgozókat. Mi szívesen átvesszük a jó tapasztala­tokat bármelyik országtól. A munkás­­tanácsok. rendszerét — mint a testvéri jugoszláv nép forradalmi tapasztalatai­nak eredményét — nagyra értékeljük és igyekszünk is tanulni belőlük. Termelő üzemeinkben most vannak kialakulóban a munkástanácsok, mint a munkás ön­igazgatás és gazdálkodás szervei. Ter­mészetesen, hogy szolgai másolással nem sokra jutnánk velük, ezért a mi sajátos viszonyainknak i-.egfelelően magunknak kell azokat kiformálnunk. Az már a kez­det kezdetén nyilvánvaló volt, hogy a munkástanácsokat nem használha.juk fel, mint a proletárdiktatúra államha­talmi szerveit. Nincs is erre semmi szükség, hiszen a mi tanácsrendszerünk nagyon jól megfelel a dolgozó nép érde­keinek védelmére. Érvényesülnek benne a Tanácsköztársaság haladó hagyomá­nyai, a Szovjetunió, mint az első szocia­lista állam, a népi demokráciák állam­­szervezési tapasztalatai és a magyar dol­gozó nép alkotó tevékenysége. A helyi tanácsok rendszere -■ megszabadulva a kezdet nehézségeitől és a múlt években felülről ráerőszakolt hibáktól — törté­nelmünk folyamán a legigazságosabb, a legdemokratikusabb helyi államhatalmi és közigazgatási szerv, mert a jogokat és kötelességeket a dolgozó nép állapítja meg és hajtja végre a maga érdekében, az elnyomó osztályok maradványainak ellenére. A másik helytelen nézet szerint a helyi tanácsok legyenek teljesen függetlenek a központi államhatalmi szervektől. Egyetlen feladatuk a helyi problémák megoldása és a dolgozók kívánságainak kielégítése legyen. Ilyen nagyfokú ön­állóság teljességgel elképzelhetetlen. így szó sem lehetne arról, hogy törvényesen szabályozott állami élet kialakuljon, hogy a párt és a munkásosztály politi­kája az egész dolgozó nép javára egysé­gesen megvalósulhasson. Széthúzás, anarchia, az ország gyengesége lenne az eredmény. Február 1-én, pénteken, a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága 3 fontos idő­szerű kérdésről tárgyalt: Először megyénk dolgozó parasztságát a tagosításból kifolyólag ért kirívó sé­relmek orvoslásának lehetséges módoza­tait tárgyalta meg a végrehajtó bizottság. Másodszor a felsőbb rendelkezéseknek megfelelően megvizsgálta a fakultatív vallásoktatás jelenlegi helyzetét és prob­lémáit. Végül megyénk állattenyésztésé­nek fejlesztése, elsősorban a szarvas­áé termelési hangulat van a nyíregy­házi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat­nál. Van munka, a munkához anyag és ami sokat jelent a jó hangulat biztosítá­sában: sokat javult a dolgozók keresete. Segédmunkások bére átlag 1100 forint felett, szakmunkások bére pedig 1400— ÍGOO forint között van, de olyan szak­munkás is szép számmal van, aki ennél sokkal többet keres. Ezek olyan szak­munkások, akik ügyesebbek és jobban értik a szakmát, mint mások. Sokan lát­ják hasznát szaktudásuk továbbfejlesz­tésének, A helyi problémák megoldása és a dol­gozók kívánságainak teljesítése termé­szetesen fontos feladat. Ez egyik fő hi­vatása a helyi tanácsoknak, de csak az egész dolgozó nép érdekeivel összhang­ban valósítható meg. Éppen ezt bi to­­sítja a központi irányítás. A felső tör­vények, rendeletek által kitűzött felada­tokkal ellentétes tevékenységet nem folytathatnak a helyi tanácsok, de ez nem azt jelenti, hogy a felülről nem sza_ bályozott helyi problémákat és kíván­ságokat figyelmen kívül kell hagyni. Sőt! Abban jut leginwább kifejezésre a tanácsok igazi önállósága, hogy a helyi problémákat és kívánságokat mennyire roarhatenyészlés és hizlalás problémái kerültek napirendre. A végrehajtó bizottság határozata ér­telmében bizottságok alakultak a napi­rendi kérdésekkel kapcsolatban össze­gyűjtött anyag feldolgozására és a sajtó, valamint a rádió útján való közzétételé­re. Ennek megfelelően a bizottság veze­tői a napirend egyes kérdéseiről a közel­jövőben részint nyilatkozatok, részint cikkek formájában lapunk hasábjain is beszámolnak olvasóinknak. A vállalat vezetősége az üzemi mun­kástanáccsal és az üzemi szakszervezeti bizottsággal egyetértésben gondoskodott arról, hogy az érdeklődő vállalati dolgo­zók szaktudásukat tovább fejleszthes­sék. Február 10-től kezdődően műszaki, il­letve szakmai továbbképző tanfolyamo­kat indítanak. Többek között külön­­külön az esztergályos, a lakatos és má3 szakmák dolgozói. A jelentkezők száma azt mutatja, hogy a vállalat dolgozói a szakmai tudásuk növelése alapján még jobban akarnak dolgozni, s még többet akarnak keresni, tudja kielégíteni úgy, hogy azok ne el­lenkezzenek az egész dolgozó nép érde­keivel. Ugyanis a párt általános politi­kája és a felső rendelkezések rovására tett engedmények nem a dolgozók érde­keit, hanem az ellenséget szolgálják. A harmadik téves nézet a helyi taná* csőt ,,pártatlan” szervnek szeretné meg-1 tenni. Eszerint a pártosság és a törvé­nyesség nem fér meg egymás melletti E nézet érvényesülése szintén az ellen­séget szolgálná, mert lényegére nézve nem más, mint megalkuvás, a proletár­diktatúra elárulása. Ha a helyi tanács általában pártatlan lenne, ez azt jelen­tené, hogy nem gyakorolna diktatúrát a kizsákmányoló kisebbséggel szemben, nem törődve azzal, hogy kiről van szú; dolgozóról-e, vagy osztályellenségről.’ Nyilvánvaló, hogy országunkban a dol­gozó ember az első, de ezt az elsőséget osztályharc nélkül nem lehet biztosítani; A pártosság tehát azt jelenti, hogy min­den ügyet a dolgozók javára, a dolgozók érdekében kell megvizsgálni és megol­dani az osztályellenséggel szemben: Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy pártosság címén megsértsük a törvényes­séget, vagy félredobnánk a szocialista humanizmus elvét. Ez történt nem egy­eseiben a múltban, amikor az „osztály­harc éleződésének” ürügyén törvényte­lenül jártak el osztályidegenekkel szem­ben. Az is hiba volt osztályharcunkban,' amikor dolgozókat minősítettek kuláknak cs így fosztották meg demokratikus jo­gainak gyakorlásától. A pártossághoz tartozik, hogy az osztályellenség ellen politikai és gazdasági téren a törvények­ben és rendeletekben megszabott kere­tek között, az igazságnak megfelelő mó­don harcoljunk, nem pedig egyesek bosszúvágyának utat engedve. Vannak még más hasonló ellenséges nézetek is felszínen, amelyek több­nyire az előbbiek változatai. Lényege valamennyinek arra irányul, hogy a proletárdiktatúra helyi szerveit, a helyi tanácsokat altatják megsemmisíteni, vagy alkalmatlanná tenni a dolgozók érdekei­nek védelmére. Kommunista elvtársaink a marxizmus-leninizmus tudományából erőt merítve, fáradhatatlanul magyaráz­zák meg a jóhiszemű dolgozóknak, hogy miért tör az ellenség éppen népi de­mokráciánk legfőbb lényegére, a mun­kás-paraszt hatalom helyi szerveinek gyengítésére. A dolgozók egyrészeben még élénken él a kapitalista állam hi­báinak és az október előtti tanácshata­lom fogyatékosságainak emléke. Ezek hajlamosak a téves nézetek befogadá­sára s arra, hogy az állami szerveket „szükséges rossznak” tartsák. Ez olyan bizalmatlanság, amely leginkább helyi tanácsaink j ó munkájával és őszinte, igaz felvilágosító 6zóval szüntethető meg. (-ál) ....... ..... . ■—— Tagosítást sérelmek — fakultatív vallásoktatás — az állattenyésztés fejlesztése Fontos napirendi kérdések szerepeitek a megyei tanács pénteki VB. ülésén —--------------------------------------­Szakmai továbbképző tanfolyamat indítanak a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál

Next

/
Thumbnails
Contents