Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-30 / 24. szám

1057. január 30, szerda

j SZABÖLCS-SZATJtAK NÍTB

n szakszervezetek segítsenek a munkáshaiaiom erősítésében a munkásosztály érdekeinek megvédésében

(Folytatás az 1. oldalról) részét kötelezően ismeri. En réinéiem, hogy a lenini elveknek megfelelő egészséges arány helyreáll és a párttagok számaránya lé-A szakszervezet szolgálja a dolgozók napi érdekeit —, de általános érdekeit is

Szólnom kell még a árun- lékezni kell 1945—46 te kásérdekek, a dolgozók ér- lére és 1946 tavaszára, akkor rendkívül súlyos volt a munkásosztály anyagi helyzete. Akkor is láttam a szakszervezeteken belül ilyen nem egészen egészséges „munkamegosztást”. Bizonyos szakszervezeti funkcionáriusok elmentek a gyárba leszerelni a vad sztrájkot és helyesen arról beszéltek, hegy ki kell tar tani, dolgozni kell, különben nem tudjuk stabilizálni a gazdasági helyzetet. Viszont más szakszervezeti funkcionáriusok megfordították a dolgot, kimentek a dolgozók közé és azt mondották: üres hassal nem lehet dolgozni, előbb adjanak nekik megfelelő fizetést, előbb ezt és azt és azután majd dolgozunk.

<r a *-* * tm m

Marosán György államminiszter beszéde politikai és gazdasági kérdésekről

dekemek helyes szolgálatúról. Ez a szakszervezet elsőrendű feladata. A szakszervezetnek szolgálnia kell ■ a munkásosztály napi érdekeinek védelmét, de az alapvető általános érdekeit is. Á munkásosztály elemi érdeke az, hogy a szocialista társadalom építése megfelelő ütemben folyjon és teljes befejezést nyerjen Magyarországon, hogy Magyarország szocialista ország legyen, mindenféle. kapitalista kizsákmányolástól mentesen. Ez is érdeke és feladata a szakszervezetnek, hogy ezt az alapvető célt szolgálja. A másik a munkások napi érdekeinek szolgálata. Felvetődött az a bizonyos „mun. kamegosztás” kérdése. Ein-Anyagilag ez a sztrájk nem vált a munkások javára. Ha kaptak fizetést — ez a munkásosztálynak nem vált hasznára. Állítom, hogy ez kért okozott a : munkásosztálynak. 9.5 milliárd, 10 milliárd termelés nélkül kifizetett forintról van itt szó! Most nagyon kellene ez a pénz pl. a műszaki értelmiségi dolgozóknak", a pedagógusoknak és más munkás és dolgozó kategóriák bérét reálisan emelni — de az elvtársik a helyzetet ismerik.

Ebből a politikából tehát csak az ellenforradalomnak volt haszna, erre a sztrájkra gazdaságilag megint csak a munkásosztály fizetett rá. Most pedig egy ilyen elvi deklaráció — akár akarjuk, akár nem — ennek a nem helyes, a munkásérdekek ellenére való sztrájknak a szentesítése volna. — Ez az igazság a sztrájkjog körül.

A munkások anyagi felemelésének alapvető esxköxe: a termelés

A nép helyeselni és becsülni fogja. hogy megmentettük a magyar proletárdiktatúrát

nép megfogja érteni tet-Ez olyan „munkamegosztás” volt, mely szerintem nem vált a munkásosztály javára, sőt még a szakszervezeti mozgalom dicsőségére sem. Ilyen úton lehet átmeneti népszerűséget szerezni, ez természetesen lehetséges. De a tapasztalat azt is megmutatja, hogy a tömegek szemében -később igazán becsületet csak azok szereznek, akik nekik is megmondják az igazat. A tömegeket ugyanis nem szabad lebecsülni, a tömegek nem buták, van történelmi tapasztalatuk, önállóságuk, és meg tudják különböztetni az igazi vezetőt az olyan vezetőtől, aki csak játszik a tömegek érzelmeivel.

Amikor november 3-án ennek a kormánynak a létrehozásán gondolkodtunk azt hiszik, nem tudtam azt, hogy nem virágkoszorúval fognak minket fogadni? Nagyon jól tudtam, de meg voltam győződve igazságunkról és arról, hogy a

tünket, helyeselni és becsülni fogja, hogy az ellenforradalmi áradattal szembeszegültünk és megmentettük a magyar proletárdiktatúrát. (Nagy taps.)

Abban megegyezünk, hogy követelést összeállítani a világ legkönnyebb dolga, ez nem nehéz, csak egy nagyon kicsi szakszervezeti jártasság kell hozzá, hogy egy jó hatalmas követeléslistát össze lehessen állítani. Annak realizálása, a a megvalósítás már egy kicsit nehezebb.

Például a sztrájk kérdése. No, megvannak már a követelések, vagy ahogyan Gáspár elvtárs itt helyesbítette, a jogos igények listája. (Derültség.)

Most hogyan lehet c-zt megvalósítani? Lépjünk sztrájkba! Sztrájkba lépni lehet . , . Volt itt olyan sztrájk, amelyet a világ soha nem látott: összkomfortos sztrájk, házhoz szállított ellátással. (Derültség.)

A sztrájk súlyos károkat okozott a munkásosztálynak

Elvtársak! Ha meggondoljuk, mi a sztrájk, mit látunk? Van részleges sztrájk: harc a napi igények kielégítéséért. Itt is számít, hogy kivel szemben vívom ezt a harcot. Ha például dolgozom egy gyárban, és egy tőkés a tulajdonos, akkor arról van vitám, hogy a profilból mennyi legyen az övé ts abból mennyit szakítsunk .le munkabérre a munkásosztály számára. Ez egyszerű, világos és érthető kérdés. De mindig tudnod kell, hogy kitől és mitől követeled, kié, mié a gyár? Ila az a munkásosztály gyára, a munkáshataiom gyára, akkor a jövedelem egyik zsebből átmegy a másikba.

Van. általános sztrájk. Ha ezt kapitalista országban csinálják, úgy hívják, hogy politikai sztrájk, harc

a hatalomért. Ez az általános sztrájknak a neve. Ha proletárdiktatúrában csinálnak ilyesmit, akkor is ugyanilyen neve van: politikai harc, harc a hatalomért, de akkor a munkásosztály hatalma ellen. Ezért azt mondom, hogy a sztrájkjog deklarálása nem hasznos.

Általában arról lehet vitatkozni, hogy egy szocializmust építő államban a sztrájkjog deklarálása egyáltalán hasznos-e. De most az ellenforradalom által szított, kiprcvokált és a félrevezetett munkások által realizált sztrájknak a szentesítése semmi fiú! óképpen sem helyes politika. Mert világos, hogy ez a sztrájk, a részvevők akaratától függetlenül, s Magyar Népköztársaság elleni ellenforradalmi támadásnál i a hátvédjét képezte.

Egy másik kérdés: az élet alapja a termelés. A helyzet az, persze nem mindenütt, de a termelés nem kicsiny részében, hogy most a munkbár magasabo, mint október 23-án volt, a megtermelt érték viszont alacsonyabb. Ez munkaterületek szerint különböző. A bányászok nagyon szépen megvédték becsületüket. Mondhatom elvtársak, amit most a bányászok mutatnak, az tiszteletére, becsületére válik nemcsak a bányászoknak, hanem az egész munkásosztálynak. Például a nógrádiak sokkal rosszabb körülmények között 82 százalékát termelik a réginek. Viszont van olyan gyár is, amelyek teljes létszámmal, a régi munkabéralap 20—23 százalékos túllépésével a termelési értéknek kb. 34 szá zalékát termeli meg.

Ilyen alapokon nem lehet a munkásosztály életszínvonalát fokozni. S itt meg kell mondani őszintén és nyíltan, hogy a tenne?és kérdésével a szakszervezetnek nagyon komolyan kell foglalkoznia, éppen mint a munkások anyagi felemelése alapvető eszközével.

Ezután Kádár János az ellenforradalom ellen folyó politikai harcról beszélt,

! majd befejezésül arra kér- I te hallgatóit, képviseljék a munkásosztály érdekeit úgy, ahogyan a mi viszonyaink között hatásosan képviselni lehet Segítsenek a munkáshataiom erősítésében, a politikai harcban. Nem pártkérdés, ez a rendszer kérdése és ha ellenforradalmi gazemberséget látnak, lépjenek f-1 el lene.

Az MSZMP Baranya megyei intézőbizottsága vasárnap népgyűlést rendezett a pécsi Nemzeti Színházban.

Marosán György államminiszter, az MSZMP ideiglenes intézőbizottságának tagja bevezetőben az MSZMP szervezeteinek erősödéséről beszélt, majd így folytatta:

Október 23

— Ma már minden józan munkás és polgár, az is, akj nem kommunista, világosan látja, hogy október 23-án a hazai reakció és a fasiszta elemek, összefogva a nemzetközi imperializmus hábo rút provokáló elemeivel, ellenforradalmi fegyveres felkelést, lázadást készítettek elő é? robbantottak ki fiatal népi demokratikus államunk, munkás- és pax-aszthatalmunk ellen.

Megkönnyítette ezt, hogy Magyarországon a párt- és az államvezetésben a néppel, de a marxista-leninista világnézettel szemben is idegen' vezetési módszerek érvényesültek. A szocialista törvényesség megszegése bizalmatlanná tette Rákosi klikkjének vezetésével szem. ben az ország különböző ré tegeit, magukat a párttagokat is. A ‘Rákosi-féle mód' szerek, a párt- és államvszetésben elkövetett hibák és bűnök nem a marxista-leninista világnézetből következnek. — Ezeket a módszereket elutasítjuk — mondotta Marosán György —, visszatérésük ellen harcolunk, de nem fogjuk tűrni, hogy e módszerek miatt kompromittálják, gyalázzák a mi marxista-leninista világnézetünket.

Nemzetközi kérdés

Megállapította ezután, hogy a magyar eseményeket nem lehet csak a magyar viszonyokból magyarázni és értékelni. — Ez nemzetközi volt — mondotta Marosán —. hiszen Magyarország a világ közepévé vált a nemzetközi imperializmus provokációja számára. Éppen ezért veit helyes a kormánynak az az elhatározása, hogy ezt a nemzetközi provokációt a Szovjetunió segítségével veri le.

Az infláció ellen

Beszéde további részében az ország gazdasági helyzetével foglalkozott. Ismertette a szén és az energia termelésében elért sikereket, majd bejelentette, hogy a lakosság közvetlen szükségletét szolgáló iparcikkek importját a tavalyinak körülbelül 5—6-szorosára emelik,

Hangsúlyozta: nem volt

könnyű a kormány feladata a gazdasági élet helyreáll:

A kormány határozata

a magánkisipar teilesztéséről

Segítsenek a munkásosztály anyagi érdekeinek megvédésében úgy, hogy növeljék a megtermelt értéket, hogy legyen m:t elosztanunk. Ki-ki a maga frontján végezze jól a maga munkáját, így gyorsabban fogunk előrehaladni. (Hosszantartó, lelkes taps.)

A hivatalos lap január 26-i szama közli a fórra dalmi munkas-paraszt kormány határozatai a magánlusipar fejlesztéséről. A kormány felhívja a kisiparosokat, hogy minél hathatósabban vegyenek részt az ország újjépítésében, gazdasági életünk megszilárdításában. Juttassanak el indítványokat és javaslatoka a Kisiparosok Országos Szabad Szervezete útján az illetékes szervekhez.

A kormány a törvényes alapokon nyugvó kisipari érdekvédelmi szervként kizárólag a Kisiparosok Országos Szabad Szervezetét ismeri el és támogatja a kisiparosság országos követeléseinek kivívásában és megvalósításában.

A kisiparosság zavartalan működésének előmozdítására a határozat első része a KIOSZ javaslata alapján az anyagellátással foglalkozik. i

A KIOSZ anyagigényeit már az 1957-es évi tervek elkészítésénél is figyelembe kell venni.

A kisiparosok részére külföldről ajándékképpen érkező és ipari falhasználásra szolgáló anyagokat a magyar vámkódexben megállapított magasabb vámtételekkel nem szabad terhelni.

A határozat további része az adókedvezmények kel foglalkozik. Az 1956 második felére járó adót 50 százalékkal csökkentik.

A roagánkisiparosok adóelőlegét és végleges adóját 1337 január 1-től a jelenleg érvényes adókulcsok 20 százalékos csökkentésével, a (örvényessé*: szigorú

megtartásával kell megállapítani.

A 65 éven felüli, gépi erő nélkül, egyedül dolgozó szolgáltatást vagy javítást végző kisiparosokat január 1-től mentesítik az általános jövedelemadó fizetése alól. A magánkisipari termelői, forgalmi adókulcsokat a pénzügyminiszter június 30-ig a KIOSZ maghal igatásával vizsgálja felül és módosítja a magas vagy alacsony kulcsokat.

A határozat a továbbiakban az ármegállapítás kérdéseire is utal: az egységes tervek és árjegyzékben megállapított árak nem vonatkoznak a magánkisiparosság termékeire és szolgáltatásaira. Ezeket az árakat, illetve díjakat kalkulációk I útján kell kialakítani, j A határozat értelmében a kisiparosok sok egyéb kedvezményt kapnak. Közületek részére pályázati felhívás és nyilvános árlejtés alapján minden megkötöttség • nélkül vállalhatnak í munkát és köthetnek í áruszállítási megállapodást.

j Az ezekhez szükséges anya- I got a többi termelő szektor| ral azonos áron kell a kis- I iparosok rendelkezésére boj csátani. A kormány a ,kis; iparosok részére 1953—57, I évben 15 millió forintos hitelkeretet biztosít anyag, gép, szerszám és felszerelés beszerzésére.

Csökkentik a kisiparosok alkalmazottai után fizetendő SZTK járulékot.

A kisiparosok exporttevékenységét gátló akadályokat az erre vonatkozó jogszabályok módosításával megszüntetik.

tásában. Az eddigi eredméj nyék elérése érdekében la kellett győzni az ellenforradalom által szított sztrájk- és bojkott-mozgalmat, meg kellett indítani az egész magyar gazdasági és kereskedelmi életet. — Ma már az egész ország széles tömegei, a dolgozó ,nép világosan látja 7— mondotta —, hogy a kormány intézkedései helyesek voltak és további támogatást nyújt a nehézségek leküzdéséhez; Nemcsak arról van szó, hogy megfelelő mennyiségben álljon közszükségleti cikk a fogyasztók rendelkezésére — persze ez a döntő cél —, de a kormányt az a cél is vezette, hogy csökkentse a munkanélküliséget és minden körülmények között elkerülje az inflációt.

Az írók

Az aktuális kérdésekről szólva, Marosán elsősorban az írók problémájáról beszélt. A kormány — mondotta a többi között — heteken át türelmesen várt egyes fiók állásfoglalásának megváltoztatására, arra, hegy az eseményei: kijózanítják őket, ráébred-' nek arra a feladatra, hogy maguknak is meg kell védeniök a veszélyben lévő népi demokráciát, a szocializmus vívmányait. Az íróknak azonban csak egy része ismerte fel a valóságos helyzetet, másik része uszított a népi demokrácia eí-í len, a nemzetközi szocia-i lista tábor eilen. Mivel a kormány eddigi lojális gesztusait gyengeségnek minősítették, a kormány megtette a szükséges intézkedéseket. Letartóztatták azokat az írókat, akik resztvettek az izgatásban, a lázításban, a felkelés szellemi elő-< készítésében. Hangsúlyozta, hogy nem az írók üldözéséről van szó, hiszen soha olyan lehetőségei nem voltak íróknak és irodalomnak, mint a népi demokratikus Magyarországon.

Sajtó, egyetem, iskola

— A sajtó munkatársainak is a maximális szabadságot kívánjuk biztosítani

— folytatta —, de ennek a szabadságnak a népi demokrácia talajából kell kinőnie, és a magyar nép érdekeit és a szocializmust kell szolgálnia. A sajtó harcoljon a sovinizmus és a nacionlizmus ellen, a kispolgári, anarchista nézetek ellen, segítsen elhárítani az útból minden akadályt, ami gátolja a szocialista demokrácia elmélyítését, kiszélesítését; amelynek szükségességét kormányunk nemcsak vállalja, de meg is va) lósítja.

I ‘ Az egyetemekről és az iskolákról szólva hangsúlyozta, hogy a kormány ezeken a területeken is minden körülmények között fenntartja a rendet és a fegyelmet. A népi demokratikus állam biztosítja és serkenti is a tudományok fejlődését.

— Az egyetemi ifjúságot —! mondotta — a marxizmus- -j leninizmus szellemében kell ' nevelni, ezért az egyetemc! ken továbbra is lesz I marxista-— leninista okta-| I tas.

I Beszéde befejező részé■ ! ben Marosán György kül- i politikai kérdésekkel íog- 1 lajkozott.

nyegesen kevesebb iesz, mint a szakszervezetben tömörült dolgozók száma. Ezért is nagyon fontos, hogy a szakszervezet a munkásosztály nagy iskolája legyen.