Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-05 / 4. szám

1 SZABOICS-SZAr.UAtl NÉP* 1957. január 5, szombat Rendőrségről — ügyészségről Két illatútoki látóivájt lettek ártalmatlanná Két olyan megrögzött er. dötaroló, erőszakos, foglal­kozásnélküli személy ke­rült tegnap rendőrkézre, akik naponkint irtották a xnándoki erdőt, a fát jó áron eladták és ebből bu­sásan megéltek. Feka Lajos és Feka Já­nos több esetben baltával megtámadta mág a rend­őröket is, akik teltenérték a íatolvajlás közben. A két erőszakos személyt le­tartóztatták és ügyükben büntető eljárást indítottak. Tyúkzsiványok Opályifoan Körültekintő nyomozást kezdett a rendőrség is­meretlen tyúktolvajok el­len, akik tegnapelőtt reggelre két családtól, Krajnik' Pál és Papp Ilona ópályi lakosoktól huszonnégy baromfit el­vittek. A kár értéke a meg­állapítás szerint 500 fo­rintra tehető. Less hol szórakozni Mátészalkám Uj, reprezentatív éH-ermef nyit­­a fötdmúvesszövel-kezef-Még az elmúlt év őszén elhatározták a mátészalkai földmű vessző vetkezet veze­tői, hogy ebben a község­eién is — hasonlóan a töb­bi járási székhelyekhez — átalakítják a régi sontés­­bő! és egy apró ablakokkal ellátott helyiségből álló ..éttermet”. Az átalakítási munkálatok rövidesen meg is kezdődtek és ma már Válasz az őri Petőíi TSZ tagjainaK Hozzánk intézett kérdéseikre a lap hasábjain vá­laszolunk, mivel véleményünk szerint, egyik-másik kérdés több termelőszövetkezetben felmerülhet.. Első kérdésük, hogy a forradalmi események kö­vetkeztében Budapesten leégett teherautójuk ellenér­téke megtérítése ügyében hova forduljanak. A teherautó leírását, eltűnésének körülményeit, a biztosítási kötvényük számát, valamint az autó meg­találásáról szóló Budapestről kapott értesítés másod­­csincsítják az éttermet, példányát küldjék be az Állami Biztosító megyei igaz­­­nnnnálvn -nts rMrlt . . l ' U__VT..,' TF -rv O m' rn!.- rí írom Ó n C\ h i 7. külsőleg is tetszetős étter­met hoztak létre. Körül­belül negyedmillió fo—i rintba fog kerülni az étte­rem átalakítása, ha a mun­kálatok teljesen végetér­­nek. Új berendezéssel is amelyet ünnepélyesen nyit­nak meg a közeli napok­ban. Elemeitek 3 zsák búzát Pál Zoltán, Szilágyi Já­nos és Szilágyi Gyula Nyír­bátor cigánytclepi lakosok 28-án éjjel a nyírbátori Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet raktáráról a laka­tot lefeszítve, 3 zsák búzát elloptak. A bűnözőket le­leplezték és bíróság elé ke­rülnek. Hatósági személy eilen; érászait Tiszavasváriban Papp Jenő, Majoros Ferenc és Bakos Pál ti­­szavasvári lakosok 30-án, délután az italboltból ki­jőve — valószínűleg má­moros fejjel — a szolgá­latban lévő rendőrjárőrt megtámadták és leakar­ták fegyverezni. Azonban a rendőri járőr határo­zott fellépése egyrészt szétoszlatta a kíváncsi csoportot, másrészt meg­fékezte a támadókat. Az ügyészség előzetes letar­tóztatásba helyezte Papp Jenőt, Majoros Ferencet és Bakos Pált és rövide­sen átadja ügyüket a bí­róságnak. Legyen végre Nyíregyházán korszerű éjjei-nappalos gyógyszertár •Barátságban akarunk élni az egyénileg dolgozó parasztokkal" Megalakult a pártszervezet a vasmegyeri Kossuth TSZ-ben •Az események következ­tében a megyeszerte híres vasmegyeri Micsurin Ter­melőszövetkezet is felosz­lott. Azok a parasztok, akik hívei maradtak a szövetke­zésnek munkához láttakés Kossuth néven nemrégiben megalakították szövetkeze­tüket. Tizenhét család vá­lasztotta a szövetkezeti gazdálkodást, s bíznak ab­ban, hogy számuk tovább fog növekedni. A párt járási intéző bi­zottsága segítségével nyolc taggal megalakult a tsz­­oen a pártszervezet. Töb­ben a párt programját és a szervezeti szabályzatot hiányolták. A pártszervezet megala­kításában részt vett tsz­­tagók elmondták: Mi néni akarunk haragot az egyé­niekkel. Barátságban aka­runk élni. S többé ne is próbálja meg senki, hogy szembe állítsanak ben­nünket. Reméljük, hogy az egyéniek sem néznek ez­után ránk rossz s.zemmel. Hej halászok, halászok... Téli halászat a Tiszán A 10—12 centi vastag jég már megtartja a halá­szokat a Tiszán. Idős Bogár Ferenc a fiával Emillé/, Nemes Bénivel s még há­rom társával Teleki anyá­ról járnak halászni a Ti­szára. A holt-ágig szánkó viszi őket a halászáshoz szükséges kellékekkel: a több mázsát nyomó 100— 120 méter hosszú hálóval, vastag kötélcsomóval, ru­dakkal és k T.pős vasak­kal, no meg a csákányok­kal, fejszékk'k Jól ismerik a holtág mélységet, még azt is, hogy a víz alatt hol van a fagyökér, vagy egyéb olyan tárgy, ami akadályozná a lék-halásza­tot. Csizmájukra jégpatkó van szerelve, hogy bizto­sabb legyen a mozgás, a munka a jégen. A telektanyai halászok régen összeszoktak a mun­kában, Amióta az Alkot­mány Halászati TSZ tag­jai átadták egymásnak a bő-szákmányú halászat for­télyait. Ki-ki tudja és vég­zi a maga dolgát. A holt­ág közepetáján kétméter­­nyi háromszög alakú léket vágnak a jégen, amit be­adó-léknek neveznek. Et­től jobbra és balra ölelke­ző ív irányban egymástól S—10 méterre sok kisléket vágnak, hogy a beadói:­­ken jégalá eresztett háló kötelét az adogató rúd se­gít ségé ve l kif eszíihessék és végül ott, ahol a cseké­lyebb vízen vágott három­­méter szájú kifogó lék fan, a kötél hétvégét megfog­hassák. Bizony a halászok leime-, legednek, megizzadni]:, míg végül a háló és a bele­került zsákmány kivoná­sa, a kerül a sor. Ilyenkor mondja Bognár bácsi a társainak, hogy: „Hej ha­lászok, halászok... mit hoz a ti munkátok?" Amíg az eredményt megtudják, amíg kiemelik zsákmányá­val a hálót, megint elfá­radnak az izmok. Ponty, süllő, keszeg, törpeharcsa, meg csuka ficánkol a háló­ban. Néha csak kél-három kiló, néha több mázsányi. F.gj-egy nap két három „tanyát" ütnek, csak Bo­gárék a Tisza holt ágán. A rutinos halászok sok má­zsa friss halat adnak na­ponta a halászcsárdáknak cs a halárusító boltoknak. (Elmondta: Kovács Pál. az Alkotmány Halászati TSZ elnöke.) O. A. — Gyökeres változást várok a gyógyszerészet eletében az elkövetkező évben. Várom, hogy vég­re szakmánk jelentőségé­hez mért megbecsülésben es bizalomban részesüljön. Várom a műit, számunkra annyira hátrányos intéz­kedéseinek felszámolását cs jelenlegi elet- és mun­kakörülményeink megja­vítását. Biztató ígéretnek te­kintem követeléseink tel­jesülését illetően azt a pár kezdeti lépést, ami máris minisztériumi uta­sítások formájában látott napvilágot. Reméljük te­hát, hogy az új esztendő­ben a gyógyszerészek1 problémáit az orvosokkal mind társadalmi, mind pe­dig gazdasági szempontból azonos mértékkel fogják mérni. Reméljük és köve­teljük, hogy végre a gyógyszerészek ügyeit gyógyszerészek intézzék és vezessék. 1957-ben jóvá keil tenni feltétlenül a gyógj’szsrtárak általános államosítása alkalmával a gyógyszerészekkel szem­ben elkövetett sérelmeket és törvénytelenségeket. — Gondolok itt a ház-ingat­lanok, továbbá a gyógy-, szerészek jogtalanul álla­mosított személyi tulaj­­denainak visszaadására, valamint annak leheíő.é­­gére, hogy a volt gyógy­­szertártulajdcnosck a tu­lajdonukban volt gyógy­szerárakba vissza kerül­hessenek. Rendezni kell a fizeté­seket cs a gyógyszerészek nyugdíjkérdését. Tartha­tatlan az az állapot, hogy nyugdíj igényjogosuítsá­­gunkat csak 1950-től ve­szik figyelembe, ugyan­­akkor, amikor az orvo- • soknál a pályára lépés 8 időpontjától. Számos egyéb bér- és munkaügyi kérdés vár még megnyugtató megoldásra, így a szabadságidő, kor­­pótlék, ügyeleti díj stb. Egyszerűsítéseket várunk a-gyógyszertári adminiszt­ráció területén. Fokozato­san meg kell valósítani a gyógyszer gyártásának az Egészségügyi Minisztérium irányítása alá helyezését. Helyi vonatkozásban az évek óta várt korszerű éj­­jel-nappalcs gyógyszertár megteremtését emelem ki. Talán soknak tűnik ez a kívánság, de nem mi te­hetünk róla, hegy igy fel­gyülemlettek a tennivalók, nem mi tehetünk arról, hogy a., gyógyszerészeket eddig osztályidegen ele­meknek tekintették. Mert ez volt a bajok főforrása és ezt kell végleg elte­­meni 1956 végén. Földes József, a Szabclcs-Szamár megyei Gyógyszertár Vállalat gycgyszergizd. vez. gatóságához, Nyíregyházára. E papírok nyomán a biz­tosító intézet elintézi ügyüket. Második kérdésük, hogy lehet-e a most esedékes > hiteltörlesztési részletet egy évvel elhalasztani. Válaszunk: Lehetséges. .Erről a december 11-én megjelent határozat a következőképpen szól. „A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhatalmazza a pénzügyminisztert és a földművelésügyi minisztert, hogy a termelőszövetkezetek kérésére, indokolt esetben egy évre felfüggessze az esedékes állami kötelezett­séget. A felfüggesztés indokoltságát a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági igazgatója és a Magyar Nemzeti Bank területi irodájának vezetője esetenként bírálja el.“ Harmadik kérdésük: a csomózás alatt _ lévő dohá­nyuk megelőlegezése, hogy a zárszámadást megejt hessék. Ebben a kérdésben a megyei tanács mezőgazdasagl igazgatóságának termelőszövetkezeti osztályától ígére­tet kaptunk, hogy sürgősen intézik ügyüket. MI AZ IGAZ a baktalóránlházi állomásról Egy névtelen levélíró tollából „17 utas“ aláírás­sal hír jelent meg a bak­­talórántházi MÁV állo­másról lapunk. decemberi számában. A napokban kintjártunk alkalmával meggyőződtünk arról, hogy a névtelen levélíró nem megfelelően tájékoztatta a szerkesztőséget. Az állomás tisztaságát kifogásolta és azt, hogy hideg van a váróteremben és áz áilomásfőnök áz úgy­nevezett II. osztályú váró­termét saját céljára kisa­játította. Elmarasztalta alaposan, bűzbarlanghoz hasonlítva a várószobát. A levélre Tőzsér András MÄV áilomásfőnök a lap hasábjaink kíván választ adni, a kétes igazságú kri­tikusnak. nem volt a legpedánsabb rend a váróteremben. Sok az átmenő ctas, mivel a kisvárdai vonat csak más­nap reggel megy vissza, Többen itt éjszakáznak, sokat magolnak és szeme­telnek, bár az állomás sze­mélyzete minden vonatin­dulás után kisöpri a ter­met.” Az úgynevezett II. osz­tályú várótermet pedig nem „saját“ célra sajál í­­totta ki az állomás főnöke, Az állomást 50 évvel ez­előtt építettek és jóval ki­sebb forgalomra. Az állo­másfőnök ma képtelen dolgozni a zsúfolt forgal­mi irodában. A fűtésről i* meggyőződtünk. A váróte­remben kellemes meleg volt, esetleg az átmeneti időszakban előfordulha­tott, hogy nem fűtöttek te. „Előfordulhatott, hogy Ptíger Antal lebeszélt — különben leltet, boQry színésznő lettem volnal — mondja u nyíregyházi Statika 1 j őst itt ül előttem, Jceii-j 1 1 vés, (mondjuk csak1 bátran, hogy csinos, szép) barna lány, a haja színe, ha nem tévedek, mintha vörösbe játszana, de a sze­me áthatóan tiszta kék. Bar­na hosszúnadrág, kék sí­pulóver — amint belépett, csak a mozgásából ismertem rá Stázira, a bohókás Stází­­ra, A Csárdáskirálynő Stó­­zija emlékezetes marad azoknak, akik látták a do­hányfermentálógyár szin­­játszócsoporljának előadá­sát. Aki játszotta: Balogh Ilona. Gyakran mosolyog, kiest hűvösen, a homlokát tán­colja, hosszúkás, vékony orra, tiszta, éles tekintete nyugodt magabiztosságot ad arcának. De e nyugalom mögött olt játszik, csillog a kedv, az a kicsit fanyar derű, ami színpadi alakítá­sát áthatja. A kereskedelmi osztálya dolgozik, értékesítési ügyin­téző. Nappal. Este házias: szörny, akinek sok dolga van, de jut ideje arra is, hogy könyveket, színdarabokat ol­vasson, mert azt nagyon.sze­reti. Már kora gyermeksé­gében színpadon állt. — Apám barátja állan­dóan azon voltj hogy színi - iskolába járjak. De a szü­leim vonakodtak ettől. — meséli Stáziki, azazhogy Ilonka. — Egyszer Páge.r Antallal beszéltünk. Elis­merte a tehetségemet, em­lékszem, tizenhat éves vol­tam akkor, de mindenkép­pen lebeszélt a színészi pá­lyáról. Megijesztett, hogy az nagyon göröngyös út, meny­nyi hántolom, nehézség a színész -osztályrésze. Ua lel­kesített volna, lehet, hogy ma színésznő lennek. \ J ikor játszott először a Csárdáskirálynőben? — Mikor is? 1954-ben jöt ­tem a vállalathoz. Akkor rögtön a Luxemburg gróf-já adtuk. 1255-ben kezdtük a Csárdáskirálynőt tanulni, illetve -játszani, Rengeteg akadályt gyűrtünk le. Sem a sajtó, sem más szervek nem támogattak bennünket, az akkori politikának meg­felelően. Pedig a Csúruá: királynőt vagyon szeretik az emberek. Megjegyzem, hogy vak ■igaz, a Csárdáskirálynő nem teljes érték, tartalma meg­lehetősen- kifogásolható. — Dehát mi mást adhat­tunk volna? A mai darabok nagyrésze eleve nem nyer­te volna meg a nézők tet­szését, — és valljuk meg, u mienket sem, ■— túlságos brosúra-ízük mialt. Remél­jük, most már valóban jc darabokat játszhatunk, Es s a siker? — 1955 március óla szám­talanszor játszottunk. A siker sohasem maradt el: — Legszebb emléke? — A csehszlovákiai út. Hat csehszlovák városban adtuk elő a darabot. Többek kö­zött Sátoraljaújhely szlovák részén is, Királyhelmccen, Leleszen. Meghívtak újra bennünket a Vág völgyébe, több városba. Nem tudom, mikor megyünk el? Pedig egyetlen fizetségünk ez, a világlátás. Nem kaptunk semmi anyagi megkülön­böztetést a vállalattól, amiért oly szívesen dolgoz­tunk „kulturális vonalon", Inkább „letolást... a sajtó­tól". — Konkréten? — Nos, konkrétum is van ür. Isivúnyinak, a rende­zőnknek „káderlapján" ez állt: Azért rendez, mert ott éli ki parancsoló és hatalmi vágyait! — Ezért dolgozott olyan önfeláldozóan! Egypár nehéz kérdés: Fő szórakozása? Mit szeret leg­jobban? — Jó könyv, színház.. j mozi, és a zene. — Könnyű, vagy nehéz zene? — A könnyű. A nehéz ze­nét inkább érzem, mint ér­tem. 1. it tart a színjátszók - közül a legjobbnak? — Istványinét.^Szerintem okvetlenül a szinipályán lenne a helye! A népszerű „Erzsók“ — kit egyformán szeretnek közönség és színé­szek — úgy mozog a színpa­don, hogy csodálkozom még én is, aki pedig ismerem. Egy-két mozdulat, egy-két szó elég, hogy mindent ki­fejezzen. (No, azért Stázika se rossz!) Nevet. — Remélem, hogy nemso­kára ismét színpadon lehe­tünk. Jó vígjátékban szeret­nék játszani. Ezt kívánom én is.-y B.

Next

/
Thumbnails
Contents