Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-06 / 5. szám

Xrv\ évfolyaiti, 5. szám Ára: 50 fillér 1957. január 6, vasárnap Az MSZMP megyei intéző bizottsága és a megyei tanács lapja Marosi Károly a Szabad Európáról, a disszidáltakról A férjek vizsgája Egy rendőrt meggyilkolt, több embert megsebesített egy fegyveres bandita DAL A HONVÁGYRÓL #TOrr-,»v,-a<,t:-' v * wyiru3 '*?r m> rr ee v ír ■■ry »rr "i»y|<nr’«wr mo ii^r«ir"lwyT^i*"n»'öi*lTör Akik megtalálták számításukat Amikor elítéljük a tsz­­tnozgalom korábbi hibáit, az nem jelentheti azt, hogy a szövetkezeti mozgalmat általában elvetnek. A szö­vetkezeti gazdálkodás, a közös gazdasági előnyök elérésére szolgáló társu­lás különböző tormái igen­is szolgálhatják a paraszt­ság egyes csoportjainak érdekeit és jólétét. Ezt már sok évtizede felis­merték a tőkés országok parasztjai is. Mind a kül­földi, mind a hazai, sőt a megyei tapasztalatok , bizonyítják, hogy a szövetkezés igenis jó do­log! Szabolcs-Szatmárban is sok közös gazdaság ma­radt meg mindenféle múlt­beli hiba és ellenséges nyomás ellenére is. Sőt napjainkban sorra alakul­nak újra a már felbom­lott közös gazdaságok is olyan dolgozó parasztok Is belépnek csoportosan, akik eddig még nem vol­tak tsz-tagok. Most a zárszámadások Után különösen sok példát lehet felhozni arra, hogy a nehéz viszonyok között is voltak jó szövetkezetek, amelyek jó megélhetést biztosítanak tagjaiknak. Az olcsvai Üj Élet TSZ például 55.17 forintos munkaegységgel zárt. K. Szües Péter családja 60.070 forint értékben részese­dett. Ebben 30.870 fo­rint volt a pénz, a többi természetbeni juttatás, ál­lami és nem szabadpiaci áron számitva. Ugyanitt Tóth Sándor közel 55.000, Kovács Bertalan pedig 45.113 forint értékben ré­szesedett. A vásárosnamé­­nyi Vörös Csillagban 48.53 forint egységenként az osztalék. Kósa Sándor 23.481 forinttal, Szakács András 19.654 forint ér­tékben részesült. Ezek az emberek meg­találták számításukat. Egy mexikói fizikus felfedezte a mesterséges esőt Miért nincs szappan és mosószer? Válasz több háziasszony Ugalde Perez professzor módszere — mint az új­ságíróknak magyarázta — abban áll, hogy különleges szerkezetek segítségével atomok bombázása révén ionizálja a légkört. A mexikói tudós szerint a bombázás előidézi száz négyzetkilométernyi öve­zetben a hőmérséklet egy­öntetű emelkedését, a sze­lek horizontálisan és ver­tikálisan megszűnnek, mes­terséges felhők képződnek, amelyek egy titkos eljárás folytán leejtik csapadék­­terhűket. „Módszerem- — ges amerikai módszer, amely csak tíz négyzet­kilométernyi területen ké­pes esőt előidézni. Ugalde Perez profesz­­szor végül kijelentette, hogy Mexicóbnn már vég­rehajtott kísérleteket, amelyeket, siker koroná­zott. Mindamellett — mini mondotta — módszerének alkalmazását képzett sze­mélyzetre kell bíznia, mi­vel nem akar előidézni földrengést, légköri zava­rokat és orkánokat. Szerkesztőségünkhöz több háziasszony fordult azzal a kéréssel, hogy írjunk arról, miért nincs elegen­dő szappan és mosószer az üzletekben. Eleget teszünk, ennek a kívánságnak és az illetékesek válaszát erre a kérdésre az aláb­biakban közöljük. A mosószappant gyártó üzemek eddig energiahiány miatt a szokásos termelés 15 százalékát tudták vé­gezni. Most, hogy javult az energiaellátás, kapaci­tásuknak már 40—50 szá­zalékát használják ki. Tehát az energiaellá­tás javulásával több mosószappan kerül az üzletekbe. Rosszabb a helyzet a mosdó- és pipereszappan terén. Az ismeretes ese­mények miatt nem tud­tunk napraforgóolajat ex­portálni, amiért kókusz és pálmaolajat kaptunk vol­na, Ez ugyanis elengedhe­tetlen a pipereszappan­gyártásához. Igen kevés mennyiséget kaptunk Csehszlovákiából, ez azon­ban alig enyhíti a hiányt. Mosószerből ugyancsak az energiahiány miatt van kevés. Itt főleg a csoma­goláshoz szükséges karton hiányzik. A kereskedelmi kérdésére szervek ezen úgy segíte­nek, hogy papírzacskók­ban hozzák forgalomba a mosószert. így természe­tesen olcsóbba kerül, mert a csomagolókarton árát levonják. A most forgalomba kerülő mosószert azonban el­sősorban a mosodák, kórházak stb. kapják. A lakosság folyamatosabb ellátására csak ezután ke­rül sor. Készül a munkás­tanácsokról szóló törvényerejű rendelet végrehajtási utasítása A világ első villany-karórája jelentette ki a mexikói professzor — teljes mér­tékben tudománjrós és az elemeknek nem egy labo­ratórium belsejében, ha­nem a szabad levegőn vég­bemenő transzmutációján alapszik.“ Ezután hozzá­fűzte, hogy egy napig tar­tó cső előidézése Mexico város körzetében nyolcvan dollárba kerül. Ez sokkal olcsóbb, mint a száraz, je-Egy newyorki óragyár csütörtökön bejelentette, hogy megszerkesztették a „világ első villanykarórá­­ját“. A gyár képviselője kijelentette, hogy ez a fel­fedezés az óragyártás 500 éves történetében forra­dalmi változást jelent. Az új órának nincs felhúzó­rugója. Egy miniatűr szer­kezet vegyi energiát alakít át villamosenergiává és ez szolgáltatja a szükséges hajtóerőt egy miniatűr vil­lanymotor működtetésével az óra gépezetének. A gyár szerint a vlUanykar­­órát két hét múlva hozzák forgalomba. Eddigi kísér­letek azt mutatják, hogy az új típusú óra sokkal pontosabb a felhúzható fj óráknál. Kossiiifi címeres bélyegek A posta rövidesen hat ér­tékből álló különböző színű, általános forgalmi bélyeg­sorozatot ad ki. A 20 fillé­res, a 30 filléres, a 40 fillé­res, a 60 filléres, az egy fo­rintos és a két forintos bé­lyegek Kossuth-címert áb­rázolnak. Az új bélyegsorozat készí­tése folyamatban van, áru­sítását pedig februárban kezdi meg a posta. A Magyar Távirati Iroda munkatársának értesülése szerint készül az Elnöki Tanács által kiadott, a munkástanácsok működé­sére vonatkozó törvény­­erejű rendelet végrehajtá­si utasítása. Az utasítás kidolgozásánál már figye­lembe veszik az e kérdé­sekkel kapcsolatos vitá­kon, megbeszéléseken, a sajtóban és a rádióban el­hangzott elgondolásokat, nézeteket. Testére keményre fagy a nappal meglucskoso­­dott hó és csikorog a léptek nyomán. — Öriás jár künn — mondják ilyenkor az em­berek, ha a tél megmutatja a „fogát“. Dolguk végeztével össze­gyűlnek, összebújnak a ta­nyasiak: szöszt fonnak, tol­lat fosztanak, kézimunkáz­nak, vagy éppen csuhából kéziszaiyrot készítenek. Dü­hönghet künn a tél, ha bent a házban hasábok pattog­nak a tűzön és jó szagú me­leg pirongatja az emberek orcáját. A fiataloknak mégis csak össze kell vala­hol gyűlnie, komázni, tere­ferélni és egy kicsit az iz­mokat meghuzegatni a táncban. A cigánybokri fia­talok is bizony alig várják a kedd, a csütörtök és a szom-Sstézéi a tanyán bat estét, amikor estézni, szoktak. Kisséknél, vagy Konrádtéknál tanyáznak szívesen. 20—30 lány és le­gény bontja ki ott olyankor a jó kedvét. A lányok fonják a szöszt. ügyesen pörgetik az orsót, i amire a guzsajról fonal ia­­keredik. A fonalból majd a mamák rongy-pokrócot sző­nek a kamrában beporoso­dott esztevátán. Kiss Ica té­rítőkét horgol, Gincsai Zsu­zsa csuhából szatyrot ké­szít, Turcsány Zsuzsa láb­törlőt fon, Palicz Ica kézi­munkát varr a stafirunyhoz. A legények nem „dolgoz­nak“ — a lányokat nézege­tik, tréfálnak, mókáznak. ^ fiúk és menyecskék legtöbb­jének ujján araiig karika­gyűrű van, aminél jobban csak a szerelmesek szeme csillog. A lóca végén ülő legény hamar tüzet fog és da­lolni kezdi, hogy „Csak egy kislány van. a világon ... “ Ú tudja, hogy ki az. A lánysorban pirulva izeg­­mozog egy kis szőke. Kék szeme csillog a dalt hall­gatva és gyorsabban gödri az orsót. így gondolkodik: hogyne! huzakodni lehet, de a szerelem, az más. Ki ta­lálta ki, ki nem, ki tudja'! De nem baj! Mi is volna az ember élete anélkül? Kert virág nélkül? — A legényre néz, s tovább szövi az ál­mot: — jön a farsang mu­zsikás évadja, hát izé.. jönnek majd a kérők. Ű be, lőle is menyecske lesz ta­vaszra, húsvétra. Egy-két öregasszony is ke­rül a társaságba, aki vi­gyáz a fiatalságra, mert még ilyenkor nagyon virágos a vér és könnyen beszél a száj. így UHU, így dukál ez. Olykor Konrádt Miska bá­csi, a házigazda is jól érzi magát az estizésen. Túl van már a öO, élétévén, van miről beszélnie,' leg­többször olyanról, ami el­múlt, Hires betyárokról, régi időkről beszélget a szomszédokkal. Arról, hogy is volt régen a szerelem, a katonását, meg a háború. Utoljára marad a mai fia­talság. Se vége, se hossza a történeteknek. Telik az idő, éjfélre jár. Kalács és bor kerül az asz­talra. Aztán jön a tánc. A legények a tornácra hord­ják a házból a székeket, ló­cákat. Előkerül s megszólal a citera, meg a harmonika. Kevereg, forog a sok pár és hevesebben dobognak az ifjú szivek. 1/ ünn az utca-ajtót csap­­dóssá a nyargalászó szél, A róka hazafelé igyek­szik tolvaj útjáról. — sejti tán, hogy jönni fognak az esiéző legények és leányok. Kakasszóra jönnek is a pá­rok. Haza találnak a ho­mályban hamar. Pajkoskod­va, nevetgélve mennek -r hóban látszó csapáson és a hajnali csendben visszhang­zik a léptek ropogása. OROSZ AKDKAS.

Next

/
Thumbnails
Contents