Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-16 / 12. szám

•> SZABOLCSSZATMAlt Nth* 1PIH január lí, sacrda u mszmp híre i fiz ipari osztály ezen a héten 25 úi iparengedélyt ad ki A Nyíregyházi Autó-1 közlekedési Vállalatnál t január 9-én alakult megj az MSZMP alapszervezet, < A beszámolót az üzemi J szervezetek életéiül Pe-i cseri Ernő, a városi m-J téző bizottság megbízottjaj tartotta. Az új alapszervezetnek 1 16 tagja van. örvendetes, 1 hogy a megalakulás óta ezt a szám már néggyel nö-j vekedett, és kilátás van< arra, hogy tovább fognö-* vekedni. Nyerő búzakötvények Bököny községbe a na-; pókban érkezett meg a: búzakötvények kilencedik húzásának listája. Több; gazda: Kovács Péter, Gy.} Almási Mihályné, C. Vég-{ só János, id. Virágos Mi-} hály és még többen nyer-i tek búzakötvényeikkel. A nyeremény összeget 4: százalékos kamattal kap-} ták meg a szerencsés em-J berek. Ismeretes az a kor­mánynyilatkozat, amely bejelentette, hogy az or­szág területén új ipari és kereskedelmi engedélyeket adnak ki, sőt a vendég­látóiparban a 10 dolgozót meg nem haladó üzeme­ket bérbe adják. Ezzel kapcsolatosan fel­kerestük a városi tanács ipari osztályát és Kosztin Sándor elvtárstól kérdez­tük, hogy milyen az ér­deklődés az új iparenge­délyek iránt, és a kérések elbírálásával hogyan fog­lalkozik az ipari osztály. — Eddig — mondotta Kosztin Sándor, 70 kére­lem futott be új iparenge­délyek iránt. Bár rendelet formájában még nem kap­tunk végrehajtási utasí­tást, azonban az ipari osz­tály saját hatáskörében foglalkozik ezekkel a ké­relmekkel. Kiadtunk hét új engedélyt, és ezen a héten újabb 25 engedély kiadására került sor. — Milyen szempontokat vesznek figyelembe az engedélyek kiadásánál? — Elsősorban a szak­mai képességet, és az iparos becsületességét. Az elmúlt időkben a kis­ipari termékek minősége erősen leromlott. Az en­gedélyek kiadásánál az a cél vezet bennünket, hogy csakis olyan szakmailag képzett kisiparos kapjon engedélyt, aki a kisipari termékek minőségi szín­vonalát emelni fogja. — Persze figyelembe vesz­­szük a kérelmezők szociá­lis helyzetét is. és a ra­cionalizálás következtében állásukat vesztett kisipa­rosokat előnyben , részesít­jük az engedélyek kiadá­sánál. — Milyen szakmákra kértek eddig iparenge­délyt? — A beérkezett kérések között a legtöbb a cipész, férfi- és női szabó, mű­szerész, asztalos, fogtech­nikus, kalapos, vízveze­tékszerelő, orvcsi műsze- i ész, betonárut készPő stb. A most kiadásra kerülő engedélyek közül nagyon fontos új szakmák js van­nak. Például műpalaké-k szító, tetőfedő. gép­­kocsimosó: Olyan szak­mák ezek, amire a város­nak igen nagy szüksége van. Kcsztin elvtárs elmon­dotta még, hogy az új engedélyek kiadását las­sítja az a körű'meny is. hogy a hozzá szükséges:; erkölcsi bizonyítványokat* Budapesten állítják ki, és t ezek megérkezése hosz­­szabb i dőt vesz igénybe Mi a helyset a hcrcshedelmi osztálynál ? Rendőrségről — ügyészségről Veszélyes önbetifrő a rendőrségen: A napokban telefonjelentés érkezett Bökönyből a nagykállói járási rendőrkapitányságra. A szövetkezet könyvelője értesítette a rendőrséget, hogy az italbolt pincéjét ismeretlen személyek feltörték és többszáz bter pálinkát elloptak. A nyomozó szervek a helyszínre siettek és körülte­kintő kutatás után megállapították, hogy betörésnek nyoma sincs és bizonyító nyomokat és adatokat talál­tak, mely szerint a szövetkezet pincéjébe az eddigiek szerint nem ismeretlen tettesek törtek be, hanem Barmucz Mihály, az italbolt vezetője követett el ön­betörést. A szakvizsgálat több mint 47 ezer forintos hiányt állapított meg, az italbolt vezetőjének terhére. Bar­mucz Mihály a másoc... leltár kimutatását, a 47.250 fo­rintos hiányt ő maga is elismerte. A veszélyes önbetörőt az eddig bizonyított tények miatt előzetes letartóztatásba helyezte a rendőrség. A bűnügyben még tovább folyik a nyomozás. Egy asszony megtámadta a rendőrt A kereskedelmi osztá­lyon Szász Istvánt keres­tük, távoliélében helyette­sével, Varga Mihállyal beszélgettünk. Megkérdez­tük tőle is, hogy a ma­gánkereskedelem vonalán érkeztek-e kérelmek új engedélyekre. Naponta legalább 20— 30 érdeklődő van, akik személyesen adják elő ké­relmeiket és érdeklődnek aziránt, hogy milyen ira­tok szükségesek az .par­­engedély kiváltásához. — Milyen szakmákra vonatkozólag volt na­gyobb érdeklődés? — Elsősorban texül, fű­szer, festékes szakmákba n volt nagyobb érdeklődés, de sokan vannak, akik italbolt, vagy vendéglő engedélyt szeretnének. — Mj akadályozza az engedélykérések elbírálá­sát? — Nem kaptuk meg a rendelkezés végrehajtási utasítását. A megyei és a isssktm? iái i-X városi tanács végrehajtó bizottsága már foglalko­zott ezzel a kérdéssel, és azon az állásponton vol tak, hogy addig is, míg az erre vonatkozó" végrehaj­tási utasítás megérkezik, el kell fogadni a kérelme­ket és foglalkozni kell vele. A kereskedelmi osz­tály vezetőjének, Fried elvtársnak az volt a vé­leménye, hogy * magán­kereskedelemre vonat­kozó kérelmekkel nem kell addig foglalkozni, amíg az arra vonatkozó rendelkezés végrehajtó utasítása meg nem érke­zik. Eddig tartóid; beszélge­tésünk a kereskedelmi osztállyal. Szerintünk az i par- osztály heij e^en kezdeményez, hogy sajat hatáskörében intézkedik az engedélyek elbírálása felett. fMegszűntették az adatgyárlókat — nem bocsájtoiiak el senkit a dohányfermsntáló gyárban Császárszálláson az Cj Élet TSZ istállójából Ga­rami József egy lovat lo­pott. A ló állítólag előző­leg az ő tulajdona volt, azonban a szövetkezetbe való belépésekor az árát részére kifizették. Garami most kilépett a szövetke­zetből és magának tulajdo­nította a lovat. Amikor a rendőrség egy tagja felszólította Garami Józsefet, hogy a lopott lo­vat azonnal hajtsa vissza a szövetkezet istállójába, Ca­l'am iné megtámadta a rendőrt és a rendőrség tá­jékoztatása szerint hatósá­gi közeg elleni erőszakot követett el. A hatóság bűnvádi eljárást tett folya­matba. Törvény elé kerülnek a semjéni erdőtarolók Kállósemjénben garázda személyek nagy pusztí­tást végeztek az állami erdőben. A főbűnösök: Király­­csili János, Kmetty Jenő, Egri István, M. Szabó Gábor, Domokos András, Ámcsak Sándor, Illés Ferenc és még így jó néhányan rövidesen a törvény elé kerülnek a • sorozatos fatolvajlások miatt. Ugyancsak törvény elé kerül Bíró Petemé is, aki több mint 140 szál fát lopott. Blazsán Péter, valamint Ifjú Domokos Péter liáliósemjéni lakosok iá megkapják méltó büntetésüket. A rendőrség bizonyító adatokkal az ügyészségnek adja át a kállósemjéni íatolvajok bűnügyét. ♦ * *(Folytatás az 1. oldalról.) Nyilvánvaló az is, hogy a jelenlegi intézkedések még nem lehetnek véglege­st sek. E téren a jövőbeni ta­li pusztaiatok feltétlen nyúj­♦ tanak majd lehetőséget az ♦ ügyvitel további egyszerű­♦ sítésére. Ehhez azonban }hozzá kell tennünk azt is, hogy a munkástanácsnak 4 nemcsak a népszerű dol­gokkal kell foglalkoznia, •hanem vállalnia kell az úgynevezett népszerűtlen feladatok végzését is. E tekintetben azonban nem mondható szilárd­nál! a munkástanács minden tagjának ma­gatartása. Milyen tények bizonyít­♦ iaa ezt? A vállalat gazdasági irá­­nyitása nagy felelősséget író a munkástanácsra, an­­£ nak minden tagjára. E te­­} kintetben a munkás-paraszt } kormány rendeletében vi­lágosan leszögezi az igaz­­} gátó és a munkástanács } jogköréi, felelősségét egy­aránt. Nyilván valameny­­nyiüknek egyformán ér­deke, hegy minden intéz­kedés megtétele, — nép­szerű, vagy népszerűtlen feladat elvégzése, — amely a vállalatot — a lehetősé­geket szakszerűen kihasz­nálva — a lehető legrentá­­bilisabbá teszi. Igen fontos, hogy ezt megértessék első­sorban a munkástanács tagjaival, azokon keresztül pedig a vállalat dolgozói­val. Éppen ezért több gon­dot kellene fordítaniuk mind a vállalat igazgató­jának, mind a munkásta­nácsnak arra, hogy ismer­tessék és megértessék a vállalat dolgozóival kor­mányunk intézkedéseinek, rendeletéinek fontosságát, helyességét, a vállalat párt­­szervezete létrehozásánál: szükségességét. Annál is inkább egyik legfontosabb feladatuk­nak keli ezt tekinte­niük, mivel a vállalat­nál ezideig még nem alakult meg a párt­szervezet, s ennek hiányában tájéko­zatlanok, sok esetben pedig rosszul tájékozottak a leg­fontosabb kül- és belpoli­tikai eseményekben a vál­lalat dolgozói. „E probléma megoldását egyik legfonto­sabb feladatunknak lát­juk” — mondotta a mun­kástanács elnöke. Ha a munkástanács tag­jai ezekben az igen fontos kérdésekben nemcsak a népszerűtlen feladatokat fogiák látni, hanem meg­értik ennek szükségességét is és époly lelkiismeretes­séggel és határoozttan vég­zik, mint a népszerű fel­adatokat ,egyre inkább be­töltik hivatásukat. — sti -­Emberek a havason Történik valahol Csíkban..; Szelíd őzek, lélegző kék havasok, okos, öreg faóriások és pásztorok. Szinte érzik a fenyves illata, borzongat a metsző fagyos szél, s együtt küzdünk rémséges köznapi rémek ellen Csu­tak Gergellyel, a havasok fiával. S amikor felpattan­­nak a terem égői, csodálkozva ébredünk, hát mi, * gyarok, tudunk jó filmet is csinálni? Nem is film az Emberek a havason. Nyirő József* ■filmtörténete átlépi a szűk korlátokat, kiterjed, mint Csutak Gergely erős hite, mellyel átfogja az egész Székelyföldet, nyomorúságos szegénységében világ­gazdaggá téve magát, birtokba véve mindent, mit v természet adhat, virágot, havast, langyos napot és téli vihart. Amikor fia születik, életfát jelöl gyermekének, hogy sorsuk egy legyen. Az őspogány, évszázadok előtti honfoglalók vére buzog benne. Ösztönök irá­nyítják, semmint az ész. Ugyanígy küzd a vallással is, mely megfoghatatlan számára, s ez a hit nem is any-j nyira a keresztény ember, mint az erős, szívós, magá­nyos hegyi pásztor hite, életereje. A legtisztább, legnemesebb eszközökkel sikerült Nyíró Józsefnek és a f ilm másik rend szőjenek, Szőis Istvánnak visszaadni a primitív hegyi pásztorok éle­tét. Érthető minden, természetes a tengernyi homály, sejtelem, mely betölti az egyszerű emberek lelkivilá­gát. Akik még azt sem tudják, hogy mi az a gyár —* a fakitermelő részvénytársaság — s hogy nem övé,c az erdő, a havas, a kalyiba, melyet egy lankás oldalra, építettek. Görbe János (Csutak Gergely) és Szellay Aliz (a felesége) döbbenetesen élnek a vásznon. Miért kell elbuknia? Miért menekül a csendőr­puska elölt? Miért temeti el asszonyát? Szorongó ki­szolgáltatottságot érzünk mindannyian, akik a filmet, nézzük. Kiszolgáltatott, védtelen, tehetetlen a pásztor^ a raffinált pénzemberrel szemben, a maga gyermekien egyszerű gondolkozásával, s buiMosik, tapogatózik a „nagyvilágban”, mely túl van a havason, s nem oly érthető, mint a havasi éjszaka neszei, az állatok csapása, a füvek, a vizek ismerete. Áhítattal nézzük a filmet, szívjuk nagy lélegzettel illatát, levegőjét És hiszünk abban, hogy az élet le­győzhetetlen. y. B—| Hatvan évvel ezelőtt, 1S97 január lö-ón helyez­ték üzembe a nyíregyházi villany telepet. Az akkori villamossági részvénytár­saság 20 dolgozóval kezdte meg munkáját, s csak Nyíregyháza egy-két utcá­ját látta el villanyáram­mal egy kezdetleges gőz­gép. Tizenöt év múlva, 1912-ben — a fejlődés első stádiumában — már vi­dékre is juttattak villany­áramot. Nagykállóban épí­tették ki a hálózatot. Az­tán egészen 1927-ig a nyír­egyházi hálózat fejlesztése foglalta le tevékenységü­ket, hiszen ekkor már ipari áramot is kellett szol­gáltatni a, fejlődő város­nak. 1927-től Észak- és Dél-Szabolcs néhány köz­ségét is bekapcsolták a vil­lamosítási tervekbe és kö­rülbelül 35—40 falut láttak el árammal Akkor már mintegy 150-cn dolgozzak a nyíregyházi villanytele­pen. Régmúlt idők. Ha most a 60 éves jubileum alkalmá­val szétnézünk a megyé­ben, s arra gondolunk, hogy a villamosított közsé­gek száma már 160 és hogy 25 gépállomás kapott az évek során villanyfényt —t csak dicsérettel gondolha­tunk az itt dolgozókra, a névtelen hősökre, a megy» és a város villamosítási­nak úttörőire. Meg kell emlékeznünk azokról, akik már nincsenek az élők kö­zött, azokról, akik nyug­díjba mentek, s azolcról, akik mint Fényes János, vagy Ági Géza, életükből több mint egy negyedszá­zadot töl’őttek a haladás szolgálatában. Köszönt séli őket ebből ez alkalomból e szerény sorok amelyek egyaránt illetik « régi munkásokat s az újakat- Mind a 600-et, akik éle­tünk szebbé tételén fára­doznak. Megyeszerte megnyíltak az iskolák Hétfőn az egész megyé­ben megnyíltak ismét az iskolák Itapui, kivételt csak a tiszalöki járás is­kolái képeznek, ahol a fennálló szénhiány követ­keztében 20-án kezdődik a tanítás. Sok helyen, főleg a ta­nyavilágban, kisebb köz­ségekben, ahol a tüzelő­­ellátás a városhoz képest is gyengébb, a tanulók pó­tolják a tüzelőt, egy-egy darab fát hozva az isko­lába. A tananyagban történt változásokkal indult a ta­nítás. Elmaradt o. légoltal­mi ismeretek című tan­tárgy, történelmei csak az első világháborúig taní­tanak, az orosz nyelvokta­tás nem kötelező. Még több változás is várható, a Budapesten ma kezdődőit szakfelügyelők részére tar­tott tájékoztató értekezlet' nyomán. A mulasztások pótlása nem lesz megerőltető a ta­nulóifjúságnak, mert lé­nyegesen több anyagot —> a rövidebb időre való te­kintettel — nem terhelnek a diákokra. Tananyagcsök­kentéseket végeztek az is­kolák, különösen az egyéb­ként is hosszas tankönyve­ket húzták meg. ■ A tanítás úgyszólván minden iskolában a szoká­sos létszámmal indult meg. Jellemző a nyíregyhiii Zrínyi-leánygimnázium lét­­számjelentése: egy-egy osz­tályból csupán egy-két, s van olyan osztály, honnan egyetlen tanuló sem hiány­zik. Pedig a leánygimná­zium tanulóifjúsága főleg kollégistákból áll.

Next

/
Thumbnails
Contents