Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-01 / 1. szám
1957. január 1. kedd szabolcs-szatmak nepb n Ilyenkor már rendszerint meg szokott jelenni a könyvesboltok kirakatában a következő év naptára. Nézzünk bele most egyik régi példányába: a tores lőcsei kalendáriumba. Első példányát az 1626. évre készítették, tehát több mint 330 esztendővel ezelőtt. — Hogy milyen népszerű könyv lett belőle, elég ha megemlítjük azt, hogy 116 esztendeig élt, évenként megújulva. Négy generáció tanulta belőle a jótanácsokat. Igénytelen kis könyv, két-Laposgatás egy 300 évesnél idősebb kmentíuriumüun színű nyomással. A . piros szín már csaknem színehasyott. Címlapja is ilyen Kettős színű. Nyelve egészen jó magyar, helyesírása ósdi, majdnem teljesen ékezet nélkül való. A magyarok első és második bejövetele Az első lapon évrendi táblát ad: azaz megmondja, hogy az egyes fontos események óta hány esztendő telt el. Különösebb szakértelemmel nem bíráljuk, de megjegyezzük, hogy beszél a magyarok első és második bejöveteléről. Az első alatt a hunok bejövetelét érti. A következő lapon van a jegyzetek magyarázata. Ezek között igen sok érdekes van. Háromnégy betűből álló kis jegyzetek ezek, amelyek a naptárban a nap után következnek. Pl: Éjb. = érvágás jó. Jg = jó gőzfürödés. Jh. =3 jóhalászás. Ezek azt jelentik az egyes napok után, hogy azon a napon jó venni, vagy hagözfürdőt ászni. Azután következik a napvári rész: az ünnepnapok pirossal, a hétköznapok feketével nyomva. A napok után következik a névnap, utána az időjárás és azután vagy sokszor előtte a fent említett jégyek. Az időjárást egy-egy szóval jellemzi. Ojesztendő első napjára pl. szélvészt jósol, másodikára pedig havas időt. Ha bevált a jóslata, az 1626. évi január hó kellemetlen tél lehetett. Legalább 10 napon fújt a hideg, nedves szél, vízkeresztkor „forgószél” volt. 23-ra „nagy íergeteg”, és 25—30-ra pedig .zűrzavar”. „... jó borral élj .., De már júliusban ügy látszik tilos a szerelem, mert ezt írja: Vénus asszony és sok fördíik Ez hóban árt bár meg hiddjed. Novemberben már fázik, mert így ír: Méz sert, jó bort sokszor Igyál, Étked legyen főt borssal Testedet bélelt ruhában Befedd, légy meleg szobában. A naptári rész után „sokadalmok” cím alatt — mely a múltban közhasználatú neve volt a vásárnak — az országos vása. okról tájékoztat. Mit okoz a tolvajok istene ? A következő rész: „Prognosticon Asirológicum” címet visel — jövendölés e a csillagokból. Ehhez tér mészetesen jobban kellene ismernünk a középkori csile.g jósok mesterkedéseit, hogy el tudjunk igazodni benne. Pl. az egyik helyen ezt mondja, hogy „a Mercurius. Nap és a Mars öszszeközeskednek“, ezért ez esztendőnek nagyobb része szára,-, hűves és szeles időkre hajlandó. A másik helyen pedig e három nap találkozásából keilemetes időre Következtet. Általában ez esztendőben úgyiátszik uralkodó planéta a Mercur — ez a rómaiaknál a tolvajok istene volt — ebből aztan arra KÖvetKeziet, hogy a Mérem- közelsége „mint vizeken, mint parton való dúlást és tolvajlast nyilvánsággal jelent." A naptár követKező része a nap és hold fogyatkozásokról szól. Az első napfogyatkozás febr. 26-án fél 10-kor, a második aug. 21-én éjjel lesz, a holdfogyatkozás aug. 7-én negyed 8 óra után kezdődik, az egész 1 óráig és 8 percig tart és így „igen kicsiny és vékony lesz.” Imádkozni kell mondja, hogy „Isten ezeket a fogyatkozásokat kegyelmetesen távoztassa el tőlünk.” Persze a ma embere megdöbben ennyi babonaságon. i\LURVt A nemzetközi helyzet kissé jobbnak tűnik Az AP amerikai hírügynökség jelenti: Nehni indiai miniszterelnök pénteken este hazaérkezett az Egyesült Államokban tett látogatásáról. Az indiai miniszterelnök megérkezésekor kijelentette, hogy a nemzetközi helyzet kissé jobbnak tűnik. Nehru a leszerelésről szólva azt mondotta, hogy a kérdés „meglehetősen közel van a megoldáshoz.” Rendőrségről — ügyészségről Betörés* baiszeresiesevei &zéü@*yen S Mit árul el a rövid krónika Háborút is jósol tavaszra és őszre. Mint maga írja, oaraszt lázadást, mint 100 év előtt volt. Nem volt nehéz háborút jósolni: egész Európa a 30 éves háború közepében állott, Bethlen Gábor is hadban volt, tehát egész valószínű volt, hogy a következő évben is csak lesz valami. Utolsó fejezete a kisnaptárnak az u. n. rövid krónika, mely 15 oldalon adja az eseményeket Krisztus születésétől 1620-ig. Igen hiányos. Dózsa felkelésének a krónikában se híre, se hamva, pedig mint előbb 'áttuk, tud róla. De semmi Bokszerre! verekedtek Ujfeliértón Olvassa mindennap a Szabolcs-Szatmár Népét! deményezett :en. a tettesek el-Az egyes hónapok után kis versikékben jó tanácsokat ad. Pl. februárban; Odd magadat az hidegtől, S. mind halaktól, jó borral élj Fördőzni írnokért nem árt; Lásd, hogy testben ne valljad kárt. Érdekes, a májusi versike, amelyben a tavasz hatása alato áll a szerző is és így ír: Társasággal vígan lakni, S ital mellett csókolni, Hasznos neked; légy Istenben Feleséged él örömben. e8t:ieiriSgBB8t>8ri8BBtlBBDBSfS«ieBSaB»SBBBSSilSBI)8f8ISB£BttBB(Be*BBB8BBBflBSBBtBBB8Bl(BBi)BBBeaSBUBS(IBU0BB8tttlSSHeBtfeBBSSB8BtlBCB8kE«BSe8ISaBtteB(IB8BBeBBBSB8fllS8taDOeBÜBaBB0<iB8eBBSt80BSBDBeB3eBBI0eeBSE3BB08B889ee088CIBCBB8BBiat8iaaSIBBBaBBtBBa8 »BBB8B8B8BSB8B8BBB8BBBBrS8BÍB8BBí8»B8B»BEBBBBBBSB»0BBrBOBBBeBBB»8BBflBffBB3fl808BBBBBBBBB88e888B»ee hír Mohácsról sem. Igen érdekes viszont, hogy Kálló várának építési idejét 1573. évvel beveszi a kronológiába. A lőcsei kalendáriumot minden valószínűség szerint lőcsei ember állította össze, mégis az erdélyi dolgokat sokkal jobban ismeri, mint a magyarországiakat. Különösen a ' XVI. század utolsó negyedétől igen erős benne az erdélyi krónika. Ezekben kívántam az egyik legrégibb magyar naptárt az olvasókkal megismertetni. Kiss Ernő, a Megyei Levéltár vezetője. Karácsony harmadik napján ismeretlen személyek lopakodtak a székelyi föidművesszövetkezet boltjához. A raktár felől hatollak be, kifeszítették az ablakot és pénz után kutattak. A pénztárban találtak 16.000 forintot, mely kis papírzsákba volt becsomagolva. Valószínű azonban, hogy valaki közeledett és ez megzavarta & betörőket. A zsákmánnyal a kerítésen at .ávoztak. A nyomozást végzők a helyszínelés során a kerítés mellett megtalálták a kis pénzes zsákot. Hiánytalanul vissza is adták a pénzt a szövetkezetnek. A betörők munkáját ezúttal balsiker kísérte. A rablott pénzt gyors távozáskor elhagyták. Letartóztattak egv éjszakai támadót Szabolcsveresmarton az elmúlt napokban éjjel Hudák Bertalan két társával meg: ám „dt a Rostás Sámuel szaoolcsveresmarti lakost. Az éjjeli támadók dorongokkal súlyosan bántalmazták Rostás Sámuelt és késsel négy helyen megszúrták. Húsz napon belül gyógyuló súlyos testi sér.és miatt Hudák Bertalan el.en a rendőrség büntető eljárást indított. Két társa után most nyomoznak. Hudák Bertalant 26.-án a cselekmény után letartóztatták. Két verekedés volt karácsonykor Üjfehértón. Az egyikről tegnapi számunkban adtunk hírt, utóbbiról most érkezett jelentés: Szabó János és Ince Miklós újfehértói lakosok bokszerrel megtámadták Balsa Antalt és Sztányi Jánost. Súlyos testi sértés vétsége miatt a rendőrség erélyes bűnvádi eljárást kez-Eddlg mintegy félmillió méter textilárut adott át a HUNGAROTEX a belföldi forgalomnak. Az ári nagyrésze téli holmi. 4 külkereskedelmi váhsiai további másfélmillió méter textilárut bocsát a kereskedelem rendelkezésére. (Folytatás aa > oldalról.) — Hihetetlennek hangzik, megengedem. Pedig így van. Amit alkottam, nem egyéb, mint a világ legerősebb, elképzelhetett mül erős atomgépe ete, a Rexatreá, amely, hogy mást ne mondjak, képes a világ összes erőműveit helyettesíteni. Mit helyettesíteni! — vágott szavába. — Tízszer, százszor akkora energia rejlik az én gépezetemben. Három ekkora gép, és ki lehet küszöbölni a íöldről az emberi munkát. tfElvesxem ax egész világot..,“ Pitt Sam még hallgatta egy darabig, s mivel alapjában hiszékeny volt, mint minden könnyelmű felfogású ember, egyszercsak felkiáltott. — Hisz akkor ön zsebre fogja vágni az amerikai milliomosokat! A tudós büszke mosolya lefagyott. — Nem, kedves barátom. Én nem csak a milliomosokat vágom zsebre. Hanem az egész világot. Pitt Sam ezt nem egészen értette. Filotófálnl kezdett. — Igaz, hogy egyszer olyan gazdag lehet, hogy mindent megvesz. Még az én öregem három hold földjét is. De ha mindent megvesz, s minden az öné, akkor az már olyan, mintha semmije sem lenne. — A gondolat olyan mulatságos volt Pitt Samnak magának is, hogy kacajra fakadt. — Mert mi a csudának is kellene önnek az én öregem három hold földje, amikor egész Európa az öné. A tudós elismerően bólintott. — Jó természetes esze van. barátom. Nos, hát ezért kell nekem a szikratávíró. Amikor elkészülök, hírül adom a viliágnak, hogy attól a perctől fogva az enyém. Az enyém, földestől, gyárostól, városostól, emberestől, minden az enyém, és csak az enyém! Pitt Sam nagyujjával megvakarta a lerkedő szakállát. ■— Hát ez az, amibe azért az emberek s beleszólnak. Mert például... — Nem szólnak bele! — kiáltott fel irtelen a tudós. —■ Mert például. — folytatta rendületlenül Pitt Sam, mert érezte, hogy visszavonhatatlanul igaza van, — nekem van egy feleségem, a Sári. A Sári az enyém... A tudós gúnyos mosollyal közbevágott. — Csak addig, amíg én el nem veszem. A matróz forgatta agyában a különc szavait, majd kezdett dühbe gurulni. — A Sári az enyém, — kezdte lassabban. — És én pedig elveszem az egész világot: Nem alkuszom! Az enyém, megmondtam, és jogomat érvényesítem is! Elismételte a határidőt, amelyre a távírónak kész kell lennie, azután csendes lépteivel eltűnt a folyosók labirintjában. Pitt Sam ismét magára maradt nehezülő gondolataival. Eltűnt, mint ax árnyék... A határnap éjszakáján nem tudott aludni. Most már valósággal gyűlölte gazdáját, a világ jövendő urát. s bármennyire igyekezett a feltételezett hatalmában kétkedni, érezte, hogy annak igaza van, amikor a hatalmas erejű gépezetről beszél. „Pokoli igazságtalanság lenne tőle, ha elvenné az emberektől, ami az övék. De mit is kezdene Sárival, amikor annyi szép nő van a világon.“ Sehogysem tudta elképzelni, hogy a gazda az egész világot birtokába veszi. Ezek a gondolatok teljesen elvonták a távírógéptől. Az pedig ott hevert az asztalon, reménytelenül szé‘^"dett állapotban. Már azt sem tudta, hogy mi hova kell, hogyan lehetne összerakni. Reggel felé szenderedett el, de néhány percet sem pihenhetett, amikor rányitott a szolgálatot teljesítő majom, s hívta maga után. Először meg sem értette, mit akar. Aztán követte a homályos folyosókon. Egy fehér teremben, a fal melletti kapcsoló-asztal előtt ült a gazda. Ahogy Pitt Sam belépett, már intett is neki türelmetlenül. — No jöjjön. Jöjjön és nézze. Kész vagyok! Vastag ólomüveg fal állott a kapcsolóasztal másik oldalán. Ezen keresztül egy másik, sokkal nagyobb terembe nyílt kilátás. A matróz a tudós hátamögé lépett, s átbámult az üvegfalon. A gazda keze ide-oda repkedett a kapcsoló karok és gombok között, s egyszerre a másik teremben valószínűtlen fények kezdtek játszani. Rózsaszín, viola, sárgás és kékes fények vibráltak, tündököltek. — Nézze csak! — kiáltotta diadalmasan a gazda. A terembe egy majom lépett be. Abban a pillanatban megmerevedett, s amint a kék fény rásugárzott, eltűnt, mint az árnyék, ha kisüt a nap. — Hol van? — meresztette -a szemét Pitt Sam. — Anyagtalanná lett — kapcsolta ki a gépet a gazda. Azután ráütött az asztalra. — Hát ez az én erőm. A matróz gondolkozva nézte az asztalt. — S ez képes lenne dolgozni a világ minden erőműve helyett? — Képes lenne, ha akarnám. — Hát ez... ez nagyon jó dolog lenne. De a földeken csak muszáj lenne szántani, Lángraíobban a föld levegője — Csupán technika kérdése, barátom. Hanem ... ehhez nekem nincs kedvem. — Nincs? — képedt el Pitt Sam. — Én nem alkuszom az emberiséggel. Én elveszem, ami az enyém. S az az enyém, amit el tudok venni. Még ma elveszem hát! — Hogyan? — Ügy, hogy megsemmisítem a világot. A matróz elképedve hallgatott. A különc élvezte a határtalan megdöbbenést. — Hát még hogy fog meglepődni az emberiség! Ezt kell leadnom a szikratávírón. Hagy tudják meg pusztulásuk előtt, hogy én veszem el tőlük a földet, a levegőt, az életet! En, a világ ura! Csak három kart fogok meg, és megnyomom a piros gombot, S utánna lár.gralobban a föld levegője, s égni fog, mint a benzinbemártott gyereklabda. De előbb hagy sugározzam szét a hírt. Készen van? Pitt Sam megnyalta a száját. — A távíró? — ismételte zúgó fejjel Nem. Nincs kész. A tudós szeme megvillant. — Kész kell lennie. Most! — Ez... hülyeség... — hebegte "fiit Sam. — Felrobbantani... amikor dolgoz1 hatna az emberek helyett, — Fél? Reszket? Pitt Sam ember marad a talpán —■ Nem. — rázta meg a fejét a mat róz. — Én igazán nem félek. Csak hülyeség. Sárit is... amikor Sári nem tuó semmiről. Ehhez nincs joga. — Nincs jogom? — pirosodott meg gazda. — Csak segíteni van jogom? Nen Itt arról van szó, hogy ami az enyén^_ azt elveszem. A távírógép pedig kész legyen, különben megsemmisítem. Intett. A szolgálattevő majom előbbrelépeiU Pitt Sam látta, hogy nincs más választása. Cselekednie kell. — Hozzám ne érjen! — rivallt rá a különc eszelős tekintettel. — Hacsak egy ujjal ér hozzám, a majmaim darabokra tépik! Pitt Sam körülpillantott. Fenyegető majompofák riadtak rá minden sarokból. Aztán a különcre tekintett. Vékony ember, elég lenne neki egy ütés is. Csak egy ütés, amit nem tudnak megakadályozni a majmok. S aztán ... jöjjön aminek jönni kell. Ha a hajó majd legközelebb megjön, talán hoz tudósokat is. S akkor majd birtokbaveszik a gépezetet, az emberiség javára. — Takarodjon! — nyújtotta ki a kaját a különc. Pitt Sam nagyot nyelt, görcsösen so hajtott, aztán vakon nekiugrott a fehérköpenyes alaknak. A majmok úgy tépték le az élettelent testről, darabokban.
