Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-20 / 16. szám
füiiáq pttlefárjai egyesüljetek! Az MSZMP megyei intéző bizottsága és a megyei tanáé* lapja MF N. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde Moszkvában, a kínai nagykövetségen VWWV/vVVvVvWvVVV^AVvVV^VVV4WvVvWvVvVvVVVvVVWvWvVvVvW^VwVvVA'l«Vv^W»•■^vVvV Rendelet a nyngdífJogosultságról w:v>ivatAi -•vxu’v.v *■*>»*: ^ A gulácsi Kossuth TSz. mozit épít IMiufumiunmiiiitnimminuiafmmiinuimumnuitaiumiiiRutuujuMiiiiniimrttiiHMiiM A TÁRGYALÓTEREMBEN HALLOTTUK ■wr^ir ■!> »»' ■■ »» n »»'W'»»"»» '»yw'WW «»■ w w* «» '*> w»»’»» »» »> w 11» "i»<ii n ■ » M »■ »I «»' »* »" ** -- <■- "* 11 -- --Dögéi Imre elvtárs tartott előadást a vásárosnaményi pártnapon Pénteken Vásárosnetniényban, e. kuUúrház nagy és kistermét zsúfolásig megtöltötte a párttagok és pártonkívüliek tömege. A pártnapra több községből szánkóleim, gyalog, kerékpárokon jöttek el a dolgozó parasztok, hogy meghallgassák Vögel elvtárs beszédét, hogy kérdéseikre választ kapjanak. A földművelésügyi miniszter elvtárs beszédéhez sokan hozzászóltak. Az alábbiakban részleteket közlünk Dögéi Imre elvtárs, földművelésügyi miniszter beszédéből. Dögét Imre elv társ beszéde becsületes volt. Minder ] szándékuk ellenére w **; azonban néni változtat azon I ellenforradalom maiméra a tényen, hogy a legjobb | hajtották a vizet, I Magyar Szocialista Munkáspárt a carxtznws ieninízmas alapián ál! A • földművelésügyi miniszter először az okt. 23-i eseményekkel foglalkozott. Népi, nemzeti forradalom volt-e vagy ellenforradalom — tette fel a kérdést. Ennek tisztázása a legfőbb politikai kérdés. S ennek tisztázása nélkül nem lennénk képesek megérteni az események lényegét, és nem volnánk képesek meghatározni a feladatokat. Ha a forradalom jellegét vizsgáljuk, úgy elméleti szempontból, mint a tények alapján, azt kell megállapítanunk, hogy az október 23-án kezdődött forradalom kezdettől fogva ellenforradalom volt. A legnagyobb képtelenség azt állítani, hogy az országban, ahol győzött a szocialista forradalom, a munkásosztály fel kel önmaga ellen abból a célból, hegy megdöntse saját hatalmát és változást idézzen elő a tulajdon viszonyokban Ez a dolog elméleti része. Mit mutatnak a tények? A tények azt mutatják, hogy október 23-tól kezdve a forradalom menetét,. az irányát nem a munkásosztály, hanem az ellenforradalmi elemek szabták meg. Nem kétséges, hogy az ellenfoixadalom célja nem a hibák kijavítása, hanem a népífataiom, a magyar népköztársaság államhatalmának megdöntése, a szocializmus vívmányainak megsemmisítése volt. Azt jelenti-e mindaz, hogy aki részt vett a tüntetésekben, az mind ellenforradalmár volt? Nem, nem azt jelenti. Azok, akik részt vettek a tüntetésekben, döntő többségükben becsületes szándékú emberek voltak, nem voltak ellenforradalmárok, 6k többségükben jót akartak, a szándékuk Célja, hogy megvalósítsuk hazánkban a szocializmust. A szocializmus építése során természetesen a legmesszebbmenőkig figyelembe vesszük a magyar sajátosságokat. A Magyar Szocialista Munkáspárt elsősorban a munkásosztály egységes és oszthatatlan forradalmi pártja. A leghatározottabban szembeszállunk minden olyan törekvéssel, ami a régi szektáns, antileninista és antidemokratikus módszereket akarná visszaállítani, vagy visszacsempészni a pártba. De ugyanakkor határozottan fellépünk minden olyan törekvéssel szemben, amelyek a szektánsok, rákosisták, sztálinisták elleni harc ürügyén általános harcot indít valamennyi kommunista ellen. Nem fogjuk megengedni, hogy becsületes párttagokat eltávolítsanak munkahelyükről csak azért, mert kommunisták. A falun dolgozó kommunistákról szólva a következőket hangsúlyozta: A kommunistáknak falun ma a legfőbb feladatuk az, hogy rendszeres felvilágosító munkával leien! ezzék a zavartkeltőket. Mondják meg, hogy az álv lain nem fogja tűrni a je-, lenlegi föld birtokviszonyok' megváltoztatását, mert ea| nem szolgálná sem a dói-' gozó parasztság, sem az ország érdekeit. A kormány megvédi «a állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, valamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok földterületeit, jószágait, felszereléseit, mindenféle erőszakos* önkényes ellenforradalmi elemekkel szemben. Falusi pártszervezeteink, a kommunisták adjanak meg minden segítséget azoknak a termelőszövetkezeteknek a talpraállításához, amelyeknek megvannak a feltételei a jó gazdálkodáshoz* hogy a gyakorlatban bizonyíthassák be a parasztságnak a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Ezek után arról szólott Dögéi Imre elvtárs, földművelésügyi miniszter, hogy a munkásosztály ideológiai és politikai vezetését a pártra kell bízni. Majd a következőkben azt elemezte, hogy miért DEMOKRÁCIA 1 — szocialista demokrácia November 3-án délelőtt felkereste a szerkesztőséget Pásztor József, az akkoriban fellépő szociáldemokraták helybeli elnöke és bejelentette, hogy pártja a marxizmus maradékát is kiveti magából — azaz magyarra lefordítva, száműz politikai szótárából ilyen fogalmakat: „proletariátus”, „burzsoázia'. ,-kizsákmányolás”. S a kérdő tekintetekre, hogy hát akkor milyen Is lesz ez a „munkás“ párt. azt válaszolta magyarázatképpen: „a kisemberek demokratikus pártja.“ Csak így: demokratikus. Véletlenül sem tette hozzá ezt a szót, hogy „szocialista“. A fentieket kizárólag szemléltető magyarázatképpen mondottuk el. Az ellenforradalmi elemek hangzatos szavakat használtak a tömegek megtévesztésére s ilyen szó volt a „demokrácia” is. Miért mondjuk, hogy ezt a szót megtévesztésképpen használták? Azért, mert demokrácia sokféle lehet. Lehet olyan „demokrácia“ is, mint manapság a nyugati tőkés országokban van. Mint például Angliában, ahol a „demokratikus“ kormányzat, a lordok és nagytőkések kormánya véres agresszióval tört Ciprus és Egyiptom népére burzsoá érdekekért. És van olyan demokrácia, ahol a munkások, parasztok, a dolgozók vannak hatalmon. Ez a szocialista demokrácia. S ha valaki egy olyan országban, ahol lényegében nőphatalom van, ezt a jelszót kiabálja, hogy demokrácia, s nem jelöli meg a demokrácia osztálytartalmát, az nem akar mást, mint burzsoá demokráciát, szabadságot a tőkések számára! (Ezt egyébként a nyíregyházi szociáldemokraták néhánya elég nyíltan megmondta az alakuló gyűlésen, ahol „Nyugat", a magántulajdon és a kommunisták nélküli koalíció mellett tettek hitet és fogadalmat.) S ez a kapitalista demokrácia minden tetszetős frázistól függetlenül a dolgozók hatalomból való kirekesztését, a burzsoázia diktaruráját jelenti. Mondjunk erre példákat? Nyilvánvaló összefüggés van a demokrácia általános hangoztatása között és aközött, hogy az ellenforradalom időszakában Gacsályban felállt újra a csendőröm, Tiszakóródon a volt népellenes főjegyző vette át csendőrbarátaival a hatalmat. Komlódtótfalura sürgősen megírta a volt földbirtokos, hogy visszaköveteli földjeit, házait és hogy Habsburg Ottó sürgősen intézkedett a királyi korona hazakerülése érdekében! Ez demokrácia? Igen, demokrácia, szabadság a tőkések, a földbirtokosok, az ellenforradalmárok, fasiszták számára. De vájjon ilyen demokráciát, szabadságot akart-e és akar-e dolgozó népünk? Szó sincs róla. A mi népünk szocialista demokráciát, néphatalmat, azaz prole árdiktaturát akar. Olyan demokráciát, amelyben szabadság ! és jog illeti meg a munkásokat, parasztokat, a néppel együtthaladó értelmiséget, kisembereket, amelyben a nép van hatalmon s amelyben a kizsákmányolásra, ellenforradalmi restaurációra törekvőket tartjuk kordában. Senki nem tagadja, hogy a volt magyar vezetők súlyos hibákat követtek el a népi demokrácia megvalósítása, a forradalmi proletárdiktatúra gyakorlása kérdésében* Ezek a hibák gátolták, akadályozták a népi alkotó erő szabaij kibontakozását s ugyanakkor a hatalom ökle nem egyszer méltánytalanul és igazságtalanul nem az igazi elleníorradalmárokra csapott le, hanem becsületes kommunistákra, dolgozókra. Mindez súlyos hiba volt és nagy kárt okozott népünknek, a népi hatalomnak. De most mi a cselekvés helyes, népi, nemzeti útja? Visszaállítani a kapítalisták-földesurak hatalmát vagy kijavítva a hibákat megszilárdítani a szocialista demokráciát? Nyilvánvaló, az utóbbi! Ez nemcsak helyes népi magatartás, hanem helyes nemzeti magatartás is. Nem a nemzetiszínű jelszavait hamis lobogtatása tesz valakit magyar hazafivá, hanem a cselekedet Aki a magyar dolgozó népet gazdává, jólétben élő gazdává akarja tenni ebben az országban, az az igazi hazafi. A munkások és parasztok forradalmi kormánya a néphatalom kormánya. A nép javára, a nép érdekében hatékony megvalósítója a proletáriátus diktatúrájának. Pártunk és kormányunk el van szánva arra, hogy a régi vezetés hibáit kijavítva mindkét vonatkozásban megvalósítja ezt. Egyrészt megszilárdítja és bővíti a dolgozó tömegek jogait, másrészt szűkíti és korlátozza az osztályellenség jogait. A dolgozó nép számára a legszélesebb demokráciát akarjuk — ám nem lehet szabadsága a nép ellenségeinek. Éppen az elmúlt ellenforradalmi időszak eseményei mutatták meg, hogy mihelyt szabadon cselekedhetnek a nép ellenségei, azonnal megtámadják a nép vívmányait, hatalmi szerveit. Nemcsak a kommunistákat gyilkolják meg, hanem a szocialista demokráciát Is! Már tőrt emeltek a földreformra, a nép tulajdonában levő gyárakra, a választott népi igazgatási szervekre és a különböző „forradalmi“ bizottságokba saját embereiket, a volt fcakastollasokat, főszolgabírókat ültették. Bebizonyosodott, hogy a kizsákmányoló osztályok az imperialisták segítségével minden lehető alkalmat megragadnak, hogy újra a munkások és parasztok nyakára üljenek. Ilyen alkalmat a mi népünk soha többé nem ad az ellenforradalom számára! Ennek legfőbb biztosítéka a szocialista demokrácia, a proletáriátus erős dikturája, a mecszilárdult nönhatalom.
