Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-30 / 24. szám
(Olláq ptó(('tarfai eqqesiUfetek ! V v V v V ' > XIV. évfolyam, 24. szám Ára: 50 fillér Az MSZMP megyei intéző bizottsága és a megyei tanács lapja 1957. január 30, szerda > nmmm m mii > > X szakszervezetek segítsenek a niunkáshatalom erősítésében a munkásosztály érdekeinek megvédésében Kádár János elvtárs felssólalása a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége X, teljes ülésén Kedves elvtarsak! A net elején meghívást kaptam a szakszervezetek X. teljes ülésére —> kezdte felszólalását. — Őszintén sajnálom, hogy a tanácskozáson eddig más elfoglaltságom miatt nem tudtam részt venni, e munkájukat tóbbé-kevésbé figyelemmel kísértem, ismerem a tanácskozás anyagát és az a véleményem, hogy a Szaktanács teljes ülése feltétlenül hasznos esemény a magyar munkásmozgalom életében. Nemcsak azért jöttem el •— ha rövid időre is, — mert a szakszervezetet a magyar munkásosztály nagyfontosságú intézményének tartom, hanem azért is, mert tudom, hogy eb-Den a reremoen oiyanoK találkozunk, akik ha különböző poszton is, de már november 3—4-én felvettük a harcot az árulás politikájával, az ellenforradalommal szemben, mikor a munkásosztály létéről vagy nem létéről volt szó. Itt nem számít az a különbség, hogy ki párt-, ki állami-, ki szakszervezeti vonalon, ki másutt harcol, döntö az egység, amellyel a munkásmozgalom legjobbjai vitték a harcot az ellenforradalommal és az árulással szemben. Ezért is jöttem el, hogy üdvözöljem az elvtársakat, mint az osztályharc frontján küzdő társainkat. Amíg lesz munkásosztály, addig lesz pártja is, szakszervezetei is Amikor elkezdtük a harcot az ellenforradalom fegyvere« leveréséért, a fegyveres harc vége felé mind gyakrabban voltak összetűzéseink olyan szervezetekkel, csoportokkal, amelyek nevükben munkásintézmények voltak, törekvéseikben, céljaikban azonban kétségtelenül az ellenforradalmat szolgálták. Csak ilyennek tudom minősíteni az úgynevezett Központi Budapesti Munkástanácsot is. Nem állíthatom, hogy ennek a volt központi munkástanácsnak minden tagja árulója lett volna a munkásosztálynak. De hogy az egész szervezet mozgatása, akciói az ellenforradalom céljait szolgálták, azt önök is éppen olyan jól tudják, mint én. Ezekben az első napokban az ellenforradalom követelése az volt, hogy az üzemekben ne legyen se párt- se szakszervezet. Az ellenforradalom csapást akart mérni a pártszervezetre és a szakszervezetre nem beszélve arról, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány megdöntését akarta. A vitában megmondtam: amíg lesz munkásosztály, addig lesz pártja is, volt a Horthy-korszak alatt is, a felszabadulás után is és z jövőben is lesz mindaddig, amíg munkásosztály lesz és a szocialista társadalom teljesen meg nem valósul. Ez magától értetődik. Nekem ugyanez a véleményem a szakszervezetekre' is. Sok vita volt a vasúíta’ kapcsolatban. Nézetem szerint azokat, akik azt a gondolatot felvetették, hogv a MÁV vezérigazgatóságában munkástanács létesüljön, katonai meggondolások és nem a munkások érdekeinek képviselete vezette. A MÁV vezérigazgatóságában egy munkástanács katonai intézmény nem a forradalmat, hanen, az ellenforradalmat szolgálja. Ezt mindenki ugyanúgy tudja, mint én. A vasutas eltarsak tulajdonképpen egy jó szakszervezetet hiányollak. Olyan szakszer vezet j intézményre gondol, mely ismeri a vasutasok életéi, nem hunyja be a szemét a vasutasok sérelmei előtt és képviselni tudja érdekeiket. A munkástanácsokat il.etoen nézeteltérésbe Körüliünk a jugoszláv elvtarsHK- itaL Kardelj elvtárs kijelentette, hogy az o véleménye szerint a helyes eljárás részünkről az lelt volna, ha atadjuit a hatalmat ezeknek a központi munkástanácsoknak. Amikor Kardéi; elvtárssal polemizáltam, megmondtam, hogy Belgrú ibcl nem ismerik annyira ezeket a központi munkástanácsokat, mint mr itt Budapesten. A mun kist anácsok összetételéről nem is beszélek. Bizony ;s munkástanácsok nem a munkások érdekét képviselték és szol. galták. gyen önálló, a munkásosztály önálló szervezete. Miért nem független például a mr viszonyaink Között a part es a szakszervezet egymástól'! Azért, mert az eszmei, elvi alap feltétlenül közös. En elolvastam Gáspár elvtárs referátumát, aki kijelentette, hogy a szakszervezetek a marxizmus-leninizmus alapján állanak. Azt hiszem, hogy ezt vitatni nincs értelme a magyar szakszervezetek vezető testületében. A szakszervezetek a szocializmus elvi alapján állnak, tehát mindazok az alapvető közös eszmei vonások, célkitűzések megvannak, amelyek bizony.tják, hogy' párt és szakszervezet egymástól politikailag nem függetlenek — ez nem is lehetséges. Az önállóságot illetően a párt és a szakszervezet viszonyában a múltban káros gyakorlat alakult ki. Karos volt ez a gyakorlat a párt szempontjából, káros volt a szakszervezet szempontjából, következésképp az egész munkásosztály szempontjából. A helyes gyakorlat, hogy a párt legyen az ideológiai, eszmei és politikai vezetője a munkásosztálynak, ilyen értelemben hasson a szakszervezetekre is. De magától értetődő, éppen a közös eszmei kiindulópont alapján, hogy a szakszervezet élje a maga életét önállóan. Ha ez nincs így, akkor kár származik belőle a pártra is, mert a párt tekintélyét sem növeli az, ha a szakszervezet mindennapi eleiébe, mindennapi kérdéseibe parancsszóval beleszólnak. Ami a jövőt illeti — Szeretnék pár szót szólni a párt és a szakszervezet viszonyáról is. Ez összefügg azzal a bizonyos „független szakszervezet” jelszóval. Beszélgetés során volt alkalmam többször megmondani, hogy nekem személy szerint teljesen megfelel az a formula, amelyet a szakszervezet és a párt viszonyáról Lenin használt. Ha valaki ennél jobbat tud mondani, megvizsgáljuk. (Derültség.) A lenini álláspont úgy szól, hogy a függetlenség, az egy politikai fogalom, és ebben az értelemben a szakszervezetek nem lehetnek függetlenek sem a munkásosztály forradalmi pártjától, sem a munkásosztály egyéb harci szerveitől. Van azonban egy másik nagyon fontos fogalom: az önállóság, és én a magam részéről csak ezt tudom ajánlani. Ez mindenki számára értelmes és világos; a szakszervezet leKÖZLEMÉNY fi Magyar Szocialista Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt képviselőinek találkozójáról Moszkvában tett látogatásuk után Luigi Longo elvtársnak, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettesének és Volio Spano elvtársnak, az Olasz Kommunista Párt politikai bizottsága tagjának alkalma volt találkozni a Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes intézőbizottsága képviselőivel. Kádár János, Kiss Károly és tlr. Münnich Ferenc elvtársakkal. A megbeszélések során a két testvérpárt vezetői tájékoztatták egymást és véleménycserét folytattak a két pártot kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A megbeszélések baráti légkörben, a kölcsönös megértés, bizalom és a proletár nemzetköziség jegyében folytak le. nek rdekeinek S > > > > >• > je» ülésén en ezt most, mint pártemoer mondom —, teljesei. > megelégszem azzal, ha a £ közös politikai együttmü- > ködés eszmei, ideoiogiai és> politikai síkon, és a szait-^ szervezet önálló életében > a szellem biztosított, Az önállóságot úgy is ér- > tem: nem célszerű, hogy > valamennyi pártszerv ku- £ lön határozatokat hozzon,» amelyek a hatáskörüknek £ megfelelő szakszervezeti > szervre kötelezőek. A párt-v szerv hozhat és kell is, £ hogy hozzon határozatot > olyan kérdésben is, amivel > a szakszervezet is foglal- > kozik leszögezve, a part- > szervezet saját álláspontját.> Ez az álláspont azonban a > parttagokra nézve Kötelező. >■ es amikor a párttagok lel- > lépnek egy szakszervezetig testület ülésén, értekezie- > tén, ennek az álláspontnál. £ a védelmében álljanak fei > A fegyverük a meggyőzés > ns az érv: be kell bizonyt-£ taniuk, hogy ez az álláspont sa helyes. Nem lehet érvek £ helyett azt mondani, hogy -»■ ezt és ezt kell csinálni, mert valamelyik párt intézőbizottság így határozott. Ez nem vezetési módszer es káros, amivel mi természetesen szakítunk. Az önállóság kérdése az is, hogy szerintünk szakszervezet vezetőségének akkor lehet tekintélye — ■ legyen szó csak üzemi szak, szervezeti bizottságról is,— i ha a dolgozók bíznak ben- i nük. Ha valahol, egy iro■ dában kiszámított összeté-1 telű vezetőséget kívánnak , ráerőszakolni a tagságra: ■ nem lesz bizalom, nem fog■ ják követni azt a szakszer. vezelet. Ez a mi vélerné. nyünk. A történelmi tapasztalat megtanított minket arra, hogy ebbe a hibába kújra ne essünk bele. 11 Itt szóba került, hogy a kivezetést kibővítették az • ielvtársak. Helyes, hogy ki; k bővítették. Az elmúlt évekében alapvető hiba volt, ;; hogy pusztán a párttagok ;; számszerű többségével ;;akartáb biztosítani a párt; ;vezetést egy-egy szakszer: í veretben. Ez nem járnató kiút. El tudom képzeini, kkhogy egy szakszervezeti k k intézményben vagy szerviben tíz ember közül csak • ■három párttag van, de azok ; tekintélyükkel, autoritásuk- 5 kai, vagyis nem mennyiséig! többségükkel, hanem 2 narx'sta tudásuk alapos« .ágával, meggyőző erejük- Xkel vezetni tudják azt az • intézményt. • Az arány természetesen |nem mindenhol ugyanaz, •»mert el lehet képzelni, • Termelőszövetkezetek vita-fóruma Pisztollyal fenyegette családját — édesanyja feljelentette" és Hogyan lehet biztosítani a lakóépülete a gazdaságot? h. lüHIiiii AAAAAAAAA/iAAAAAAf Logy a legalsó szakszerve-* zen szervoen a pártonki-i vüiiek aránya pedig ki-* se ob, a vezető fokon niég kiseob. Ez sem statisztikai normált miatt van így, ha-, nem az osztály harc törvénye szerint, mert a politikai ügyekben, az elmélet** ben, a szakszervezeti műn-, kában tapasztalattal rendelkezők lesznek a vezetők és a tömegek bizalma öíelejük főidül,* Éppen ezért m; nem félünk attól, hogy a tömege* választják meg a szakszer-* vezeti vezető személyeket, A szakszervezetet egészségesen úgy kell epíte* nünk, hogy a tagok mindennapi gyakorlatból győződjenek meg arról, hogy a szakszervezet önálló. Ha nem ez volna a meggyőződésük, akkor mi magunk csinálnánk a szakszervezetből pártot és az öntudatnak olyan magas fokát kívánnánk meg a dolgozóktól, ami már a munkásosztály forradalmi pártja tagságának követelménye. — Lenini elv az, hogy a szakszervezeti mozgalom a forradalom iskolája a munkástömegek számára és ezért nagyon kell vigyázni erre az önállóságra. Nem lesz iskola a szakszervezet, ha valaki csak akkor lehet szakszervezeti tag, mikor már a marxizmus—lenjnizmus összes tételeit, azután a párt valamennyi határozatát, annak minden (Folytatása a oVlalon) A szakszervezet legyen a munkásosztály önálló szervezete Az olasz elviársak különösen pozití-;; van énekelték a Magyar Szocialista Munkáspárt azon erőfeszítéseit, amelyek;: a szociális faellen es reakció ellen, a múlt k k hibáinak kijavítására, valamint az ellen-ki forradalom által ütött sebek begyógyító kk sara irányulnak. kk Az olasz elvtársak azt kívánják,;hogy a népi demokratikus rendszer ta-;; vábbi erősödése érdekében a magyai 2 munkások, dolgozók és az ország össze: z haladó erői a lehető leggyorsabban újra} sorakozzanak fel a Magyar Szocialista x Munkáspárt és a forradalmi munkás-1 paraszt kormány köré, szabadon és♦ függetlenül építsék a szocializmust ha-t zajukban, »
