Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-26 / 21. szám
SZAbUtCS-SZATMAR NEPB 1937. január 28, SEombaí Mi történt október 26-áU} délben Nvíregyh ásá n Az emlékműdöntés és sírgyalázás története EPOSZ HÍREK Nyíregyházára október 26-án delben érkezett el az ellenforradalom vihara. Ekkor már különféle kósza hírek kavarták fel a kedélyeket a városban, az em; berek izgatottan tárgyaltak az utcákon, boltokban, hivatalokban: mi történt Budapesten, mi az igazság? Ez utóbbit senki nem tudta eldönteni. A zűrzavaros, íelzaklatott állapotot használták fel a városba érkező, Miskolcról jövő ellenforradalmi elemek arra, hogy megkezdjék gyalázatos tevékenységüket. Mi jelentette az ellenforfadaimárok számára a legnagyobb veszélyt? Mi volt a legfőbb gát abban, hogy azonnal és nyiltan a néphatalom megdöntésére törjenek? A szovjet hadsereg, a szocializmus nagy országának segítségül küldött erős kardja! Az ellenforradalmárok tehát első célul azt tűzték kJ: magasra kel! szítani a szovjelcllenes hangulatot. Egy kisebb csoport gyülekezett október 26-a délelőttjén az irodaház előtt, a Beloiannisz téren. Tanakodtak, beszélgettek. Az akkori szokás szerint újabb kíváncsiskodók csatlakoztak a csoporthoz: mi újság? S egyszerre hír szaladt végig a téren. Megérkeztek a miskolci „felkelők”. Nos. meg is érkeztek. Többek között Tomasovszki András, a volt kulák főispán fia, egy politikai, kalandor, aki Borsodban dolgozott, s a társaságában lévő kéteshírű nőszeméiy, akit egyébként néhány héttel ezelőtt tartóztattak le tiltott kéjelgésért. A nő szavalni kezdte a Talpra magyar-t, egy férfi gyors izgató beszédet mondott, amely tele volt tűzdelve „magyar testvérekkel: Már nagyobb tömeg gyűlt össze. S a miskolciak közül valaki e'ordította magát: „Gyerünk gyorsan a Kossuíh-gimnáziumhoz! Becsukták a diákekat, szabadítsuk ki őke!'.” Megindult a menet az iskola felé, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy a diákokat is csatlakozásra bírják, bevonják őket a tüntetésbe. A gimnáziumban azonban kiderült, hogy a diákokát senki nem csukta be, azok nagyrésze már hazament. Amint a tüntetők betódultak az udvarra és Tomasovszki a lépcsőre állva újra szónokolni kezdett, felhívást intézve a jelen nem lévő diákokhoz, az emeleti ablakban egyetlen fiú jelent meg. De nem szólt egv szót sem, kisvártatva hátat fordított és eltávozott az ablaktól. Mit tehettek az. eileníorradalmárok? Űjra szónokolni kezdtek .és valamiféle tizenkét pontot olvastak fel azzal, hogy „ez a miskolciak követelése”. Röpcédulákat is kezdtek osztogatni, majd egyikük kiadta a jelszót: „Menjünk, verjük le a vörös csillagokat, döntsük le a Malinovszkij szobrot...! A felizgatott tömeg a Malinovszkij- térre vonult, de jellemző, hogy aktívan csak az ellenforradalmi szervezők láttak „munkához”. Az emberek tétlenül nézték az eseményeket, vágj’ a szobor körül ácsorogtak. vagy félrehúzódtak á járdára . Tomasovszk'ék először a szovjet felségjeleket, a csillagot verték le az emlékműről, majd egy berúgott, közismert munkakerülő, Budai Gyula, felmászott a lovasszoborra. Ott ordítozott. Társai közben egy ott álló csörlős teherautót kényszerítőitek arra, hogy álljon a szobor elé és rántsa azt le talapzatáról. Budai Gyula kötelet vetett a szoborra, azt a csertőhöz erősítette . . . A suhancok nekiestek a heverő emlékműnek, amely a világhíres magyar szobrásznak, Kisfaludy Stróbl Zsigmcndnak volt az alkotása és Tomasovszl-iák, a már említett nő harsány biztatására, vandál módra kalapácsokkal kezdték szétverni. Egy jóérzésű tanár mentette meg a szobor íe-R kisiparosokat érdeklő kérdésekről — nyilatkozott a KIOSZ főtitkárhelyettese nos forgalmi adót fizessenek. (Folytatás az 1. oldalról) iparosok, akik új iparcikket készítenek, egységes, általáéi* anyaggal való elláiá* további javulásához a KIOSZ helyi szerveinek jobb munkájára és a kisiparosok nagyobb öntevékenységére van szükség anyagok többségét Budapestnek és azoknak a városoknak adják, ahol különösen nagyobb károk keletkeztek. Elértük, hogy a kisiparosok központi készletekből 50, sőt egyes anyagokból 100 százalékkal többet kapnak. Az az elgondolásuk, hogy vállalatoknál elfekvő anyagot, vagy hasznos hulladékokat, a kisiparosoknak adják, mert azokból értékes iparcikkeket lehet készíteni. A központ megerősíti anyagosztályát, de kívánatos, hogy a KIOSZ helyi szenei is teremtsenek jó kapcsolatokat olyan forrásokkal, ahonnan a kisiparosoknak hasznos anyagokat lehet beszerezni. Olyan elgondolás is van, hogy egyes szakmák kisiparosai a nagykereskedelemtől, esetleg közvetlenül a gyártok javulás van megyénkben is a kisiparosok anyaggal való ellátása telén. Hogy csak néhány péidát említsünk, a két leglontcsabb anyagból, bőrből 50 százalékkal, faáruból mintegy 100 szazaléKkal többet kapnák az érdekelt 6zakmák kisiparosai az 1. negyedévben. Milyen intézkedéseket tett. i agy fog tenni a KIOSZ, & milyen javaslatai vannak a jobb anyagellátást illetően. — Elértük, hogy a korábbi, mintegy 50 fontos zárolt anyag húszra csökkent, s több jut a kisiparosságnak, mint koráDban. Akadályozza az ellátást, hogy az októberi események következtében jelentős készletek mentek tönkre. Nagy segítséget jelent, hogy külföldről sok értékes, és nekünk szükséges nyersanyagot kaptunk már eddig is. Azonban az tél kaphassanak anyagot. A kisiparosok társadalmi megbecsülésének további bizonyítására van szükség Végre már mellőzik a kisiparosok megcsúfolását jelentő „maszek” szó hangoztatását. De társadalmi megbecsülésük bebizonyításának további jeleire van szükség. Mik a kívánalmak? — Javaslatunk szerint a mostani ideiglenes iparok •íiadását egy olyan rendel kezesnek kellene majd felváltania, mely felülvizsgálja a korábban kiadott iparokat, s mely cs*k azon szakemberek kezébe ad íparjogosítványi, akik a mestervizsgát sikeresen leteszik. Ez is a kisiparos nevének és munkájának megbecsülést fog adni. Szükséges, hegy kisiparosok.. valamint szövetkezetek és állami vállalatok között egészséges és tisztességes verseny alakulhasson ki. Ennek feltételei: hogy a kisiparos közületi munkák, ra kapacitásának megfelelően pályázhasson, felszámolhassa a ténylegesen felmerült költségeit, s az ilyen munkákhoz az anyagokat a ktsz-ekhez, vagy tanács vállalatokhoz hasonló árakon szerezhesse be. Az egészséges verseny kilxyn takozása ki fogja kristályosai a kisiparosság színejavát, továbbá az árak csökkentéséhez és a minőség javításához vezethet. A szükségesnél több kisipar kiadása nem lenne hasznos. Befejezésül arról volt szó, hogy a Minisztertanács foglalkozik a Kisiparosságot érdeklő kérdésekkel, esetenként kiad rendeleteket, melyek már a megvizsgált problémák elintézését bizonyítják. A KIOSZ vezetősége a kormány segítőkészségét és jóindulatát tapasztalja. A közeljövőben nyilvánosságra fog kerülni az új ipartörvény. Annak megjelenéséig vagy hivatalos rendeletek nyilvános ságra hozásáig e cikkben felvetett elgondolásokat (kilátásokat) ne vegyék úgy a kisiparosok, mintha már ezek 100 százalékosak volnának. Erre azért is szükség van, mert az emberek mostanában hajlamosak arra, hogy újságba: megjelent cikkeket, elgondolásokat hangoztatva be fejezett ténynek veszik. A fejtegetés még nem rendelkezés, csupán arra irányul, hogy a rendelkezés meghozásánál figyelembe '.egyek. O. A. jét és vitte be a nyírei'/- - házi múzeumba ... í A féktelen szovjeielle-l nes uszítás még nem ert| véget. Felháborító botrány következett ezután. Totnasovs'/kiék ellenforradalmi, | nagyrészt bűnözőkből ŰUú bandája teherautóra kapaszkodott. Kimentek az* Északi temetőbe és az olt levő szovjet katonasirokatí ledöntötték, majd a Kos-' sutli-tércn is barbár sír-« gyalázásra vetemedtek. —$ Halottak ellen támadtak!* Olyan emberek sírjai ellen,* akik itt, Nyíregyházán vé-2 rüket ontották a fasiszta* fenvad elleni harc során a* nép, a nyíregyházi dolgozó* emberek szabadságáért! ; Ez volt a nyíregyházi el-« lenforradalóm első, tíejj Örökké szégyenteljes csele- J kedete. $ « «--— -■■■«. * Másodszor szült hármasikreket * « A 37 éves Frances Blan-J kenship decemberben a J chiágói Jackson-Park kór-J házban másodszor adott * életet hármasikreknek. El-« ső hármasikrei 1952 május* 1-án születtek. * (A „Frankfurter Eund-« schau”-ból) 5---------------a % • • 2 Baktalórántházán 30 tagj gal megalakult az EPOSZ. * A legaemokratikusabban 5 ♦tagú vezetőséget választot- 2 tak. Az alakuló gyűlés ta- i nácskozásán különösen a f sportmunkát vitatták. A í í portkör vezetőjének az volt «a véleménye, hogy a sport * irányítását az EPOSZ vegye át. A megválasztott í vezetőség sportköri tanács. * kozást hívott össze, ame* lyen az EPOSZ sporttevékenységét beszélték meg. * Megoldódott az ifjúsági helyiség problémája is. A ; helyi náitszervezet nagyobb i helyiséget átadta az ifjú- i Ságnak. Az EPOSZ a ka- i pott helyiséget klubnak * rendezi be. * * » Nyírmeggyesen az EPOSZ «első lépése volt 12 tagú ♦ népi tánccsoport szerve*zése. $ « Nyírkércsen az alakuló ♦ EPOSZ-gyűlésen arról don♦ lőttek, hogy a lányok ré- i szere főző-sütő tanfolyamot ♦ szerveznek. A tgnfo'v~m 1 11 ——— segítésére Murinkóné pedagógus minden ígéretet meg-, adott. * Gyűrtelek községben még csak EPOSZ szervező bizottság működik, de a kultúrmunka már kezdetét vette. A fiatalok farsangra készülve tanulják a „Falurossza” cint szindaiaoot. A fiatalok munkáját lelkesen segítik id. és ifjú Kovács József apa és fia. * Géberjén és Fülpösdaróc községekben régi hagyomány a fonóestek rendezése. Ilyenkor a községben 1—2 helyen rendezik meg. Ide mennek el a fiatalok, A fonóesteken dalok, viccek, játékok teszik hangulatossá az estét. A fonó'' rendszerint tánccal fejeződik be. A fonóesték már befejeződtek, hisz a szövés kezdődik meg. A két község fiataljai első között hozták létre a járásban az EPOSZ-t és megkezdték készülődésüket farsangra, megkezdték a színdaraboki ni ti fisát. MSzMP üzemi szervezet alakult a Mándoki Gépállomáson A Mándoki Gépállomáson a volt MDP tagok és több dolgozó közös megbeszélésén tizenkilenc taggal megalakult az MSZMP üzemi szervezete. Az MSZMP-be három olyan dolgozó Is belépett, aki * azelőtt nem volt az MDP tagja. A pártszervezet tag- Z jai elhatározták, hogy szorosan együtt kívánnak mű* ködni a gépállomás vezetőségével és munkástaná* csávái. * »♦♦♦♦»»♦ Üzenek úgy estén, mikor Uigyúl a csiHag milliárd, , Egyszerű és őszinte versek a honszeretctről Jönnek, jönnek a versek szerkesztőségünkbe. Egyiket nehéz, kapához szokott kéz írja, a másikat egy-egy falusi tanács írógépén ütötték papírra, talán szívességből. A harmadikat maga a versíró gépelte. Az utóbbinak rímei jobbak, nem sántikál úgy az ütem. De minden egyes vers egyben megegyezik: őszinte indulat, igaz hazafiság tükröződik bennük az országért, az emberekért, az életünkért aggódó emberek írták. — Hallgatnak a múzsák? Nem hallgatnak. Megszólalnak az egyszerű emberek nyelvén. „Itt küldöm a fenti verset” — írja Bakti Balázs. — Nem tudom irodalmilag megüti-e a mértéket, közlésre megfelelő-e? De a szándék, melylyel Íródott, az érzés, a szív, mely diktálta e soiokat, őszinte. Szeretném, ha odaát a szavak a lelkekbe hatolnának és emlékeztetné az elhagyókat az elhagyottakra. És íme a vers: Igaz, messze vagy te tőlem, De azért gondolok te rád... Üzenek úgy estén, mikor lágyul a csillag milliárd. Hát igen. Egy kicsit egyszerű, igénytelen a te, a tőlem, a terád... Már nem először halljuk az este emlegetését sem az üzenetnél. De már az első versszakból érzik, hogy őszinte, meleg emberi érzések diktálják a verssorokat. Elér-e oda a vágy... a sóhaj... a Itönny? üzend meg ezt nekem! vagy szívedben oltár már a közöny? Üzend, hogy ott is kígyóinak este a csillagoké Üzend, hogy fájdalmat okoznak ezek az esti sóhajok. Üzend, hogy vágyak gyötörnek, látni a Hont, anyát-apát, szeretőt, gyermeket... Szeretnéd átölelni, hol kedveseid nyugszanak, a sírkereszteket. A versek néha névtelenül jönnek. Ki tudja, hogy milyen zavaros gondolatok állnak gátlóként a versírók elé. De az érzések elé semilyen gát nem áll. L. X. jelzéssel erezett egy ve-s. Címe: Építsd a Hont. A levélíró a következőket jegyzi meg: „Nem vagyok költi,, tehát e vers sem lehet nagyszerű vers. De beküldőm, hogy ezzel is, ha tudom, segítsem a hazát. Hogy én magam ki vagyok, az lényegtelen.” S most néhány sor a versből: Vándor, ki az ország határára lépsz, Hogy elhagyd hűtlenül nemzeted, Kinek szívében majd még sokáig élsz, Fontold meg e tettedet. Most még csak szomorúan emlékeztet a vers, de a következő versszakban már kérlelhetetlenül szögezi le: Gyávaság elhagyni a Hazát, mely kenyeret adott és erői, Gyávaság hűtlenül otthagyni a házat, anyádat, ki hullajt majd könnycsőt És így ír Dienes István,. Nyíregyházáról:--s akitor lesz kenyér, s lesz bőven ruha, s lesz pecsenye, bor, kalácsunk puha. Gyermekeinknek víg játszóterük, s a felnőtteknek táncoló kedvük. Könnyebben várjuk a hideg telet, éhes kályhánkba rakhatunk szettet Az összefogásra, a munkára buzdít, Boldog új evet című versében, melyből e néhány sort idéztük, s bátran erős hangon így folytatja tovább: S ne nézzük mi azt, mi van külföldön, nem telt meg abból még soha a bődön, könyöradományt na várjunk mástól, csak az igazi, tiszta munkától. Fedics Miklós Csegöldröl allegorikus képekben írja meg érzéseit. A hazát az öreg tölgyhöz hasonlítja és így fejezi be versét: (s mi befejezzük ezzel a cikket is) Hiába, hulló leveleid nem figyelnek rám, Mennek, egyre mennek, keresni jobb hazát. Ha minden levél lehull, s ha kopasz is lesz az ág, Én akkor is itt maradok, engem nem viszen el a vágy!
